Szótagolva kellett volna beillesztened, mert egyeseknek így sem érthető, pedig igencsak tárgyilagos.Szabó József
A háborúról…
A marhahúslevesem gyöngyözött a tűzhelyen. Órák kellettek hozzá, hogy a marhafarok és a velőscsont kiadjon magából minden ízt. Volt időm hát, hogy megnézzem OV év végi sajtótájékoztatóját. Én érdekesnek találtam. Még azt is, hogy egy magát újságírónak tartó valaki, azt hiszem a telextől, mindenáron ki akart csikarni valamit OV-től azzal kapcsolatosan, hogy a háború miért nem háború, Putyin jelenlétében miért nem nevezi nevén a gyereket. A miniszterelnök szerintem helyes választ adott, amikor azt, mondta, hogy nem háború. Az indoklása már egy kicsit megbicsaklott, noha tény, hogy hadüzenet nem történt. Nem is történhetett, hiszen a modern nemzetközi jogban a fegyveres támadó részéről történő hadüzenet is már agressziónak minősül, ennek okán az ENSZ alapokmánya szerint is tilos. Más a helyzet persze a támadónak címzett hadüzenettel kapcsolatosan, ám ilyen ultimátumról sem tudunk.
A hadüzenet oldaláról tehát nem jutunk közelebb ahhoz, hogy háború-e az orosz-ukrán háború. Köznapi értelemben véve, persze, hogy az, hiszen Oroszország és Ukrajna között fegyveres összeütközés van, márpedig modern korunkig szinte kivétel nélkül minden háború velejárója volt a fegyveres küzdelem. Az pedig már csak a legújabb kornak a vívmánya, hogy a múlt század nagy háborúinak soha korábban nem látott pusztításai ráébresztették a népeket arra, hogy az államok közötti vitás kérdések rendezésének eszköztárából kihúzzák az erőszakos eszközöket, vagyis a háborút. 1928 fontos mérföldkő volt az emberiség történetében, mert először született meg egy olyan nemzetközi szerződés – a Kellogg-Briand paktum – amely tiltotta a háború indítását. A kodifikáció következő lépcsőfoka az ENSZ alapokmánya lett.
No, és hol van a bibi, hogy a nemzetközi jogi szabályozások ellenére mégis háborúk tucatjai törtek ki a ENSZ megalakítása után is. Legfőképpen ott, hogy a háború fogalma nincs tisztázva. Az ENSZ alapokmánya is csak annyit mond ki, hogy az államoknak tartózkodniuk kell az erőszakkal való fenyegetéstől és az erőszak alkalmazásától. (Sőt, az erőszak fogalma sincs meghatározva).
Nem olyan lényegtelen dolog ám a fogalmak tisztázásának a hiánya, és nem először fordul elő, hogy az államok az egymás közötti fegyveres küzdelmeiket nem háborúnak nevezik. Japán és Kína például 1931-ben és 1937-ben is fegyveres küzdelmet folytatott egymással, ám egyik sem nevezte nevén a gyereket, mivel így húzták ki magukat a Kellogg-Briand paktum szankciói alól.
Nos, ezek után mi a helyzet most? Miért nem háború a háború?
Nézzünk először a nyugati gondolkodás eredményeiből részleteket. Hew Strachan professzor, az oxfordi egyetem hadtörténésze azt állítja, hogy a háború jellemzőinek változásai okán nem is igazán tudjuk, hogy mi a háború. Frank G Hoffman, a hadtudományok doktora (Foreign Policy Research Institute) Strachan nézetéhez kapcsolódóan még nagyobb problémát lát az USA stratégiai kultúrájának hiányosságaiban. Abban, hogy bár gyakran hivatkoznak Clausewitzre, az USA hadtudorai valójában nem ismerik fel a háborúra vonatkozó elméletének valódi lényegét, és halvány fingjuk sincs arra vonatkozóan, hogy ez az esszencia hogyan alkalmazható arra a folyamatosan fejlődő, interaktív jelenségre, amelyet „háborúnak” nevezünk. (Figyelem! Hoffman is csupán „interaktív jelenségnek” titulálja a háborúnak látszó valamit). Mindebből egyenesen következik, hogy nincs világos stratégia, nincs győzelemelmélet sem. Ebből fakadóan teljesen észszerűtlen elvárások keletkeznek a politika és a közvélemény oldaláról a gyorsan és olcsón elérhető győzelemről. (Ismerős képlet? Nagy-nagy tavaszi ukrán ellentámadás?). További következmény a naiv elképzelések születése mind az ellenségről, mind pedig a konfliktus kontextusairól. (Ez is ismerős az ukrajnai hadszíntérről?). Hoffman sumnmázata, hogy a háború ritkán egyértelmű, és a „győzelem” a valóságban sokkal megfoghatatlanabb.
