Tegyetek már pontot erre a vitára. Wilson szerint a hatalmas számban az USA-ba exportált orosz RD-180 rakétahajtómű rövid története az lenne, hogy az oroszok a Lockheed Martintól kértek célgépeket a hajtóművek legyártásához...? Hahaha
[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Mármint a béranyaságra gondolt, igaz?
"Jelenleg 100 családnak segítenek, akiknek ukrán béranya hordja ki a gyermekét és akik kétségeesve várják, hogy végre biztonságban tudhassák újszülöttjeiket - vagy embrióikat - az ország határain kívül.
"Az esetek mindegyike kétségbeejtő - tette hozzá Everingham. - Az, hogy valakit átjuttassunk a határon, nem probléma, de ez egy teljesen más szint. Családokat küldeni háborús zónába, hogy elhozhassák a gyerekeiket, ez egyszerűen túl nehéz."
"A kisbabánk egy bunkerben van és mi nem tudunk érte menni"
Ali biológiai szülei a kanadai Torontóban élnek. Nevüket saját kérésükre nem írjuk le. Több mint tíz évig próbálkoztak saját gyermekkel, először természetes, majd mesterséges úton. A lombikprogramok közül egy sem sikerült nekik, így három évvel ezelőtt a házaspár úgy döntött, hogy béranyát fogadnak.A választásuk Ukrajnára esett, mert itt 40-60 ezer euró (14-22 millió forint) közötti összegért vállalják egy gyermek kihordását a béranyák - ez pedig épp a fele az Egyesült Államokban elfogadott tarifának. A pár Ukrajna legnagyobb, béranyákra és mesterséges megtermékenyítésre specializálódott klinikáját, a BioTexCom-ot választotta, és még azt is kiválaszthatták, hogy ki legyen a jelentkezők közül az, aki majd kihordja a magzatukat."
Több száz, béranyától született kisbaba várja ukrán bunkerekben, hogy szüleik értük menjenek
Béranyák, újszülöttek, fagyasztott embriók ragadtak a háború sújtotta Ukrajnában, míg a leendő szülők rettegve nézik a világ minden részéből, mi történik az orosz támadások miatt az országgal.
hu.euronews.com
Az orosz ATGM közeli céltévesztése az ukri BTR-70-en
Orosz tanklövedékek ütik be az ukri állásokat Donyeck környékén
Az orosz katonaság bemutatta a Mi-35M munkáját a DNR és az LNR határán, megsemmisítve a felszerelést, a gyalogságot és az ellenséges erődítményeket Szeverszk és Bahmut környékén.
Orosz tanklövedékek ütik be az ukri állásokat Donyeck környékén
Az orosz katonaság bemutatta a Mi-35M munkáját a DNR és az LNR határán, megsemmisítve a felszerelést, a gyalogságot és az ellenséges erődítményeket Szeverszk és Bahmut környékén.
2014 óta már megint Oroszország az Északi király..."45 Felállítja királyi sátrait a nagy tenger és a dicsőség szent hegye között. Őt pedig utoléri a vég, és nem lesz, aki segítsen rajta."...Oroszország el fog bukni......nézd meg melik vallásszervezetet üldözik 2014 óta OO-ban....amikor legyőzik OO akkor......"béke és biztonság lesz" ...aztán betiltják a vallásokat...aztán kakukk majdnem mindenkinek...többi infó privátban...
A világ legnagyobb harckocsi gyártó üzeméről beszélsz, de azért csak folytasd, szerencsétlen oroszok rajtad röhögnek visítva.Sarkos példának hívják. Az a szerepe, hogy rávilágítson az érvelésed gyengeségére.
Hidd el, a ruszki mindent megtesz, hogy fokozza a hadiipari termelést, de ez nem könnyű.
Nincs mit fokozni, ez egy harckocsi gyártó üzem, ami békeidőben gördülő állományt készít. Nem kell átépíteni, nem kell fokozgatni semmit sem, ez az egész gyár erre készült. Lusta voltál utánanézni, és az utólagosan megváltoztatott neve alapján nyomod a mantrádat.
