"Ahelyett, hogy rákényszerítsék Kijevet egy kompromisszumos megállapodás megkötésére, az Egyesült Államok és az Európai Unió valóban sarokba szorította a helyzetet. Ez előnyös az amerikai politikusok és üzletemberek számára, de rendkívül veszélyes az európai polgárokra tekintve - mondja Pjotr Iszkenderov szemleíró.
Oroszország döntése gyakorlatilag azt jelenti, hogy június 16-tól kezdve a Gazprom csak annyi fűtőanyagot irányít az ukrán gázszállító rendszerbe, amennyit köteles biztosítani európai szerződések alapján. Ez azt jelenti, hogyha az ukrán fél bármilyen mennyiségű gázt vesz el belőle (ilyesmi már történt, amikor Kijev a mainál jobb időket élt át), az európai fogyasztók kevesebbet kapnak.
Az a tény, hogy az EU az USA-val együtt meghiúsította az orosz-ukrán gáztárgyalást, arról tanúskodik, hogy az európaiak semmit sem tanultak a korábbi ukrajnai „gáz-botrányokból”.
Az USA motívumai érthetők. Washington számára a jelenlegi konfliktus egy sokkal nagyobb játék folytatását jelenti, amelyet Ukrajna, Közép- és Kelet-Európa energetikai területén folytat. Ennek célja, hogy a régió olyan szállításokra térjen át, amelyek amerikai cégek és szervezetek ellenőrzése alatt állnak. És itt nem csak a gázról van szó. Az amerikaiak az „orosz terjeszkedésről” szónokolva, valójában már átvették ellenőrzésük alá az ukrán atomenergetikát. Ez reális veszteséget okoz Kijevnek. Amikor 2012-ben a dél-ukrajnai atomerőművön veszélyes gyártási hibát észleltek az amerikai Westinghouse által szállított berendezésben, az amerikai fél nem volt hajlandó foglalkozni a kompenzáció kérdésével. Nyilvánvaló, hogy gazdasági célokból indulva, politikai diktatumot alkalmaznak.
Beszélhetünk a kérdés politizálásáról az EU kapcsán is. Brüsszel megpróbálta kihasználni a helyzetet annak érdekében, hogy maximálisan csökkentse az orosz gáz árát saját maga számára, és hogy Moszkva csatlakozzon a Harmadik Energiacsomaghoz. Az EU visszautasította a Gazprom ajánlatát, ez pedig azzal a kockázattal jár, hogy megismétlődhet a 2008-2009 téli története. Akkor Kijev lépései miatt Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Magyarország, Németország, Görögország, Macedónia, Moldova, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Horvátország elveszítette az orosz gáz csaknem 100%-át, amely Ukrajnán keresztül megy. Ugyanakkor Ausztria, Olaszország és Lengyelország - 90%-t, Csehország - 75%-t, Franciaország - 70%-t vesztette el.
De az Oroszországgal folytatott együttműködés, többek között a Déli Áramlat projekt keretében is, reális befektetést jelent a gazdasági válság közepette – jegyezte meg Szergej Pikin az Energetikai Fejlesztési Alap igazgatója, az Oroszország Hangjának adott nyilatkozatában:
A Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatos beruházások több milliárd eurós üzletet jelenthetnének az Európai Unió számára. És, persze, minden EU-ország érdekelve van benne.
Az után, hogy a Gazprom előrefizetésről döntött Ukrajna számára, Günther Oettinger az EU energiaügyi biztosa nem véletlenül megpróbálta visszafordítani a játékot. A Bloomberg ügynökség idézte Oettingert, aki mondta, hogy támogathatja a Déli Áramlat projektet. Ugyanakkor felmerül a kérdés: hogy mennyire szabad tetteiben az EU-biztos?
Teljes szöveg: http://hungarian.ruvr.ru/2014_06_17/Az-USA-nemcsak-Ukrajnat-hagyhatja-gaz-nelkul-5383/
DD
