"Technológiára, felszerelésre, szakemberekre van szükségünk, amelyek egyszerűen nem léteznek". Szakértők az orosz hadsereg jövőbeni "lőszer éhségéről"
szeptember 7, 2022 07:00
Pavel Luzin orosz biztonsági szakértő nyílt adatok alapján azt jósolja, hogy Moszkva arzenáljában hiányozni fognak a lövedékek és rakéták. Először is, hiány van nagy kaliberű fegyverekből.
Az ukrajnai háború hat hónapja alatt mindenki hallott az orosz hadsereg tüzérségi bevetéséről. A Kreml szó szerint szőnyegbombázza az AFU állásait és a városok lakónegyedeit. Ez volt a helyzet Mariupolban, Lisicsanszkban és Szeverodonyeckben. Ugyanez történik most Mikolajivban és Harkivban.
Ilyen taktikával úgy tűnhet, hogy Oroszországnak szó szerint korlátlan mennyiségű lövedék és rakéta áll rendelkezésére. Moszkva valóban jelentős arzenált örökölt a Szovjetuniótól, és az elmúlt harminc év során számosat gyártott. De tekinthető-e ez a készlet határtalannak az Oroszország által Ukrajna ellen vívott háború összefüggésében? Pavel Luzin, biztonsági szakértő és orosz védelmi ipari elemző szerint nem. És még "lőszerbéhséget" is jósol a Kremlnek.
A katonai elemző a The Insider számára írt cikkében arra figyelmeztet, hogy Oroszországnak a jövőben rakétahiánnyal, romló lövegekkel és lövedékhiánnyal kell szembenéznie. Elsősorban a 122mm és 152mm kaliberű lőszerekről van szó. Ezek az orosz hadsereg fő kaliberű lövegei a 20. század óta: vontatott lövegek, mint a D-30 vagy az Msta-B, és önjáró lövegek, mint az Msta-S. Ez a löveg Oroszország legközelebbi versenytársa a nyugati 155 milliméteres kaliberű ágyúknak. De ez csak elméletben van így. A gyakorlatban a hatótávolság jóval alacsonyabb. Ez 30 kilométer a 40-50 vagy akár 70 kilométerrel szemben. Egy dologban alulmaradnak a külföldi lövegek az oroszokéval szemben, ez pedig a mennyiség. Az orosz hadsereg Ukrajnában naponta több tízezer lövedéket lő ki.
"Van mihez hasonlítani: a második és az első csecsen háborúban- naponta akár 30 ezer lövedéket is kilőtt az orosz hadsereg. Figyelembe véve, hogy a jelenlegi háború intenzitása magasabb, 40-60 ezer naponta. Nincs kétségem afelől, hogy ezek a napi tízezrek, az intenzitástól függően, teljesen valósak" - mondja Pavel Luzin nemzetközi kapcsolatok és biztonságpolitikai szakértő.
Ez több, mint amennyit Oroszország képes előállítani - mondja Pavel Luzin. Ezeket a tartalékokat pedig lehetetlen lesz feltölteni, többek között a szankciós nyomás miatt. Hasonló a helyzet a páncélozott járművek és a katonai repülőgépek esetében is. Az AFU szerint hat hónap alatt mintegy kétezer harckocsit, több mint négyezer harci páncélozott járművet és több mint négyszáz repülőgépet és helikoptert semmisítettek meg. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az orosz védelmi minisztérium hivatalosan nem erősítette meg ezeket a veszteségeket. Moszkva egyáltalán nem számol be a megsemmisített felszereléseiről.
"Itt kétféle folyamat létezik: a fémmegmunkálás, amely speciális berendezéseket igényel, amelyek nem léteznek. A folyamat másik fele a lőpor és a rakéta üzemanyag előállítása. Ott minden importált berendezéseken történik. A modern lőpor előállításához, amely jobb lőtávolságot és jobb tárolást biztosít, jó berendezésekre van szükség. Néhány helyen pedig szükség van az összetevőkre" - folytatja Pavel Luzin.