Az a vágyvezérelt ábrándozás amikor az ellenfelet lebecsüljük és semmibe vesszük. Érdemeit, és sikereit eltemetjük. Legyen szó űrhajózás, rakétagyártás, nehézmunka gépgyártás, mezőgazdasági gépgyártás, gördülő állományok gyártása, vagy csak a mezőgazdasági sikereik, és nem utolsó sorban hadiiparuk.
Mindezek mellett felsorolt témakörök jelentős részében még remekelt is, és mint önellátó energia és nyersanyag nagyhatalom az alapanyagtól, az energiáig, a munkaerőig, a nyersanyagon át mindent ki is termelt. De ez Neked semmit sem mond, egyszerűen fiatal vagy hogy értsd ezen javak értékét, ezzel egyetemben súlyosan alábecsülöd az ellenfelet, egy buta nyugati ideológia miatt, ami most akár európát is romba döntheti.
Nagyon fontos, és értened kellene végre. Ukrajna a 2021-es formájában akkor sem lesz már, ha az orosz esetleg veszítene, visszavonulna, vagy megpuccsolják Putyint. Az is csak vágyálom, hogy NATO katona orosz terültre lép.
Értem én, hogy ukránként Téged ez komolyan érint, és a front helyett inkább itt éled ki a frusztrációdat, de néha már nevetséges amit művelsz.
Igen. Meg nem csak hogy occó, garantált fehér gyerek cuki, gazdag meleg párok számára. A Szolgálólány meséje meg az, amikor adókedvezményt adnak a gyerekes családoknak.Mármint a béranyaságra gondolt, igaz?
"Jelenleg 100 családnak segítenek, akiknek ukrán béranya hordja ki a gyermekét és akik kétségeesve várják, hogy végre biztonságban tudhassák újszülöttjeiket - vagy embrióikat - az ország határain kívül.
"Az esetek mindegyike kétségbeejtő - tette hozzá Everingham. - Az, hogy valakit átjuttassunk a határon, nem probléma, de ez egy teljesen más szint. Családokat küldeni háborús zónába, hogy elhozhassák a gyerekeiket, ez egyszerűen túl nehéz."
"A kisbabánk egy bunkerben van és mi nem tudunk érte menni"
Ali biológiai szülei a kanadai Torontóban élnek. Nevüket saját kérésükre nem írjuk le. Több mint tíz évig próbálkoztak saját gyermekkel, először természetes, majd mesterséges úton. A lombikprogramok közül egy sem sikerült nekik, így három évvel ezelőtt a házaspár úgy döntött, hogy béranyát fogadnak.
A választásuk Ukrajnára esett, mert itt 40-60 ezer euró (14-22 millió forint) közötti összegért vállalják egy gyermek kihordását a béranyák - ez pedig épp a fele az Egyesült Államokban elfogadott tarifának. A pár Ukrajna legnagyobb, béranyákra és mesterséges megtermékenyítésre specializálódott klinikáját, a BioTexCom-ot választotta, és még azt is kiválaszthatták, hogy ki legyen a jelentkezők közül az, aki majd kihordja a magzatukat."
Több száz, béranyától született kisbaba várja ukrán bunkerekben, hogy szüleik értük menjenek
Béranyák, újszülöttek, fagyasztott embriók ragadtak a háború sújtotta Ukrajnában, míg a leendő szülők rettegve nézik a világ minden részéből, mi történik az orosz támadások miatt az országgal.
Összehasonlítás: Magyarországon 2021ben 90 000 körül volt az élveszületések száma.
Nekem is leírhatod engem is érdekel!2014 óta már megint Oroszország az Északi király..."45 Felállítja királyi sátrait a nagy tenger és a dicsőség szent hegye között. Őt pedig utoléri a vég, és nem lesz, aki segítsen rajta."...Oroszország el fog bukni......nézd meg melik vallásszervezetet üldözik 2014 óta OO-ban....amikor legyőzik OO akkor......"béke és biztonság lesz" ...aztán betiltják a vallásokat...aztán kakukk majdnem mindenkinek...többi infó privátban...
T
Törölt tag
Guest
A most bevonulókat nem azonnal fogják a frontra vinni. Ebben biztos lehetsz!
Oda először a keleten maradt alakulatokat kell vinniük - akik nem mellesleg, a távol-keleten gyakorlatoztak, miközben a hadsereg másik fele harcolt Ukrajnában,
A most bevonultakat inkább CS és CSS feladatokra fogják alkalmazni szerintem. Esetleg később mélységi biztosító feladatokra.
