[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
duditól kiragadva, a katasztrófavédelemmel közös feladatoknál: "(4) A Honvédség szállítóeszközei és műszaki munkagépei - a rendszeresített harcjárművek és a fegyverzet kivételével - kérelemre, a honvédelemért felelős miniszter engedélyével, megállapodás alapján, térítés ellenében, ideiglenesen átengedhetők."
Tudom, hogy nem ide vág, de...
Tavaly március 15-én akkor gyakorlatilag a T-72-esek kivezénylése a hóhelyzet miatt, szabályellenes volt, hiszen ha jól emlékszem az nem munkagép, hanem harcjármű.
Bár nálunk ki tudja
Tudom, hogy nem ide vág, de...
Tavaly március 15-én akkor gyakorlatilag a T-72-esek kivezénylése a hóhelyzet miatt, szabályellenes volt, hiszen ha jól emlékszem az nem munkagép, hanem harcjármű.
Bár nálunk ki tudja
Ez elég "érdekes"
"Martonyi szerint "a kárpátaljai közösség nem kíván kárpátaljai autonómiáról beszélni"
A magyar kormánynak szándékában áll azonnali segítséget nyújtani a kárpátaljai magyarság számára - mondta Martonyi János március 5-én az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának együttes ülésén.
Az ülést eredetileg zárt ajtók mögött tartották volna, de Martonyi János kezdeményezte, hogy az ukrajnai helyzet külpolitikai és nemzetpolitikai összefüggéseit nyílt ülésen vitassák meg. A külügyi tárca vezetője ezt azzal indokolta, hogy bár az elmúlt hetekben és napokban folyamatosan adott interjúkat és tájékoztatást, mégis hallott olyan bírálatokat, hogy nem tájékoztatják megfelelően a pártokat és a közvéleményt.
A külügyminiszter tájékoztatójában azt mondta: nincs szó arról, hogy a válság, a veszélyeztetettség megszűnt volna. A helyzet folyamatosan változik, nem lehet tudni, hogy a következő órákban, napokban mi történik, de több jel is arra utal, hogy a helyzet enyhül, a magyarság veszélyeztetettségi szintje pedig nem növekedett. Voltak és továbbra is vannak aggodalomra utaló jelek, de azt látni kell, hogy a Kárpátalja végig a "viszonylag nyugodtabb" területekhez tartozott - jelentette ki a miniszter.
<b>Martonyi János leszögezte: Magyarország számára Ukrajna fontos, stratégiai jelentőségű szomszéd, része térségi politikánknak. Kiemelte: a kárpátaljai közösség nem kíván kárpátaljai autonómiáról beszélni, nyomatékosan kérték, mindenkit győzzenek meg arról, hogy nekik nyugalomra, békére, biztonságra, gazdasági körülményeik javulására van szükségük.</b>
Kitért arra, hogy Ukrajnában meg fog indulni egy alkotmányozási folyamat. Ennek fontos kérdése lesz a decentralizáció, amely Martonyi János szerint a Kárpátalján élő magyarok számára kifejezetten jó dolog lehet. Kiemelte viszont, hogy a magyar közösség dönti el, milyen álláspontot képvisel, és a budapesti kormányzatnak ezt kell támogatnia.
Az ukrajnai magyarság helyzete mellett Magyarországnak biztonsági és gazdasági érdeke is, hogy Ukrajna biztonságos legyen - tette hozzá a miniszter. Ukrajnában jelen van a legnagyobb magyar bank, számos magyarországi vállalat, cég az ukrán exportból él, mindemellett az ország gazdasági helyzete a gáz-, illetve energiaellátásban is érinti Magyarországot - emelte ki.
Az uniós külügyminiszterek is többször tanácskoztak az elmúlt időszakban, és Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére kedden a visegrádi országok képviselői is tárgyaltak az ukrajnai helyzetről - idézte fel a külügyminiszter. Kiemelte a V4-es kormányfők keddi nyilatkozatát, amelyben elítélték, "súlyos eszkalációnak" nevezték, hogy a moszkvai parlament felsőháza - az ukrán kormány akaratával szemben - felhatalmazást adott az orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. A kormányfők utaltak arra, hogy a 21. század Európájában egy olyan katonai intervenció megdöbbent szemtanúi, amely az 1956-os magyarországi, az 1968-as csehszlovákiai és az 1981-es lengyelországi események tapasztalatait idézi fel.
Martonyi János ugyanakkor szólt arról is, hogy a válság a magyarokat közelebb hozta egymáshoz, és bízik abban, hogy a Kárpátalján a magyar-magyar párbeszéd is erősödik.
