[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

u9k6N5vF

Well-Known Member
2022. március 24.
314
2 565
93
Már nem hagyhatja el, de ezt azért csinálják így az oroszok, mert amikor megérkeztek az első behívók lelépett egy halom behívott ember.
De ennek nem ez a technikai dolog a lényege, hanem újfent a valóság és az álomvilág közti eltérés. Mert mi is volt a mondás? Az oroszok keménytökű, nem elpuhult, vérivó, harcra kész nép, ellenben az elpulult társadalmú gyáva buzik gyülekezete nyugattal, ahol fél %-os reálbércsökkenésnél már lépnek le az országból nemhogy egy háború miatt. És mi a valóság? Az oroszok is lépnek (ma már csak lépnének, de nem hagyják) le az országból ahelyett, hogy harcoljanak érte.
Tudnád hanyagolni ezeket a semmitmondó nagyotmondásokat? Szerintem nincs szükség egy újabb Wilsonra, aki valóságot kreál magának, és a képzeletében lezajlott eseményeket elnevezi tényeknek.





George Friedman az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban is meglepő kijelentést tett: vége van a háborúnak, de senki sem tudja, hogyan kell abbahagyni a harcot.

VÉGEREDMÉNYBEN OROSZORSZÁG TÁVOL TARTOTTA AZ USA-T A HATÁRAITÓL A GEOPOLITIKAI STRATÉGA ÉRTELMEZÉSÉBEN, ÁM MÁST NEM ÉRT EL MOSZKVA. UKRAJNA MEGŐRIZTE SZUVERENITÁSÁT AZ ORSZÁG NAGY RÉSZE FELETT, AZ AMERIKAIAK PEDIG IGEN VALÓSZÍNŰTLENNÉ TETTÉK AZ OROSZ BEHATOLÁST UKRAJNÁN TÚLRA.

George Friedman szerint az USA elérte célját, míg Oroszország és Ukrajna nem, és már ezután sem érheti el, igaz, nem is törték össze őket. Ukrajna most egy megosztott ország, de eléggé ép ahhoz, hogy győzelmet arasson, Oroszország pedig eléggé túllépett a régi határán ahhoz, hogy egy kis sikert mutasson fel. Mindketten hivatkozhatnak humanitárius okokra a háború befejezéséhez. A csaknem két éve húzódó harcok után Friedman szerint viszonylag világos, hogyan ér véget a konfliktus. „Ezt a háborút mindenki elvesztette, idővel a vezetők is el fogják. És ez az, ami késlelteti majd az elkerülhetetlen békét” – állapította meg a stratéga.
Coelho-Friedman.
 

kétkedő

Well-Known Member
2021. január 9.
2 972
17 196
113
Az amcsik szerint ideje lezárni.


George Friedman az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban is meglepő kijelentést tett: vége van a háborúnak, de senki sem tudja, hogyan kell abbahagyni a harcot.

VÉGEREDMÉNYBEN OROSZORSZÁG TÁVOL TARTOTTA AZ USA-T A HATÁRAITÓL A GEOPOLITIKAI STRATÉGA ÉRTELMEZÉSÉBEN, ÁM MÁST NEM ÉRT EL MOSZKVA. UKRAJNA MEGŐRIZTE SZUVERENITÁSÁT AZ ORSZÁG NAGY RÉSZE FELETT, AZ AMERIKAIAK PEDIG IGEN VALÓSZÍNŰTLENNÉ TETTÉK AZ OROSZ BEHATOLÁST UKRAJNÁN TÚLRA.

George Friedman szerint az USA elérte célját, míg Oroszország és Ukrajna nem, és már ezután sem érheti el, igaz, nem is törték össze őket. Ukrajna most egy megosztott ország, de eléggé ép ahhoz, hogy győzelmet arasson, Oroszország pedig eléggé túllépett a régi határán ahhoz, hogy egy kis sikert mutasson fel. Mindketten hivatkozhatnak humanitárius okokra a háború befejezéséhez. A csaknem két éve húzódó harcok után Friedman szerint viszonylag világos, hogyan ér véget a konfliktus. „Ezt a háborút mindenki elvesztette, idővel a vezetők is el fogják. És ez az, ami késlelteti majd az elkerülhetetlen békét” – állapította meg a stratéga.
Álmodik a Friedmann bácsi? Vagy megfogalmazza reményeit?
Sjanos, nem ért véget itt semmi. Sőt csak most kezdődik a globális buli, ahol - elnézve az eseményeket - nem az USA lesz a dizsi;).

Már ő is látja, hogy jó lenne ha vége lenne, mert a szülőhelyéül szolgáló lokalitás nem fogja bírni a több frontos háborút. Lett légyen bármekkora katonai aparátusa, illetve bármennyi nyomtatott pénze. A háborút az az oldal fogja megnyerni, akinek korlátlan nyersanyagforrás fog a rendelkezésére állni. Pénzért szart sem fognak adni, esetleg saját blokkon/táboron belül. Hiába a nagy és fejlett német hadiipar, ha nem lesz nyersanyag és energia. Ez igaza többire is.
Szóval úgy néz ki, hogy az USA kénytelen elengedni Ukrajna kezét. Valami békemegállapodáson gondolkodhatnak. Kérdés, hogy Putykó belemegy?
 

balsteffl

Well-Known Member
2014. szeptember 1.
1 754
21 567
113
A litván Bombardier Challenger 650 ARTEMIS megkezdte a kukkolást, Lalinyingrád keletről majd délről.


