[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Mire gondolsz kiscsillag? Azt a fogalmat, hogy szarkazmus, ismered-e?
Itt konkértan arra gondoltam, hogy amióta Avdeevka kapormentesítése megtörtént ti kétségbeesve kerestek bármi témát, ami egy kicsit is el tudja terelni a figyelmet arról, hogy jelenleg farokbehúzva iszkol a dicsőséges kéksárga sereg. Ennyi. Ilyen alapon én is mondhatok hülyeségeket, nem? (Az irónia fogalmát már meg sem merem kérdezni...) 
Meg Herszon megye jelentős részét a fővárossal együtt. Meg Zaporizzsja jelentős részét a fővárossal együtt. Meg Donyeck megye jelentős részét is.
Az oroszok még csak a papíron elcsatolt terület felett se bírták megszerezni az uralmat.
Szakértők elemzik az ukrajnai háború helyzetét 2 évvel az orosz invázió után
Feb 22, 2024 6:40 PM EST
Szombaton lesz két éve, hogy Oroszország teljes körűen megszállta Ukrajnát. A konfliktus befagyott és brutális patthelyzetben van, Nick Schifrin Michael Kofmannal, John Mearsheimerrel és Rebeccah Heinrichs-szel beszélgetett arról, hogy hol tart a háború, hová vezethet, és az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikájáról.
Geoff Bennett:
Most szombaton lesz két éve, hogy Oroszország teljes körűen megszállta Ukrajnát egy közel 10 évvel ezelőtt kezdődött háborúban.
Nick Schifrin, most, hogy a konfliktus befagyott és brutális patthelyzetben van, számba veszi, mit nyertek és mit veszítettek.
Nick Schifrin:
Két év alatt számtalan feleség vált özveggyé, fiúk árvává, a halottakat megfosztották méltóságuktól, és 10 millióan kényszerültek otthonaik elhagyására, ami a második világháború óta a legnagyobb menekültválság. A háború sebhelyeit mindenki magán viseli mindenütt.
Ukrajna az újonnan elfoglalt terület mintegy felét visszaszerezte, de Oroszország még mindig 18 százalékát tartja megszállva. Nemrégiben Ukrajna még jobban visszaszorította az orosz haditengerészetet a Fekete-tengeren, növelte az exportot, és most egyre inkább fenyegeti a megszállt Krímet. De nemrég elvesztette a keleti Avdijivka városát.
Az orosz hadsereg lendületben van, miközben Ukrajna az amerikai segítségre vár, amely nélkül magas rangú amerikai tisztviselők attól tartanak, hogy Ukrajna veszíteni fog.
Most három nézettel nézzük meg, hol tart a háború, hová fajulhat, és az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikáját.
Michael Kofman a Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa.
John Mearsheimer a Chicagói Egyetem politológus professzora.
Rebeccah Heinrichs pedig a Hudson Intézet, egy washingtoni agytröszt vezető munkatársa és a Keystone Defense Initiative igazgatója.
Köszönjük szépen. Üdvözlöm önöket a NewsHourban.
Michael Kofman, hadd kezdjem önnel.
Ahogy az imént mondtuk, Ukrajna elvesztette Avdijivkát. Egyre inkább túlerőben vannak, és egyre kevesebb emberük van. Mennyire rossz a helyzet?
Michael Kofman, Carnegie Endowment for International Peace:
Ukrajna nagyon nehéz helyzetben kezdi a 2024-es évet. Ez teljesen világos. Ukrajna hiányt szenved a tüzérségi lőszerek tekintetében. Ez részben azért van, mert a lőszerek tekintetében a nyugati támogatástól függ, és hiány van a munkaerőben is.
A haderő, különösen a gyalogsági komponens feltöltésére van szükség. Most, bár igaz, hogy Oroszország anyagi előnyben van ebben a háborúban, ez egyértelmű, de ha az emberi erőt nézzük, különösen ha a tüzérséget nézzük, kisebb mértékben a felszerelést, ez az előny ebben a szakaszban sem döntő.
Az Avdijivkáért vívott csata, amely öt hónapig tartó kemény küzdelem volt, jól mutatja, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie mindkét hadseregnek. Ukrajna kénytelen volt visszavonulni, miután védekező csatát vívott, de nagyon magas költségeket rótt az orosz hadseregre. Az orosz hadseregnek majdnem egy egész hadsereg felszerelésébe került, és a felszerelés továbbra is korlátozó tényező számukra.
Mindezek alapján az idei év egyértelműen olyan évnek tűnik, amely során Ukrajna valószínűleg sokkal inkább a tartásra, a védekezésre, a haderő újjáépítésére és újjáalakítására fog összpontosítani, és talán kihívásokat fog jelenteni az orosz fegyveres erők számára a kiterjesztett csapásmérő hadjáratokkal.
Nick Schifrin:
Heinrichs, egyetért ezzel az értékeléssel? És úgy gondolja, hogy az USA-nak az eddigieknél is tovább kell mennie a támogatásában?
Rebeccah Heinrichs, Hudson Intézet:
Egyetértek Mike értékelésével. Megnézhetjük, hogy mi minden nem ment jól Ukrajnának.
Ukrajna egyértelműen bizonyította, hogy elképesztő képességgel rendelkezik a győzelmek és a terület visszaszerzésére, erős harci akarattal, erős és nagyobb nemzeti identitástudattal. Ezért Ukrajnának a következő évben szüksége van - egyetértek Michaellel - utánpótlásra, de nagyobb hatótávolságú csapásmérő rendszerekre, drónokra, nagyobb drónokra, amelyek nagyobb hatótávolságú csapásmérő rendszereket tudnak szállítani, hogy elérjék az orosz célpontokat, nemcsak Ukrajnában, hanem Ukrajnán kívül, orosz területen is.
Nick Schifrin:
John Mearsheimer, mit gondol erről, hogy Ukrajnának csak annyit kell tennie, hogy tartja a vonalat, és hogy az USA-nak növelnie kell Ukrajnának nyújtott támogatását az elkövetkező években, hogy Ukrajna képes legyen elérni, amire szüksége van?
