mijki: "Egyszerűen nem értem miért kell a civileket belevonni a harcokba...akik például kiadják a parancsot egy lakópark vagy egy kórház tüzérségi támadására"
Azt gondolom, azert a legallatabb ukran/orosz tiszt sem direktben arra ad parancsot, hogy lakoparkot, iskolat löjenek, ha masert nem, hat a löszerrel valo sporolas miatt. Viszont ami fegyverekkel ezek harcolnak, azok kb II.Vh. szinvonalu ösregi szarok, jokora szorassal, nem a precizios amerikai lezer vagy GPS-vezerlesu fegyverek, amivel ket lakohaz között 20 kilometerröl kilövöd az ott allo tankot. Ha a Grad sorozattal csak 50metert tevednek, mar megvolt az iskola...
Az pedig a helyzet szomoru velejaroja, hogy ilyen varosharcok vannak, es ha a szakadarok a varosba vettek be magukat, akkor ott "kell" löni öket. Nyilvan jobb lenne, ha az menne, mint a közepkorban, hogy kimegy mindenki valami mezöre, felallnak szembe ket sorba, oszt lejatsszak helyben. De ilyen az I.Vh-ban volt utoljara. Es ha csak nem törtenik valami addig, most Mariupolban pontosan ugyanez fog lejatszodni, csak forditott szereposztasban, es azt majd a nyugati media borzalmasan ki is fogja hasznalni. Ha nyugati beavatkozas lesz, azt Mariupol ostroma fogja kiprovokalni, igy nagyon remelem, arra nem fog sor kerulni.
Amit te itt most előadtál az a városok terrorbombázására adott általános felmentő magyarázat, ami a valóságban sima nettó hazugság. Ezt a hazug dumát használta minden hadsereg, ami városok tüzérségi bombázására vetemedett. Mindegy, hogy az amcsik csinálták Irakban, az izraeliek Gázában, az oroszok Csecsenföldön, vagy az ukránok Kelet-Ukrajnában. Mindenhol ugyanúgy egy háborús bűncselekmény védelmében hazudoznak így.
1. Az ukrik a városokat legnagyobb részben úgy lőtték, hogy a város sűrűn lakott területein belül tényleges utcai harcok nem voltak. Szlovjanszkból és Kramatorszkból pont ennek elkerülése érdekében vonultak vissza a szakik. Az ukrik Donyeckbe, vagy Gorlovkába érdemi mértékben nem jutottak be. Csak Luhanszkban voltak érdemi utcai harcok. Ennek ellenére az ukránok alaposan megbombázták a környék összes városát. Tehát szó sincs arról, hogy a szakik városon belüli állásai lettek volna a célpontok és csak a szórás miatt lennének polgári áldozatok
2. A szakik olyan helyről nem harcolnak, ahonnan nem tudnak. A házak közül kevés fegyverrel lehet kilőni, hacsak az ellenség nincs velük egy utcában. Legfeljebb felső szögcsoporttal tüzelő aknavető, vagy ágyútarack jöhet szóba. Nem látni olyan fényképeket, videókat, amin a házak közül tüzérséggel lövöldöznének a szakik. Tehát a sűrűbben, magasabb épületekkel beépített területen esett találatok ritkásan irányulhattak szakadár fegyverek ellen. Ráadásul sok esetben a fronttól aknavető lőtávon kívüli pontokat is bombáz az ukrán tüzérség. Ott elméletileg sem lehet olyan szaki fegyver, amire lőhetnének.
3. A civil áldozatokról készült rengeteg videó felvétel messze túlnyomó részén semmilyen nyoma nem látszik annak, hogy a közvetlen közelben katonai tevékenység folyna. Sem tüzérségi fegyvereket, géppuska fészkeket, sem homokzsákokat, sem egyén nyomát nem látni ana hogy a találathoz közel lett volna katonai célpont.
4. Az ukránok által használt fegyverek szórása legjobb esetben is 100 méter körüli, de sorozatvetőké komolyabb lőtávon több már száz méteres. Azonban az ukrán tüzérség sokszor a legközelebbi szakadár állásoktól, frontvonaltól jó néhány km-re lévő, akár 10 km feletti mélységben lévő polgári célpontokat támad. Ezt a szórás számlájára írni nevetséges.
5. Nyújtanak-e e szakadárok értelmesen lőhető tüzérségi célpontot? Jellemzően nem. Ennek egyik oka, hogy folyamatosan mozognak pont a tüzérség miatt. Mire a tüzérség belövi magát, már csapáskörzeten kívül vannak. Másik oka, hogy kis csoportokban mozognak, amire nem éri meg komoly tűzcsapást indítani. Harmadik oka, hogy nagyon kevés értékes nehézfegyverük van, amire megérné önállóan tűzcsapást mérni.