Az orosz hadtudomány különbséget tesz háború és háborús szint alatti műveletek között. Mik a lényeges szempontok, amelyek ezt a különbőzőséget megadják? A háborús szint alatti műveletekben az állam nem rendel el hadiállapotot, nincsenek (jog)korlátozó intézkedések, nincs hadigazdálkodás, nincs mozgósítás, az állam az erőforrásait csak korlátozottan használja fel a műveletre. Mint Ukrajnában Oroszország. És máris megérkeztünk a lényeghez.
Én meg a levesem elfogyasztásához. Pirítós kenyerén a remegő velő, jó forrón kanalazott leves hozzá. Előtte persze egy korty szilvapálinka: jó régóta érlelődik nálam, már olajosan tapadt a pohár falához.
Nincs semmi cinizmus a fentiekben. Örüljünk annak, hogy itt nálunk béke van, nyugalom van, örömben töltöttük az ünnepeket. Maradjunk ki továbbra is abból az őrületből, amire a világ más tájain készülődnek. Oly sokszor kellett oldalt választanunk – most megtehetjük, hogy emberileg segítünk, de a fegyverekre nemet mondunk.
Békét a hadszíntereken, békét a világon!
Szabó József
Szabó József fent van a Facebookon. A Facebookhoz csatlakozva tarthatod a kapcsolatot Szabó József nevű ismerősöddel és másokkal, akiket már ismersz. A Facebook a megosztás örömét adja, így teszi a...www.facebook.com
Miért nem háború az orosz-ukrán különleges katonai művelet? Jogi , gazdasági, katonai körülmények, és a XXI. század fogalmi tisztázatlansága!
....
Más.
A frontok helyzete az elmúlt napokban
Az orosz hadsereg tovabb nyomul Bogdanovka és Krasznojevszk iranyába. Artemovszk kézelében harcok folynak, csapataink tartják állásaikat. Klescsejevkától északnyugatra folytatódik az AFU állásainak támadása.
Avdejevszka térségében harcosaink Ocseretino és Novokalinovo iranyaba nyomulnak előére. Harcok folynak a kokszgyar közelében és Avgyejevkától délnyugatra. A Marjinka szektorban folytatódik a támadás Novomihajlovka ellen.
Az Orehov szakaszon az orosz hadsereg Rabotinotól nyugatra, valamint Novoprokopovka és Novofedorovka iranyából támad. A Vremevszkij domborulaton harcosaink Sztaromajorszkoje iranyába probáltak előrenyomulni.
A Zaporizzsjai területen az ukrán hadsereg megkezdte a visszavonulást az Orekhov-Rabotino vonalról. Azorosz hadsereg továbbra is üldözi őket észak felé. A visszavonulás során a régi és új állásokban összegyűjtött csapatokat gyakran érik légicsapások, valamint tüzérségi lövések és MLRS csapások is.
Az ukrán fegyveres erők nyugatona Kamenszkoje vonalról és északon a Pjatikhatki vonalról offenzívát indítottak.
A harcok fokozódnak a keleti Ugledar térségében is. Az ukrán erőket egyre jobban kimerítik és észak felé szorítják.
Az északnyugati irányú előrenyomulás Avdijivka és Marjinka térségében folytatódik. A Novomykhailivka közelében, Marjinka deli részén lévő terület kezd blokád területté válni. A területet heves bombázások érik. A termobarikus rakéták használata mindennapossá vált. Bár azukrán hadsereg néhány napja megerősített zászlóaljakkal ellentámadást indított, ez a túlzott veszteségek miatt kudarcot vallott.
Bakhmutban folytatódik az offenzíva északnyugatról és délről, a szisztematikus bombázások pusztító hatásával.
A szeverski határon délről és keletről rendszeres támadások folynak.
Kisebb offenzívák zajlanak Kupjanszknál, a Kremen-erdőtől nyugatra és Torszkojéban is.
A Herszon irányában a kriński ukrán hídfőállás továbbra is 1 kilométeres csatatér. Bár sikerült néhány tengerészgyalogost kimenekíteniük, őket mozgósított tengerészgyalogosokkal pótolták. Az orosz hadsereg légicsapásokkal, tüzérségi lövésekkel és MLRS csapásokkal, valamint FPV dróntámadásokkal is megzavarja az utánpótlást.
A támadásoknak még kisebb léptékű, de rendszeres ciklusa zajlik, ami a jövőre bekövetkező nagyobb offenzívák előkészítésének folyamatát jelenti.