John Mearsheimer, Chicagói Egyetem:
Nos, én nem értek egyet.
Szerintem Ukrajna már elvesztette a háborút. Számításaim szerint területének 20 százalékát vesztette el. És ezt a területet nem fogja meghódítani és visszaszerezni, amint azt a tavalyi sikertelen ellentámadás is bizonyította.
A kulcs annak megértéséhez, hogy hová tart ez a háború, az, hogy tudjuk, hogy ez egy kimerítő háború. Ez két hadsereg, amelyek egymás ellen állnak, és egymásból verik ki az életet. És a kérdés az, hogy melyik hadsereg melyik hadsereget vérzik ki először? És elég egyértelmű, hogy az oroszok az ukránokat véreztetik ki.
Amint azt a felállított darab világossá tette, az oroszok tüzérségben körülbelül 10:1 arányban vannak előnyben. És semmit sem tehetünk, hogy ezt a belátható jövőben helyrehozzuk, mert nincs tüzérségünk a polcon, amit odaadhatnánk nekik.
Ráadásul, ami az emberállományt illeti, teljesen borzalmas állapotban vannak. Azt mondják, hogy mozgósításra van szükségük, és 500.000 katonát fognak a haderőbe bevonni. Nem lesznek képesek 500.000 katonát mozgósítani. Véleményem szerint szerencsések lesznek, ha 150 000 katonát tudnak mozgósítani.
És már most is nagy túlerőben vannak az oroszoknál, mert az orosz lakosság ötször nagyobb, mint az ukrán lakosság. Tehát ha a mérőszámokat nézzük, amelyek igazán számítanak egy kimerítő háborúban, az ukránok szörnyű helyzetben vannak, és ez a helyzet idővel csak rosszabb lesz.
Nick Schifrin:
Michael Kofman, vegye át ezeket a pontokat, hogy nincs elég tüzérség, hogy nem lesz elég emberük, és - idézem - "Ukrajna már vesztett".
Michael Kofman:
Oké, először is, nem értek egyet a tényekkel.
Az Egyesült Államoknak rengeteg tüzérsége van. Csak nincs rá pénze. És a tüzérségi termelés mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban jelentősen növekszik. Sokkal jobb helyzetben leszünk 2025-re, mint most.
Másodszor, Oroszország tűzelőnye jelenleg körülbelül 5-1. Ez nem a tűzelőny nagysága, tekintettel a fő korlátokra, amelyekkel a haderő rendelkezik. Harmadszor, amikor a létszámról van szó, a katonai elemzés sokkal többről szól, mint az alapvető algebra. Sokkal inkább arról van szó, hogy hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló erőket, és hogy képesek vagyunk-e az erőforrásainkat harcképes és hatékony alakzatokká alakítani.
Oroszországnak papíron sokkal több embere van. Ez igaz, de az orosz erők Ukrajnában valójában egyáltalán nem sokkal többen vannak, mint az ukrán csapatok a frontvonalon. Oroszország a szovjet örökségből táplálkozik, a raktáraiból húzza elő a felszerelést.
Az avdijivkai csatában rengeteget vesztett belőle. Nem teheti ezt túl sokszor, rendben? És ha Oroszország nem áll a pályán, és nem úgy néz ki, hogy 2025-re valóban megnyeri ezt a háborút, akkor a tárgyalási pozíciójuk valójában nagyon bizonytalanná válik.
Nick Schifrin:
Heinrichs, Ukrajna máris vesztésre áll? És ez egy hátsó állam, ahogy John Mearsheimer mondta?
Rebeccah Heinrichs:
Nem, természetesen nem.
Az Egyesült Államok jelenleg készen áll arra, hogy Ukrajnába küldje, amint a Kongresszus zöld utat ad és elfogadja ezt a nemzetbiztonsági kiegészítést. Azt is láttuk, hogy az Egyesült Államok és más nyugati vállalatok képesek voltak nagyon gyorsan alkalmazkodni, növelni a kulcsfontosságú lőszerek gyártását, és nagyon-nagyon gyorsan a harctérre küldeni őket.
Tehát közép- és hosszú távon képes arra, hogy ezeket a fegyvereket előállítsa és Ukrajnába szállítsa, ha megvan rá az akarat. Tehát nem csak jó és pozitív dolgok történnek Oroszország számára. Máshol is keresgélnie kell. És így ugyanez a helyzet Ukrajna számára is. Nyugatra fog nézni.
Nick Schifrin:
John Mearsheimer, mondja el, hogy egyrészt az USA és Európa növeli a termelését, hogy Ukrajnába tudjon küldeni, másrészt pedig, hogy Oroszországnak általában véve nincs olyan döntő előnye, mint amilyennek Ön gondolja.
John Mearsheimer:
A média szinte minden beszámolójából egyértelmű, hogy az oroszok nagyjából 10:1 arányú tüzérségi fölényben vannak.
Ha Michaelnek igaza van abban, hogy a tüzérség a polcon van, akkor miért nem adjuk vagy miért nem adtuk oda az ukránoknak? A tény az, hogy nincs a polcon. Nincsenek tüzérségi csövek vagy lövedékek, amelyeket odaadhatnánk nekik.
És azt mondja, hogy 2025-re jelentős javulást fogunk elérni ebben a tekintetben. Emlékeztetném őt, hogy ez 2024 februárja. És még sok hónap van hátra, mire elérjük 2025-öt. És ha megnézzük az oroszokat, jelentős ipari bázisuk van, amely rengeteg fegyvert képes gyártani. És pontosan ezt teszik, ezért van 10:1 arányú előnyük.
Továbbá, ha a személyi állományt nézzük, egyes jelentések szerint az ukrán haderő átlagéletkora 43 év. Kijevben és Ukrajna más részein jelentős problémájuk van a behívókkal. Ez a mozgósítás nem lesz képes 500.000 katonát előállítani.
