A "barátságtalan" országok (vagyis szinte egész Európa) egy speciális rendszer szerint kénytelenek fizetni az orosz gázért. Segíti az orosz gazdaságot és erősíti a rubelt?
Mi történt?
Vlagyimir Putyin
rendeletével új konstrukciót hagyott jóvá, amely szerint a "barátságtalan" országoknak fizetniük kell az orosz gázért. Ehhez rubelszámlákat kell nyitniuk a Gazprombankban (amelyre nem vonatkoznak nyugati szankciók), ahonnan a pénz a Gazpromhoz fog áramlani. A Kreml által javasolt konstrukció szerinti kifizetések hiányában "leállítják a meglévő szerződéseket" - vagyis Oroszország leállítja a gázszállítást - figyelmeztetett az elnök.
2
„Barátságtalan” országok – mik ezek?
Ezek mind az EU országai, az USA, Nagy-Britannia, Japán és közel húsz másik ország . A "barátságtalan" országok listáján az öt
legnagyobb orosz gázimportőr közül négy szerepel: Németország, Olaszország, Ausztria és Franciaország. Ebből az első 5-ből csak Törökország nem került fel a "barátságtalanok" listájára.
2021-ben a "barátságtalan" országok 43 milliárd dollárt (azaz körülbelül 80 százalékát)
fizettek annak az 54,2 milliárd dollárnak, amelyet a Gazprom kapott vezetékes gázáért. A gáz teljes részesedése az orosz exportban
meghaladja a 11%-ot.
Európa számára az orosz gáz kritikus fontosságú. 2021-ben 155 milliárd köbmétert vásárolt belőle az EU - ez az európai gázimport 45%-a, a gázfogyasztás mintegy 40%-a a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint
. Az S&P Global Platts amerikai hírügynökség szerint
az orosz vezetékes gáz Európába szállítása a háború és a szankciók ellenére zökkenőmentesen zajlik 2022-ben.
3
És mi van, a nyugati országoknak tényleg rubelben kell fizetniük?
Nem kell. A Kreml által javasolt új rendszer így nézne ki:
- Egy "barátságtalan" országból származó külföldi vásárlónak két speciális számlát kell nyitnia a Gazprombanknál - devizában és rubelben, és időben át kell utalnia a pénzt euróban vagy dollárban egy devizaszámlára.
- A többit a Gazprombank önállóan elvégzi: devizát ad el a moszkvai tőzsdén, az érte kapott rubelt a külföldi vevő Gazprombanknál vezetett rubelszámlájára utalja, a rubelszámláról pedig a Gazprom számlájára utalja a pénzt.
A kormánynak kivételesen joga lesz arra, hogy egyes országok és cégek gázvásárlást engedjenek meg, megkerülve a Gazprombankkal kötött rendszert. Ilyen kivételekre
azért van szükség , hogy egyes orosz ügyletek ne keltsék fel túlságosan a nyugati országok figyelmét, és ne váljanak okává újabb szankciókra.
Ennek eredményeként az új fizetési rendszer lehetővé teszi a Kreml számára, hogy nyilvánosan bejelentse a „barátságtalan” országokkal történő gázfizetések rubelre való átállását, a külföldi vásárlók pedig valójában euróban vagy dollárban fizessenek, mint korábban. Még a meglévő szerződések felülvizsgálatára sem lesz szükség.
4
De valójában semmi sem fog változni?
Pontosan. Hacsak a Gazprombank, amelyen keresztül a kifizetések történnek, garantáltan ki nem kerül a szankciókkal fenyegető veszélyből – jegyzi meg a Meduza beszélgetőpartnere az egyik nagy nemzetközi pénzintézetnél. „[A Kreml mintha azt mondta volna a nyugati országoknak:] ha úgy akarsz fizetni, ahogy ők, akkor csak a Gazprombankon keresztül” – magyarázza az orosz hatóságok logikáját.
öt
Ez hatással lesz a rubel árfolyamára?
Semmiképpen. Az új gázfizetési rendszernek nem lesz komoly hatása sem az orosz devizára, sem a pénzügyi piacra. A háború első napjaiban a Gazprom (mint minden más exportőr) köteles volt devizabevételének 80%-át a tőzsdén értékesíteni, és ez a pénz a rubel árfolyamát támogatta.
A Kreml által bejelentett új rendszer valójában azt jelenti, hogy a gázmonopolista nem 80%-át, hanem 100%-át adja el a "barátságtalan" államoktól kapott valutának. Nem lesz nagy különbség a rubel és az orosz gazdaság egésze szempontjából.
6
És a rubel csak a devizabevételek eladása miatt erősödik?
Nem, a devizabevételek 80%-k kötelező eladásának bevezetése segített elkerülni a rubel kontrollálatlan esését februárban. Az utóbbi napokban tapasztalt erősödése azonban az oroszországi valuta iránti alacsony kereslethez és az exportőrök költségvetési adófizetési kötelezettségéhez kapcsolódik.
Az orosz fizetőeszköz az első szakaszban nagyot esett a jegybankkal szembeni szankciók miatt: zárolták a külföldi bankokban vezetett számláit, és elveszítette a lehetőséget, hogy arany- és devizatartalékai segítségével fenntartsa az árfolyamot. Ennek eredményeként a rubel árfolyama egyes napokon 120 dollárra és 130 euróra esett.
De jelenlegi erősödésének semmi köze a gázfizetések rubelre való átváltásának gondolatához. Az orosz exportőrök most különösen aktívan értékesítik devizabevételük kötelező 80%-át, mivel március vége a nagy negyedéves adófizetés időszaka az orosz költségvetésbe (és az adókat természetesen rubelben fizetik). Ugyanakkor most kevesen akarnak devizát vásárolni - a jegybank korlátozásai és a szankciók miatti importcsökkenés miatt. Ennek eredményeként a rubel árfolyama nő.
Ám az orosz valuta jelenlegi erősödése átmeneti. Már áprilisban csökken a devizakínálat, és valószínűleg nőni kezd a kereslet iránta –
vélekedik Natalia Orlova, az Alfa-Bank vezető közgazdásza.
Sőt, ebben az orosz gáz új fizetési rendszere is szerepet játszhat. Az európai értékesítésből származó rubel egy részét a "Gazprom" valószínűleg vissza kell váltania devizára, és ez hátrányosan érintheti a rubelt. Amint a Meduza egy külföldi befektetési társaságnál dolgozó forrása elmagyarázza, a gázipari óriáscégnek szüksége van a valutára a külső kötelezettségek kifizetéséhez (például a devizaadósság kifizetéséhez és az Oroszországon kívüli szolgáltatási költségekhez, beleértve a szállítást is). Emiatt nőhet a devizakereslet az orosz piacon. Azonban például a Gazprom továbbra is kaphat eurót és/vagy dollárt Törökországtól, amit ugyanilyen célokra költhetnek el.
Ahhoz, hogy a rubel hosszú távon a nemzetközi elszámolások és befektetések fizetőeszközévé váljon (mint most a dollár és az euró), kiszámíthatónak, stabilnak és hitelesnek kell lennie. „De mindeznek még semmi köze a rubelhez” – összegzi Meduza forrása.