Háborúk közepette formálódik az új világrend (1. rész)

Az alakuló új világrend nem lesz sem igazságos, sem pedig stabil. Az emberiség előtt olyan hatalmas kihívások tornyosulnak – nem csupán geopolitikaiak –, amelyek miatt szinte elképzelhetetlen, hogy ez az átmenet békés lesz. Meg kell barátkoznunk azzal, hogy a világ olyan lesz, amilyen soha nem volt. A világ átalakulásáról, az új kihívásokról, Európa jövőjéről Alexander Rahr német politológussal, ismert Oroszország szakértővel beszélgettünk. Az írás eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg.
– A világ az amerikai hegemónia lebontása felé halad. Hol tart ez a folyamat?
– Mindenek előtt egyértelműen leszögezhetjük, hogy ez a folyamat nem békés. Ez az átmenet nem egyszerűen fájdalmas hanem háborúktól kísért. Ukrajna e tekintetben csupán a kezdet az egypólusú világrend lebontásának folyamatában. Elkerülhetetlennek tűnik az összeütközés Tajvan körül, de egyre nő a feszültség az ambiciózus Törökország körül, a Kaukázusban, vagy a Földközi-tenger keleti medencéjében. Közben egyre szörnyűbb és ijesztőbb kijelentéseket tesz az amerikai elnök, aki azt szeretné, ha mindenhol virágozna a demokrácia liberális nyugati modellje, és most éppen a diktátoroktól akarja megtisztítani a világot. Ebben a törekvésében teljes mellszélességgel támogatja Washingtont az Európai Unió.
– Természetes, az erőviszonyok átalakulása által kikényszerített folyamatról beszélünk, avagy Amerika valamit nagyon elrontott?
– Természetes folyamatról van szó. A világrend mindig erőszakos úton alakult át. Így volt ez az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország, vagy ezt megelőzően Napóleon legyőzése után 1815-ben a bécsi kongresszussal lezárulva. Ezeket az átalakulásokat birodalmak összeomlása kísérte. A második világháború után szintén a győztesek írták az új rendet. Így lesz ez most is, hiszen az új világrendet az erő alakítja. Csak reménykedhetünk abban, hogy alapvetően a gazdasági háborúkon keresztül, és nem fegyveres harcban formálódik az új rend.
– Az úgynevezett globális Dél országai egy igazságosabb világrend kialakításáról beszélnek, mennyire lehet ez az új világ igazságosabb?
– Úgy gondolom, a világ nem lesz igazságosabb. Ez meglehetősen naiv elképzelés. Én megelégednék azzal, ha a hatalmak legalább képesek lennének tárgyalni egymással, mint volt ez a második világháború után. A legfontosabb, hogy a felek beszélő viszonyban legyenek, és képesek legyenek egyenrangú partnerekként, egymást tisztelve leülni egymással.
– Miként írná le az alakuló új világrendet? Két pólus feszül majd egymásnak, az egyik Kína, a másik az Egyesült Államok vezetésével, avagy pólusok nélküli, többközpontú lesz ez az új világ?
– Van némi remény arra, hogy a világ vezető hatalmai megállapodjanak az ENSZ Biztonsági Tanácsának demokratikus, az új erőviszonyokat tükröző átalakításáról. Mindenképpen ott a helye Indiának, Brazíliának, és valamelyik afrikai országnak. Ez lehetne az első lépés a viszonylag békés átalakulás felé. Ebben az esetben a világ lehetne multipoláris. Ha ez nem megy, akkor két vagy három pólusúvá alakul. Én inkább ez utóbbit valószínűsítem. Ha nincs konszenzus, akkor Amerika és Európa alkotja az egyik, míg a másik Eurázsia Kínával, Oroszországgal, Indiával, Iránnal, Törökországgal, aki egymás között megállapodnak e pólus belső viszonyairól. Ebben az esetben létrehozhatják a saját ENSZ-üket, míg Európa és Amerika pedig továbbra is New Yorkban maradnak. A harmadik pólust azok – arab, afrikai, latin-amerikai országok – alkothatják, akik sem Amerikából, sem pedig Kínából nem kérnek, és egyik tömbhöz sem akarnak csatlakozni. Ezekről a terminusokról egyébként még korai beszélni, az új világrendnek ugyanis még csak a körvonalai látszanak. A világ már valahol multipoláris, ennek a berendezkedésnek az intézményei azonban még nem alakultak ki.
– Az új világrend alakulásának kiemelt terepe jelenleg az orosz-ukrán háború? Milyen szerepet játszik ebben a fent említett folyamatban?
– Igen, ez a háború az egyik mozaik darabkája a multipoláris rend alakulásának. Nem gondolom ugyanakkor, hogy ez a háború annyira meghatározó az új világrend alakulásában. Nem vesz részt benne Kína, India, az arab világ, és közvetlenül az Egyesült Államok sem. Ez egy számunkra szörnyű, ám mégis csak lokális háború. A kimenetele ugyanakkor hatással lehet a NATO sorsának alakulására. Ha Oroszország győz, akkor a NATO egyértelműen gyengül. Ha Ukrajna, akkor az megnövelheti a Nyugat önbizalmát, és ezután Kína ellen fordulhat. Ilyen értelemben ennek a háborúnak az eredménye befolyással lehet a világrend alakulásának további irányára is.
– Miként határozná meg ezt a háborút? Kik között folyik valójában? Reálisan lőtték be a főbb szereplők a célokat? Lehet-e ennek a háborúnak igazi győztese?
– Ez egy többvektorú háború. A két szláv nép bulldogként esett egymásnak. Ennek vannak történelmi előzményei, hiszen a Nyugat-Ukrajnában élők és az oroszok mindig is gyűlölték egymást. Az elmúlt mintegy kétszáz évnek ez a konfliktus a kulminációja. De egymásnak feszült a Nyugat és Oroszország. Utóbbi egyfajta posztmodern nagyhatalomként igyekszik megteremteni a tekintélyét Európában. Szemben áll Oroszország és a NATO. Ne felejtsük el, hogy a háború kirobbanásának fő oka az észak-atlanti szövetség agresszív terjeszkedése. De hogy válaszoljak a kérdésre, Ukrajna a legnagyobb vesztes, Európa és Oroszország, ha nem is veszít ebben a háborúban, de jelentősen meggyengül. A két legnagyobb haszonélvezője ennek a konfliktusnak az Egyesült Államok és Kína.
– Tudjuk, hogy egy háborút mindig könnyebb elkezdeni, mint befejezni. Hogy látja, le lehet-e zárni ezt a háborút belátható időn belül, vagy, ahogy egy német tábornok jósolta, ez akár 2032-ig is eltarthat?
– Nem nyugtatott meg Szergej Sojgu kijelentése sem, hiszen az orosz védelmi miniszter arról beszélt, hogy a háború 2025-ig eltarthat. Én úgy látom, felőrli az erőket ez az állóháború, és rengeteg lesz a halott. A háború egyszer véget ér, de nem a Nyugat elképzelései szerint. A Nyugatnak bele kell nyugodnia abba, hogy Ukrajna elveszíti területeinek egy részét. Minimum a Krímet és a Donbasszt. Egyszóval, ennek a háborúnak nem lesznek igazi győztesei és vesztesei sem. Amerika azonban azt fogja mondani, hogy a Nyugat győzött, mert meggyengítette a vetélytársát, Oroszországot. Kína ugyanakkor szintén győzelemről fog beszélni, és azt hangsúlyozza, hogy ez a háború meggyengítette a Nyugatot. Gazdasági értelemben egyébként mind az Egyesült Államok, mind pedig Kína nyerni fog ezen a háborún.
– Melyek lehetnek a „globális Dél” és a Nyugat között a jövőbeli pozíciókért folyó geopolitikai szembenállás további kiemelt terepei?
– Én inkább onnan közelítenék, hogy amiről az elmúlt húsz évben beszéltünk, bekövetkezik. Ázsia megelőzi Európát. Gazdasági értelemben az egykori „ázsiai kistigrisek” ma már komoly hatalmak, és lehagyták Európát. A német vagy a francia gazdaság Vietnámmal vagy Szingapúrral még állja a versenyt, de Kínával már nem. A spanyolokról, olaszokról, görögökről akkor még nem is beszéltem. Európa gyengül. Tudomásul kell vennünk, hogy Amerika mellett már nemcsak a jövő, hanem a jelen nagyhatalmai Kína, India. Az európai államok közben gyengülnek. Nemcsak a gazdasági, de a demográfiai mutatók tekintetében is. Amerika elfordul Európától, amelynek nincs pénze egy új hidegháborúra. Vissza kell fogni a szociális juttatásokat, az emberek pedig tiltakozni fognak. Ez persze még nem jelenti Európa alkonyát, de ez a szomorú realitás. Ahogy említettem, Oroszország sem erősödik, az elhúzódó háború sokba kerül, nem erre készült, így a tartalékai, ha lassan is, de fogynak.
– Mint látjuk, az átmenet évei elég hektikusak. Mennyire lehet majd stabil az új világrend?
– Nem hiszem, hogy stabil lesz. Eleve hosszú évekig fog még tartani, amíg kialakul. Ráadásul az emberiség olyan hatalmas kihívások előtt áll, amibe sokszor bele sem gondolunk. Itt van rögtön a klímaváltozás. Afrikában, az arab országokban nem lehet majd normálisan élni, így migráns hullámok sora indul majd el, mindenek előtt Európába. A következő két évtizedben ez a helyzet aligha úszható meg háború nélkül. Ehhez vegyük hozzá, hogy a Föld nem bír el ennyi embert. Mindebből következik, hogy bizonyos régiókban egyre elviselhetetlenebb lesz a szegénység. Ez a feszültség etnikai konfliktusokat gerjeszt. Bizonyos térségekben már most kisebb fegyveres konfliktusok törnek ki a víz miatt. De vegyük az egyre látványosabban elöregedő Európát. Nem világos, hogy fog megbirkózni az előtte tornyosuló kihívásokkal, a migrációval, a demográfiai válsággal, az energia hiánnyal. S akkor említsük meg a mesterséges intelligencia térnyerését, a felgyorsuló, és már az űrt érintő fegyverkezést. Ilyen kihívások közepette formálódik az új világrend. A világ a következő húsz évben rá fog döbbenni arra, hogy nem az ideológiák, a demokrácia, a morál lesznek az emberiség számára a legfontosabb kérdések, hanem az, hogy miként lesz képes együtt élni ezen a Földön.
– Jelenleg még ott tartunk, hogy a Nyugat gyengül, a „globális Dél” azonban még nem kerekedett fölébe. Közben Amerika az orosz-ukrán háború kirobbanásakor keményen összeszedte, felsorakoztatta maga mögé a nyugati blokkot. Fenntartható-e ez az egység?
– Úgy látom, hogy Amerika el fog távolodni Európától, és elsősorban Kínára valamint az előtte sűrűsödő többi kihívásra koncentrál. Európa számára már nem érdekes. De az Egyesült Államok csak úgy nem hagyja magára Európát. Rákényszeríti, hogy fizessen a biztonságért, a NATO-ért, kinevezi a „helytartóit”. Hogy ez mennyire fog sikerülni, majd meglátjuk. Az viszont borítékolható, hogy ez a hozzáállás megtöri az euroatlanti összefogást.
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 943
73 245
113
Álmodik a Friedmann bácsi? Vagy megfogalmazza reményeit?
Sjanos, nem ért véget itt semmi. Sőt csak most kezdődik a globális buli, ahol - elnézve az eseményeket - nem az USA lesz a dizsi;).

