A kahovkai gát 240 km hosszan és helyenként 23 km szélességben duzzasztotta föl a Dnyeper vizét, egészen Zaporizzsjáig. Ez a hatalmas mesterséges tó kb. 200 km hosszan egyben a frontvonalat is jelenti a két fél között.
Míg a lerombolt gáttól nyugatra az árhullám jelentős (főleg orosz) területeket önt el, észak-keletre ennek a hatalmas tározónak a vízszintje drasztikusan csökkenni fog.
Mint nyugger kolléga kiderítette, az ukránok az elmúlt időszakban a Dnyeper felső tározóiból extra mennyiségű vizet engedtek ki, tehát azokban most van kapacitás jelentékenyebb víztömegek visszatartására. Ha az ukránok Zaporizzsjánál (és fentebb) most megfogják a vizet (elzárják a csapot), akkor a két szemben álló hadsereg között minimálisra csökken a Dnyeper szintje. Várhatóan több kilométer szélességben (és kétszáz kilométer hosszúságban) kavicsos, homokos föveny kerül szárazra, ezernyi kavics- és homokzátony, sziget, félsziget emelkedik majd ki a vízből. Itt-ott talán még gázlók is kialakulhatnak. 2018 nyarának végére a Duna pl. így nézett ki, hasonló helyzet várható a Dnyeper érintett szakaszán is:
Ilyen szakaszokon pedig még nehezebb technikával is meg lehet kísérelni az áttörést, és gyanítom, a déli parton az oroszok nem építettek ki komoly védelmi állásokat, és valószínűleg erőik zömét sem ebben a térségben állomásoztatják.
Hogy lesz-e ukrán offenzíva, és hogy ezen a frontszakaszon-e, az továbbra is kérdéses, de én a fentebbiek miatt is kizártnak tartom, hogy az oroszok robbantották volna föl a gátat. Miközben nagyrészt a saját ellenőrzésük alatt álló területekre zúdul, a legjelentősebb természetes védvonalukat is leapasztja a Kahovkától áttörő víztömeg.
Míg a lerombolt gáttól nyugatra az árhullám jelentős (főleg orosz) területeket önt el, észak-keletre ennek a hatalmas tározónak a vízszintje drasztikusan csökkenni fog.
Mint nyugger kolléga kiderítette, az ukránok az elmúlt időszakban a Dnyeper felső tározóiból extra mennyiségű vizet engedtek ki, tehát azokban most van kapacitás jelentékenyebb víztömegek visszatartására. Ha az ukránok Zaporizzsjánál (és fentebb) most megfogják a vizet (elzárják a csapot), akkor a két szemben álló hadsereg között minimálisra csökken a Dnyeper szintje. Várhatóan több kilométer szélességben (és kétszáz kilométer hosszúságban) kavicsos, homokos föveny kerül szárazra, ezernyi kavics- és homokzátony, sziget, félsziget emelkedik majd ki a vízből. Itt-ott talán még gázlók is kialakulhatnak. 2018 nyarának végére a Duna pl. így nézett ki, hasonló helyzet várható a Dnyeper érintett szakaszán is:
Ilyen szakaszokon pedig még nehezebb technikával is meg lehet kísérelni az áttörést, és gyanítom, a déli parton az oroszok nem építettek ki komoly védelmi állásokat, és valószínűleg erőik zömét sem ebben a térségben állomásoztatják.
Hogy lesz-e ukrán offenzíva, és hogy ezen a frontszakaszon-e, az továbbra is kérdéses, de én a fentebbiek miatt is kizártnak tartom, hogy az oroszok robbantották volna föl a gátat. Miközben nagyrészt a saját ellenőrzésük alatt álló területekre zúdul, a legjelentősebb természetes védvonalukat is leapasztja a Kahovkától áttörő víztömeg.
️
