[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Felejtsd el, minnel tobb ukrant ol meg Putyin, annal kevesebb ukran marad. Zome kulfoldon, diaszporaban fog tovabb elni, 2-3 generacio es azt is elfelejtik hogy ukranok voltak vagy oroszok az oseik valamelyik agon. Egy birodalom nem 10-20 evekben gondolkodik, hanem evszazadokban, evezredekben.Minél több ukránt öl meg Putyin, annál tartósabb lesz a gyűlölet. És annál kisebb esélye, hogy valaha is befolyást szerezzen Ukrajnában.
Azt azért nem gondolod, hogy a gyerekek elfelejtik ki ölte meg apjukat, nagyszüleiket Testvéreiket?
Vagy Putyin szerint majd megbékélnek, azt hazudják a náci NATO ölte meg őket?
Jó terv.
Súlyos tévedésben vagy, ha azt gondolod, hogy csak terület elfoglalásával lehet fenyegetni egy ország biztonságát.
Látod, Ukrajnát SEM tudja elfoglalni Putyin, viszont már 2014-óta akadályozza fejlődését, polgárháború szításával, fegyveres agresszióval.
Na ezt SEM szeretné senki!
Érted a nagy különbséget?
NATO tagok ellen Putyin már ezt a fajta fenyegetést sem teheti meg szomszédai ellen!
Ezért löki birodalmi ambícióival, háborús fenyegetéseivel az összes térségbeli országot a NATO védő ernyője alá.
"Ezt bizony Vlagyimir magadnak köszönheted!"
Putyin agresszív ripacskodásával, háborús retorikájával SAJÁT MAGÁT SZIGETELI EL a világtól.
Csodálkozol, hogy a Pufi és Irán áll csak vele szóba?
Lehet fikázni a NATO/EU/nyugati világot, de még mindig minden nemzet inkább ezt választja, mint Putyin birodalmát.
Akkor meg miről beszélsz, hogy terjeszkedik a NATO?
Olyan mintha az embereket azért hibáztatnád, mert a biztonságot és a gazdasági felemelkedést választják.
Ja, hogy ez az USA malmára hajtja a vizet?
Ez bizony szomorú tény, csak ne kevered össze az ok-okozatot.
Mi lett volna, ha Putyin nem háborúzik?
A NATO megtámadja?! A világ legtöbb atom robbanófejével rendelkező, legnagyobb területű, hagyományos katonai erejét tekintve egyik legjelentősebb országát?
Tényleg ez lenne az ördögi terve a NATO -nak?
Ezért kell szegény Putyinnak háborúval akadályozni szomszédai fejlődését, fenyegetni szuverenitásukat?
Nem inkább az orosz birodalmi álmokat akadályozza a NATO azzal, hogy a kis országokat nem fenyegetheti, kebelezheti be Putyin?
Baj ez a világnak?
Vagy inkább háborúzon minden eszement diktátor kedvére a földön a következő évtizedekben?
Hogy válaszoljak, a felbujtó és az agresszor is Putyin.
Az USA sem ártatlan, a nagyhatalmi játszmáknak nincsenek etikai szabályai. Élnek a lehetőséggel, amit Putyin felkínált nekik: megvédik a nyugat vezette világot az agresszív orosz fenyegetéstől. Mellesleg kiterjesztik érdekszférájukat az orosz határokig, mert Putyin jelentette fenyegetést így tudják hatékonyan csökkenteni Európában.
Ettől még senki nem fogja és nem is tudja elfoglalni, létében fenyegetni Oroszorszagot.
Akkor sem, ha Putyin csak ilyen konteóval tudja, vagy próbálja igazolni háborúját.
Hogy a NATO hergeli az ukránokat, vagy Putyin az oroszokat, az majd kiderül.
De ha Taraszt meg lehet vezetni, akkor ne gondold, hogy Ivánt nem.
Márpedig az orosz nép sem hülye, mint ahogy azt a Prigo lázadás mutatja.
Gyuribacsi keremszepen. Az oreg adatokkal, tenyekkel dolgozik es azt talalja be. Remelem nem az a video futott be magyar szakerto korokben ahol az allitolagos Hamaszos koszoni meg az ukranoknak a fegyvereket, mert a mainstreem magyar hiroldalak raharaptak ma.
De amugy jah, tuggyuk hogy mozgott ki arrafele fegyver es ojropaba is a az ogyessuai maffia es a balkani elosztokon keresztul.
Lehet nem volna rossz otlet bevasarolni otthonra, mert ha domping van akkor olcsóbb, és egyre tobb az ismeretlen ebben az egyenletben.
Vajon mennyi ukran katona fog a jövő 10-15 ev konfliktusaiban reszt venni a vilagban? 15-20000?
Földi szerint veget is ert az ukran konfliktus.
Kicsit elhamarkodott meg, de mutatni fogja mennyire unja mar a vilag. Ha vissza tud terni valamilyen formaban az nagy tehetsegre vallana tőle.
Ha az izraeli konflikt huzamosabb lesz ahogy igerik, akkor a muszka szabat kezet kap es azt tesz amit akar, csak Kijev elfoglalasa fog a hirekbe bekerulni.
Földi László: Az orosz–ukrán háborúnak vége van!
Zelenszkij „feláldozása” nincs napir
www.magyarhirlap.hu
Bocskorosok aggodnak.