Zaluzsnij és más tábornokok pedig azt mondták, hogy 500.000 katonára van szükségük, mert az oroszok sokkal nagyobb létszámú csapatokkal rendelkeznek. Tehát egy kimerítő háborúban, ha tüzérségben és létszámban is túlerőben vagy, akkor tényleg nagy bajban vagy.
És ezt láthattuk Avdijivkában, ahol az ukránok megalázó vereséget szenvedtek.
folytatás lesz
www.pbs.org
Két tudatlan héja nem csinál kapor támadást. Bár az egyik már elfogadja (a nem jelentős mértékű) területvesztést.
Feb 22, 2024 6:40 PM EST
Szombaton lesz két éve, hogy Oroszország teljes körűen megszállta Ukrajnát. A konfliktus befagyott és brutális patthelyzetben van, Nick Schifrin Michael Kofmannal, John Mearsheimerrel és Rebeccah Heinrichs-szel beszélgetett arról, hogy hol tart a háború, hová vezethet, és az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikájáról.
Geoff Bennett:
Most szombaton lesz két éve, hogy Oroszország teljes körűen megszállta Ukrajnát egy közel 10 évvel ezelőtt kezdődött háborúban.
Nick Schifrin, most, hogy a konfliktus befagyott és brutális patthelyzetben van, számba veszi, mit nyertek és mit veszítettek.
Nick Schifrin:
Két év alatt számtalan feleség vált özveggyé, fiúk árvává, a halottakat megfosztották méltóságuktól, és 10 millióan kényszerültek otthonaik elhagyására, ami a második világháború óta a legnagyobb menekültválság. A háború sebhelyeit mindenki magán viseli mindenütt.
Ukrajna az újonnan elfoglalt terület mintegy felét visszaszerezte, de Oroszország még mindig 18 százalékát tartja megszállva. Nemrégiben Ukrajna még jobban visszaszorította az orosz haditengerészetet a Fekete-tengeren, növelte az exportot, és most egyre inkább fenyegeti a megszállt Krímet. De nemrég elvesztette a keleti Avdijivka városát.
Az orosz hadsereg lendületben van, miközben Ukrajna az amerikai segítségre vár, amely nélkül magas rangú amerikai tisztviselők attól tartanak, hogy Ukrajna veszíteni fog.
Most három nézettel nézzük meg, hol tart a háború, hová fajulhat, és az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikáját.
Michael Kofman a Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa.
John Mearsheimer a Chicagói Egyetem politológus professzora.
Rebeccah Heinrichs pedig a Hudson Intézet, egy washingtoni agytröszt vezető munkatársa és a Keystone Defense Initiative igazgatója.
Köszönjük szépen. Üdvözlöm önöket a NewsHourban.
Michael Kofman, hadd kezdjem önnel.
Ahogy az imént mondtuk, Ukrajna elvesztette Avdijivkát. Egyre inkább túlerőben vannak, és egyre kevesebb emberük van. Mennyire rossz a helyzet?
Michael Kofman, Carnegie Endowment for International Peace:
Ukrajna nagyon nehéz helyzetben kezdi a 2024-es évet. Ez teljesen világos. Ukrajna hiányt szenved a tüzérségi lőszerek tekintetében. Ez részben azért van, mert a lőszerek tekintetében a nyugati támogatástól függ, és hiány van a munkaerőben is.
A haderő, különösen a gyalogsági komponens feltöltésére van szükség. Most, bár igaz, hogy Oroszország anyagi előnyben van ebben a háborúban, ez egyértelmű, de ha az emberi erőt nézzük, különösen ha a tüzérséget nézzük, kisebb mértékben a felszerelést, ez az előny ebben a szakaszban sem döntő.
Az Avdijivkáért vívott csata, amely öt hónapig tartó kemény küzdelem volt, jól mutatja, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie mindkét hadseregnek. Ukrajna kénytelen volt visszavonulni, miután védekező csatát vívott, de nagyon magas költségeket rótt az orosz hadseregre. Az orosz hadseregnek majdnem egy egész hadsereg felszerelésébe került, és a felszerelés továbbra is korlátozó tényező számukra.
Mindezek alapján az idei év egyértelműen olyan évnek tűnik, amely során Ukrajna valószínűleg sokkal inkább a tartásra, a védekezésre, a haderő újjáépítésére és újjáalakítására fog összpontosítani, és talán kihívásokat fog jelenteni az orosz fegyveres erők számára a kiterjesztett csapásmérő hadjáratokkal.
Nick Schifrin:
Heinrichs, egyetért ezzel az értékeléssel? És úgy gondolja, hogy az USA-nak az eddigieknél is tovább kell mennie a támogatásában?
Rebeccah Heinrichs, Hudson Intézet:
Egyetértek Mike értékelésével. Megnézhetjük, hogy mi minden nem ment jól Ukrajnának.
Ukrajna egyértelműen bizonyította, hogy elképesztő képességgel rendelkezik a győzelmek és a terület visszaszerzésére, erős harci akarattal, erős és nagyobb nemzeti identitástudattal. Ezért Ukrajnának a következő évben szüksége van - egyetértek Michaellel - utánpótlásra, de nagyobb hatótávolságú csapásmérő rendszerekre, drónokra, nagyobb drónokra, amelyek nagyobb hatótávolságú csapásmérő rendszereket tudnak szállítani, hogy elérjék az orosz célpontokat, nemcsak Ukrajnában, hanem Ukrajnán kívül, orosz területen is.
Nick Schifrin:
John Mearsheimer, mit gondol erről, hogy Ukrajnának csak annyit kell tennie, hogy tartja a vonalat, és hogy az USA-nak növelnie kell Ukrajnának nyújtott támogatását az elkövetkező években, hogy Ukrajna képes legyen elérni, amire szüksége van?
John Mearsheimer, Chicagói Egyetem:
Nos, én nem értek egyet.
Szerintem Ukrajna már elvesztette a háborút. Számításaim szerint területének 20 százalékát vesztette el. És ezt a területet nem fogja meghódítani és visszaszerezni, amint azt a tavalyi sikertelen ellentámadás is bizonyította.
