Amúgy ez a transzponder nélkül repkedek érdekes dolog. Az ominózus terület felett repültünk éjjel Frankfurtból, ment a szokásos szöveg a pilotától, majd lehetet hallani a másodpilotát (vagy nem tudom kit) anyázni a háttérben, hogy látszik valami a radaron és 17km-re van a LH728-tól.
A nagy sebességgel zuhanó testek témájához:
- rengeteg fizikai félreértés van, kezdve az erő származtatásától, impulzus, mozgási energia összekeverve.
- becsapodáskor erő keletkezik, mivel gyorsulás lesz (az x sebesség y időegység alatt zérus lesz. Ez a gyorsulás hozza létre az erőhatást. Minél nagyobb a tömeg és a gyorsulás, annál nagyobb erő keletkezik.
- egy gravitációs bomba ballisztikus pályán esik, a kioldási sebesség irányvektora és légellenállási tényezője alapján számítható a sebesség. A repülő sebességét a kinematika szállítási sebességnek nevezi
- miért nem törik milliárd darabra valami a becsapodásnál? A becsapodás egy nagyon gyors zömítési folyamatnak fogható fel. Ha nő az alakítási sebesség, az alapanyag felkeményedik. Ennek oka anyagszerkezeti, egyszerű hasonlattal élve olyan, mint a légfékes rendszer. Van némi késedelmi idő.
- felmelegedés esés közben. Létező dolog, számítható, ezt hívjál torlópontnak. Egyszerű hasonlattal élve, mint a betonfúrás. Forró a fúrófej fúrásnál? Az, de a többi rész nem. Másrészt 10km+ felett -50°C alatti a hőmérséklet. Hőfeszültség mondjuk van, de egyszerhasználatos termékről van szó
- becsapodás: mindig mindenki a közvetlen hatásra fókuszál, holott az igazi zsuga a nyomáshullám. Mekkora a nyomáshullám egy atomrobbanás után a kritikus helyeken? 3-400kPa. Ez a légköri nyomás három-négyszerese. Az épületek 1-10kPa különbségekre vannak méretezve. Persze, mivel ez föld alatt van, kívülről tartja a föld. Ez igaz. Viszont a nyomáshullám a földben is halad (lásd földrengés), így kapásból felületen megoszló terhelések vannak, ami óriási lokális terheléseket képesek létre hozni - pl. szellőztető csatorna/liftakna (hosszú és vékony szerkezet)
Tehát a kérdést nem úgy kell feltenni, hogy mekkora TNT egyenértek, hanem mekkora nyomáshullám generálódik a tárgy becsapódása/talaj és talaj/földalatti ojjjektum vonatkozásában.
Elég, ha van 120 m mélyen egy bunker, ha annak a légvezetékei, liftjei, lépcsőt mondjuk 30 méter mélyen a felszínről kialakuló nyomáshullám összeroppantotta. Nem azonnal lett kiiktatva, hanem mondjuk pár nap múlva. Szerintem egy ilyen eset alaposan le tudja lombozni a munkamorált a maradék időszakra.
Az analógia ugyanaz, mint a vizibomba vs tengeralattjáró vonalon. Hiába vastag és nagyszilárságú Hxxxxx anyagminőségből van a külső héj, arra van méretezve, ami víznyomás alapból van lent, arra nincs, hogy felette durrantanak és ez a plusz nyomás szuperponálodik felülről - ráadásul nem szimmetrikusan - a tengeralattjáróra. Ez szokta szeretni bármelyik hosszvarrat bármelyik nyomástartó berendezésben.
Plusz azt sem árt fejben tartani, hogy noha a beton híres a nyomásállóságáról, de ha egy nagy szerkezet kezd mozogni, ott bizony húzófeszültség is ébred, azt meg nem szereti. Erre van elvileg a vasbeton, de a beton törik/mozog - akár rohad x evtizede a földben, akkor a dolog már nem egyértelmű.
Azt se felejtsük el, hogy amikor az 50-70-es években kezdtek bunkerokat építeni, tized ennyit sem tudtak a talajmechanikáról/hidrodimanikáról (mivel egy bizonyos terhelési sebesség után minden szilárd anyag folyadékokra jellemző tulajdonságokat vesz fel, lásd Kármán Tódor kísérlete, ahol marványt nyújt meg), szóval nem tartom lehetetlen dolognak.
Minél többet foglalkozom anyagokkal, annál inkább megdöbbent, mennyire minimális ismerekkel rendelkezem még ennyi év után úgy, hogy ezzel foglalkozom...