Orosz nyomásgyakorlás alatt Románia
Nemcsak a Románia területére zuhant dróndarabok és a román-ukrán határ közvetlen közelében zajló orosz dróntámadások okoznak aggodalmat Bukarestben.
magyarnemzet.hu
Tavaly tele vol a fos azzal, hogy "fél Oroszország lelépett külföldre". Ez már akkor sem volt igaz, de mostanra egyre többen mennek haza közülük Dubaiból vagy Törökországból is. Én nem túl meglepő módon az orosz nők iránt érdeklődöm és így kialakult bennem az az elképzelés, hogy ők (a nők) nem elmenekültek, hanem követték a gyógyegér pasijukat, akik azt képzelték magukról, hogy az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői igényt tartanak a szolgálatukra: hát nem, ott férfiakra van szükség. Úgyhogy most hazamennek, mert Dubaiban és Törökországban "meleg van". Aha, persze, jó, hogyne. (Tényleg meleg (is) van, de nem ez a valós ok: viszont ez már egy másik történet.)
Földi szerint veget is ert az ukran konfliktus.
Kicsit elhamarkodott meg, de mutatni fogja mennyire unja mar a vilag. Ha vissza tud terni valamilyen formaban az nagy tehetsegre vallana tőle.
Ha az izraeli konflikt huzamosabb lesz ahogy igerik, akkor a muszka szabat kezet kap es azt tesz amit akar, csak Kijev elfoglalasa fog a hirekbe bekerulni.
Földi László: Az orosz–ukrán háborúnak vége van!
Zelenszkij „feláldozása” nincs napir
Bocskorosok aggodnak.
Orosz nyomásgyakorlás alatt Románia
Nemcsak a Románia területére zuhant dróndarabok és a román-ukrán határ közvetlen közelében zajló orosz dróntámadások okoznak aggodalmat Bukarestben.
Ritkán fordul elő, de most egyet kell értenem Földivel. Szerény véleményem szerint az oroszok lapot húztak 19-re, vagy inkább ideillően, brilláns lépéskombinációt hajtottak végre a nagy sakktáblán.
Konteóm szerint, az oroszok megkérték Iránt, hogy csapasson oda Izraelnek a Hamasszal, lehetőleg jó véresen, brutálisan, hogy mindenki elszörnyedjen, ezáltal az orosz-ukrán konfliktus sokadrangúvá váljon (honnan is ismerős ez , '56 szuez?). Ukrajna támogatása amúgy is egyre döcögősebb, így elegánsan ki lehet szállni belőle. Hiszen az USA Kínát egyengíti azálltal, hogy összeugrasztja a két szláv testvérnépet (na most jó ideig nem lesznek nem hogy testvérek, de barátok sem, mondjuk nem mintha számítana a maradék ukrán nekik) ezzel gyengítve Oroszország világpolitikai súlyát, amely álltal Kína is gyengül (vagyis nehezebbé válik az orosz-kínai együttműködés, mert egy gyenge Oroszország nem szívesen áll össze egy erős Kínával).
De most minden megváltozott, hiszen ha Izrael kerül veszélybe, akkor minden más a háttérbe szorul!
Ki a francot érdekel ha két posztszovjet tagköztársaság balhézik egymással ha baj van Izraelben???
Ukrajna ezzel veszített!
Az örmény azeri konflikutsra meg csak annyit, hogy végig az örmények mellett állt oroszország és az azeriek mellett Törökország és Irán, most hogy az örmények inkább az USA felé húznak, levette a védőkezet Oroszország róluk (hát akkor tesség, eddig megvédtük Hegyi Karabahot, ezentúl védje meg Amerika), plusz ez lehetett egy háttérmegállapodás Iránnal (cserébe megkapták).
Irán egyáltalán nem áll az azeriek mellett.
ez igy nem igaz
ez igy nem igaz
Huu...Igazi szakertoje vagy a karabahi kerdesnek.Remelem masban jobban informalt vagy...
Ennyire leadta, hogy már a románokhoz megy kuncsorogni?Benézte, mert a románok tuti nem adnak lóvét
Örülhet ha majd nem még szöröstalpúak kunyerálnak tőle!
Ps. Az jut eszembe, amikor a kenyér menekül Bukarestben, befordul egy utcasarkon. Ott támaszkodik a falnál a rántott hús. Mondja neki: menekülj, jönnek a románok és megesznek. A rántott hús csak röhög: áááhhh ezek itt nem ismernek engem!
Te Roni beteg vagy? vagy nemváltoztató műtéten voltál? ez orosz
Bár nemigen követtem a ténykedését az agytrösztnek a legendás videóján kívül, de szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy többnek - a jövőn uralkodó mesternek - gondoltuk, ahelyett, amit végül is a mostani kijelentése alapján hümmögve látunk.
Ez ugyanis már nem több, mint kínos és hiteltelen magyarázkodás.
A király meztelen.
Az esős idő és a sár ellenére az ukrán hadsereg 60 páncélozott járművet küldött támadásra Orekhov térségében
Nem sokkal ezután orosz gépek siklóbombákkal találták el a területet. Szinte az összes jármű megsemmisült, és legalább 300 ember meghalt vagy eltűnt. Ez volt a legsúlyosabb veszteség, amelyet az ukrán hadsereg egyetlen légicsapás következtében elszenvedett – jegyzi meg a Militarist.
Az Ukrán Fegyveres Erők valószínűleg az orosz csapatok meglepését tervezték, mivel abban reménykedtek, hogy rossz idő esetén az orosz légi felderítés és légi támogatás nem lesz elegendő, az eredmény azonban pont az ellenkezője lett.