A kulcs annak megértéséhez, hogy hová tart ez a háború, az, hogy tudjuk, hogy ez egy kimerítő háború. Ez két hadsereg, amelyek egymás ellen állnak, és egymásból verik ki az életet. És a kérdés az, hogy melyik hadsereg melyik hadsereget vérzik ki először? És elég egyértelmű, hogy az oroszok az ukránokat véreztetik ki.
Amint azt a felállított darab világossá tette, az oroszok tüzérségben körülbelül 10:1 arányban vannak előnyben. És semmit sem tehetünk, hogy ezt a belátható jövőben helyrehozzuk, mert nincs tüzérségünk a polcon, amit odaadhatnánk nekik.
Ráadásul, ami az emberállományt illeti, teljesen borzalmas állapotban vannak. Azt mondják, hogy mozgósításra van szükségük, és 500.000 katonát fognak a haderőbe bevonni. Nem lesznek képesek 500.000 katonát mozgósítani. Véleményem szerint szerencsések lesznek, ha 150 000 katonát tudnak mozgósítani.
És már most is nagy túlerőben vannak az oroszoknál, mert az orosz lakosság ötször nagyobb, mint az ukrán lakosság. Tehát ha a mérőszámokat nézzük, amelyek igazán számítanak egy kimerítő háborúban, az ukránok szörnyű helyzetben vannak, és ez a helyzet idővel csak rosszabb lesz.
Nick Schifrin:
Michael Kofman, vegye át ezeket a pontokat, hogy nincs elég tüzérség, hogy nem lesz elég emberük, és - idézem - "Ukrajna már vesztett".
Michael Kofman:
Oké, először is, nem értek egyet a tényekkel.
Az Egyesült Államoknak rengeteg tüzérsége van. Csak nincs rá pénze. És a tüzérségi termelés mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban jelentősen növekszik. Sokkal jobb helyzetben leszünk 2025-re, mint most.
Másodszor, Oroszország tűzelőnye jelenleg körülbelül 5-1. Ez nem a tűzelőny nagysága, tekintettel a fő korlátokra, amelyekkel a haderő rendelkezik. Harmadszor, amikor a létszámról van szó, a katonai elemzés sokkal többről szól, mint az alapvető algebra. Sokkal inkább arról van szó, hogy hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló erőket, és hogy képesek vagyunk-e az erőforrásainkat harcképes és hatékony alakzatokká alakítani.
Oroszországnak papíron sokkal több embere van. Ez igaz, de az orosz erők Ukrajnában valójában egyáltalán nem sokkal többen vannak, mint az ukrán csapatok a frontvonalon. Oroszország a szovjet örökségből táplálkozik, a raktáraiból húzza elő a felszerelést.
Az avdijivkai csatában rengeteget vesztett belőle. Nem teheti ezt túl sokszor, rendben? És ha Oroszország nem áll a pályán, és nem úgy néz ki, hogy 2025-re valóban megnyeri ezt a háborút, akkor a tárgyalási pozíciójuk valójában nagyon bizonytalanná válik.
Nick Schifrin:
Heinrichs, Ukrajna máris vesztésre áll? És ez egy hátsó állam, ahogy John Mearsheimer mondta?
Rebeccah Heinrichs:
Nem, természetesen nem.
Az Egyesült Államok jelenleg készen áll arra, hogy Ukrajnába küldje, amint a Kongresszus zöld utat ad és elfogadja ezt a nemzetbiztonsági kiegészítést. Azt is láttuk, hogy az Egyesült Államok és más nyugati vállalatok képesek voltak nagyon gyorsan alkalmazkodni, növelni a kulcsfontosságú lőszerek gyártását, és nagyon-nagyon gyorsan a harctérre küldeni őket.
Tehát közép- és hosszú távon képes arra, hogy ezeket a fegyvereket előállítsa és Ukrajnába szállítsa, ha megvan rá az akarat. Tehát nem csak jó és pozitív dolgok történnek Oroszország számára. Máshol is keresgélnie kell. És így ugyanez a helyzet Ukrajna számára is. Nyugatra fog nézni.
Nick Schifrin:
John Mearsheimer, mondja el, hogy egyrészt az USA és Európa növeli a termelését, hogy Ukrajnába tudjon küldeni, másrészt pedig, hogy Oroszországnak általában véve nincs olyan döntő előnye, mint amilyennek Ön gondolja.
John Mearsheimer:
A média szinte minden beszámolójából egyértelmű, hogy az oroszok nagyjából 10:1 arányú tüzérségi fölényben vannak.
Ha Michaelnek igaza van abban, hogy a tüzérség a polcon van, akkor miért nem adjuk vagy miért nem adtuk oda az ukránoknak? A tény az, hogy nincs a polcon. Nincsenek tüzérségi csövek vagy lövedékek, amelyeket odaadhatnánk nekik.
És azt mondja, hogy 2025-re jelentős javulást fogunk elérni ebben a tekintetben. Emlékeztetném őt, hogy ez 2024 februárja. És még sok hónap van hátra, mire elérjük 2025-öt. És ha megnézzük az oroszokat, jelentős ipari bázisuk van, amely rengeteg fegyvert képes gyártani. És pontosan ezt teszik, ezért van 10:1 arányú előnyük.
Továbbá, ha a személyi állományt nézzük, egyes jelentések szerint az ukrán haderő átlagéletkora 43 év. Kijevben és Ukrajna más részein jelentős problémájuk van a behívókkal. Ez a mozgósítás nem lesz képes 500.000 katonát előállítani.
Zaluzsnij és más tábornokok pedig azt mondták, hogy 500.000 katonára van szükségük, mert az oroszok sokkal nagyobb létszámú csapatokkal rendelkeznek. Tehát egy kimerítő háborúban, ha tüzérségben és létszámban is túlerőben vagy, akkor tényleg nagy bajban vagy.