Adatai szerint a háború előtt, a 2010-es években Oroszország évente 30-35 harci repülőgépet és 25-30 harci helikoptert gyártott. Ehhez jön még 130-200 különböző típusú gép, amelyeket modernizáltak. De mindezt vagy importált gépekkel, vagy külföldön gyártott alkatrészekkel végezték. Most ez vagy lehetetlen, vagy még nehezebb lesz, mondja Luzin: "Minden repülőgép-hajtómű egyszer csak eléri élettartama végét. Új motorokra van szükségünk. Az új motorok mind importált berendezésekkel készülnek, ott, a amerikai és, európai gépeken. És előbb-utóbb minden meg fog szűnni".
A szkeptikusok méltán jegyezhetik meg, hogy Oroszország nemcsak az új fegyverekkel, hanem a szovjet fegyverekkel is harcol. Mi van ezekkel a készletekkel? A leghosszabb ideje tárolt lőszerek több rakétavetőhöz való lövedékek. De korántsem volt az egész szovjet arzenál Oroszország birtokában az Ukrajnával vívott háború előestéjén. Először is, ezeket a rakétákat az 1990-es és 2000-es években már használták a két csecsenföldi hadjárat során. Aztán Oroszország Grúziában használta őket, de a Kreml még több rakétát használt a szíriai hadjárat és a nyolc évig tartó háború során a Donbasszban.
A tüzérség lövedékei azonban a tárolási feltételek szempontjából sokkal igényesebbek. Pavel Luzin megjegyzi, hogy Oroszország először húsz évvel ezelőtt, a második csecsen háború idején szembesült a 122 és 152 milliméteres kaliberű lövedékek hiányával. Ezek után levonták a következtetéseket, és az elmúlt évtizedben Moszkva képes volt megalapozni e lövedékek gyártását, de az arány még mindig nem volt elegendő, és három éven belül úgy döntöttek, hogy a Hatékony Hadsereg Program keretében egymillió hétszázezer régi rakétát és lőszert állítanak helyre. Ennek a munkának az ára és ideje nyílt forrásokban elérhető, és Pavel Luzin ezekből azt is kiderítette, hogy mennyibe kerül az új lőszerek előállítása, és arra a következtetésre jutott, hogy minden 570 ezer felújított lövedékre Oroszország akár egymillió és több új lőszert is készített.
Az elemző becslése szerint Oroszország az elmúlt tíz évben évente akár kétmillió különböző típusú lövedéket is képes volt előállítani. Luzin azonban pontosítja, hogy a rakéták aránya nyilvánvalóan alacsony volt. A Rostec állami vállalat jelentése szerint 2017-ben csak mintegy tizenegyezer darabot szállítottak le belőlük. Pavel Luzin becslése szerint a lőszerek teljes száma 17 millióra tehető.
Moszkva szó szerint a földdel teszi egyenlővé az ukrán városokat. Valerij Zaluzsnij, az AFU főparancsnoka napi 40-60 ezer lövedékre becsülte az orosz tüzérség fogyasztását, és a viszonylagos "nyugalom" napjaiban az orosz hadsereg naponta legalább 20 ezer lövedéket lőtt ki Ukrajnára. Kiderült, hogy hat hónap alatt Oroszország nem kevesebb, mint hétmillió lövedéket használt fel. Pavel Luzin korábbi számításai szerint Oroszországnak a szankciós korlátozások figyelembevétele nélkül akár öt évre is szüksége lenne ennyi új lőszer előállításához.
Luzin elismeri, hogy ha a tüzérségi ágyúzás jelenlegi üteme folytatódik, akkor az orosz hadsereg az év végére megkezdi a város bombázásának tesztelését. Ugyanakkor Jurij Butusov ukrán újságíró az orosz fegyveres erők 2. hadtestének egyik katonája, Andrej Morozov publikációjára hivatkozva azt írta, hogy Moszkva máris tüzérségi hiányt tapasztalt.