Az ukrán hadsereg kísérlete arra, hogy Izraelről magára terelje a figyelmet és az utánpótlást, ismét kudarcot vallott.
t.me
Nem sokkal ezután orosz gépek siklóbombákkal találták el a területet. Szinte az összes jármű megsemmisült, és legalább 300 ember meghalt vagy eltűnt. Ez volt a legsúlyosabb veszteség, amelyet az ukrán hadsereg egyetlen légicsapás következtében elszenvedett – jegyzi meg a Militarist.
Az Ukrán Fegyveres Erők valószínűleg az orosz csapatok meglepését tervezték, mivel abban reménykedtek, hogy rossz idő esetén az orosz légi felderítés és légi támogatás nem lesz elegendő, az eredmény azonban pont az ellenkezője lett.
Az ukrán hadsereg kísérlete arra, hogy Izraelről magára terelje a figyelmet és az utánpótlást, ismét kudarcot vallott.
IL RUSSO
☄️☄️☄️☝️Despite rainy weather and mud, the Ukrainian army sent 60 armored vehicles to attack in the Orekhov area Shortly thereafter, Russian planes hit the area with glide bombs. Almost all vehicles were destroyed and at least 300 people were killed or missing. This was the heaviest loss...
t.me
Az is lehet, hogy a még megmaradt Leo-kat, Mardereket és Bradley-ket próbálja eladni jó pénzértÖrülhet ha majd nem még szöröstalpúak kunyerálnak tőle!
mit lehet tudni az orosz előrenyomulásokról? nincs valami sok infó a témában. Tényleg megindultak?
Brüsszel: nem csökken Ukrajna EU-támogatása az izraeli-palesztin konfliktus miatt
2023-10-09 19:21
Az izraeli-palesztin konfliktus súlyosbodása nem fogja csökkenteni Ukrajna uniós támogatását az Oroszországgal szembeni háborúban – jelentette ki Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján.
“Semmi semmilyen módon nem befolyásolja az EU által Ukrajnának nyújtott támogatást. Ehhez nem férhet kétség” – szögezte le a szóvivő újságírói kérdésre válaszolva.
Emlékeztetett arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombati bordeaux-i beszédében már megerősítette: az Oroszország elleni konfliktusban az EU kitart az ukrán nép mellett, ameddig csak szükséges.
Peter Stano, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője az EU keddre tervezett rendkívüli külügyminiszteri ülésének napirendjére vonatkozó kérdésre válaszolva, kijelentette: “minden alkalommal, amikor a miniszterek találkoznak, megvitatják az ukrajnai eseményeket azok fontossága miatt”.
Hangsúlyozta egyúttal: a keddi találkozó elsődleges célja, hogy megvitassák, mi történt Izraelben és mi legyen erre az unió válasza.
“Természetesen, Oroszország mindent megpróbál felhasználni a maga javára, ami a nemzetközi szférában történik, vagy a bizonytalanság fokozására, vagy az Ukrajna elleni hadjárat erősítésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Unió figyelme elterelődne Ukrajnáról” – szögezte le Stano.
oroszhirek.hu
Majd meglátjuk, Ursula!
Kulabá retteg, szerinte további nehézségek lesznek Ukrajna és az Egyesült Államok viszonyában
2023. október 09. - 18:44
Az Egyesült Államokban közeledő elnökválasztás azzal fenyeget, hogy megszaporodnak a nehéz pillanatok Kijev és Washington viszonyában – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Forbes magazin ukrán változatának adott interjújában.
Joe Biden amerikai elnök október 1-jén aláírta a Kongresszus által jóváhagyott törvényt, amely 45 napig – november 17-ig – továbbra is finanszírozza a kormányt. Ugyanakkor a törvény nem rendelkezik források elosztásáról Ukrajna szükségleteire.
"A Kongresszus döntése inkább incidens, mint rendszerbeli kudarc. Fényes pillanat volt a politikai küzdelemben. Ez egy lecke mindenkinek... De meg kell értenünk, hogy minél közelebb kerülünk az Egyesült Államok elnökválasztásához államokban, annál nehezebb pillanatok lesznek” – mondta Kuleba.
A Fox News csatorna korábban arról számolt be, hogy a Fehér Ház elismerte, hogy az USA közel 111 milliárd dollárt költött az ukrán konfliktusra. Korábban Josep Borrell, az EU diplomáciai vezetője azt mondta, hogy tavaly óta az EU 80 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának, ebből több mint 26 milliárd dollár védelmi célú támogatás volt, ami a legnagyobb összeg, amelyet az EU ilyen célokra elkülönített.
www.vadhajtasok.hu
2023-10-09 19:21
Az izraeli-palesztin konfliktus súlyosbodása nem fogja csökkenteni Ukrajna uniós támogatását az Oroszországgal szembeni háborúban – jelentette ki Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján.
“Semmi semmilyen módon nem befolyásolja az EU által Ukrajnának nyújtott támogatást. Ehhez nem férhet kétség” – szögezte le a szóvivő újságírói kérdésre válaszolva.
Emlékeztetett arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombati bordeaux-i beszédében már megerősítette: az Oroszország elleni konfliktusban az EU kitart az ukrán nép mellett, ameddig csak szükséges.
Peter Stano, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője az EU keddre tervezett rendkívüli külügyminiszteri ülésének napirendjére vonatkozó kérdésre válaszolva, kijelentette: “minden alkalommal, amikor a miniszterek találkoznak, megvitatják az ukrajnai eseményeket azok fontossága miatt”.
Hangsúlyozta egyúttal: a keddi találkozó elsődleges célja, hogy megvitassák, mi történt Izraelben és mi legyen erre az unió válasza.
