Bádog Leopardok - Hidegkuti Konstantin
A haditechnika iránt érdeklődő olvasóinkat vélhetően nem érte meglepetésként az első ukrán Leopard 1 harckocsi kilövésének híre. Ugyanis kevesebb, mint két héttel a típus harctéri megjelenését követően az orosz csapatoknak már
sikerült is az első „trófeát” megszerezniük a szvatovo-kremennajai front mentén. Hogyan történt az első Leopard 1 kilövése? Milyen szerepet töltenek be ezek a harckocsik a fronton? Milyen kihatással lehet mindez a nyugati fegyverszállításokra?
Az első ukrán Leopard 1 kilövése mögötti események feltárását nagyban segíti a rendelkezésünkre álló orosz drónfelvétel, amely bár nem mutatja be a teljes folyamatot, ám megvilágítja a legfőbb mozzanatokat. Először is, a kilövésre az észak luganszki Szvatovo-Kremennaja front mentén, Visnyevoje falutól keletre került sor. Maga a harckocsi egy egykori dán szolgálatot teljesítő Leopard 1A5DK típusjelű egység volt, amely az elérhető adatok alapján kevesebb, mint két héttel ezelőtt érkezhetett meg a térségbe.
A Szvatovo-Kremennaja front állása 2023. november 29-én, északon a Leopard 1 kilövésének helyszínével
Ahogy a mellékelt drónfelvételen látszik, az ukrán 44. dandár állományába tartozó harckocsi mindeddig megmagyarázhatatlan oknál fogva, érdemi gyalogsági vagy gépesített támogatás hiányában, egymaga közelítette meg az érintkezési vonalat.
„Utóbbi szcenárió sajátságos módon mind az orosz-ukrán, mind az izraeli-palesztin konfliktus esetében egy rendre felmerülő probléma”
Ugyanis az említett támogatások hiányában az adott harckocsi önmagában rendkívül nagy veszélynek van kitéve. Alapvetően a gyalogság a hordozható páncéltörő fegyverzet – értve itt olyan kézi páncéltörő eszközöket, mint az orosz-szovjet RPG-7/27/29 stb. széria – és az ellenséges gyalogság ellen tud védelmet nyújtani, addig a gépesített támogatás főképp a páncélozott járművekkel szemben.
Ellenben, ahogy jelen esetben is megfigyelhetjük, egy szem harckocsi önmagában, a szükséges fedezet nélkül korlátozottan képes csak a körülötte zajló események érzékelésére, felfogására, valamint azok lereagálására. Mondhatjuk azt, hogy a harckocsik önmagukban részben vakok és nem képesek a teljes körű helyzetértékelésre.
...
Az orosz drónfelderítés már a felvételen is látható fasor melletti nyílt mezőn való mozgás során könnyen be tudta mérni az ukrán harckocsit, amelyet követően megkezdődött a terület belövése. Nem tudni pontosan, hogy végső soron aknára futás vagy az orosz tüzérségi gránátok becsapódása miatt, de a Leopard 1 olyan sérüléseket szenvedett, amelynek következtében mozgásképtelenné vált. Utóbbi oka lehetett akár a lánctalp leszakadása vagy éppen a hajtáslánc repeszek okozta sérülése.
Az ukrán Leopard 1A5 DK kilövése
A felvétel későbbi részében a nyitott búvónyílások alapján láthatjuk, hogy az ukrán személyzetnek még időben sikerült a mozgásképtelen harckocsit elhagynia, amelyet aztán újabb orosz tüzérségi találatok értek. Kérdés jelen helyzetben, hogy képes lesz-e az ukrán fél a harcképtelenné tett tank kimentésére – amely minden bizonnyal javíthatónak bizonyul –, vagy azt az orosz csapatok felrobbantják. Miután az esetre a Zserebec folyó nyugati partjánál került sor, így nem valószínű, hogy Moszkva képes lenne a kilőtt egységet hadizsákmányként a saját vonalak mögé szállítani.