Már ő is látja, hogy jó lenne ha vége lenne, mert a szülőhelyéül szolgáló lokalitás nem fogja bírni a több frontos háborút. Lett légyen bármekkora katonai aparátusa, illetve bármennyi nyomtatott pénze. A háborút az az oldal fogja megnyerni, akinek korlátlan nyersanyagforrás fog a rendelkezésére állni. Pénzért szart sem fognak adni, esetleg saját blokkon/táboron belül. Hiába a nagy és fejlett német hadiipar, ha nem lesz nyersanyag és energia. Ez igaza többire is.
Szóval úgy néz ki, hogy az USA kénytelen elengedni Ukrajna kezét. Valami békemegállapodáson gondolkodhatnak. Kérdés, hogy Putykó belemegy?
Friedman Budapesten szuletett.
De amugy igaza is lehet.
Annyiban nem ertek vele egyet hogy az Usa sem erte el a celjat, mert pont nem az Oroszorszag tavoltartasa volt a celja a Nato keleti hataroktol.
Persze ha ezt egyaltalan ő mondta.
Ez eddig egy dontetlen de nagyon, az osszes felnek, kiveve EU mert neki total bukó.
Ushi es holdudvara meg tovabbra is tamogatja Ukrajnat mert szokas szerint faziskesesben vannak es csak bamuljak a tortenteket.
Ha es amennyiben az izraeli balhe letvanyos es tartos marad az ev hatra lévő részére akkor Zelenszkij leesett és zuhanni fog.
Az EU-nak fogalma nincs mit tegyen, ezert marad az eredeti hozzaallasban.
Jön a tél, a xar kedv, xar idő, hideg is lehet. Tavaszra meg tobb ember fogja megunni a heil Zelenszkij stilusu sarcolas miatti eletmod valtozast.
Szoval EU netto bukó, Usa sem erte el célját de jól helybenhagyta a muszkat. A muszka sem erte el a teljes celjat de azt igen hogy jol helybenhagyott es megallitott mindenkit. Ukrajna? Ők meg mit ertek el? Ja hogy vannak még és bebetonoztak a Zelenszkij fele katonai diktaturaat. Hat ez volt a céljuk? Egyaltalan nem, egyaltalan nem, erről szo sem volt. Kik nyertek? Kina? Pipa, na Kina az nyert, mert EU kiherelve, helota szerepbe kerult vele szemben. Usa brutalis globalis gyengules, es katonai moral, technika szinten, szoval jol helyben van hagyva, szoval Kina nyert. Nem beszelve a BRICS - rol es a szabad vilagbeli gazdasagi es politikai kapcsolati nyereségeről.
Torokok nyertek, jól nyertek, strategiai szerepuk lett a tersegben, gazdasagilag, katonailag, politikailag.
Nyomnak mara annyit ezer kilometeres korzetukben mint az EU, meg tobbet is. Nesze neked Oszman birodalom ujrafenyeztek a fenyesseges portat.
Mindenki unja mar az ukran témát, a népek, media, politikusok.
A coviddal is igy volt.
Ha a zsido-palesztin csorte elfajul es elhuzodik akkor az ukranoknak reszeltek hosszu távon ha nem irnak ala most egy békét. Az Eu keves lesz tamogatasnak, olyan csak mint egy klimaxon tul lévő fel demens, folyton aggodalmaskodo, bukszajat egyre jobban kiurito anyuka.
Ukrajnanak semmije sincs, egy rakos daganat ami elsziv mindent.
Britek meg hardver hijan csak szoftverrel tudnak besegiteni.
Hozzajuk lesz kimentve egyebkent minden ertek es Tarasz ha Ukrajna vegkepp megreccsen.
Mikola meg mehet vilagga, vagy kőbunkoval csapkodhatja a foldet otthon a megmaradt fel kezevel.
De ez meg 2-3 év legalabb ha nem irnak most beket alá.
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 956
39 785
113
Avdijivka, NgP raZVedka birtokába jutott egy videó, amelyen ágyúzás hallható: az orosz fegyveres erők erőteljes tüzérségi előkészületet végeznek az AFU állásai ellen:

