- A határ marad tőlünk ezer kilométerre, Donbasszban.
ez miért fontos? Mert így nyugodtan irthatják majd ki a magyar kisebbséget? Aztán az anyaországot is? Amikor a mintademokrata ukránokat majd beküldik ide, orbán basitlanítani az országot?
Katonai erővel Oroszországot? Mert itt most erről volt szó....
Miért a NATO amúgy mi? Pontosan ebből a célból hozták létre.
Abszolút más:
A Centauri köztársaság elemzése elkészült az elmúlt időszakról (meg még sok másikról is, csak általában semmi kedve nincs leírni ide)
Tehát kezdjük az elejétől:
Ez a háború valóban furcsa háború. De nem azért, mert a harctereken furcsaságok történnének, hanem, mert a "hátország" reagál teljesen máshogy, mint ahogy megszokott. Maga a harctér az pont olyan, mint minden háborúban, ahol az ellenség vissza tudott lőni. Az, hogy amúgy az utolsó ilyen amire a nyugat figyelt, az Korea volt, arról már nem én tehetek. Viszont ott beza volt bőséges böszmeség mindkét részről.
Itt is nézzük vissza az eddigi szakaszokat:
1. szakasz: meglepetés, az orosz csapatok lendületből elérték Kijevet, behúztak meglehetős nagy területeket, és látványosan kimanőverezni próbálták a donbasszi ukrán erőket. Ehhez egy nagyon látványos tüntetést indítottak Kijev ellen, viszont az ukránok nem azzal reagáltak, amire számítottak, Kijev védelmére a nyugati területvédelmiseket dobták át. Amikor ez kiderült, az oroszok kivonták az erőiket Kijev körül, részben biztos, hogy a jószándék jeleként is, de katonailag is teljesen indokolhatóan.
1. szakasz furcsaságai: Első lépésben, az még nem furcsaság, csak a nyugati terrorháborún edződött közönségnek furcsa, hogy a ruszkik kímélő üzemmódban nyomták. Az infrastruktúra épp maradt, amennyire lehetett a lakosságot kímélték, volt, hogy előre bejelentettek csapásokat. De ez semmi más, csak a háború "úriember szakasza" ahol megadod a lehetőséget az ellennek, hogy tárgyaljon. A második
furcsaság és ez már ténylegesen is meglepő, az az, ahogy a támadás indult. Gyakorlatilag mintegy fordulásból visszakezes pofon. Személy szerint azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy már készültek rá, de nem most, csak történt valami a háttérben, ami miatt azonnal ütöttek. Mondjuk a "hadüzenetük" az valami elképesztő trollkodás volt.
- Különleges katonai művelet, aka Korea
- Nem létező provokáció aka Vietnám
- Elismerünk egy államot, és annak a védelmében aka Koszovó
A harmadik, és talán legfontosabb furcsaság viszont az volt, hogy gyakorlatilag 3x-os túlerő ellen indultak meg, a kérdés csak az, hogy miért? Erre lehet magyarázat, hogy mert felkészületlenül, de, és ez nagyon erős de, utána se kezdték meg a behívásokat, utána se álltak át hadi gazdaságra, miközben a szankciókat valami rég elfeledett eleganciával kezelték le. Szóval itt indult a zavar az erőben.
2. szakasz: Orosz részről egyszerű volt: Irány Luhanszk, ehhez egy nagyon is klasszikus módszert vettek elő: erődített terület, ahol is beásott harcedzett, legalább azonos létszámú erőt kell kiszedni, miközben a hátadban egy városostrom még plusz erőket is leköt a seregből. Gyakorlatilag folyamatos tüzérségi tűz, bombazápor, és húsdaráló. Ezt megint csak valami hanyag eleganciával csinálták, csak elszoktunk ettől. Ezalatt velük szemben szépen leírták Mariupol védőit veszteségként, a Lunanszki húsdarálót meg az újabb és újabb behívott hullámból táplálták, miközben csendben ment a kiképzés. Ezt amúgy remekül csinálták, de a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt Luhanszkot bukták, sőt az előrerohanás, ami a végén jött feltételezte, hogy akár az áttörés is létrejöhet.
2. szakasz furcsaságok: Eleve az orosz taktika, ami nem is akadályozta a nato fegyverek érkezését, és az ukrán csapatösszevonásokat. Egyértelmű volt, hogy sokkal keményebb csapásokra lennének képesek, de szinte csak olyankor ment komolyabb ütés az ukrán hátországra, ha valamivel meg kellett zavarni őket. Közben a veszteségeket önkéntesekkel pótolták, és legalábbis szerintem a frontparancsnokság a végletekig
elbízta magát. Mást ne mondjak, az a szép kényelmes tempó, ahol a háttérben lassan szerelgették fel a 3. hadsereget...