Hát, régen sokat vonatoztam.
A szergej becenevű dízelpusztító nem tűnt valami precíziós szerkezetnek. Igaz, nem is szereltem ilyet...Itt feljebb írták már, hogy azért nem olyan egyszerű herkentyűk a mozdonyok, mint a vonatfütty.
Hogy mit lehetne elvárni!?
Mondjuk megfelelő számú lerepült bevetést, hogy azzal megpuhítsa az ellenfelet. Több forrás is 60-70 napi bevetésszámot említ az orosz oldalon, ami időnként, ha helyzet van, felpörög napi 200-ra.
Ez a háború jellegében nagyjából egy near-peer konfliktus, Ukrajna népessége és hadereje nagyságrendileg összemérhető a 91-es Irakkal, a terület nagyságát tekintve ráadásul Ukrajna másfélszer még nagyobb is.
Az Sivatagi Viharban 2697 bevetés/nap volt az átlag, a csúcs pedig 3280 bevetés volt a szárazföldi támadás megindításának napján. Történt mindez 31 éve...
Az még a 200-nál is 13.5-ször több! És ezt kurvára nem ellensúlyozza az összesen kilőtt kb. 3000 CM meg BM. De kétszer-háromszor ennyi se.
Édeskevés bevetést repülnek és bármennyire is fáj az igazság, sok szempontból még a nyugati légierők 30 évvel ezelőtti színvonalát sem érik el technikában, harceljárásban, reagálóképességben és hálózat-alapú valamint összhaderőnemi hadviselésben.
De az lenne, mert nem tudnának kacsavadászatot rendezni. Az ATGM elleni első védelem az észlelés. A T-90M-et leszámítva, ha szemmel nem látják meg az indítást, akkor esély sincs bármilyen védekezésre.
Valahonnan csak van. Még az ára is esett tavaszhoz képest.
Az FAB-500-asok részben mozgósítottak, és valahol egy katonai repülőtér felé tartanak, hogy leszálljanak egy különleges művelet részeként
Az oroszok lecsaptak az ukri lőszertárolóra Sumyban
A Zaporozsje közelében átkelni próbáló ukrikat a kozák védelem megvilágítja
Az oroszok lecsaptak az ukri lőszertárolóra Sumyban
A Zaporozsje közelében átkelni próbáló ukrikat a kozák védelem megvilágítja
Jó hangos ez a Shahed 136(állítólag az, ukrán videó)
Meg is érdemled ha a Billában vásárolsz. Ár érték arányban kb a legkakibb. ALdi/Hofer. Én 1 ercsiért vettem cukrot. De pár hete volt 75 centért is. Persze nem árt megnézni hol mi akciós.
Én is megpróbálom elmagyarázni:
A békeidős termelés szerinted a kapacitás maximumát jelenti.
A többiek szerint meg a békeidős termelést a megrendelő általi kifizetés/igény/ütemezés határozza meg.
Előbbi tényleg nem valószínű! Utóbbit nagy eséllyel alaposan fel lehet pörgetni. Mintha a gyár múltja ezt mutatná, ez nem egy műhelyecske ahol fából és agyagból protókat reszelgetnek. Ez valószínű a beszállítókra is igaz.
Érdekes, engem az ukránbarátság háborít fel.
Meg is érdemled ha a Billában vásárolsz. Ár érték arányban kb a legkakibb. ALdi/Hofer. Én 1 ercsiért vettem cukrot. De pár hete volt 75 centért is. Persze nem árt megnézni hol mi akciós. https://www.hofer.at/de/angebote/aktuelle-flugblaetter-und-broschuren.html
Azt se feledd hogy 2000+ ercsi a nettó átlagkereset. És most értük utol mi magyarok az 1989-es osztrák szintet.