És ezt láthattuk Avdijivkában, ahol az ukránok megalázó vereséget szenvedtek.
folytatás lesz
Experts analyze state of Ukraine war 2 years into Russia's invasion
Saturday marks two years since Russia's full-scale invasion of Ukraine. With the conflict at a frozen and brutal stalemate, Nick Schifrin discussed where the war is, where it could go and U.S. policy toward Ukraine with Michael Kofman, John Mearsheimer and Rebeccah Heinrichs.
www.pbs.org
Két tudatlan héja nem csinál kapor támadást. Bár az egyik már elfogadja (a nem jelentős mértékű) területvesztést.
Ukrajna: a győzelem távolabb van, mint valaha
Minél tovább tart a háború, Ukrajna jövője annál inkább kérdéses. Demkó Attila írása.
index.hu
Egy kis szösszenet képekben. Megint évforduló. Mennyi lesz még?
A bohócok Kijevben. Oroszországnak ezek az alakok nem érnek annyit se,hogy egy kinzhalt indítson rájuk.Ezeket hívják politikai hullának. https://x.com/Sprinter99800/status/1761388656651121136?s=20 Megint a sörétes https://x.com/Blackrussiantv/status/1761047391526875497?s=20
Én ebben nem hiszek, szerintem elrettent az sok minden egyébtől is.
Szakértők elemzik az ukrajnai háború helyzetét 2 évvel az orosz invázió után 2.rész
Feb 22, 2024 6:40 PM EST
Nick Schifrin:
Michael Kofman, mit jelent a győzelem Ukrajna számára, és el tudja-e érni?
Michael Kofman:
Igen, hogyan néz ki a győzelem? Ukrajna képes elérni a háború befejezését olyan, számára kedvező feltételekkel, amelyek nem járnak azzal, hogy jelentős mértékben feláldozza szuverenitását vagy veszélyeztesse gazdasági életképességét mint állam.
Ideális esetben pedig, ami a legfontosabb, Ukrajna elkerüli, hogy gyenge pozícióból tárgyaljon, ahol Oroszország győztes békét köt. És úgy gondolom, hogy ez lehetséges, és jelenleg még megvalósítható, de nem állítom, hogy Ukrajna előtt nem áll nehéz út.
Nick Schifrin:
Heinrichs, ön az Oroszországon belüli támadásról beszél. Néhány amerikai tisztviselő, mint tudja, aggódik az eszkaláció miatt. Ön szerint is így kellene lennie?
Rebeccah Heinrichs:
Ahhoz, hogy ezt a háborút olyan feltételekkel fejezzük be, amelyek Ukrajnának kedveznek, hogy Ukrajnának a legerősebb kezet adjuk a konfliktus befejezéséhez, amely erős kezet hagy magának, hogy megvédje magát a további betörésektől, biztosítanunk kell, hogy Ukrajna fájdalmat tudjon okozni Oroszországnak, hogy Oroszország úgy döntsön, hogy nem éri meg tovább kockáztatni, és nem éri meg a költségeket, hogy tovább haladjon előre.
Ehhez fájdalmat kell okozni. És Oroszország nem lehet többé menedék, ahonnan a támadásait indítja, és ahol a logisztikája van. Tehát Ukrajna már lecsapott néhány ilyen célpontra. Csak nem engedélyezték, hogy ezt nyugati fegyverekkel tegye. És ennek meg kell változnia, ha valóban meg akarjuk változtatni a háború menetét, és lehetővé kell tennünk Ukrajna számára, ahogy Michael mondta, hogy erős kézzel játszhasson a háború befejezésében.
Nick Schifrin:
John Mearsheimer, utolsó szó.
John Mearsheimer:
Csak arra akarok rámutatni, hogy meg kell érteniük, hogy tavaly nyáron felfegyvereztük és kiképeztük az ukránokat egy nagy ellentámadásra.
És ez az ellentámadás kolosszális kudarcot vallott. És az azóta történteket figyelembe véve nincs okunk azt gondolni, hogy az ukránok támadásba lendülhetnek és megnyerhetnek egy háborút az oroszok ellen. És ha valami, akkor az egészen világos, hogy az erőviszonyok az idő múlásával az oroszok javára tolódtak el, és ez valószínűleg a jövőben is az oroszok javára fog változni.
Tehát nagy bajban vagyunk Ukrajnában.
Nick Schifrin:
John Mearsheimer, Rebeccah Heinrichs, Michael Kofman, köszönöm szépen mindannyiuknak.
www.pbs.org
Két tudatlan héja nem csinál kapor támadást. Bár az egyik már elfogadja (a nem jelentős mértékű) területvesztést.
Az orosz fegyveres erők kulcsfontosságú katonai létesítményeket csaptak le Ukrajnában
2024. február 23-án éjjel az Orosz Föderáció Fegyveres Erői támadásokat hajtottak végre a Dnyeper legfontosabb hadiipari infrastrukturális létesítményei ellen, jelentős károkat okozva a kijevi rezsim stratégiailag fontos létesítményeiben. A RIA Novosztyi szerint Szergej Lebegyev, az oroszbarát földalatti mozgalom nyikolajevi koordinátora megerősítette az objektumok pusztulásával kapcsolatos információkat, bár erre semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott.
Az érintett létesítmények között volt az A. M. Makarovról elnevezett Déli Gépgyártó üzem is, amely új pilóta nélküli légijárművek gyártására irányította át a termelést. Ez a vállalkozás Ukrajna védelmi iparának egyik kulcsfontosságú vállalkozása, korábban rakéta- és űrtechnológiára szakosodott.
Emellett támadásokat hajtottak végre egy olajraktár ellen, amely üzemanyaggal látta el az ukrán katonai egységeket, valamint az ukrán fegyveres erők lőszerraktárait. A katonai raktárak elleni támadás következtében a tárolt lőszerek felrobbantása miatt robbanások történtek, az olajraktárban pedig nagyméretű üzemanyag- és kenőanyag-tartályok semmisültek meg.