„Egyúttal a Leopard 1 harckocsik leszállítása is az európai hadiipar sajátságos kálváriájaként fogható fel”
A kezdeti elképzelések szerint az első Leopard 1 harckocsiknak már a tavasz második felében meg kellett volna érkezniük Ukrajnába a sokat várt zaporozsjei ellentámadás támogatására. Ám amint a német Rheinmetall megkezdte az esetenként majdnem 30 éve tartós tárolásba helyezett páncélosok reaktiválását, nyilvánvalóvá vált, hogy az eredeti tervekhez képest a harckocsik üzemképessé tétele sokkalta nagyobb befektetéseket igényel.
Ukrán személyzet kiképzése a Leopard 1A5 típusra
Elég csak a gumi és egyéb kopóalkatrészekre, tömítésekre, hidraulikus berendezésekre gondoljunk, amelyek a puszta évtizedes állás hatására is elmállanak, így cseréjük elengedhetetlen. Ez sokszor a hajtáslánc, felfüggesztés vagy akár a torony egészének a kiszerelésével jár együtt, amely ismét csak a munkálatok elhúzódásához vezethet. Ráadásul azt sem szabad elfelejtsük, hogy a harckocsikon szolgáló személyzet kiképzése sem kezdődhet el addig, amíg nem kerül elegendő mennyiségű Leopard 1 reaktiválásra, mivel mindegyik nyugat-európai rendszeresítő ország már évtizedekkel ezelőtt kivonta a típust a szolgálatból.
„Végső soron az első Leopard 1 és a hozzá tartozó kiképzett személyzet lekésve a kudarcba fordult ellentámadást, novemberben érkezett meg a frontra, azon belül is az egyre nagyobb kihívásként jelentkező Kupjanszk térségébe”
Mint ahogy arról már az Arcvonal című heti jelentéseinkben több alkalommal beszámoltunk, az orosz sajtóban „rugalmas védekezésként” hivatkozott taktikával Moszkva tartós nyomás alatt tartja az ukrán védelmet, folyamatos csapaterősítésekre kényszerítve azt. Logikusnak is tűnhet, hogy a frissen beérkező technikát Kijev a leginkább problematikus frontszakaszra küldje, ám a Leopard 1 rendkívül gyenge páncélvédelme következtében csak idő kérdése volt, mikor veszti el az első példányt az ukrán haderő.
www.youtube.com
Leopard 1A5 valahol Ukrajnában
„Milyen célt szolgálnak az ukrán haderőben a Leopard 1 harckocsik?”
Gyenge páncélvédettsége folytán logikusnak tűnhetne a Leopard 1-ek másodvonalas, azaz nem közvetlenül a frontvonal térségében történő használata. Orosz oldalról ilyenek például a többször előkerült T-62M és T-54/55 típusú harckocsik, amelyek elsődleges feladatát nem az ellenséges páncélos erőkkel való közvetlen összecsapás, hanem az indirekt tűztámogatás adja.
Avagy ezen egységek egyfajta ad-hoc jellegű mozgó tüzérségként biztosítanak tűztámogatást a frontvonal közvetlen térségében. Bár az irányzás nem teszi lehetővé a nagy távolságú – azaz pásztázott lőtávon túli – pontos lövések leadását, ám még így is egy nagyjából 10 kilométeres sávon belül képesek a másodvonalas harckocsik is tűztámogató szerepkört betölteni. Hasonlóan a tüzérségi gránátokhoz, a harckocsik szintén rendelkeznek nagy kaliberű – orosz oldalról 100 és 115, nyugati esetben 105 milliméteres – repeszromboló lőszerekkel, amelyek ugyanúgy képesek az ellenséges gyalogság megsemmisítésére.