Egyébként hogy ontopic is legyek... Az osztrákok többsége ellenzi az oroszok elleni szankciókat. A munkatársaim rühellik, hogy a jobb módú ukránok szanaszét parkolhattak egész Bécsben, ingyenesen, miközben a helyi lakosok fizettek. Ja persze ugye mivel a nylevet nem beszélik így minden tiltott helyre is odaparkoltak, büntetést meg nem kaptak. Szóval elmúlt már a kezdeti nagy lelkesedés. Plusz ugye mikor a Wien Energie benyögte hogy kedves ügyfelek dobjatok már össze 6 milliár ercsit akkor sokan elgondolkodtak hogy mi a fene folyik itt. Ennek lesz szerintem hatása a Bundespresidentwahlra is. Én személy szerint Rosenkranzra voksolok.
"Ukrajna gazdasága ma. #szignoszigno
Hiába ütemezte át július végén államadósságának nagy részét Ukrajna, amivel tulajdonképpen burkolt államcsődöt jelentett, semmi jele annak, hogy a nehéziparát elvesztő ország valaha képes lesz a kiegyensúlyozott működésre. Jelenleg az állam bevételei az ország működtetésének 40 százalékára elegendők, a többit pénznyomtatásból és külföldről érkező összegekből fedezik. Utóbbiak döntő része azonban nem segély, hanem hitel.
Miközben Oroszország a bevételeiből belső áldozatok nélkül képes finanszírozni a fegyveres konfliktust, az amúgy is rendkívül ingatag ukrán gazdaság gyakorlatilag megszűnt működni. A Világbank szerint a háborúval sújtott ország GDP-je az idén várhatóan 45, a lakossági fogyasztás 50 százalékkal zuhan, az export 80 százaléka elvész, és az import is 70 százalékkal esik vissza.
Az ukrán állam bevételei a jelenlegi helyzetben csupán kiadásainak 40 százalékát fedezik. További 40 százalékot az Ukrán Nemzeti Bank lényegében pénznyomtatással teremt elő (a frissen teremtett pénzen pedig államkötvényeket vásárol), a maradék húsz százalékot pedig a külföldről érkező források biztosítják. Döntő részben azonban az utóbbiak sem segélyt jelentenek: az elmúlt fél évben a támogatásnak nevezett nyugati pénzeknek csupán 18 százaléka volt vissza nem térítendő, a többi valójában hosszú távú hitel. Ráadásul ezek is rendkívül nehezen csörgedeznek: az Európai Tanács által például még májusban felvetett 9,3 milliárd euróból eddig csupán egymilliárdot sikerült júliusban átutalni Kijevnek, és még 1,2 milliárdot kapott Ukrajna rögtön a háború kitörésekor. Ennek a csomagnak része a most alku tárgyát képező ötmilliárd eurós tétel is, amiről ugyanakkor kiderült, hogy Brüsszelben nincs rá elegendő pénz, és amennyiben a tagországok jóváhagyják, maga az EU is hitelt vesz fel az Ukrajnának nyújtandó hitel nyújtására. Ahogy Volodimir Zelenszkij elnök többször is kifogásolta, az uniós bürokrácia ebben az esetben is rendkívül körülményesen működik.
A pénz már csak azért is sürgős lenne, mert eközben a védelmi kiadások az ukrán költségvetés 36 százalékát viszik el. Az ország devizatartalékai gyorsan fogynak: a háború előtti 28,1 milliárd dollárból már csak 22,4 milliárd maradt. Ennek oka részben az is, hogy az ukrán jegybank a hrivnya árfolyamának szinten tartása érdekében a devizapiacokon a nyár közepéig folyamatosan valutát adott el. De szerepet játszanak benne az ötmillióra becsült ukrán menekült külföldi kiadásai is, ezek a költések ugyanis ukrán bankszámlákról történnek, így lényegében áruk és szolgáltatások behozatalával esnek azonos elbírálás alá.
Elvesztett iparvidék
Bár Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke az adósság-átütemezést úgy kommentálta, hogy segít megőrizni országa pénzügyi stabilitását, valójában már a háború utáni Ukrajna gazdasági működőképessége is megkérdőjeleződik. Az ukrán GDP meghatározó tétele ugyanis a nehézipar volt: az évtizednyi periódust átölelő idősorokon jól nyomon követhető, ahogy a GDP mozgása leköveti a vasérc termelésének hullámzását. Az ország azonban az orosz invázió során elveszítette a Donyec-medence iparvidékét. Már a Szovjetunió megalakulása utáni évtizedekben is innen származott a teljes kommunista állam szén- és kohászati termelésének fele, az itteni nyersanyagok megszerzése Hitlernek is fontos célja volt, a II. világháború után pedig a „málenkij robot” keretében hazánkból és más országokból is százezreket hurcoltak ide a gigantikus építkezésekre. Az úgynevezett donbaszi területek 1991 után a függetlenné vált Ukrajna teljes exportjának egyharmadát adták. Most viszont, nagyrészt a térség feldúlása miatt Ukrajna elveszítette széniparának 63, gázlelőhelyeinek 42, ércbányáinak 33 százalékát, két legfontosabb kohászati üzemét Mariupolban pedig lerombolták.