A bizottság ülésén több szocialista képviselő hiányolta, hogy a magyar miniszterelnök nem szólalt meg korábban Ukrajna ügyében. Kovács László aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány éppen most kötött hosszú távú szerződést Oroszországgal. Ezzel egy olyan országtól tették függővé Magyarországot, amely különböző sérelmekre hivatkozva akár erőszakos eszközökkel is próbál nyomást gyakorolni - aggodalmaskodott a vén kommunista.
Erre reagálva Martonyi a paksi erőművel kapcsolatos megállapodásra utalva azt mondta, látni kell, hogy az Európai Unió nagy tagállamai és mások is sokkal jelentősebb gazdasági érdekeltségekkel, oroszországi befektetéssel rendelkeznek, jelentős ügyletek vannak folyamatban, köztük fegyverszállítások is. Ehhez képest a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok nem a legjelentősebbek - tette hozzá.
Kiemelte: nem merülhet fel a kérdés, hogy ha az Európai Unió szankciókról dönt, Magyarország ne alkalmazza őket.
A nemzetbiztonsági és a külügyi bizottság együttes ülésén több képviselő is szóba hozta, hogy a kárpátaljai magyarok kérésére az, a helyzetüket, törekvéseiket ne tegyék kampánytémává.
A nemzetbiztonsági kérdéseket már zárt ajtók között vitatták meg a bizottsági tagok, többek között a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, az operatív törzs, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat képviselőinek részvételével.
(MTI - Külügyminisztérium nyomán)"
"Martonyi szerint "a kárpátaljai közösség nem kíván kárpátaljai autonómiáról beszélni"
A magyar kormánynak szándékában áll azonnali segítséget nyújtani a kárpátaljai magyarság számára - mondta Martonyi János március 5-én az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának együttes ülésén.
Az ülést eredetileg zárt ajtók mögött tartották volna, de Martonyi János kezdeményezte, hogy az ukrajnai helyzet külpolitikai és nemzetpolitikai összefüggéseit nyílt ülésen vitassák meg. A külügyi tárca vezetője ezt azzal indokolta, hogy bár az elmúlt hetekben és napokban folyamatosan adott interjúkat és tájékoztatást, mégis hallott olyan bírálatokat, hogy nem tájékoztatják megfelelően a pártokat és a közvéleményt.
A külügyminiszter tájékoztatójában azt mondta: nincs szó arról, hogy a válság, a veszélyeztetettség megszűnt volna. A helyzet folyamatosan változik, nem lehet tudni, hogy a következő órákban, napokban mi történik, de több jel is arra utal, hogy a helyzet enyhül, a magyarság veszélyeztetettségi szintje pedig nem növekedett. Voltak és továbbra is vannak aggodalomra utaló jelek, de azt látni kell, hogy a Kárpátalja végig a "viszonylag nyugodtabb" területekhez tartozott - jelentette ki a miniszter.
<b>Martonyi János leszögezte: Magyarország számára Ukrajna fontos, stratégiai jelentőségű szomszéd, része térségi politikánknak. Kiemelte: a kárpátaljai közösség nem kíván kárpátaljai autonómiáról beszélni, nyomatékosan kérték, mindenkit győzzenek meg arról, hogy nekik nyugalomra, békére, biztonságra, gazdasági körülményeik javulására van szükségük.</b>
Kitért arra, hogy Ukrajnában meg fog indulni egy alkotmányozási folyamat. Ennek fontos kérdése lesz a decentralizáció, amely Martonyi János szerint a Kárpátalján élő magyarok számára kifejezetten jó dolog lehet. Kiemelte viszont, hogy a magyar közösség dönti el, milyen álláspontot képvisel, és a budapesti kormányzatnak ezt kell támogatnia.
Az ukrajnai magyarság helyzete mellett Magyarországnak biztonsági és gazdasági érdeke is, hogy Ukrajna biztonságos legyen - tette hozzá a miniszter. Ukrajnában jelen van a legnagyobb magyar bank, számos magyarországi vállalat, cég az ukrán exportból él, mindemellett az ország gazdasági helyzete a gáz-, illetve energiaellátásban is érinti Magyarországot - emelte ki.
Az uniós külügyminiszterek is többször tanácskoztak az elmúlt időszakban, és Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére kedden a visegrádi országok képviselői is tárgyaltak az ukrajnai helyzetről - idézte fel a külügyminiszter. Kiemelte a V4-es kormányfők keddi nyilatkozatát, amelyben elítélték, "súlyos eszkalációnak" nevezték, hogy a moszkvai parlament felsőháza - az ukrán kormány akaratával szemben - felhatalmazást adott az orosz fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. A kormányfők utaltak arra, hogy a 21. század Európájában egy olyan katonai intervenció megdöbbent szemtanúi, amely az 1956-os magyarországi, az 1968-as csehszlovákiai és az 1981-es lengyelországi események tapasztalatait idézi fel.