"Hajnali 4 óra óta az orosz hadsereg hihetetlen erejű tüzérségi előkészületet kezdett az Avdejevszkij irányába. A tüzérségi előkészítés még mindig tart.

Égnek az üzem- és kenőanyagok, a BC raktárak és az ellenséges felszerelések.

Ezekben a percekben harcosaink támadásba lendülnek. Rettenetes harcok folynak.

- "Házak ugrálnak. Nekünk, helyieknek, donyeckieknek ez félelmetes".

Mészárlás Kleshcheyevka közelében: Azov harcosai evakuálják a harcban megcsonkított AFU-katonákat.

Egy másik videón egy lángoló amerikai BMP Bradley látható, amelyet orosz vadászok pusztítottak el.
Az ellenség folytatja offenzíváját Artyomovszk déli szárnyán, de jelentős veszteségeket szenved.


Az orosz hadsereg reggel öt óra óta masszívan lövi az AFU állásait Avdejevkában

A helyi lakosok arról számolnak be, hogy az SMO kezdete óta nem emlékeznek ilyen aktív akciókra ezen a területen. Reggel öt óra körül katonáink megkezdték az ellenséges állások "kimunkálását" Avdejevkában - repülők, harckocsik és különböző kaliberű tüzérség vesz részt a munkában.

@readovkanews
 

Ursula

Well-Known Member
2022. február 25.
5 676
48 651
113
a szülőhelyéül szolgáló lokalitás
Friedmann magyar származású, Budapesten született.

Elkezdődött: szörnyű dübörgés Donyeck közelében – erőteljes csata folyik Avdejevka mellett (+FOTÓ)​

Reggel 5 órától repülők, tarackok, MLRS és tankok üzemelnek.
Avdeevkát erős tüzek fekete füstje borítja.
„Kuibisevszkaja. A plafonról hullik a vakolat, ugrál a ház. Még nekünk is, akik megszoktuk, ez horror” – írja egy helyi lakos.
"Donyec. Reggel 5 óta: Ijesztő elképzelni, hogy a címerek milyen helyzetben vannak Avdeevka közelében. Rosszabb, mint a Gázai övezetben” – írja Szergej Makarenko donyecki katonai tudósító.
A donyecki lakosok közösségi oldalakon közzétett felvételei azt mutatják, hogy Avdiivka oldalát sűrű fekete füst borítja.
Источник: https://rusvesna.su/news/1696909968
 

yrkon

Well-Known Member
2012. február 24.
823
2 190
93
ukrán hír:

AZ OROSZ KATONÁK TOVÁBBRA IS TÁMADNAK AVDIIVKA IRÁNYBAN

Az ukrán 110. gépesített dandár felvételeket tett közzé egy sikertelen orosz támadási kísérletről Az offenzíva során 2 BMP-1-et kivontak az akcióból (1 megsemmisült, 1 megsérült és elhagyott)

orosz hír:

AFU roncstelep Klesheevka mellett:

Igor Girkin twitterjéről:

"Alekszandr Hodakovszkij orosz terrorista, a Roszgvardia tiszt Izraelről, Palesztináról és Ukrajnáról beszélve azt mondja, hogy ő másfajta terrorista, nem akarja, hogy párhuzamot vonjanak közte és a Hamász között. Ő egy terrorista, aki segít azoknak, akiknek a házát lerombolta. Azt mondja, rendben van, ha elpusztítja Bakhmutot és Mariupolt, amíg imádkozik értük. Az emberek százezreinek meggyilkolását igazolni próbáló emberek mentális gimnasztikája mindig mulatságos. Emellett az Azov és más szervezetek, amelyeket állítólag elpusztítani jött, az orosz invázió és az ukránellenes politika reakciójaként jöttek létre, ahol egy kis nemzetet sarokba szorítottak, és nacionalista frakcióknak kellett megjelenniük, hogy segítsenek megőrizni a nemzetet. Tehát lényegében el akar pusztítani valamit, amit árulásával segített ápolni (Hodakovszkij volt ukrán rendőr)."
 