“Természetesen, Oroszország mindent megpróbál felhasználni a maga javára, ami a nemzetközi szférában történik, vagy a bizonytalanság fokozására, vagy az Ukrajna elleni hadjárat erősítésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Unió figyelme elterelődne Ukrajnáról” – szögezte le Stano.
Brüsszel: nem csökken Ukrajna EU-támogatása az izraeli-palesztin konfliktus miatt - Orosz Hírek
"Semmi semmilyen módon nem befolyásolja az EU által Ukrajnának nyújtott támogatást. Ehhez nem férhet kétség" - szögezte le a szóvivő újságírói kérdésre
oroszhirek.hu
Majd meglátjuk, Ursula!
Kulabá retteg, szerinte további nehézségek lesznek Ukrajna és az Egyesült Államok viszonyában
2023. október 09. - 18:44
Az Egyesült Államokban közeledő elnökválasztás azzal fenyeget, hogy megszaporodnak a nehéz pillanatok Kijev és Washington viszonyában – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Forbes magazin ukrán változatának adott interjújában.
Joe Biden amerikai elnök október 1-jén aláírta a Kongresszus által jóváhagyott törvényt, amely 45 napig – november 17-ig – továbbra is finanszírozza a kormányt. Ugyanakkor a törvény nem rendelkezik források elosztásáról Ukrajna szükségleteire.
"A Kongresszus döntése inkább incidens, mint rendszerbeli kudarc. Fényes pillanat volt a politikai küzdelemben. Ez egy lecke mindenkinek... De meg kell értenünk, hogy minél közelebb kerülünk az Egyesült Államok elnökválasztásához államokban, annál nehezebb pillanatok lesznek” – mondta Kuleba.
A Fox News csatorna korábban arról számolt be, hogy a Fehér Ház elismerte, hogy az USA közel 111 milliárd dollárt költött az ukrán konfliktusra. Korábban Josep Borrell, az EU diplomáciai vezetője azt mondta, hogy tavaly óta az EU 80 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának, ebből több mint 26 milliárd dollár védelmi célú támogatás volt, ami a legnagyobb összeg, amelyet az EU ilyen célokra elkülönített.
Kulabá retteg, szerinte további nehézségek lesznek Ukrajna és az Egyesült Államok viszonyában
Az Egyesült Államokban közeledő elnökválasztás azzal fenyeget, hogy megszaporodnak a nehéz pillanatok Kijev és Washington viszonyában – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Forbes magazin...
www.vadhajtasok.hu
Ezt a humorba vagy ide?:
Zaporizsje környéki trófeák:
t.me
Minden kultúrából ollóznak maguknak az ukrik, valahogy sajátjuk nincs a hülye frizurán kívül:
t.me
Ukrik viszik a 200-as volt cimbijüket:
Zaporizsje környéki trófeák:
IL RUSSO
☄️☄️☄️Our guys in the Zaporozhye direction once again broke off the attack of the grunts ☄️☄️☄️
t.me
Minden kultúrából ollóznak maguknak az ukrik, valahogy sajátjuk nincs a hülye frizurán kívül:
IL RUSSO
The Khohols made "voodoo" dolls out of our soldiers' uniforms. In order to sell them more successfully and gain popularity, degenerates damaged the dolls against the background of photos of our dead guys to make them look similar, and then published them on social networks. Fucking Satanists...
t.me
Ukrik viszik a 200-as volt cimbijüket:
Tudnád hanyagolni ezeket a semmitmondó nagyotmondásokat? Szerintem nincs szükség egy újabb Wilsonra, aki valóságot kreál magának, és a képzeletében lezajlott eseményeket elnevezi tényeknek.
Coelho-Friedman.
Álmodik a Friedmann bácsi? Vagy megfogalmazza reményeit?
Sjanos, nem ért véget itt semmi. Sőt csak most kezdődik a globális buli, ahol - elnézve az eseményeket - nem az USA lesz a dizsi
.Mű
Már ő is látja, hogy jó lenne ha vége lenne, mert a szülőhelyéül szolgáló lokalitás nem fogja bírni a több frontos háborút. Lett légyen bármekkora katonai aparátusa, illetve bármennyi nyomtatott pénze. A háborút az az oldal fogja megnyerni, akinek korlátlan nyersanyagforrás fog a rendelkezésére állni. Pénzért szart sem fognak adni, esetleg saját blokkon/táboron belül. Hiába a nagy és fejlett német hadiipar, ha nem lesz nyersanyag és energia. Ez igaza többire is.
Szóval úgy néz ki, hogy az USA kénytelen elengedni Ukrajna kezét. Valami békemegállapodáson gondolkodhatnak. Kérdés, hogy Putykó belemegy?
A litván Bombardier Challenger 650 ARTEMIS megkezdte a kukkolást, Lalinyingrád keletről majd délről.
Háborúk közepette formálódik az új világrend (1. rész)
Az alakuló új világrend nem lesz sem igazságos, sem pedig stabil. Az emberiség előtt olyan hatalmas kihívások tornyosulnak – nem csupán geopolitikaiak –, amelyek miatt szinte elképzelhetetlen, hogy ez az átmenet békés lesz. Meg kell barátkoznunk azzal, hogy a világ olyan lesz, amilyen soha nem volt. A világ átalakulásáról, az új kihívásokról, Európa jövőjéről Alexander Rahr német politológussal, ismert Oroszország szakértővel beszélgettünk. Az írás eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg.
– A világ az amerikai hegemónia lebontása felé halad. Hol tart ez a folyamat?