Az egykori Ukrajna föld alatti kincseire ígéretes jövőt lehetett volna építeni. Az ország birtokolta ugyanis Európa harmadik legjelentősebb gázkészletét, aminek nagy része még kiaknázatlan, ahogy a jövő iparágaihoz szükséges ritkaföldfémek, uránércforrások is (Demokrata, 2022/18). A gáz- és olajkészletek azonban döntő részben már az oroszok által elfoglalt területeken vannak, a ritkaföldfémek lelőhelyei egyenletesebbek, ezen ásványkincsek kinyeréséhez, feldolgozásához viszont rendkívüli beruházásokra lenne szükség. Amennyiben tehát Ukrajna nem tudja visszafoglalni a nála sokkal erősebb Oroszországtól a nagyrészt orosz ajkúak által lakott Donyec-medence környékét, gazdaságilag perspektívátlan vagy legalábbis teljes újrapozicionálást igénylő ország marad. Ha viszont valahogy mégis visszaszerezné, akkor a teljesen rommá vált termelőegységek újratelepítése jelentené a kihívást – mint köztudott, a térség II. világháború utáni újjáépítéséhez négy-öt év kellett, ennyi ideig voltak távol a kényszermunkára hurcoltak.
Mindebből adódik, hogy ukrán döntéshozók egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy az országnak majd egy új Marshall-tervre lenne szüksége a háború utáni újjáépítéshez. Csakhogy a pénzek beáramlását nehezíti Ukrajna rendkívül rossz korrupciós megítélése is. Korábbi felmérések szerint ugyanis az ország korrupciós rátája Brazíliáéval vagy Kolumbiáéval van azonos szinten, nagy valószínűséggel tehát az érkező pénzek nagy része a jövőigényes beruházások helyett az oligarchákat támogatná – egyébként épp ezért nem tudta Ukrajna az elmúlt évtizedekben kiaknázni új típusú ásványkincseit. Az ukrán kisemberek körében nemzeti sport az adófizetés elkerülése, a közbeszéd szerint ugyanis minek adót fizetni arra, hogy utána ellopják…
Bár az ukránok meglepően keményen ellenálltak az orosz támadásnak az elmúlt fél év során, a gazdasági összeomlással járó nehézségek egyre inkább demoralizálhatják a hátországot. A napokban például épp a szintén elfoglalt zaporizzsjai erőművet, Európa legnagyobb nukleáris létesítményét állították le az oroszok, bár Ukrajna további három kisebb atomerőműve még működik.
A mezőgazdasági termelésben, amely korábban szintén az ország erőssége volt a GDP 12,5 százalékát adva, szintén aggasztó a helyzet. Bár Ukrajna a világ ötödik legnagyobb gabonatermelője, a fekete-tengeri kikötők blokádja miatt az idei termés jó ideig az országban rekedt, és a helyzeten csak némileg enyhített a júliusban Törökország segítségével tető alá hozott egyezmény, amely folyosót nyitott a gabonaszállító hajóknak, ezen ugyanis legjobb esetben is csak a lehetséges export fele tud külföldre jutni. A mezőgazdaság pangása ugyanakkor munkahelyek elvesztését jelenti, ami persze csak ráadás a háború miatt válságba került ipari ágazatok miatt fellépő munkanélküliségre. Hogy a működésképtelenség immár Ukrajna minden területére jellemző, mutatja, hogy a harcoló katonák is jellemzően egy hónap késéssel kapják kézhez zsoldjukat.