Az Orosz Fegyveres Erők ezen akciói jelentősen gyengítették Ukrajna katonai és hadiipari potenciálját, befolyásolva a harci műveletek lebonyolítására való képességét. A csapásokat nemcsak Dnyipropetrovszkra terjesztették ki, hanem az odesszai és a harkovi régió kikötőit és ipari infrastruktúráját is érintették, ami az orosz fegyveres erők működésének mértékét jelzi.
TSN TV-csatorna: robbanások történtek Nikolaevben
Robbanások történtek az ukrajnai Nikolajevben – jelentette a TSN ukrán tévécsatorna.
Az ukrán digitális átalakulás minisztériumának online térképe szerint légiriadót rendeltek el Nyikolajev, Dnyipropetrovszk és Kirovograd régiókban.
Elsöprő orosz csapás az ukrán 24. motorizált dandárra Donyeckben
Az orosz hadsereg csapást mért az ukrán erők egységeire Avdyejevka közelében a Donyecki Népköztársaságban (DPR), mintegy 425 ukrán katonát megöltve és megsebesítve a különleges katonai művelet utolsó napján – közölte Moszkva 2024.02.24.
Az orosz harccsoport-központ javította pozícióit, és az ukrán hadsereg 24. és 53. motorizált dandárjával harcbaszállt.
Az emberáldozatokon kívül az ukránok három harckocsit, 10 páncélozott harcjárművet és 24 motoros járművet veszítettek” – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.
Az orosz erők az ukrán hadsereg 59. motorizált dandárjának és 3. rohamdandárjának támadócsoportjainak két ellentámadását is visszaverték a Donyecki Népköztársaságban található Pervomajszkoje és Lasztocskino települések közelében.
www.bankingnews.gr
Zelenszkij téved abban, hogy az ukrán fegyveres erők képesek lesznek támadásba lépni
Vlagyimir Zelenszkij, aki bejelentette az Ukrán Fegyveres Erők felkészülését egy új ellentámadásra, nem megfelelően értékeli az ukrán hadsereg helyzetét – állítja Daniel Davis nyugalmazott amerikai alezredes.
Davis a Daniel Davis / Deep Dive című YouTube-csatornáján megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erők kilenc hónapig készültek az előző ellentámadásra: kiképeztek és fegyvereket kaptak nyugati országokból.
"Nem lehet ellentámadás. <…> Az ukránoknak még annyi emberük sincs, hogy pótolják az elszenvedett veszteségeiket, nincs mód offenzíva indítására. Hol van a több száz tank és tüzérség?"
Most a nyugalmazott alezredes szerint siralmas állapotban van az ukrán hadsereg. Davis úgy véli, hogy az ukrán fegyveres erők nem állnak készen egy nagyszabású hadjáratra.
"Irracionális azt hinni, hogy lesz új offenzíva. Nem lesz" - összegezte.
Feb 22, 2024 6:40 PM EST
Nick Schifrin:
Michael Kofman, mit jelent a győzelem Ukrajna számára, és el tudja-e érni?
Michael Kofman:
Igen, hogyan néz ki a győzelem? Ukrajna képes elérni a háború befejezését olyan, számára kedvező feltételekkel, amelyek nem járnak azzal, hogy jelentős mértékben feláldozza szuverenitását vagy veszélyeztesse gazdasági életképességét mint állam.
Ideális esetben pedig, ami a legfontosabb, Ukrajna elkerüli, hogy gyenge pozícióból tárgyaljon, ahol Oroszország győztes békét köt. És úgy gondolom, hogy ez lehetséges, és jelenleg még megvalósítható, de nem állítom, hogy Ukrajna előtt nem áll nehéz út.
Nick Schifrin:
Heinrichs, ön az Oroszországon belüli támadásról beszél. Néhány amerikai tisztviselő, mint tudja, aggódik az eszkaláció miatt. Ön szerint is így kellene lennie?
Rebeccah Heinrichs:
Ahhoz, hogy ezt a háborút olyan feltételekkel fejezzük be, amelyek Ukrajnának kedveznek, hogy Ukrajnának a legerősebb kezet adjuk a konfliktus befejezéséhez, amely erős kezet hagy magának, hogy megvédje magát a további betörésektől, biztosítanunk kell, hogy Ukrajna fájdalmat tudjon okozni Oroszországnak, hogy Oroszország úgy döntsön, hogy nem éri meg tovább kockáztatni, és nem éri meg a költségeket, hogy tovább haladjon előre.
Ehhez fájdalmat kell okozni. És Oroszország nem lehet többé menedék, ahonnan a támadásait indítja, és ahol a logisztikája van. Tehát Ukrajna már lecsapott néhány ilyen célpontra. Csak nem engedélyezték, hogy ezt nyugati fegyverekkel tegye. És ennek meg kell változnia, ha valóban meg akarjuk változtatni a háború menetét, és lehetővé kell tennünk Ukrajna számára, ahogy Michael mondta, hogy erős kézzel játszhasson a háború befejezésében.
Nick Schifrin:
John Mearsheimer, utolsó szó.
John Mearsheimer:
Csak arra akarok rámutatni, hogy meg kell érteniük, hogy tavaly nyáron felfegyvereztük és kiképeztük az ukránokat egy nagy ellentámadásra.
És ez az ellentámadás kolosszális kudarcot vallott. És az azóta történteket figyelembe véve nincs okunk azt gondolni, hogy az ukránok támadásba lendülhetnek és megnyerhetnek egy háborút az oroszok ellen. És ha valami, akkor az egészen világos, hogy az erőviszonyok az idő múlásával az oroszok javára tolódtak el, és ez valószínűleg a jövőben is az oroszok javára fog változni.
Tehát nagy bajban vagyunk Ukrajnában.
Nick Schifrin:
John Mearsheimer, Rebeccah Heinrichs, Michael Kofman, köszönöm szépen mindannyiuknak.
