Azt hogy melyik országban milyen királyi dinasztia uralkodott sajnos nem vehetjük alapnak, hiszen Európa szerte rokonságban álltak és állnak egymással,
ennek alapján sosem lett volna szabad a saját vérükre támadni, több száz éve béke honolna kontinensünkön. A magyar uralkodóknak szintén ilyen kapcsolatrendszerük lett az évszázadok során, még a kijevi dinasztiákkal is.
Ez alapján a teljes I. Vh-t nem lehet megérteni, amikor vérrokon uralkodóházak aprították egymást...
"a derék német szövetségeseink is megígérték Erdélyt az oláhoknak a mi kontónkra, ha a központi hatalmak mellett szállnak be az 1 vh-ban.
Sőt, Ferenc Ferdinánd is támogatta ezt a javaslatot."
Az teljesen biztos hogy a
németek ilyet sosem igértek, nem igérhettek Romániának, kronológiai sorrendben az események:
-1914 az I Vh. kezdete: Orosz ajánlat hogy román belépéskor megkapják Erdélyt és Bukovina egy részét.
Az orosz arra hivatkozik, hogy ezzel kapcsolatosan egyeztetett a franciákkal angolokkal.. így 1914 ben a francia és angol igéri oda Erdélyt a románoknak nem a német.
- A román király ezt elpanaszolja a németeknek, akik a magyarokra próbálnak hatással lenni hogy pld a nyelvtörvénnyel, és egyéb politikai módon tegyenek engedményeket az erdélyi románoknak (autonomia azért nuku!)
- Tisza miniszterelnökünk a közvetlen román - magyar tárgyaláskor felismerte hogy a románok kivárásra játszanak, minden engedmény adást ezért elutasított (Maniu igen tartózkodóan viselkedett).
- 1914 szeptember vége, újabb román javaslat: Erdély és Bukovina román megszállása "védelem" céljából, Tisza ezt is elutasítja
- 1914 szeptember: Tisza, a magyar állam román alattvalóinak hűségét, háborús önfeláldozását elismerve, a nemzetiségi jogok kiterjesztését ígérte. A sajtópereket beszüntették, az uralkodó amnesztiát adott a politikai ügyekben elítélt románoknak, egy {1693.} kormányrendelet pedig külön engedélyezte a román nemzeti zászló használatát.
- 1915 folyamán nagy szüksége lett volna a központi hatalmaknak Románia haderejére.
A központi hatalmak, a németek részéről
újabb javaslat a monarchia átalakítására, Tisza ezt is elutasítja.
A hadi helyzet átmeneti javulása, Bulgária hadba lépése megkönnyítette a magyar kormány helyzetét is. A román lapokat megdorgálták, mert nem kommentálták a különféle hűségnyilatkozatokat. Maniut pedig – mint a leghatározottabb ellenzékit – kiküldték a frontra, s kiszélesítették a rendőri intézkedések hatáskörét. 1916 márciusában azután a nemzeti párt lapját, a Românult is felfüggesztették.
1916 ig a hadrafogható erdélyi népességet az olasz frontra vitték, csak a csendőrség védi Erdélyt.
1916-ban Románia megtámadja 440 000 emberével Erdély, ahol a védősereg 70 000 főt tesz ki..
Német és osztrák, bulgár, török segítséggel sikerült a románokat onnan kiverni, elvesztették a velünk való háborút..
Azt hogy a német esetleg ígért valamit? a románnak , de nem jött be az
a "mi lett volna ha" kategória , nem is érdemes ezzel foglalkozni,
a megvalósult tényekkel annál inkább.
A Trianon által elszakított Erdélyt és Kárpátalját a bécsi döntéssel adták vissza Nekünk - a németek, Horty erdélyi bevonulása lovon
biztosan nem a német - román barátság elmélyülését hozta magával. Ezt a döntést a romániai német uralkodóházi kapcsolat befolyásolhatta?
Ukrán topokhoz kapcsolódóan:
A románokat azért általában az érdekeik és nem az elveik vezérlik, itt a II. Vh-ban is ezért álltak német oldalra,
mert úgy érezték hogy Ukrajnából egy jó darabot kihasíthatnak Odesszával egyetemben, de hát nem jött össze..
És a legutóbbi háborús,
németeket is érintő román cselekedet, amikor kitartás helyett a románok kiugrottak, és beugrottak a támadó szovjet seregekbe, hátha lesz még egy kis konc pluszba, de nem jött össze nekik, igaz Erdélyt megint megkapták.
Úgy gondolom hogy a németek még azért erre, az utolsó román cselekedetre emlékezhetnek a legjobban..