https://ukraina.ru/exclusive/20220531/1034062144.html
"Légy szerényebb és ne nyafogj!"
Ki és hogyan keres pénzt Ukrajnában a humanitárius segélyeken?
Az ukrajnai speciális hadművelet több mint három hónapja alatt a nyugati partnerek és nemzetközi szervezetek által aktívan szállított humanitárius segélyek ellopásával kapcsolatos napi botrányok nem csitulnak. Csak a lvovi régió vámhatóságain átlagosan naponta körülbelül 3000 tonna humanitárius segélyként megjelölt áru megy keresztül. Az ukrán törvények tiltják a humanitárius segélyek haszonszerzési célú felhasználását. Ez nem csak az európai országokból származó segélyekre vonatkozik, hanem azokra is, amelyeket Ukrajna területén gyártanak. Áprilisban Zelenszkij aláírta a büntetőjogi felelősségről szóló törvényt (3 évig terjedő szabadságvesztés humanitárius segélyek eltulajdonításáért), de ezután sem lett kevesebb lopással kapcsolatos hír. A helyi hatóságok és a területvédelem számos képviselője, akik Nyugat-Ukrajnában állították fel ellenőrzőpontjaikat, ahol sem háború, sem „agresszor” nincs, foglalkoznak a szállítmányok fosztogatásával.
Május 30-án az ukrán média arról számolt be, hogy az ügyészség vádat emelt a Csernovci terület egyik polgármesterhelyettese és annak felesége ellen. A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak egy jótékonysági szervezet elnökeként és tagjaként „hadiállapot idején szervezték meg a humanitárius segítségnyújtás jogellenes végrehajtását”. A házaspár 4500 dollárért próbált eladni egy Volkswagen LT28-as autót, amelyet humanitárius segélyként importáltak Ukrajnába, és amelyet az ukrán fegyveres erőknek szántak. A kiskereskedelmi láncok polcain gyakran akciósan árulják az ingyenesen szállított élelmiszereket. Például az ATB szupermarketek minden régióban lengyel konzerveket árulnak, amelyeket Kijev nyugati szomszédja és szövetségese biztosított. A lakosság a "Silpo" és az "ATB" szupermarketláncokra panaszkodik, amelyek húskonzervet és személyi higiéniai termékeket árulnak a "humanitárius készletekből". Az akciós nyugati "humanitárius" áru könnyen beazonosítható – a termékeken nincs ukrán jelzés.
Május végén az SzBU nyilvánosságra hozta az Ukrán Fegyveres Erőknek (VSzU) küldött golyóálló mellények nagyban történő eladását. A jelentés megjegyzi, hogy a golyóálló mellényeket egy ukrán társadalmi célú szervezet készítette. A cserkasszi katonai adminisztráción keresztül ezeket ingyenesen át kellett volna adni a VSzU-nak. Ehelyett azonban kereskedelmi struktúrákon és a milliárdos Gerega-család tulajdonában lévő Epicentr szupermarketláncon keresztül értékesítették őket. Ez az áruházlánc már 2020-ban felfigyelt az akkoriban hiánycikknek számító orvosi maszkok árusítására, amelyeket Kína szállított humanitárius segélyként. Ternopolban "önkéntesek" egy csoportja mintegy kétmillió hrivnyát gyűjtött össze közösségi oldalakon keresztül, látszólag az VSzU javára, de a pénzt magukra költötték, leginkább luxusautók és okostelefonok vásárlására. Május elején két férfit vettek őrizetbe Lvovban, miközben összesen félmillió hrivnya értékben próbáltak eladni katonai sisakot és páncélost, amelyeket nyugati partnerek szállítottak az ukrán hadsereg számára, de furcsa módon magánkézbe kerültek.
Nyugat-Ukrajnában is nagyon népszerű a vállalkozók nem hivatalos "adóztatása". A csalók üzletembereket hívnak fel akár az ukrán hadsereg, akár a helyi közigazgatás képviselői nevében és meggyőzően „felajánlják”, hogy pénzzel „segíthetik” a VSzU-t, ha folytatni akarják tevékenységüket. Ogyesszában a helyi területvédelem egyik tagja a közelmúltban 700 000 hrivnya értékben adott el katonai lőszert, az ogyesszai humanitárius parancsnokság vezetője, Alekszej Csernij pedig azt nyilatkozta, hogy ismert ogyesszai személyiségeket is őrizetbe vettek, akik részt vettek a humanitárius segélyek ellopásában. Elmondása szerint dokumentumokat hamisítottak, az Ogyesszába tartó humanitárius szállítmányokat félúton feltartóztatták és más raktárakba szállították.
