Akik itt 2022-ben az oroszok kapcsán a magyar ÁVO visszatéréséről merengenek, azok nagyvonalúan átsiklanak afelett, hogy az ÁVO-t a XX. század hozta létre.
A Tanácsköztársaság, a Vörös-, majd a Fehérterror, Trianon, a hungarizmus, a nyilaskeresztes ideológiák, a Szovjetúnió megtámadása, a munkaszolgálat, a Don-kanyar, a deportálások, Auswitz, a budapesti gettó, a budapesti ostrom, a hazatérés és a revans.
Az Andrássy út 60 használatba vétele pont olyan könnyen ment, mint azokban a MÁV vagonokban deportálni az embereket Kistarcsára, Recskre, vagy a messzi Vorkutára, melyekkel alig 5-6 évvel azelőtt még Auswitz-ba, meg Birkenau-ba hordták a nemkívánatosokat. Ahogy akkor igen sokan aggatták magukra bőszen a vörös csillagot, akik nem sokkal korábban még nyilas karszalaggal a karukon ütötték ki a fogakat.
Az ÁVO a XX. század közepi kortárs realitás folytonosságába illik bele, nem 2022-be. Értem én, hogy ha valaki túl sokszor nézi meg az Eldorado-t, vagy a Szabadság Szerelem című filmet és elég romantikus alkat, az képes napjainkban is lánctalpakról, bőrkabátokról, fekete autókról, pufajkákról meg davaj-gitárokról fantáziálni, ha meghalja azt a szót, hogy orosz.
“Mert jön a muszka és viszi a kakukkosórát!”
Ehelyett az orosz olajjal meg gázzal üzletel és Paksot akar építeni.
És ez nem tetszik a dollárnyomtató Sam bácsinak, aki szívesebben hozna inkább egy kis “demokráciát” némi tüntetés, alkotmányos válság, felfegyverzett csőcselék és ezek elutasítása esetén B-52-esek képében.