Experts analyze state of Ukraine war 2 years into Russia's invasion
Saturday marks two years since Russia's full-scale invasion of Ukraine. With the conflict at a frozen and brutal stalemate, Nick Schifrin discussed where the war is, where it could go and U.S. policy toward Ukraine with Michael Kofman, John Mearsheimer and Rebeccah Heinrichs.
www.pbs.org
Két tudatlan héja nem csinál kapor támadást. Bár az egyik már elfogadja (a nem jelentős mértékű) területvesztést.
Az orosz fegyveres erők kulcsfontosságú katonai létesítményeket csaptak le Ukrajnában
2024. február 23-án éjjel az Orosz Föderáció Fegyveres Erői támadásokat hajtottak végre a Dnyeper legfontosabb hadiipari infrastrukturális létesítményei ellen, jelentős károkat okozva a kijevi rezsim stratégiailag fontos létesítményeiben. A RIA Novosztyi szerint Szergej Lebegyev, az oroszbarát földalatti mozgalom nyikolajevi koordinátora megerősítette az objektumok pusztulásával kapcsolatos információkat, bár erre semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott.
Az érintett létesítmények között volt az A. M. Makarovról elnevezett Déli Gépgyártó üzem is, amely új pilóta nélküli légijárművek gyártására irányította át a termelést. Ez a vállalkozás Ukrajna védelmi iparának egyik kulcsfontosságú vállalkozása, korábban rakéta- és űrtechnológiára szakosodott.
Emellett támadásokat hajtottak végre egy olajraktár ellen, amely üzemanyaggal látta el az ukrán katonai egységeket, valamint az ukrán fegyveres erők lőszerraktárait. A katonai raktárak elleni támadás következtében a tárolt lőszerek felrobbantása miatt robbanások történtek, az olajraktárban pedig nagyméretű üzemanyag- és kenőanyag-tartályok semmisültek meg.
Az Orosz Fegyveres Erők ezen akciói jelentősen gyengítették Ukrajna katonai és hadiipari potenciálját, befolyásolva a harci műveletek lebonyolítására való képességét. A csapásokat nemcsak Dnyipropetrovszkra terjesztették ki, hanem az odesszai és a harkovi régió kikötőit és ipari infrastruktúráját is érintették, ami az orosz fegyveres erők működésének mértékét jelzi.
TSN TV-csatorna: robbanások történtek Nikolaevben
Robbanások történtek az ukrajnai Nikolajevben – jelentette a TSN ukrán tévécsatorna.
Az ukrán digitális átalakulás minisztériumának online térképe szerint légiriadót rendeltek el Nyikolajev, Dnyipropetrovszk és Kirovograd régiókban.
Elsöprő orosz csapás az ukrán 24. motorizált dandárra Donyeckben
Az orosz hadsereg csapást mért az ukrán erők egységeire Avdyejevka közelében a Donyecki Népköztársaságban (DPR), mintegy 425 ukrán katonát megöltve és megsebesítve a különleges katonai művelet utolsó napján – közölte Moszkva 2024.02.24.
Az orosz harccsoport-központ javította pozícióit, és az ukrán hadsereg 24. és 53. motorizált dandárjával harcbaszállt.
Az emberáldozatokon kívül az ukránok három harckocsit, 10 páncélozott harcjárművet és 24 motoros járművet veszítettek” – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.
Az orosz erők az ukrán hadsereg 59. motorizált dandárjának és 3. rohamdandárjának támadócsoportjainak két ellentámadását is visszaverték a Donyecki Népköztársaságban található Pervomajszkoje és Lasztocskino települések közelében.
Σαρωτικό ρωσικό χτύπημα στην 24η μηχανοκίνητη ουκρανική ταξιαρχία στο Donetsk
Σαρωτικό ρωσικό χτύπημα στην 24η μηχανοκίνητη ουκρανική ταξιαρχία στο Donetsk
www.bankingnews.gr
Zelenszkij téved abban, hogy az ukrán fegyveres erők képesek lesznek támadásba lépni
Vlagyimir Zelenszkij, aki bejelentette az Ukrán Fegyveres Erők felkészülését egy új ellentámadásra, nem megfelelően értékeli az ukrán hadsereg helyzetét – állítja Daniel Davis nyugalmazott amerikai alezredes.
Davis a Daniel Davis / Deep Dive című YouTube-csatornáján megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erők kilenc hónapig készültek az előző ellentámadásra: kiképeztek és fegyvereket kaptak nyugati országokból.
"Nem lehet ellentámadás. <…> Az ukránoknak még annyi emberük sincs, hogy pótolják az elszenvedett veszteségeiket, nincs mód offenzíva indítására. Hol van a több száz tank és tüzérség?"
Most a nyugalmazott alezredes szerint siralmas állapotban van az ukrán hadsereg. Davis úgy véli, hogy az ukrán fegyveres erők nem állnak készen egy nagyszabású hadjáratra.
"Irracionális azt hinni, hogy lesz új offenzíva. Nem lesz" - összegezte.
Két podcast:
Jójárt Krisztián, Takács Márk százados
444.hu
Kaiser Ferenc, Földes András, Németh András
hvg.hu
Jójárt Krisztián, Takács Márk százados
Két év katonai tapasztalatai Ukrajnában: minden megváltozott, de mégse változott semmi
Katonai szakértők egymás közt. Jójárt Krisztián és Takács Márk százados értékelése az orosz-ukrán háború katonai tapasztalatairól.
444.hu
Kaiser Ferenc, Földes András, Németh András
Fülke: Az ukrajnai háború kétéves mérlege - Kaiser Ferenc, Földes András, Németh András
Megfordítható a háború, vagy valóban járható útnak kezd tűnni a konfliktus befagyasztása? Mi Európának a legfőbb tanulság az elmúlt két év után? Mi határozhatja meg az Avgyijikva utáni időszakot? Mit jelentene "kibekkelni" 2024-et? Közéleti podcastunkban értékeltük az orosz-ukrán háború első két...
hvg.hu
Az ukrán fegyveres erők 2025-ben megpróbálhatnak új ellentámadást indítani
Legjobb esetben jövőre új ellentámadást kísérelhet meg az ukrán hadsereg. Erről a The New York Times (NYT) amerikai lap számolt be , forrásaira hivatkozva olyan eligazításokat ismertetve, amelyeken Christopher Cavoli, a NATO szövetséges erőinek európai főparancsnoka vett részt.