Május elején az ukrán főügyészség információi szerint a Csernovci területen öt mentőautót loptak el, amelyeket szintén a Nyugat szállított az ukrán fegyveres erők szükségleteire. Korábban Lvovban az SzBU tisztjei humanitárius segélyek sikkasztásának gyanújával őrizetbe vették a regionális államigazgatás volt tisztviselőjét, Roman Matiszt és a Mind.ua webhely főszerkesztőjét, Jevgenyij Spitkót. „Roman Matisz és Jevgenyij Spitko a VSzU-nak és más katonai alakulatoknak szánt humanitárius segélyt és felszerelést adott el. Kisajátították az adakozók adományait, pénzeszközöket utaltak át a „Jurigyicseszkaja szotnya” társadalmi célú szervezet számláira és saját bankszámláikra, majd banki terminálokon és fiókokon keresztül vették fel azokat” – írja a Lviv.Media az SzBU forrásaira hivatkozva. Ez pedig csak a jéghegy csúcsa, mert a jelenlegi helyzetben és ellenőrzés hiányában csak néhány eset derül ki a nyugati országokból özönlő humanitárius segélyek ellopásáról.
Ugyanakkor számos fronthoz közeli városban élesen érezhető a humanitárius válság, különösen amióta sokan elvesztették munkájukat, vagy belső menekültté váltak. A címzettekhez még mindig eljutó humanitárius segélyek megkérdőjelezhető minőségűnek és kis mennyiségűnek bizonyulnak. Itt van például egy szlavjanszki lakos legutóbbi megjegyzése a helyi polgármester élelmiszercsomagok kiosztásáról szóló közleménye alatt: „Szívemből szeretnék „köszönetet mondani” polgármesterünknek és mindenkinek, aki részt vett a gyerekeknek szánt humanitárius élelmiszercsomagok kiosztásában. Ma három gyermekemmel kaptuk meg ezt a csodálatos csomagot. Köszönöm szépen a lejárt pástétomot, az ültetésre szánt borsót, a 300 g rizst és a 400 g cukrot. Nagyon köszönöm. Miután elolvastam a kommenteket, megértettem, hogy ’43-ban még ez sem volt. És szerényebbnek kell lennünk és nem kell nyafogni. Köszönöm, anyukák.” – írja a nő.
Zavaros időkben és háború idején általában a harácsolás nagy méreteket ölt, kihasználva a zűrzavart és a megfelelő kontroll hiányát. Ukrajnában éppen azok teszik ezt tömegesen, akik a leghangosabban kiabálják hazaszeretetüket, hiszen ez az egyik fő feltétele a humanitárius segítségnyújtáshoz való hozzáférésnek. (Dmitrij Kovalevics, ukraina.ru)
A képen: Alekszandr és Galina Gerega, az „Epicentr” kereskedelmi hálózat tulajdonosai
Aki ismeri ukrajnát az tudja hogy amiről írsz, az a jéghegy csúcsa csak, és az ottani rendszerbe eleve bele van kódolva annak bukása. Az a kérdés csak, hogy mekkora véráldozatokba kerül a "megtisztulás".
Ukrajnai viszonyok jobb megismeréséhez:
A törvénykezési rendszer nem egységes , ugyanarra a jogesetre pro és kontra lehet törvényeket, precedenseket felmutatni.
Ennek következménye az hogy a pereket az nyeri akinek jobb az ügyvéde (akik még a bírósági hátsó bejárat kilincsét is ismerik). Persze minél "jobb" egy ügyvéd annál magasabb a költsége.
Ezért külföldi vállalkozóknak ott céget alapítani erősen nem tanácsos, kivéve ha Ő is benne van a nemzetközi politikai - maffiás alvilágban, és nagyon jó kapcsolatai vannak az ottani gazdaságot meghatározó "erős" emberekkel.
Ha enélkül köt üzletet, telepít gyárat pld, megvárják míg megerősödik, odakint vagyont gyűjt, majd attól különböző, törvényes és kevésbé törvényes utakon megszabadítják.
Olyan mint a disznóvágás - előtte a malacot fel kell hízlalni.
Ezek szerint az összes ukrán "nagyvállalkozó" sáros valamiben, nem hiába pattantak meg ők először az országból, mint patkányok a süllyedő hajóról. Most már csak az átlag, sokszor szegény polgárok menekülnek onnan.
Nézzétek a fényképen a baloldali "ember" mosolyát, nem hasonlít valamelyik magyar üzletemberre a nézése?