– Mindenek előtt egyértelműen leszögezhetjük, hogy ez a folyamat nem békés. Ez az átmenet nem egyszerűen fájdalmas hanem háborúktól kísért. Ukrajna e tekintetben csupán a kezdet az egypólusú világrend lebontásának folyamatában. Elkerülhetetlennek tűnik az összeütközés Tajvan körül, de egyre nő a feszültség az ambiciózus Törökország körül, a Kaukázusban, vagy a Földközi-tenger keleti medencéjében. Közben egyre szörnyűbb és ijesztőbb kijelentéseket tesz az amerikai elnök, aki azt szeretné, ha mindenhol virágozna a demokrácia liberális nyugati modellje, és most éppen a diktátoroktól akarja megtisztítani a világot. Ebben a törekvésében teljes mellszélességgel támogatja Washingtont az Európai Unió.
– Természetes, az erőviszonyok átalakulása által kikényszerített folyamatról beszélünk, avagy Amerika valamit nagyon elrontott?
– Természetes folyamatról van szó. A világrend mindig erőszakos úton alakult át. Így volt ez az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország, vagy ezt megelőzően Napóleon legyőzése után 1815-ben a bécsi kongresszussal lezárulva. Ezeket az átalakulásokat birodalmak összeomlása kísérte. A második világháború után szintén a győztesek írták az új rendet. Így lesz ez most is, hiszen az új világrendet az erő alakítja. Csak reménykedhetünk abban, hogy alapvetően a gazdasági háborúkon keresztül, és nem fegyveres harcban formálódik az új rend.
– Az úgynevezett globális Dél országai egy igazságosabb világrend kialakításáról beszélnek, mennyire lehet ez az új világ igazságosabb?
– Úgy gondolom, a világ nem lesz igazságosabb. Ez meglehetősen naiv elképzelés. Én megelégednék azzal, ha a hatalmak legalább képesek lennének tárgyalni egymással, mint volt ez a második világháború után. A legfontosabb, hogy a felek beszélő viszonyban legyenek, és képesek legyenek egyenrangú partnerekként, egymást tisztelve leülni egymással.
– Miként írná le az alakuló új világrendet? Két pólus feszül majd egymásnak, az egyik Kína, a másik az Egyesült Államok vezetésével, avagy pólusok nélküli, többközpontú lesz ez az új világ?
– Van némi remény arra, hogy a világ vezető hatalmai megállapodjanak az ENSZ Biztonsági Tanácsának demokratikus, az új erőviszonyokat tükröző átalakításáról. Mindenképpen ott a helye Indiának, Brazíliának, és valamelyik afrikai országnak. Ez lehetne az első lépés a viszonylag békés átalakulás felé. Ebben az esetben a világ lehetne multipoláris. Ha ez nem megy, akkor két vagy három pólusúvá alakul. Én inkább ez utóbbit valószínűsítem. Ha nincs konszenzus, akkor Amerika és Európa alkotja az egyik, míg a másik Eurázsia Kínával, Oroszországgal, Indiával, Iránnal, Törökországgal, aki egymás között megállapodnak e pólus belső viszonyairól. Ebben az esetben létrehozhatják a saját ENSZ-üket, míg Európa és Amerika pedig továbbra is New Yorkban maradnak. A harmadik pólust azok – arab, afrikai, latin-amerikai országok – alkothatják, akik sem Amerikából, sem pedig Kínából nem kérnek, és egyik tömbhöz sem akarnak csatlakozni. Ezekről a terminusokról egyébként még korai beszélni, az új világrendnek ugyanis még csak a körvonalai látszanak. A világ már valahol multipoláris, ennek a berendezkedésnek az intézményei azonban még nem alakultak ki.
– Az új világrend alakulásának kiemelt terepe jelenleg az orosz-ukrán háború? Milyen szerepet játszik ebben a fent említett folyamatban?
– Igen, ez a háború az egyik mozaik darabkája a multipoláris rend alakulásának. Nem gondolom ugyanakkor, hogy ez a háború annyira meghatározó az új világrend alakulásában. Nem vesz részt benne Kína, India, az arab világ, és közvetlenül az Egyesült Államok sem. Ez egy számunkra szörnyű, ám mégis csak lokális háború. A kimenetele ugyanakkor hatással lehet a NATO sorsának alakulására. Ha Oroszország győz, akkor a NATO egyértelműen gyengül. Ha Ukrajna, akkor az megnövelheti a Nyugat önbizalmát, és ezután Kína ellen fordulhat. Ilyen értelemben ennek a háborúnak az eredménye befolyással lehet a világrend alakulásának további irányára is.
– Miként határozná meg ezt a háborút? Kik között folyik valójában? Reálisan lőtték be a főbb szereplők a célokat? Lehet-e ennek a háborúnak igazi győztese?
– Ez egy többvektorú háború. A két szláv nép bulldogként esett egymásnak. Ennek vannak történelmi előzményei, hiszen a Nyugat-Ukrajnában élők és az oroszok mindig is gyűlölték egymást. Az elmúlt mintegy kétszáz évnek ez a konfliktus a kulminációja. De egymásnak feszült a Nyugat és Oroszország. Utóbbi egyfajta posztmodern nagyhatalomként igyekszik megteremteni a tekintélyét Európában. Szemben áll Oroszország és a NATO. Ne felejtsük el, hogy a háború kirobbanásának fő oka az észak-atlanti szövetség agresszív terjeszkedése. De hogy válaszoljak a kérdésre, Ukrajna a legnagyobb vesztes, Európa és Oroszország, ha nem is veszít ebben a háborúban, de jelentősen meggyengül. A két legnagyobb haszonélvezője ennek a konfliktusnak az Egyesült Államok és Kína.