Martonyi János ugyanakkor szólt arról is, hogy a válság a magyarokat közelebb hozta egymáshoz, és bízik abban, hogy a Kárpátalján a magyar-magyar párbeszéd is erősödik.
A bizottság ülésén több szocialista képviselő hiányolta, hogy a magyar miniszterelnök nem szólalt meg korábban Ukrajna ügyében. Kovács László aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány éppen most kötött hosszú távú szerződést Oroszországgal. Ezzel egy olyan országtól tették függővé Magyarországot, amely különböző sérelmekre hivatkozva akár erőszakos eszközökkel is próbál nyomást gyakorolni - aggodalmaskodott a vén kommunista.
Erre reagálva Martonyi a paksi erőművel kapcsolatos megállapodásra utalva azt mondta, látni kell, hogy az Európai Unió nagy tagállamai és mások is sokkal jelentősebb gazdasági érdekeltségekkel, oroszországi befektetéssel rendelkeznek, jelentős ügyletek vannak folyamatban, köztük fegyverszállítások is. Ehhez képest a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok nem a legjelentősebbek - tette hozzá.
Kiemelte: nem merülhet fel a kérdés, hogy ha az Európai Unió szankciókról dönt, Magyarország ne alkalmazza őket.
A nemzetbiztonsági és a külügyi bizottság együttes ülésén több képviselő is szóba hozta, hogy a kárpátaljai magyarok kérésére az, a helyzetüket, törekvéseiket ne tegyék kampánytémává.
A nemzetbiztonsági kérdéseket már zárt ajtók között vitatták meg a bizottsági tagok, többek között a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, az operatív törzs, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat képviselőinek részvételével.
(MTI - Külügyminisztérium nyomán)"
Én azom csodálkozom, hogy a többi orosz többségű régióba nem ment be az oroszhadsereg.
Meg tehetné mivel az Ukran hadsereg ott áll ahol 1990 volt jó szerivel. Míg orosz haderőben pár tíz darabos kiszerelésben ott az új technika. Ami motivált jól képzett alakulatok kezében döntő jelentőségű.
Meg tehetné mivel az Ukran hadsereg ott áll ahol 1990 volt jó szerivel. Míg orosz haderőben pár tíz darabos kiszerelésben ott az új technika. Ami motivált jól képzett alakulatok kezében döntő jelentőségű.
Ezt én nem mondanám. Vagy nem így.
Nyilvánvaló, hogy megvannak a megfelelő szervek, kapcsolatok arra, hogy egy komoly támadást 1-2-3 héttel előre jelezzenek.
Annyi idő sztem elég arra, hogy a parlament hozzon vmi ütősebb honvédelmi törvényt. (bár nem tom milyen a mostani) Ami kiszélesítené a mozgósítható tömegek skáláját.
Ugye vannak a rendvédelmi szervek:
Honvédség talán 20-25 e
Rendőrség 40+
Katasztrófavédelem csak 20+ ??
ez 80+ de számoljunk 60-al.
Ezután még lehet mozgósítani fenti szervek épkézláb nyugdíjasait, vmint a volt sorkatonákat. Természetesen a hadra fogható korosztályokat
.+ önkéntesek (szabadságharcosok, felkelők, hazaszeretettől jelenleg is túlfűtött honfitársaink amolyan fehér-ingesek
Sőt, a rengeteg biztonsági őr és a vadászok stb....
Ez több százezer fő lehet. Sztem kézifegyver lenne. Lehet csak a komolyabb természeti akadályok állítanának/fékeznének meg egy idegen hadsereget, de a városokból jelentős ellenálló gócokat lehetne kialakítani.
Szal nem csak a Honvédégre kell számítani, hanem "ránk" is.
(És hát mégis csak vannak szövetségeseink
duditól kiragadva, a katasztrófavédelemmel közös feladatoknál: "(4) "A Honvédség szállítóeszközei és műszaki munkagépei - a rendszeresített harcjárművek és a fegyverzet kivételével - kérelemre, a honvédelemért felelős miniszter engedélyével, megállapodás alapján, térítés ellenében, ideiglenesen átengedhetők.
Tudom, hogy nem ide vág, de...
Tavaly március 15-én akkor gyakorlatilag a T-72-esek kivezénylése a hóhelyzet miatt, szabályellenes volt, hiszen ha jól emlékszem az nem munkagép, hanem harcjármű.