„Viszont az ukrán oldalon tapasztalható konstans eszközhiány következtében Kijev egyből az első vonalba küldi a Leopard 1-eket”
Mindezt úgy, hogy még az olyan nyugati orgánumok – mint az amerikai Forbes is – a leggyengébben védett ukrán harckocsiként emlegetik a Leopard 1 típust. Mint arról már korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Leopard 1 tervezése során az elsődleges szempont az ellenséges gépágyúk elleni védelem biztosítása volt, amely következtében a típus kinetikus és kumulatív lőszerek elleni védelme kortársai közt is a leggyengébbnek bizonyult.
Ellenben Kijevnek egyszerűen nincs más választása, mivel a szűk kínálat és magas veszteségek folytán nincsenek érdemi harcjármű tartalékjai. Így ha a szükség úgy hozza, nincs más, a gyengén védett, másodvonalas eszközöket kell közvetlenül a frontra küldeni. Főképp úgy, hogy a nyugati vállalások többségét – több, mint 200 egységet – a Leopard 1 típus teszi ki.
„Ellenben a Leopard 1 bizonyos előnyökkel is rendelkezik”
Miután a gyenge páncélvédelem miatt kurrens nyugati társaival szemben a Leopard 1A5 tömege mindössze 42,2 tonna – amely nagyjából megegyezik a szovjet T-64BV-vel –, így sokkalta alkalmasabb a nehezen járható területeken történő műveletek végrehajtásához. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a raszputyica nem jelentene ugyanakkora veszélyt a Leopard 1-re, mint minden más gépesített egységre, ám használata során a parancsnokság a terepviszonyok szempontjából nagyobb szabadsággal tud kalkulálni. Ilyen lehet akár a Dnyeper partvonala vagy éppen Kupjanszk térsége.
Mint az alábbi ábrán is látszik, a lőszerrekesz közvetlenül a vezetőtől balra található #moszkvater
Egyúttal a rendre maximum 50 tonnára méretezett szovjet közúti-vasúti infrastruktúra – értve itt főképp a hidakat és egyéb átkelőket – alkalmas bárminemű átalakítás nélkül a Leopard 1-ek kiszolgálására, amely az újabb generációs nyugati eszközök esetében nem feltétlen adott. Ugyanez igaz a műszaki mentő járművekre, ahol a szovjet BREM járművek ki tudják vontatni az esetlegesen harcképtelenné vált eszközöket a frontvonal térségéből.
„Noha várható volt a Leopard 1 harckocsik óhatatlan elvesztése, ám kevesen gondolták azt, hogy ilyen gyorsan bekövetkezik”
Bár ismét bebizonyosodott, hogy a harckocsik az ukrajnai háborúhoz hasonló konfliktusokban fogyóeszköznek számítanak, ám mind a védekezés, mind a támadás szempontjából elengedhetetlenek. Viszont a lehetséges PR kudarcok fényében nem véletlen, hogy
egyes információk szerint az Egyesült Államok a frissen beérkezett M1A1 Abrams harckocsik esetében szigorú feltételrendszerhez kötötte azok használatát.
Washington nem akarja azt, hogy az 1990-2000-es évek globális hegemóniájának szimbólumaként megnyilvánuló Abrams harckocsik esetében ugyanolyan felvételekkel legyen tele a világsajtó, mint a német Leopardoknál. Így viszont ezek a harckocsik Kijev számára inkább számítanak egyfajta használhatatlan, ámde drága „fehér elefántnak”.
A haditechnika iránt érdeklődő olvasóinkat vélhetően nem érte meglepetésként az első ukrán Leopard 1 harckocsi kilövésének híre. Ugyanis kevesebb, mint két héttel a típus harctéri megjelenését követően az orosz csapatoknak már sikerült is az első „trófeát” megszerezniük a szvatovo-kremennajai...
moszkvater.com
A kaprok nem adják vissza az Abrams tankokat, pedig 1:4 arányban német Leopardokra cserélhetnék őket.