– Tudjuk, hogy egy háborút mindig könnyebb elkezdeni, mint befejezni. Hogy látja, le lehet-e zárni ezt a háborút belátható időn belül, vagy, ahogy egy német tábornok jósolta, ez akár 2032-ig is eltarthat?
– Nem nyugtatott meg Szergej Sojgu kijelentése sem, hiszen az orosz védelmi miniszter arról beszélt, hogy a háború 2025-ig eltarthat. Én úgy látom, felőrli az erőket ez az állóháború, és rengeteg lesz a halott. A háború egyszer véget ér, de nem a Nyugat elképzelései szerint. A Nyugatnak bele kell nyugodnia abba, hogy Ukrajna elveszíti területeinek egy részét. Minimum a Krímet és a Donbasszt. Egyszóval, ennek a háborúnak nem lesznek igazi győztesei és vesztesei sem. Amerika azonban azt fogja mondani, hogy a Nyugat győzött, mert meggyengítette a vetélytársát, Oroszországot. Kína ugyanakkor szintén győzelemről fog beszélni, és azt hangsúlyozza, hogy ez a háború meggyengítette a Nyugatot. Gazdasági értelemben egyébként mind az Egyesült Államok, mind pedig Kína nyerni fog ezen a háborún.
– Melyek lehetnek a „globális Dél” és a Nyugat között a jövőbeli pozíciókért folyó geopolitikai szembenállás további kiemelt terepei?
– Én inkább onnan közelítenék, hogy amiről az elmúlt húsz évben beszéltünk, bekövetkezik. Ázsia megelőzi Európát. Gazdasági értelemben az egykori „ázsiai kistigrisek” ma már komoly hatalmak, és lehagyták Európát. A német vagy a francia gazdaság Vietnámmal vagy Szingapúrral még állja a versenyt, de Kínával már nem. A spanyolokról, olaszokról, görögökről akkor még nem is beszéltem. Európa gyengül. Tudomásul kell vennünk, hogy Amerika mellett már nemcsak a jövő, hanem a jelen nagyhatalmai Kína, India. Az európai államok közben gyengülnek. Nemcsak a gazdasági, de a demográfiai mutatók tekintetében is. Amerika elfordul Európától, amelynek nincs pénze egy új hidegháborúra. Vissza kell fogni a szociális juttatásokat, az emberek pedig tiltakozni fognak. Ez persze még nem jelenti Európa alkonyát, de ez a szomorú realitás. Ahogy említettem, Oroszország sem erősödik, az elhúzódó háború sokba kerül, nem erre készült, így a tartalékai, ha lassan is, de fogynak.
– Mint látjuk, az átmenet évei elég hektikusak. Mennyire lehet majd stabil az új világrend?
– Nem hiszem, hogy stabil lesz. Eleve hosszú évekig fog még tartani, amíg kialakul. Ráadásul az emberiség olyan hatalmas kihívások előtt áll, amibe sokszor bele sem gondolunk. Itt van rögtön a klímaváltozás. Afrikában, az arab országokban nem lehet majd normálisan élni, így migráns hullámok sora indul majd el, mindenek előtt Európába. A következő két évtizedben ez a helyzet aligha úszható meg háború nélkül. Ehhez vegyük hozzá, hogy a Föld nem bír el ennyi embert. Mindebből következik, hogy bizonyos régiókban egyre elviselhetetlenebb lesz a szegénység. Ez a feszültség etnikai konfliktusokat gerjeszt. Bizonyos térségekben már most kisebb fegyveres konfliktusok törnek ki a víz miatt. De vegyük az egyre látványosabban elöregedő Európát. Nem világos, hogy fog megbirkózni az előtte tornyosuló kihívásokkal, a migrációval, a demográfiai válsággal, az energia hiánnyal. S akkor említsük meg a mesterséges intelligencia térnyerését, a felgyorsuló, és már az űrt érintő fegyverkezést. Ilyen kihívások közepette formálódik az új világrend. A világ a következő húsz évben rá fog döbbenni arra, hogy nem az ideológiák, a demokrácia, a morál lesznek az emberiség számára a legfontosabb kérdések, hanem az, hogy miként lesz képes együtt élni ezen a Földön.
– Jelenleg még ott tartunk, hogy a Nyugat gyengül, a „globális Dél” azonban még nem kerekedett fölébe. Közben Amerika az orosz-ukrán háború kirobbanásakor keményen összeszedte, felsorakoztatta maga mögé a nyugati blokkot. Fenntartható-e ez az egység?
– Úgy látom, hogy Amerika el fog távolodni Európától, és elsősorban Kínára valamint az előtte sűrűsödő többi kihívásra koncentrál. Európa számára már nem érdekes. De az Egyesült Államok csak úgy nem hagyja magára Európát. Rákényszeríti, hogy fizessen a biztonságért, a NATO-ért, kinevezi a „helytartóit”. Hogy ez mennyire fog sikerülni, majd meglátjuk. Az viszont borítékolható, hogy ez a hozzáállás megtöri az euroatlanti összefogást.
Háborúk közepette formálódik az új világrend (1. rész)
Az alakuló új világrend nem lesz sem igazságos, sem pedig stabil. Az emberiség előtt olyan hatalmas kihívások tornyosulnak – nem csupán geopolitikaiak –, amelyek miatt szinte elképzelhetetlen, hogy ez az átmenet békés lesz. Meg kell barátkoznunk azzal, hogy a világ olyan lesz, amilyen soha nem volt. A világ átalakulásáról, az új kihívásokról, Európa jövőjéről Alexander Rahr német politológussal, ismert Oroszország szakértővel beszélgettünk. Az írás eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg.