Bár nálunk ki tudja
Segítek:
<i>A Honvédség szállítóeszközei és műszaki munkagépei:</i> <b>tehát nem a T-72-esek</b>
<i>a rendszeresített harcjárművek és a fegyverzet kivételével:</i> <b>tehát tényleg nem a T-72-esek</b>
<i>kérelemre,:</i> <b>tehát igényelni kell</b>
<i>a honvédelemért felelős miniszter engedélyével,:</i> <b>tehát kellően magas beosztás hozzájárulásával</b>
<i>megállapodás alapján, :</i> <b>tehát szerződéses formában</b>
<i>térítés ellenében, :</i> <b>tehát megfelelő díjazás ellenértékkel</b>
<i>ideiglenesen átengedhetők. :</i> <b>bérbeadhatóak</b>
((
Ukraine: Crimean parliament votes to join Russia
http://www.youtube.com/watch?v=RvNW2SZw6ko
Russian Special Operations Force or CCO
http://www.youtube.com/watch?v=AwbEy3own4M
Crimea Russian troops resume blockade of Ukrainian military unit in Perevalnoe, March 6, 2014
http://www.youtube.com/watch?v=WaW3xMaNDxA
http://www.youtube.com/watch?v=RvNW2SZw6ko
Russian Special Operations Force or CCO
http://www.youtube.com/watch?v=AwbEy3own4M
Crimea Russian troops resume blockade of Ukrainian military unit in Perevalnoe, March 6, 2014
http://www.youtube.com/watch?v=WaW3xMaNDxA
Martonyi meg a parlament úgy megijedhetett hogy lefixálta odakint mindenkivel hogy mi aztán nem, sohasem,semmiképp sem. Csak ne bántson senki minket, ok, mindent elismerünk úgy lesz ahogy szeretnétek, megadjuk magunkat. A Majdant azt meg végképp ne exportáljátok hozzánk! Csak azt ne, istenem ne...
Hát ez a magyar kül és kissebbségpolitika, és ennyit kárpátaljáról.
Hm, ugye mekkora a különbség a magyar és az orosz módszer közt? Nem vagyok szuperjobbos félre ne értsetek, de csendben megjegyzem vitaindítást nem akarva, hogy mikor a románok zavarogtak Csau ellen volt halvány sansz menni erdélyért. Mikor a csehszlovákok különváltak a letolt gatyás pár napos szlovákok ellen mehettünk volna felvidékért, mikor a jugók balhéztak mehettünk volna vajdaságért, baranyáért. Most kárpátaljáért. (Nem minden esetben katonai erőre gondolok. Elég lett volna ha a magyarság belázad, mint most krím, de sehol sem volt igény ránk anyaországra.) Sokszor a történelem nem dob fel ilyen alkalmakat, ha nem éltünk vele a mi bajunk. Épp ezért felejtsük el a nagy revíziós álmokat.
Hát ez a magyar kül és kissebbségpolitika, és ennyit kárpátaljáról.
Hm, ugye mekkora a különbség a magyar és az orosz módszer közt? Nem vagyok szuperjobbos félre ne értsetek, de csendben megjegyzem vitaindítást nem akarva, hogy mikor a románok zavarogtak Csau ellen volt halvány sansz menni erdélyért. Mikor a csehszlovákok különváltak a letolt gatyás pár napos szlovákok ellen mehettünk volna felvidékért, mikor a jugók balhéztak mehettünk volna vajdaságért, baranyáért. Most kárpátaljáért. (Nem minden esetben katonai erőre gondolok. Elég lett volna ha a magyarság belázad, mint most krím, de sehol sem volt igény ránk anyaországra.) Sokszor a történelem nem dob fel ilyen alkalmakat, ha nem éltünk vele a mi bajunk. Épp ezért felejtsük el a nagy revíziós álmokat.
A helyzet az, hogy az "anyaország" minden egyes alkalommal jó előre leszögezte, hogy márpedig neki soha semmi nem kell. akkor hova lázadozni? Csak hogy meglincseljenek és az "anyaország" sajnálatát fejezze ki? Minimum kettőn áll a vásár...
Nagyon örülök neki hogy ilyennel xarakodnak. Hévízen is biztos nagyon örülnek neki hogy NEM LESZ OROSZ VENDÉG, és sok fürdővárosban. az is roppant érdekes hogy mihez kezd majd a tőlem 200m ősszel házat vásárló orosz család vízum nélkül.
Ablakon kidobott milliárdok a turizmusunk népszerűsítésére. Ezeknek legalább van pénze, igényesek nem mint a hőbörgő ex NDK-s nak az utcám végén. Gratulálok a magyar és eu-s politikusoknak megint mi szívtuk meg, itt magyar emberek. Nem az angolok az óceán mellett.