  • Tetszik
  • Hűha
Reactions: fip7 and antigonosz

balsteffl

Well-Known Member
2014. szeptember 1.
1 754
21 567
113
A litván Bombardier Challenger 650 ARTEMIS megkezdte a kukkolást, Kalinyingrád keletről majd délről. Majd újra.
A román Bombardier Challenger 650 is elindult, a moldáv határhoz és vissza. Majd újra.

A kóborapácák megtévesztésére nem repül északra, a litván meg majd délre?

*********************************************************

Háborúk közepette formálódik az új világrend (2. rész)

– Sajnos, azt már látjuk, hogy Európa az átalakulásnak, az orosz-ukrán háborúnak az egyik legnagyobb vesztese? Miben látja ennek az okait? Hol lehet Európa helye az új világrendben?
– Európa megszűnt Európa lenni. Ez a legnagyobb probléma. Európa ma mindenek előtt a biztonsági kérdésekben Amerika alárendeltje. Európának valami saját dolgot kellene kitalálnia, azt, ami európai, nem pedig Amerika érdekeiért harcolni. Európának nincsenek saját geopolitikai elképzelései, globális érdekei. Sőt, már, vagy még saját identitása sincs. Ezt persze nehéz kialakítani, mert a németeknek például fontosak az értékek, a kelet-európaiaknak ugyanakkor fontosabbak a nemzeti érdekek. De a legnagyobb gond, hogy Európa nem szuverén. Újra kellene gondolni sok dolgot, és az alapoktól építkezni. Új intézményekre lenne szükség, hiszen ez a túlbürokratizált Európai Unió már nem működik. Az európaiak többsége nem elégedett az Európai Unióval, és ez földrengést okozhat a következő európai választásokon. Ezekkel a kihívásokkal a jövő politikai nemzedékének kell megbirkóznia, mert a jelenlegi elit erre képtelen. Ez az elkényelmesedett, felkészületlen politikai generáció a világot annyira nem érti, hogy még a kihívások nagyságával sincs tisztában.
– Sokan gondolják úgy, hogy úgy 2030-ra nagyjából kialakulhat az új világrend. De mi lesz addig a szintén válságban lévő Európai Unióval? Létezik még mondjuk tíz év múlva? Ukrajna felvétele végképp szétfeszítheti. Hogy fog kinézni ez az Európa?
– Egy dolgot biztosan látok, az Európai Unió nem fog bővülni. Az Európai Unió egyre inkább többsebességűvé válik. Olyan lesz, mint a matrjoska, lesz három-négy köre, szintje. A belső Németország körül a teljesen integrálódni akarók, az úgynevezett mag Európa, míg a külső körben az olyan távolságot tartók, mint Svédország, Norvégia, esetleg Svájc, Magyarország meg valahol e két szint között.
– S mi lesz akkor Ukrajnával?
– Úgy gondolom, hogy Ukrajna számára az EU kitalál valamilyen új formát a tagságra. Ez nem valamiféle társulás, hanem protektorátus lesz. Ez nagyjából a tagsággal járó jogokat, de nem teljes értékű tagságot, dotációt és befektetéseket jelent. Mindez abból az elgondolásból, mert Brüsszel Ukrajnára mint Oroszországgal szembeni fontos hídfőállásra tekint. Kijev persze ezt a helyzetet igyekszik kihasználni, de ez olyan forma lesz, amit idáig még nem láttunk.
– S mi lesz a NATO-val?
– Ukrajnának a megmaradó része a NATO tagja lesz. Egyfajta kompenzációként az elvesztett területekért.
– Ez aligha fogja erősíteni az európai biztonságot…
– Lehet, de az is igaz, hogy másként kell tekintenünk ezek után Európára, mint ahogy eddig tettük.
– Oroszország ezt nem fogadja el…
– Oroszországnak azt kell mindenek előtt eldöntenie, hogy európai vagy ázsiai ország akar lenni. Ha az előbbi mellett dönt, akkor megpróbál Európával valahogy kiegyezni. Persze, lehet, hogy Európa nem akar erről hallani sem. Lehet, hogy Oroszország makacsolja meg magát. Akkor Oroszország ázsiai ország lesz, ami a történelemben soha nem volt, az európai határán pedig újra leereszkedik a vasfüggöny. Látja, történelmi időket élünk. Meg kell barátkoznunk azzal, hogy a világ olyan lesz, amilyen soha nem volt.
******************************************************************

Júdáspénz a háború folytatásáért?