Az infrastruktúra összeomlása, a még magasabbra ugró munkanélküliség, az energiahiány a közeledő téllel kombinálva rendkívüli lélektani megterhelésnek teszi ki a lakosságot. A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy a nélkülözés nem jelent újdonságot az ukránoknak, hiszen országuk korábban is (Albánia, Koszovó, Grúzia és Örményország mögött) Európa legszegényebb állama volt."
Hiába ütemezte át július végén államadósságának nagy részét Ukrajna, amivel tulajdonképpen burkolt államcsődöt jelentett, semmi jele annak, hogy a nehéziparát elvesztő ország valaha képes lesz a kiegyensúlyozott működésre. Jelenleg az állam bevételei az ország működtetésének 40 százalékára elegendők, a többit pénznyomtatásból és külföldről érkező összegekből fedezik. Utóbbiak döntő része azonban nem segély, hanem hitel.
Miközben Oroszország a bevételeiből belső áldozatok nélkül képes finanszírozni a fegyveres konfliktust, az amúgy is rendkívül ingatag ukrán gazdaság gyakorlatilag megszűnt működni. A Világbank szerint a háborúval sújtott ország GDP-je az idén várhatóan 45, a lakossági fogyasztás 50 százalékkal zuhan, az export 80 százaléka elvész, és az import is 70 százalékkal esik vissza.
Az ukrán állam bevételei a jelenlegi helyzetben csupán kiadásainak 40 százalékát fedezik. További 40 százalékot az Ukrán Nemzeti Bank lényegében pénznyomtatással teremt elő (a frissen teremtett pénzen pedig államkötvényeket vásárol), a maradék húsz százalékot pedig a külföldről érkező források biztosítják. Döntő részben azonban az utóbbiak sem segélyt jelentenek: az elmúlt fél évben a támogatásnak nevezett nyugati pénzeknek csupán 18 százaléka volt vissza nem térítendő, a többi valójában hosszú távú hitel. Ráadásul ezek is rendkívül nehezen csörgedeznek: az Európai Tanács által például még májusban felvetett 9,3 milliárd euróból eddig csupán egymilliárdot sikerült júliusban átutalni Kijevnek, és még 1,2 milliárdot kapott Ukrajna rögtön a háború kitörésekor. Ennek a csomagnak része a most alku tárgyát képező ötmilliárd eurós tétel is, amiről ugyanakkor kiderült, hogy Brüsszelben nincs rá elegendő pénz, és amennyiben a tagországok jóváhagyják, maga az EU is hitelt vesz fel az Ukrajnának nyújtandó hitel nyújtására. Ahogy Volodimir Zelenszkij elnök többször is kifogásolta, az uniós bürokrácia ebben az esetben is rendkívül körülményesen működik.
A pénz már csak azért is sürgős lenne, mert eközben a védelmi kiadások az ukrán költségvetés 36 százalékát viszik el. Az ország devizatartalékai gyorsan fogynak: a háború előtti 28,1 milliárd dollárból már csak 22,4 milliárd maradt. Ennek oka részben az is, hogy az ukrán jegybank a hrivnya árfolyamának szinten tartása érdekében a devizapiacokon a nyár közepéig folyamatosan valutát adott el. De szerepet játszanak benne az ötmillióra becsült ukrán menekült külföldi kiadásai is, ezek a költések ugyanis ukrán bankszámlákról történnek, így lényegében áruk és szolgáltatások behozatalával esnek azonos elbírálás alá.
Elvesztett iparvidék
Bár Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke az adósság-átütemezést úgy kommentálta, hogy segít megőrizni országa pénzügyi stabilitását, valójában már a háború utáni Ukrajna gazdasági működőképessége is megkérdőjeleződik. Az ukrán GDP meghatározó tétele ugyanis a nehézipar volt: az évtizednyi periódust átölelő idősorokon jól nyomon követhető, ahogy a GDP mozgása leköveti a vasérc termelésének hullámzását. Az ország azonban az orosz invázió során elveszítette a Donyec-medence iparvidékét. Már a Szovjetunió megalakulása utáni évtizedekben is innen származott a teljes kommunista állam szén- és kohászati termelésének fele, az itteni nyersanyagok megszerzése Hitlernek is fontos célja volt, a II. világháború után pedig a „málenkij robot” keretében hazánkból és más országokból is százezreket hurcoltak ide a gigantikus építkezésekre. Az úgynevezett donbaszi területek 1991 után a függetlenné vált Ukrajna teljes exportjának egyharmadát adták. Most viszont, nagyrészt a térség feldúlása miatt Ukrajna elveszítette széniparának 63, gázlelőhelyeinek 42, ércbányáinak 33 százalékát, két legfontosabb kohászati üzemét Mariupolban pedig lerombolták.