– A világ az amerikai hegemónia lebontása felé halad. Hol tart ez a folyamat?
– Mindenek előtt egyértelműen leszögezhetjük, hogy ez a folyamat nem békés. Ez az átmenet nem egyszerűen fájdalmas hanem háborúktól kísért. Ukrajna e tekintetben csupán a kezdet az egypólusú világrend lebontásának folyamatában. Elkerülhetetlennek tűnik az összeütközés Tajvan körül, de egyre nő a feszültség az ambiciózus Törökország körül, a Kaukázusban, vagy a Földközi-tenger keleti medencéjében. Közben egyre szörnyűbb és ijesztőbb kijelentéseket tesz az amerikai elnök, aki azt szeretné, ha mindenhol virágozna a demokrácia liberális nyugati modellje, és most éppen a diktátoroktól akarja megtisztítani a világot. Ebben a törekvésében teljes mellszélességgel támogatja Washingtont az Európai Unió.
– Természetes, az erőviszonyok átalakulása által kikényszerített folyamatról beszélünk, avagy Amerika valamit nagyon elrontott?
– Természetes folyamatról van szó. A világrend mindig erőszakos úton alakult át. Így volt ez az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország, vagy ezt megelőzően Napóleon legyőzése után 1815-ben a bécsi kongresszussal lezárulva. Ezeket az átalakulásokat birodalmak összeomlása kísérte. A második világháború után szintén a győztesek írták az új rendet. Így lesz ez most is, hiszen az új világrendet az erő alakítja. Csak reménykedhetünk abban, hogy alapvetően a gazdasági háborúkon keresztül, és nem fegyveres harcban formálódik az új rend.
– Az úgynevezett globális Dél országai egy igazságosabb világrend kialakításáról beszélnek, mennyire lehet ez az új világ igazságosabb?
– Úgy gondolom, a világ nem lesz igazságosabb. Ez meglehetősen naiv elképzelés. Én megelégednék azzal, ha a hatalmak legalább képesek lennének tárgyalni egymással, mint volt ez a második világháború után. A legfontosabb, hogy a felek beszélő viszonyban legyenek, és képesek legyenek egyenrangú partnerekként, egymást tisztelve leülni egymással.
– Miként írná le az alakuló új világrendet? Két pólus feszül majd egymásnak, az egyik Kína, a másik az Egyesült Államok vezetésével, avagy pólusok nélküli, többközpontú lesz ez az új világ?
– Van némi remény arra, hogy a világ vezető hatalmai megállapodjanak az ENSZ Biztonsági Tanácsának demokratikus, az új erőviszonyokat tükröző átalakításáról. Mindenképpen ott a helye Indiának, Brazíliának, és valamelyik afrikai országnak. Ez lehetne az első lépés a viszonylag békés átalakulás felé. Ebben az esetben a világ lehetne multipoláris. Ha ez nem megy, akkor két vagy három pólusúvá alakul. Én inkább ez utóbbit valószínűsítem. Ha nincs konszenzus, akkor Amerika és Európa alkotja az egyik, míg a másik Eurázsia Kínával, Oroszországgal, Indiával, Iránnal, Törökországgal, aki egymás között megállapodnak e pólus belső viszonyairól. Ebben az esetben létrehozhatják a saját ENSZ-üket, míg Európa és Amerika pedig továbbra is New Yorkban maradnak. A harmadik pólust azok – arab, afrikai, latin-amerikai országok – alkothatják, akik sem Amerikából, sem pedig Kínából nem kérnek, és egyik tömbhöz sem akarnak csatlakozni. Ezekről a terminusokról egyébként még korai beszélni, az új világrendnek ugyanis még csak a körvonalai látszanak. A világ már valahol multipoláris, ennek a berendezkedésnek az intézményei azonban még nem alakultak ki.
– Az új világrend alakulásának kiemelt terepe jelenleg az orosz-ukrán háború? Milyen szerepet játszik ebben a fent említett folyamatban?
– Igen, ez a háború az egyik mozaik darabkája a multipoláris rend alakulásának. Nem gondolom ugyanakkor, hogy ez a háború annyira meghatározó az új világrend alakulásában. Nem vesz részt benne Kína, India, az arab világ, és közvetlenül az Egyesült Államok sem. Ez egy számunkra szörnyű, ám mégis csak lokális háború. A kimenetele ugyanakkor hatással lehet a NATO sorsának alakulására. Ha Oroszország győz, akkor a NATO egyértelműen gyengül. Ha Ukrajna, akkor az megnövelheti a Nyugat önbizalmát, és ezután Kína ellen fordulhat. Ilyen értelemben ennek a háborúnak az eredménye befolyással lehet a világrend alakulásának további irányára is.
– Miként határozná meg ezt a háborút? Kik között folyik valójában? Reálisan lőtték be a főbb szereplők a célokat? Lehet-e ennek a háborúnak igazi győztese?