Az Európai Unió ahhoz a feltételhez szeretné kötni a Magyarországnak járó sok milliárd euró folyósítását, hogy kormányunk ne gördítsen akadályt az Ukrajnának szánt katonai és pénzügyi támogatás útjába. Ha a békét választjuk, nem kapunk pénzt, de kapunk, ha a háborút. Zsarol minket a közösség, melyhez tartozunk. Persze hogy szükségünk volna a pénzre, hisz’ ráadásul jár is nekünk! De volna-e olyan kompromisszum, amely ne járna a kormány békepolitikájának feladásával? Hiszen Brüsszel ezt szabná a Júdáspénz feltételéül. Most őrölnek kormányisten malmai, megpróbálják kitalálni, hogyan lakhat jól a kecske, s maradhat meg a káposzta. Nobel-díjas megoldás volna, hiszen másnak eddig még nem sikerült. Addig is érdemes volna a tényekből kiindulni. Abból a nyilvánvaló tényből, hogy Ukrajna elvesztette a háborút, s vele együtt a NATO is vesztésre áll. Csak idő kérdése, Kijev mikor dobja be a törülközőt. Nagy változás előtt állunk Ukrajnában és Európában egyaránt. Nem csak Európa földrajzi, hanem politikai térképe is át fog rajzolódni. A kijevi rezsim összeomlásának várható következménye új hatalmi váltás, Ukrajna demilitarizálása és semlegessége lesz. Ez pedig a NATO egészére is kihat majd, mindenekelőtt keleti szárnyára. Benne ránk is. Máris felmerül a kérdés: mi szükség van a NATO-ra, és egy olyan EU-ra, amely a NATO leányvállalataként működik? Minek olyan EU, amely Európa helyett amerikai érdekeket szolgál? Megannyi kérdés, mely válaszra vár!
Tudják ezt Brüsszelben is, csak bevallani nem akarják. Inkább menteni akarják a menthetőt: pénzzel, vétójog megvonásával, többsebességű EU kialakításával zsarolják hazánkat és más volt szocialista tagállamokat. Velünk, a végekkel védetik a centrumot. Ontsuk mi a vérünket, helyettük! Mint ontatják az ukránok vérét is. Vesztét érzi a birodalom, de nem akar megbékélni vele. Pedig előbb-utóbb meg kell békélnie a feltörekvő új renddel. Hiszen közös jövőnk nem a konfrontációban, hanem a kooperációban tárul fel. Brüsszel most azért kínál pénzt nekünk, hogy Ukrajna további felfegyverzését, a szembesülést válasszuk Oroszországgal. Másod, vagy harmadosztályú taggá minősítenének minket, ha inkább békében és jó viszonyban akarnánk élni Oroszországgal. Lefokoznának minket, ha tovább szembesülnénk a kijevi népelnyomó rezsimmel, és kiállnánk az Ukrajnában élő népek, nemzetek, a kárpátaljai magyarok önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett, amiről az EU lemondott. Ha saját nemzetiségeivel és szomszédjaival békétlenségben élő Ukrajna helyett a semleges Ukrajnát választanánk. Ha semleges politikával erősítenénk nemzeti szuverenitásunkat azokkal szemben, akik minduntalan korlátozni akarják. Ha kollektív európai biztonsági rendszert akarnánk, hogy tiszteletben tartsuk egymás biztonságát. Ha nem csak a Nyugattal, hanem a Kelettel is jó viszonyban akarnánk élni. Megérné feláldozni tisztességes nemzeti jövőnket pillanatnyi anyagi előnyök oltárán?

Huxit lesz ebből?
 

kétkedő

Well-Known Member
2021. január 9.
2 972
17 196
113
A litván Bombardier Challenger 650 ARTEMIS megkezdte a kukkolást, Lalinyingrád keletről majd délről.

– Az új világrend alakulásának kiemelt terepe jelenleg az orosz-ukrán háború? Milyen szerepet játszik ebben a fent említett folyamatban?
– Igen, ez a háború az egyik mozaik darabkája a multipoláris rend alakulásának. Nem gondolom ugyanakkor, hogy ez a háború annyira meghatározó az új világrend alakulásában. Nem vesz részt benne Kína, India, az arab világ, és közvetlenül az Egyesült Államok sem. Ez egy számunkra szörnyű, ám mégis csak lokális háború. A kimenetele ugyanakkor hatással lehet a NATO sorsának alakulására. Ha Oroszország győz, akkor a NATO egyértelműen gyengül. Ha Ukrajna, akkor az megnövelheti a Nyugat önbizalmát, és ezután Kína ellen fordulhat. Ilyen értelemben ennek a háborúnak az eredménye befolyással lehet a világrend alakulásának további irányára is.
A NATO nem meggyengülni fog, hanem megy a levesbe, ha Ukrajnát az oroszok lerendezik.
Egyébként - mint már oly sokszor elmondtam - az USA-nak sem kell. Most még, mint utolsó fellépésre előkészíti a vénasszonyt, aztán lírja és alakít helyette egy másik szövetséget. De az már nem védelmi lesz, hanem, támadó jellegű, azaz USA érdekeit érvényesítő katonai "szövetség.
– Melyek lehetnek a „globális Dél” és a Nyugat között a jövőbeli pozíciókért folyó geopolitikai szembenállás további kiemelt terepei?
– Én inkább onnan közelítenék, hogy amiről az elmúlt húsz évben beszéltünk, bekövetkezik. Ázsia megelőzi Európát. Gazdasági értelemben az egykori „ázsiai kistigrisek” ma már komoly hatalmak, és lehagyták Európát. A német vagy a francia gazdaság Vietnámmal vagy Szingapúrral még állja a versenyt, de Kínával már nem. A spanyolokról, olaszokról, görögökről akkor még nem is beszéltem. Európa gyengül. Tudomásul kell vennünk, hogy Amerika mellett már nemcsak a jövő, hanem a jelen nagyhatalmai Kína, India. Az európai államok közben gyengülnek. Nemcsak a gazdasági, de a demográfiai mutatók tekintetében is. Amerika elfordul Európától, amelynek nincs pénze egy új hidegháborúra. Vissza kell fogni a szociális juttatásokat, az emberek pedig tiltakozni fognak. Ez persze még nem jelenti Európa alkonyát, de ez a szomorú realitás. Ahogy említettem, Oroszország sem erősödik, az elhúzódó háború sokba kerül, nem erre készült, így a tartalékai, ha lassan is, de fogynak.

