Laudarage:
A Grad-nak is van kumulatív hatású, kazettás fejrészű rakétája, a 9M217 és a 9M218. Ezt írta dudi is. Mindkettő 25 kg-os. A 9M218 45 db kis méretű kettős célú töltetet tartalmaz,amik nagyjából akkorák és olyan hatásuk van az amerikai 40 mm-es gránátvetők HEDP gránátjainak. Tehát van egy igen gyenge kumulatív hatás és némi repeszhatás is. Ez arra elég, hogy átégessék egy olyan vékony bőrű páncélját, mint a BTR, de tank ellen kevés. A 9M217-ben 2 irányított szenzoros töltet van. Azokat tankok (és persze bármilyen más jármű ellen találták ki. A Szmercsnek is vannak ugyanilyen fejrészei. A HEDP aprólékkal szerelt fejet 9M55K5-nek, a szenzorost 9M55K1-nek hívják.
Azonban van néhány probléma:
- Ezekkel a fejrészekkel szerelt rakéták túl modernek ahhoz, hogy az ukránoknak ilyen legyen. A szakadárok meg elvileg az uránoktól szerezhettek sorozatvetőt.
- Nincs info arról, hogy a szakadárok kezén Szmercs lenne. Furcsa is lenne a 20 km-es minimális hatótávja miatt, lévén nem megy közel az ellenséghez, így felettébb nehéz zsákmányolni.
- A sorozatvetők nem a pontosságról híresek. Még minimális lőtávon is száz méteren túli, nagyobb lőtávon több száz méteres a szórásuk. Ennyit még egy irányított szenzoros fej sem tud korrigálni. Tehát ahhoz, hogy egy területet biztosan lefedjenek nagyon sok rakéta kell. A Grad 40 rakétát tud elereszteni, összesen 40x2=80 db szenzoros töltettel. A Szmercs 12x5=60 db szenzorost töltetet tud küldeni. Egy járműről kilőhető töltetek száma, illetve a töltetsűrűség önmagában kicsi ahhoz, hogy a szórást ellensúlyozza. Egy egész ütegnek kell egyszerre tüzet nyitni olyan lefedettséghez, amivel a célterületen lévő járművek túlnyomó része elpusztítható. A szakadároknak ütegszám vannak sorozatvetőik?
- Nincsenek kráterek. Pedig egy megszórt területen lenniük kellene.
- A HEDP töltetek jók BTR és teherautó ellen, de nem csinálnak olyan munkát, mint amit a fényképen látni a BTR oldalán. Ráadásul azok a tankot csak megkarcolták volna.
- A szenzorosak sem csinálnak ilyen lyukakat, különösen oldalról nem.
- Mire mentek rá a szenzoros töltetek? A járművek a kilövéskor láthatóan álltak. Nagyjából két sorban. Nem lehetett túl nagy az infra kisugárzásuk.
- A Grad esetében rakétától függően 5-10, a Szmercsnél 20 km minimális lőtáv. Közvetlen irányzás felejtős. Vajon ki vezette a tüzet? A szakadároknak vannak katonai pontosságú GPS-el és lézer távmérővel felszerelt felderítőik/tüzérségi megfigyelőik, akik pontosan be tudták mérni a célokat? A sorozatvetőkhöz vannak képzett tüzérek akik a felderítők mért helyzete a sorozatvető mért helyzete és a cél felderítőkhöz képest mért relatív helyzete alapján ki tudják számolni a lőelemeket? Vagy van hordozható ballisztikai számítógépük?
- Még kazettás fejrészeknél is rendkívül ritka, hogy minden jármű megsemmisüljön a célterületen, semmi se maradjon éppen. Ennyire nem szokott sűrű lenni a lefedettség, mert gazdaságtalan.
- Ha apró tölteteket szórtak, sűrű lefedettséggel, hogyan maradt éppen a sátor?
- Az rendben van hogy az égő jármű körül pér méteren kiég a fű. De akkorák az égett foltok, illetve az egybefüggő kiégett terület, hogy az más típusú töltetre, például termobárra utal.
Akárhogy is, a Grad-os történet elég nehezen hihető. Szerintem pontosabb fegyverekről lehetett szó.