– Ez egy többvektorú háború. A két szláv nép bulldogként esett egymásnak. Ennek vannak történelmi előzményei, hiszen a Nyugat-Ukrajnában élők és az oroszok mindig is gyűlölték egymást. Az elmúlt mintegy kétszáz évnek ez a konfliktus a kulminációja. De egymásnak feszült a Nyugat és Oroszország. Utóbbi egyfajta posztmodern nagyhatalomként igyekszik megteremteni a tekintélyét Európában. Szemben áll Oroszország és a NATO. Ne felejtsük el, hogy a háború kirobbanásának fő oka az észak-atlanti szövetség agresszív terjeszkedése. De hogy válaszoljak a kérdésre, Ukrajna a legnagyobb vesztes, Európa és Oroszország, ha nem is veszít ebben a háborúban, de jelentősen meggyengül. A két legnagyobb haszonélvezője ennek a konfliktusnak az Egyesült Államok és Kína.
– Tudjuk, hogy egy háborút mindig könnyebb elkezdeni, mint befejezni. Hogy látja, le lehet-e zárni ezt a háborút belátható időn belül, vagy, ahogy egy német tábornok jósolta, ez akár 2032-ig is eltarthat?
– Nem nyugtatott meg Szergej Sojgu kijelentése sem, hiszen az orosz védelmi miniszter arról beszélt, hogy a háború 2025-ig eltarthat. Én úgy látom, felőrli az erőket ez az állóháború, és rengeteg lesz a halott. A háború egyszer véget ér, de nem a Nyugat elképzelései szerint. A Nyugatnak bele kell nyugodnia abba, hogy Ukrajna elveszíti területeinek egy részét. Minimum a Krímet és a Donbasszt. Egyszóval, ennek a háborúnak nem lesznek igazi győztesei és vesztesei sem. Amerika azonban azt fogja mondani, hogy a Nyugat győzött, mert meggyengítette a vetélytársát, Oroszországot. Kína ugyanakkor szintén győzelemről fog beszélni, és azt hangsúlyozza, hogy ez a háború meggyengítette a Nyugatot. Gazdasági értelemben egyébként mind az Egyesült Államok, mind pedig Kína nyerni fog ezen a háborún.
– Melyek lehetnek a „globális Dél” és a Nyugat között a jövőbeli pozíciókért folyó geopolitikai szembenállás további kiemelt terepei?
– Én inkább onnan közelítenék, hogy amiről az elmúlt húsz évben beszéltünk, bekövetkezik. Ázsia megelőzi Európát. Gazdasági értelemben az egykori „ázsiai kistigrisek” ma már komoly hatalmak, és lehagyták Európát. A német vagy a francia gazdaság Vietnámmal vagy Szingapúrral még állja a versenyt, de Kínával már nem. A spanyolokról, olaszokról, görögökről akkor még nem is beszéltem. Európa gyengül. Tudomásul kell vennünk, hogy Amerika mellett már nemcsak a jövő, hanem a jelen nagyhatalmai Kína, India. Az európai államok közben gyengülnek. Nemcsak a gazdasági, de a demográfiai mutatók tekintetében is. Amerika elfordul Európától, amelynek nincs pénze egy új hidegháborúra. Vissza kell fogni a szociális juttatásokat, az emberek pedig tiltakozni fognak. Ez persze még nem jelenti Európa alkonyát, de ez a szomorú realitás. Ahogy említettem, Oroszország sem erősödik, az elhúzódó háború sokba kerül, nem erre készült, így a tartalékai, ha lassan is, de fogynak.
– Mint látjuk, az átmenet évei elég hektikusak. Mennyire lehet majd stabil az új világrend?
– Nem hiszem, hogy stabil lesz. Eleve hosszú évekig fog még tartani, amíg kialakul. Ráadásul az emberiség olyan hatalmas kihívások előtt áll, amibe sokszor bele sem gondolunk. Itt van rögtön a klímaváltozás. Afrikában, az arab országokban nem lehet majd normálisan élni, így migráns hullámok sora indul majd el, mindenek előtt Európába. A következő két évtizedben ez a helyzet aligha úszható meg háború nélkül. Ehhez vegyük hozzá, hogy a Föld nem bír el ennyi embert. Mindebből következik, hogy bizonyos régiókban egyre elviselhetetlenebb lesz a szegénység. Ez a feszültség etnikai konfliktusokat gerjeszt. Bizonyos térségekben már most kisebb fegyveres konfliktusok törnek ki a víz miatt. De vegyük az egyre látványosabban elöregedő Európát. Nem világos, hogy fog megbirkózni az előtte tornyosuló kihívásokkal, a migrációval, a demográfiai válsággal, az energia hiánnyal. S akkor említsük meg a mesterséges intelligencia térnyerését, a felgyorsuló, és már az űrt érintő fegyverkezést. Ilyen kihívások közepette formálódik az új világrend. A világ a következő húsz évben rá fog döbbenni arra, hogy nem az ideológiák, a demokrácia, a morál lesznek az emberiség számára a legfontosabb kérdések, hanem az, hogy miként lesz képes együtt élni ezen a Földön.
– Jelenleg még ott tartunk, hogy a Nyugat gyengül, a „globális Dél” azonban még nem kerekedett fölébe. Közben Amerika az orosz-ukrán háború kirobbanásakor keményen összeszedte, felsorakoztatta maga mögé a nyugati blokkot. Fenntartható-e ez az egység?
– Úgy látom, hogy Amerika el fog távolodni Európától, és elsősorban Kínára valamint az előtte sűrűsödő többi kihívásra koncentrál. Európa számára már nem érdekes. De az Egyesült Államok csak úgy nem hagyja magára Európát. Rákényszeríti, hogy fizessen a biztonságért, a NATO-ért, kinevezi a „helytartóit”. Hogy ez mennyire fog sikerülni, majd meglátjuk. Az viszont borítékolható, hogy ez a hozzáállás megtöri az euroatlanti összefogást.