Az egykori Ukrajna föld alatti kincseire ígéretes jövőt lehetett volna építeni. Az ország birtokolta ugyanis Európa harmadik legjelentősebb gázkészletét, aminek nagy része még kiaknázatlan, ahogy a jövő iparágaihoz szükséges ritkaföldfémek, uránércforrások is (Demokrata, 2022/18). A gáz- és olajkészletek azonban döntő részben már az oroszok által elfoglalt területeken vannak, a ritkaföldfémek lelőhelyei egyenletesebbek, ezen ásványkincsek kinyeréséhez, feldolgozásához viszont rendkívüli beruházásokra lenne szükség. Amennyiben tehát Ukrajna nem tudja visszafoglalni a nála sokkal erősebb Oroszországtól a nagyrészt orosz ajkúak által lakott Donyec-medence környékét, gazdaságilag perspektívátlan vagy legalábbis teljes újrapozicionálást igénylő ország marad. Ha viszont valahogy mégis visszaszerezné, akkor a teljesen rommá vált termelőegységek újratelepítése jelentené a kihívást – mint köztudott, a térség II. világháború utáni újjáépítéséhez négy-öt év kellett, ennyi ideig voltak távol a kényszermunkára hurcoltak.
Mindebből adódik, hogy ukrán döntéshozók egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy az országnak majd egy új Marshall-tervre lenne szüksége a háború utáni újjáépítéshez. Csakhogy a pénzek beáramlását nehezíti Ukrajna rendkívül rossz korrupciós megítélése is. Korábbi felmérések szerint ugyanis az ország korrupciós rátája Brazíliáéval vagy Kolumbiáéval van azonos szinten, nagy valószínűséggel tehát az érkező pénzek nagy része a jövőigényes beruházások helyett az oligarchákat támogatná – egyébként épp ezért nem tudta Ukrajna az elmúlt évtizedekben kiaknázni új típusú ásványkincseit. Az ukrán kisemberek körében nemzeti sport az adófizetés elkerülése, a közbeszéd szerint ugyanis minek adót fizetni arra, hogy utána ellopják…
Bár az ukránok meglepően keményen ellenálltak az orosz támadásnak az elmúlt fél év során, a gazdasági összeomlással járó nehézségek egyre inkább demoralizálhatják a hátországot. A napokban például épp a szintén elfoglalt zaporizzsjai erőművet, Európa legnagyobb nukleáris létesítményét állították le az oroszok, bár Ukrajna további három kisebb atomerőműve még működik.
A mezőgazdasági termelésben, amely korábban szintén az ország erőssége volt a GDP 12,5 százalékát adva, szintén aggasztó a helyzet. Bár Ukrajna a világ ötödik legnagyobb gabonatermelője, a fekete-tengeri kikötők blokádja miatt az idei termés jó ideig az országban rekedt, és a helyzeten csak némileg enyhített a júliusban Törökország segítségével tető alá hozott egyezmény, amely folyosót nyitott a gabonaszállító hajóknak, ezen ugyanis legjobb esetben is csak a lehetséges export fele tud külföldre jutni. A mezőgazdaság pangása ugyanakkor munkahelyek elvesztését jelenti, ami persze csak ráadás a háború miatt válságba került ipari ágazatok miatt fellépő munkanélküliségre. Hogy a működésképtelenség immár Ukrajna minden területére jellemző, mutatja, hogy a harcoló katonák is jellemzően egy hónap késéssel kapják kézhez zsoldjukat.
Az infrastruktúra összeomlása, a még magasabbra ugró munkanélküliség, az energiahiány a közeledő téllel kombinálva rendkívüli lélektani megterhelésnek teszi ki a lakosságot. A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy a nélkülözés nem jelent újdonságot az ukránoknak, hiszen országuk korábban is (Albánia, Koszovó, Grúzia és Örményország mögött) Európa legszegényebb állama volt."