Pavel Luzin előrejelzése széles körben terjedt a közösségi médiában, különösen a volt és aktív katonák, valamint a katonai elemzők körében. Egyesek szerint túlságosan optimista az orosz hadseregben idén "kagylóéhségre" számítani. Volodimir Datsenko, az ukrán Forbes rovatvezetője például egyetért azzal, hogy ez lehetséges, de csak jövő nyáron és ősszel. Igor Gretzky, az Észt Külpolitikai Intézet kutatója szerint a legnagyobb deficit Oroszországra a nagy pontosságú fegyverek terén vár. Ezek aktív-reaktív lövedékek tüzérség, rakéták és drónok számára.
"Az év végére Oroszország gyakorlatilag kifogy a nagy pontosságú lövedékekből. Oroszországnak nem lesz lehetősége ilyen típusú lövedékek utánpótlására azzal az intenzitással, amellyel Ukrajna területén harcol. Azt is meg kell érteni, hogy az ilyen lövedékek többnyire nyugati gyártmányú elektronikát használnak, például mikroprocesszorokat és mikrokontrollereket. Ha drónokról beszélünk, akkor vannak rádiófrekvenciás teljesítményerősítők is. Mindezt korábban az Egyesült Államokban, Kínában, Svájcban, Hollandiában vásárolták. Jelenleg azonban Oroszországnak nincs meg a kapacitása arra, hogy ezeket a termékeket saját maga állítsa elő. Technológiára, felszerelésre és szakemberekre van szükségünk, amelyekkel egyszerűen nem rendelkezünk.
A szankciók lezárják a csúcstechnológiájú katonai és kettős felhasználású termékekhez és a berendezések karbantartására vonatkozó szerződésekhez való közvetlen hozzáférést. Ezenkívül másodlagos szankciókat is kiszabtak. Nagyon fontos, hogy ezek a szankciók nemcsak az Egyesült Államokat és az EU-t érintik, hanem olyan országokat is, mint Svájc, Tajvan, Japán, Dél-Korea és Kanada. Mindezek a szankciók csak fokozzák az orosz DIC technológiai éhségét.
Hogyan cselekedhet Oroszország ilyen körülmények között? Valószínűleg azt kell feltételeznünk, hogy az orosz ipari kémkedés intenzitása és mértéke a nyugati országokban, elsősorban az Egyesült Államokban növekedni fog. Úgy tűnik, hogy a Kreml így próbálja kompenzálni a hiányt, legalábbis bizonyos mértékig" - mondta Igor Gretzky, az Észt Külpolitikai Intézet kutatója.
És még egy vélemény. Konsztantyin Maszovec ukrán katonai szakértő, az Információs Ellenállás csoport koordinátora túlságosan optimistának tartja Pavel Luzin előrejelzését az orosz hadsereg közelgő lövedékhiányáról. "A cikk nem közvetlenül, hanem közvetve fogalmazza meg azt a gondolatot, hogy állítólag Oroszország nem lesz képes elvégezni az importált berendezések modernizálását, javítását és karbantartását, amelyeket lőszerek és tüzérségi csövek gyártására használnak. Nem hiszem, hogy ez az állítás teljesen igaz, mert Oroszország legalábbis ilyen lépéseket fog tenni, vagy minden lehetséges eszközzel, beleértve a szankciók megkerülését is, erre fog törekedni" - biztos Konsztantyin Maszovics.
Российский специалист по безопасности Павел Лузин на основе открытых данных прогнозирует дефицит снарядов и ракет в арсенале Москвы. В первую очередь дефицит крупных калибров. За полгода войны в Украине все наслышаны, как российские военные используют артиллерию. Кремль проводит буквально...
www.currenttime.tv
www.osnmedia.ru
Ráadásul mindezidáig nem jelent meg semmiféle gyozelmi hír. 