6. A tüzérség látja hova és mire lő? Látja a fenét. Jellemzően nem közvetlen irányzással tüzelnek. Még ha nem lenne takarásban a célpont, akkor sem látnák. De városon belül még takarásban is van. Igaz lehet-e, hogy ennek ellenére tudják, hogy ott szakadárok vannak? Városon belül igen valószínűtlen. Városon belül még az első vonalban harcolók és az előretolt tüzérségi megfigyelők is csak az adott utcát látják. Dunsztjuk nincs arról, hogy a szakadárok éppen két utcával arrébb vannak-e vagy sem. A tüzérségnek gőze sincs hogy a városi célpontnál vannak-e szakik. Ők koordinátákat kapnak és oda lőnek.
7. Igaz lehet-e, hogy ha valami kristálygömbből mégis tudnák, hol vannak a városon belül a szakadárok, akkor rájuk, mint pontcélokra tüzérséggel lenne érdemes lőni? Nem, mert az ukránok nem használnak irányított tüzérségi lövedékeket és hagyományos lövedékek szórása olyan nagy, hogy pontcélok ellen nem használhatók, csak területcélok ellen. Ezt te is írtad. Azonban az ilyen területcél elleni fegyverek használata sűrűn lakott környezetben ugyanúgy háborús bűncselekmény a Genfi Egyezmény szerint.
8. Milyen arányban pusztulnak a tüzérségtől a szakadárok és a lakosság? Mivel a tüzérség területtüzet lő, nagyjából olyan arányban amilyen arányban az adott területen szakadárok és civilek vannak. Jelenleg a szakadárok összlétszáma 10-15, legfeljebb 20 ezer fő lehet egész Kelet-Ukrajnában. Ezzel az általuk ellenőrzött területen élők száma 2,5 millió körüli. Konkrétan Donyeckben közel 1 millióan éltek nemrég. Most már a menekülés miatt valószínűleg 500-600 ezren lehetnek. Ezzel szemben közvetlenül Donyeck körül 5 ezer szakadár védekezhet. Ez százszoros különbséget. Statisztikai alapon ezek a területet lefogó lövedékek százszor valószínűbb, hogy egy civilt ölnek meg, mint hogy egy szakadárt.
9. Van értelme a városok lövetésének katonai szempontból? Nincs. Tüzérséggel nagyon kis eséllyel lehet az ottani szakadárokat megsemmisíteni. A repeszeket, robbanásokat felfogják a házfalak. A tüzérség területpusztító hatása is csak korlátozottan tud érvényesülni beépített területen. Egy várost nem lehet tüzérséggel elfoglalni. Nem lehet tankokkal sem elfoglalni. A városok elfoglalásának, megtisztításának, az ellenség kifüstölésének a módja végül mindig az, hogy be kell küldeni a gyalogságot, és kézifegyverrel kell eldönteni a harcot épületről épületre. Nézz videókat a szíriai városokról! Szíriában több várost szinte teljesen leromboltak. De ettől önmagában még csak le sem csökkent az ellenállás. A romok ugyanolyan jó fedezékek mint a még álló épületek. A vége az, hogy be kell mennie a gyalogságnak. Ez persze veszteségekkel jár, amit a fölényben lévő fél nem szeret felvállalni. Inkább megöl tüzérséggel 10, 20, 50, vagy 100 civilt ahhoz, hogy meg tudjon ölni egy fegyverest, sem mint beküldje a gyalogságát és elszenvedjen mondjuk 2 fő veszteséget egy ellenséges fegyveres megölése érdekében. Pedig a katona azért katona, hogy ha kell bemenjen a tűzvonalba és ha kell ő haljon meg, ne a civilek. Aki városokat támad tüzérséggel az nagyságrenddel olcsóbbnak tekinti az ellenfél által ellenőrzött területen lakó civilek életét, mint a saját katonáiét. Holott a katonáknak ez lenne a dolguk.
10. Feltűnő, hogy minden városban eltalálták a kórházakat.
Luhanszk, Krasznij Liman, Szlovjanszk, Donyeck, Marinovka, Gorlovka kórházai rendre találatot kaptak. Feltűnő, hogy mindenhol eltalálták a közüzemi szolgáltatókat. Lőtték a tűzoltóságokat, a közterület fenntartók telephelyét, hogy megszűnjön a szemétszállítás, a vízművek telepét, a transzformátor telepeket, az áram kikapcsolása érdekében, stb... Feltűnő, hogy azokat a helyeket, ahol sok civil gyűlik össze szintén kiemelten lőtték. Ilyenek a bevásárló központok, a piacok, az iskolák, egyéb középületek. Ez nem valami fatális véletlen következménye.
Ha Mariupolt most a változatosság kedvéért a szakadárok lőnék tüzérséggel, az ugyanolyan háborús bűncselekmény lenne. De szerintem nem fogják.