3. szakasz: Donyeck és ami mögötte van kezdjük ott, hogy erre a szakaszra volt egy jóslatom. Ott harmadik, kedvezőtlen eseménynek azt hoztam fel, hogy a harkovi front lehet a csali, ahol meg lehet fogni az oroszokat. Amiben igazam lett, amivel nem számoltam az volt, hogy az orosz vezetés eddigre már elhitte, hogy a bab is hús, de erről majd a furcsaságokban. Tehát a szakasz a Donyeck környéki offenzívával indult, ahol az oroszok folytatták a tüzérséggel darálunk, aztán megyünk előre 30 centit technikát, és legalább 2 ponton már közel törésig terhelték az ukrán védelmet. Ekkor indult meg a herszoni ellentámadás, ami, bár iszonyatos véráldozatok árán, de elérte a célját, az orosz tartalékokat nem az áttörésre, hanem annak a megállítására vetették be, miközben a valódi csapás már készült. Megindult a támadás Harkov irányából, és gyakorlatilag tökéletesen pontosan betalált, szétzúzta az orosz frontot. A veszteségek nagysága nehéz kérdés, nem is szeretnék belemenni. Azt, viszont, hogy az orosz csapásmérő potenciál mire lenne képes itt láttuk talán másodszor a háborúban, amikor is, hogy megzavarják az offenzívát gyakorlatilag kukázták Harkov energiaellátását. Ennek ellenére hatalmas területet adtak fel. Az okok nyilvánvalóak: miközben az ukránok már a hordó aljáról kaparják akit még be lehet hívni, addig az oroszok nagyjából a kezdeti létszámmal harcoltak továbbra is, egyszerűen nem maradt elég erő, hogy mindenhol védekezni tudjanak.
3. szakasz furcsaságai: Habár ezt inkább úgy írnám le, hogy miért volt balfasz a frontparancsnokság, és miért kellett kinevezni Armageddon tábornokot a csapatok élére:
- A mélységi csapásmérés teljes ignorálása, bár magyarázható, és a végén meg is kísérlem megmagyarázni, az adott létszámviszonyok mellett öngyilkosságnak látszott
- Semmit sem tettek a létszám kiegyenlítésére, ami viszont magával hozta, hogy végül az ukránoknak lett elég húsuk a darálóba ahhoz, hogy megállítsák az orosz erőket, és még közben 10-szeres létszámfölényben lecsapjanak.
- Annak ellenére, hogy már szinte a katonai bloggerek is felsorolták, hogy mekkora erőközpontosítás van Harkov környékén, nem készültek fel, pedig a herszoni helyzet stabilizálódásakor már lehetett volna tartalékot képezni.
- Végig úgy kezelték az ukránokat, hogy a felderítésük csak annyi, amennyire a saját erejükből képesek lennének, miközben a teljes NATO felderítést megkapták, és erről is tudott a frontparancsnokság.
- Innentől kezdve borítékolható volt a végkifejlet. Nagyon látványos volt, hogy ahol a támadást várták, az orosz csapatok könnyedén kitartottak, csak az ukránok nem ott ütöttek. Az mindenesetre őket is láthatóan meglepte, hogy nincs bevethető tartalék.
Ami még innen hiányzik, az egy kísérlet a miértre: Egyrészt a lépésben haladunk előre, de minimális veszteségekkel jól eladható otthon. Másrészt a nyugati támogatás beengedése egy olyan
anyagháborúba rántotta be a nyugatot, ahol, miután nagyobb erőket nem tud
gyorsan átadni, így lassan őrölheti fel az ellenség erőit. A dolog szépséghibája, hogy ez egy olyan kötéltánc volt, ahol szükséges lett volna számolni azzal, hogy az ukránoknak/Ukrajna irányítóinak nem fog számítani az emberélet, így bevállalják a
többszörös veszteséget a húsdarálóban a sikerért.
A negyedik szakasz a most időszaka: Megérkezett Armageddon tábornok, aki miután körülnézett szépen szólt a hátországnak, hogy vagy lépünk, vagy kampeca. Így léptek, elindult a mozgósítás, és a folyamatos csapások.
De és itt üzenem
@nyugger kollégának, hogy nem értek egyet vele, a katonai realitást nem képes felülírni, így még hetek/hónapok, mire érdemi erősítést kap a hátországból, miközben neki most kell védekeznie. Így elég régóta borítékolható volt, hogy Herszont és a "hídfőállást" fel fogják adni, mivel nekik az
jelentené a
stratégiai vereséget, ha felőrlődnének az erősítés érkezése előtt. Katonailag tehát abszolút logikusan lépett most Szurovikin, csak a 2. szakasz eleje óta ehhez nem szoktunk hozzá. De ha a támogatások picit is csökkennek, vagy beérkező erősítés mellett, a daráló továbbra is üzemel, akkor a visszatérés a másik oldalra nem fog gondot okozni.
Mindezektől függetlenül, a fő front, ami a gazdasági vonalon húzódik lassan, de meglehetősen biztosan halad előre, és a minimális célt: Nyugat-Európa (és ebben mi is benne vagyunk most) kikapcsolását a további egyenletekből már 90% eséllyel elérik. Az még nem biztos, hogy az USA is megreccsen-e, vagy ő még egyszer utoljára kifizetteti a számláját az EU-val, ezzel újra megmentve magát az összeomlástól. Ha az utóbbi van, az egypólusú világrend akkor is a vége felé tart.
Mint mindig, vitatkozni ér, a vita nem= a te hülye vagy indoklás nélküli benyögésével.
Üdvözlettel:
C.p.
Persze a fő front még mindig a gazdasági front, amihez nem kell gyorsan nyerniük, így ráérnek
moszkvater.com
/cloudfront-us-east-2.images.arcpublishing.com/reuters/6K6XHNVB5ZKODNT6UYJO7ZKJDM.jpg)
www.reuters.com
Mivel érzelmi oldalról közelítették meg sokan a témát, elfelejtkeztek arról, hogy a kopasz kicsoda. 