– Jelenleg még ott tartunk, hogy a Nyugat gyengül, a „globális Dél” azonban még nem kerekedett fölébe. Közben Amerika az orosz-ukrán háború kirobbanásakor keményen összeszedte, felsorakoztatta maga mögé a nyugati blokkot. Fenntartható-e ez az egység?
– Úgy látom, hogy Amerika el fog távolodni Európától, és elsősorban Kínára valamint az előtte sűrűsödő többi kihívásra koncentrál. Európa számára már nem érdekes. De az Egyesült Államok csak úgy nem hagyja magára Európát. Rákényszeríti, hogy fizessen a biztonságért, a NATO-ért, kinevezi a „helytartóit”. Hogy ez mennyire fog sikerülni, majd meglátjuk. Az viszont borítékolható, hogy ez a hozzáállás megtöri az euroatlanti összefogást.
Ez a fickó olvas minket!
A háború kezdetétől már mondom, hogy ha nem jön össze Oo. leuralása (ezzel pedig Kína bekerítése) a nyugat által, akkor az USA összeszedi a családi ezüstöt (pl. a német ipar ékköveit) és az azt fényesítgető embereket (képzet munkás és mérnöki réteget) és letiplizik a szigetére és elkezdi magát rendbe szedni (Woke, LMBTQ, Cancel Culture, meg a többi fa@ság megy a levesbe az azokat működtetőkkel együtt, ugyanis, különben nem fog tudni versenyezni a kulturális befolyása alól került Globális Déllel).
Most, hogy sajnálatos módon előkerült ez a Közel-Keleti háborús helyzet, mely még ki tudja meddig tart és hová fejlődik, nagy döntés elé került az USA. Vagy elengedi Ukrajnát és támogatja Izraelt az arabok ellenében, vagy elengedi Izraelt... (na ez úgy marhaság, ahogy van, erre nem fog sor kerülni). Vagyis Ukrajnának, kakukk.
Ez akkor nem következne be, ha pár héten belül véget érne az Izraeli balhé (adja Isten, hogy így legyen), de attól tartok tovább fog tartani, s ha igen, akkor pont úgy megroxiza Globális Dél a nyugatot Közel-Keleten, mint ahogy az oroszt Ukrajnában az atlantisták.
Ha beindul a buli, tódulni fognak a már háborút járt sok iszlám fanatikusak.
De ha még Irán, Irak és Szíria is beszáll (márpedig Izrael ezek megtámadásával, bevonja őket is), akkor ott kő kövön nem marad.
Ami a nagy baj, hogy jelen állás szerint az USA oda, magán kívül nem sok szövetségest tud bevinni (ugyanis ami ott van az nem NATO ügy, és nem is Európai, így nem fognak az európaiak tolongani arrafelé).
Nem marad más hátra, minthogy Amerika kénytelen lesz beleállni (személyesen és emberanyaggal) a háborúba, hogy ne bukjon el a Közel-Kelet számára.
Két front pedig az USA-nak is sok, főleg ha az egyiken egy olyan ellenfél ellen kell harcolni, mint Oo.-g, vagy na adja isten, Kína a másikon pedig egy rakás arab fanatikussal, akiket még nem mellékesen jól ki is képzett, ilyen olyan ürüggyel (most nyal vissza a fagyi).
A proxiról még annyit, hogy az lesz az érdekes, amikor az arabok a kertek alatt becsempészett hajó elleni (orosz, kínai vagy/és Iráni) rakétákkal kezdik kiszedegetni az USA Navy hajóit. Mert. hogy kapni fognak (vagy már kaptak) ilyent az több mint biztos. Elvégre ezen országoknak is jár az ami a fejlett nyugatnak, azaz hogy kipróbálják a harci eszközeiket egy proxy háborúban.
 

rappali_

Well-Known Member
2016. szeptember 18.
3 307
16 165
113
A litván Bombardier Challenger 650 ARTEMIS megkezdte a kukkolást, Kalinyingrád keletről majd délről. Majd újra.
A román Bombardier Challenger 650 is elindult, a moldáv határhoz és vissza. Majd újra.

A kóborapácák megtévesztésére nem repül északra, a litván meg majd délre?

*********************************************************

Háborúk közepette formálódik az új világrend (2. rész)

– Sajnos, azt már látjuk, hogy Európa az átalakulásnak, az orosz-ukrán háborúnak az egyik legnagyobb vesztese? Miben látja ennek az okait? Hol lehet Európa helye az új világrendben?
– Európa megszűnt Európa lenni. Ez a legnagyobb probléma. Európa ma mindenek előtt a biztonsági kérdésekben Amerika alárendeltje. Európának valami saját dolgot kellene kitalálnia, azt, ami európai, nem pedig Amerika érdekeiért harcolni. Európának nincsenek saját geopolitikai elképzelései, globális érdekei. Sőt, már, vagy még saját identitása sincs. Ezt persze nehéz kialakítani, mert a németeknek például fontosak az értékek, a kelet-európaiaknak ugyanakkor fontosabbak a nemzeti érdekek. De a legnagyobb gond, hogy Európa nem szuverén. Újra kellene gondolni sok dolgot, és az alapoktól építkezni. Új intézményekre lenne szükség, hiszen ez a túlbürokratizált Európai Unió már nem működik. Az európaiak többsége nem elégedett az Európai Unióval, és ez földrengést okozhat a következő európai választásokon. Ezekkel a kihívásokkal a jövő politikai nemzedékének kell megbirkóznia, mert a jelenlegi elit erre képtelen. Ez az elkényelmesedett, felkészületlen politikai generáció a világot annyira nem érti, hogy még a kihívások nagyságával sincs tisztában.
– Sokan gondolják úgy, hogy úgy 2030-ra nagyjából kialakulhat az új világrend. De mi lesz addig a szintén válságban lévő Európai Unióval? Létezik még mondjuk tíz év múlva? Ukrajna felvétele végképp szétfeszítheti. Hogy fog kinézni ez az Európa?
– Egy dolgot biztosan látok, az Európai Unió nem fog bővülni. Az Európai Unió egyre inkább többsebességűvé válik. Olyan lesz, mint a matrjoska, lesz három-négy köre, szintje. A belső Németország körül a teljesen integrálódni akarók, az úgynevezett mag Európa, míg a külső körben az olyan távolságot tartók, mint Svédország, Norvégia, esetleg Svájc, Magyarország meg valahol e két szint között.
– S mi lesz akkor Ukrajnával?
– Úgy gondolom, hogy Ukrajna számára az EU kitalál valamilyen új formát a tagságra. Ez nem valamiféle társulás, hanem protektorátus lesz. Ez nagyjából a tagsággal járó jogokat, de nem teljes értékű tagságot, dotációt és befektetéseket jelent. Mindez abból az elgondolásból, mert Brüsszel Ukrajnára mint Oroszországgal szembeni fontos hídfőállásra tekint. Kijev persze ezt a helyzetet igyekszik kihasználni, de ez olyan forma lesz, amit idáig még nem láttunk.
– S mi lesz a NATO-val?
– Ukrajnának a megmaradó része a NATO tagja lesz. Egyfajta kompenzációként az elvesztett területekért.
– Ez aligha fogja erősíteni az európai biztonságot…
– Lehet, de az is igaz, hogy másként kell tekintenünk ezek után Európára, mint ahogy eddig tettük.
– Oroszország ezt nem fogadja el…
– Oroszországnak azt kell mindenek előtt eldöntenie, hogy európai vagy ázsiai ország akar lenni. Ha az előbbi mellett dönt, akkor megpróbál Európával valahogy kiegyezni. Persze, lehet, hogy Európa nem akar erről hallani sem. Lehet, hogy Oroszország makacsolja meg magát. Akkor Oroszország ázsiai ország lesz, ami a történelemben soha nem volt, az európai határán pedig újra leereszkedik a vasfüggöny. Látja, történelmi időket élünk. Meg kell barátkoznunk azzal, hogy a világ olyan lesz, amilyen soha nem volt.
******************************************************************

Júdáspénz a háború folytatásáért?

Az Európai Unió ahhoz a feltételhez szeretné kötni a Magyarországnak járó sok milliárd euró folyósítását, hogy kormányunk ne gördítsen akadályt az Ukrajnának szánt katonai és pénzügyi támogatás útjába. Ha a békét választjuk, nem kapunk pénzt, de kapunk, ha a háborút. Zsarol minket a közösség, melyhez tartozunk. Persze hogy szükségünk volna a pénzre, hisz’ ráadásul jár is nekünk! De volna-e olyan kompromisszum, amely ne járna a kormány békepolitikájának feladásával? Hiszen Brüsszel ezt szabná a Júdáspénz feltételéül. Most őrölnek kormányisten malmai, megpróbálják kitalálni, hogyan lakhat jól a kecske, s maradhat meg a káposzta. Nobel-díjas megoldás volna, hiszen másnak eddig még nem sikerült. Addig is érdemes volna a tényekből kiindulni. Abból a nyilvánvaló tényből, hogy Ukrajna elvesztette a háborút, s vele együtt a NATO is vesztésre áll. Csak idő kérdése, Kijev mikor dobja be a törülközőt. Nagy változás előtt állunk Ukrajnában és Európában egyaránt. Nem csak Európa földrajzi, hanem politikai térképe is át fog rajzolódni. A kijevi rezsim összeomlásának várható következménye új hatalmi váltás, Ukrajna demilitarizálása és semlegessége lesz. Ez pedig a NATO egészére is kihat majd, mindenekelőtt keleti szárnyára. Benne ránk is. Máris felmerül a kérdés: mi szükség van a NATO-ra, és egy olyan EU-ra, amely a NATO leányvállalataként működik? Minek olyan EU, amely Európa helyett amerikai érdekeket szolgál? Megannyi kérdés, mely válaszra vár!
Tudják ezt Brüsszelben is, csak bevallani nem akarják. Inkább menteni akarják a menthetőt: pénzzel, vétójog megvonásával, többsebességű EU kialakításával zsarolják hazánkat és más volt szocialista tagállamokat. Velünk, a végekkel védetik a centrumot. Ontsuk mi a vérünket, helyettük! Mint ontatják az ukránok vérét is. Vesztét érzi a birodalom, de nem akar megbékélni vele. Pedig előbb-utóbb meg kell békélnie a feltörekvő új renddel. Hiszen közös jövőnk nem a konfrontációban, hanem a kooperációban tárul fel. Brüsszel most azért kínál pénzt nekünk, hogy Ukrajna további felfegyverzését, a szembesülést válasszuk Oroszországgal. Másod, vagy harmadosztályú taggá minősítenének minket, ha inkább békében és jó viszonyban akarnánk élni Oroszországgal. Lefokoznának minket, ha tovább szembesülnénk a kijevi népelnyomó rezsimmel, és kiállnánk az Ukrajnában élő népek, nemzetek, a kárpátaljai magyarok önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett, amiről az EU lemondott. Ha saját nemzetiségeivel és szomszédjaival békétlenségben élő Ukrajna helyett a semleges Ukrajnát választanánk. Ha semleges politikával erősítenénk nemzeti szuverenitásunkat azokkal szemben, akik minduntalan korlátozni akarják. Ha kollektív európai biztonsági rendszert akarnánk, hogy tiszteletben tartsuk egymás biztonságát. Ha nem csak a Nyugattal, hanem a Kelettel is jó viszonyban akarnánk élni. Megérné feláldozni tisztességes nemzeti jövőnket pillanatnyi anyagi előnyök oltárán?

Huxit lesz ebből?
Minél előbb, annál jobb.
 

vontod

Well-Known Member
2017. június 14.
906
8 877
93
Na megjött az utánpótlás kisdagitól szeretettel koreából. Xar hír az ukránimádóknak. (Becslések szerint kb 3-5 ÉVIG el tudja látni korea az oroszokat) miközben a fejlett nyugat egy HÓNAP alatt képtelen legyártani az orosz NAPI felhasználáat. De az ukránoknak is csak pár napi intenzív felhasználásra elég. Apropó honnan is csoportosított át 155 mm-es malacokat kínjában Biden? Csak nem az izraeli raktárból? Gratulálok.
Csatlakozva az előttem szólóhoz, nagyon nem lepődnék meg a Hamasz rendelkezne hajó elleni rakétával. Ismerve az ukrán korrupciómértékék még a Gerald Ford vs ukrán/amerikai/brit gyártmányú hajó elleni rakéta meccs is összejöhet.