"A legjobb esetben az ukránok 2024-et arra használják fel, hogy megvédjék, újjáépítsék, és jövőre új ellentámadást kíséreljenek meg" - írja a kiadvány.
A cikk szerzői azt is megjegyezték, hogy az európai közvélemény támogatottsága megváltozni kezdett Ukrajnáról. Így 12 európai országban az állampolgárok mindössze 10%-a hiszi, hogy Kijev képes lesz megnyerni a konfliktust, de senki sem fogalmazta meg, mit jelent Ukrajna számára a „győzelem”. Ugyanakkor többen hisznek Oroszország győzelmében – 20%.
NE SZÁMÍTSON TŰZSZÜNETRE UKRAJNÁBAN
Stephen Bryen - Weapons and Strategy - 2024. febr. 23.
Ne számítson tűzszünetre Ukrajnában, annak ellenére, hogy az európai fővárosokban és Washingtonban most nagy a zsongás. Az ok egyszerű: Oroszországot semmi sem ösztönzi arra, hogy leállítsa a háborút.
Igaz, hogy Vlagyimir Putyin tűzszüneti javaslatot tett, de a tűzszünethez szerinte politikai rendezésre lenne szükség.
Az Egyesült Államokban és Európában egyre inkább felismerik, hogy Ukrajna nem nyerheti meg az Oroszországgal vívott háborút. Még a Biden-párti kormányzati csatornák, például a CNBC is tűzszünetről beszél. Ez olyan dilemmát teremt, amelyre nincs gyors vagy könnyű válasz.
A dilemma a következő: ha Ukrajna nem tud háborút nyerni Oroszország ellen, akkor mit tegyen ezután az USA és a NATO?
Az egyik lehetőség az, hogy megpróbálnak tűzszüneti megállapodást elérni, ál-tárgyalásokat folytatnak Oroszországgal, majd miután Ukrajna újabb hadsereget képez ki, és újra támadásba lendül, folytatják a harcokat.
De Oroszország nem fogja bevenni ezt a vödör disznózsírt, mivel a nyugati vezetők, különösen Angela Merkel volt német kancellár nyilvánosan kijelentette, hogy a Normandia-csoport 2014-es és 2015-ös tárgyalásai Oroszországgal (amelyek a Minszk I. és Minszk II. megállapodásokhoz vezettek) csak egy csel voltak, amivel időt akartak nyerni, amíg a NATO ukrán csapatokat képzett ki, hatalmas hírszerzési eszközöket vetett be Oroszország ellen, és hatalmas fegyverzetet szállított az ukrán hadseregnek, felkészülve a támadásra, amint készen állnak.
Ez a lecke kemény volt, különösen Vlagyimir Putyin számára, aki bízott Merkelben. Most már nem. Nem bízik egyetlen európaiban sem, de különösen nem bízik a németekben. Most már érti, hogy az összes "békekezdeményezés", amelyet Olof Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök hirdetett, Oroszország megtévesztésére irányult.
Dimitrij Medvegyev, Oroszország enfant terrible-je, aki most az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, még tovább megy. A Tass orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy Oroszország csak egy olyan új ukrán kormánnyal áll szóba, amelyben nincs jelen a "jelenlegi klikk", azaz Zelenszkij és cimborái.
Medvegyev néha a mélypontra süllyed, atomcsapásokkal fenyegetőzik, és olyan javaslatokat tesz, amelyek messze túlmutatnak a moszkvai konszenzuson. De Medvegyev megjegyzéseit nem lehet mind leírni: szerepet játszik abban, hogy Putyin ésszerűnek és felelősnek tűnjön, de néha Putyin gondolkodását visszhangozza. A mostani esetben, amikor a kijevi rendszerváltás szükségességéről beszél, Medvegyev úgy tűnik, hogy a Kreml Kijevvel és különösen Zelenszkijjel kapcsolatos hozzáállását tükrözi.
Az biztos, hogy az oroszok nem fognak egy olyan ellenséges kormánnyal üzletelni, amelynek olyan szereplői vannak, mint Kyrylo Budanov, aki az ukrán titkos hírszerzést vezeti, és akit Oroszországban köröznek. Budanov többek között politikai merényleteket hajtott végre az oroszok által ellenőrzött ukrajnai területeken és magában Oroszországban. Bár Oroszországtól sem idegen az ellenfelek kiiktatása, Budanov sokszor sikeres akciói miatt az oroszok megjelölt emberré tették őt.
Washington és a CIA imádja Budanovot. Ő az ő emberük. Elpusztíthatja a kritikus infrastruktúrát a Donbasszban, a Krímben és Oroszországban, miközben megöli a vélt ellenségeket, akik között orosz katonatisztek is vannak. Mindezt olcsón teszi, a tömeges fegyverszállítások költségeihez képest. Célzott támogatást kap amerikai és európai kémektől, valamint oroszországi és ukrajnai disszidensektől. Ez teszi őt Langleyben hőssé.
Zelenszkij is olyan problémát teremtett, amelyből számára nincs kiút. Rávette a Verhovna Radát, az ukrán parlamentet, hogy támogassa elnöki rendeletét, amely kimondja, hogy tilos Oroszországgal tárgyalni mindaddig, amíg az orosz csapatok el nem hagyják egész Ukrajnát, beleértve a Krímet is, és Putyint és másokat háborús bűnök miatt bíróság elé nem állítják. Nyilvánvaló, hogy ez a rendelet nem csak az Oroszországgal való tárgyalásokat blokkolja, de még ha Zelenszkij úgy dönt is, hogy elfelejti, az oroszok nem fogják.
Az elkövetkező napokban Ukrajna újabb és újabb csapásokat fog szervezni az orosz eszközök ellen, és felújítja a Krím bombázását, a lehető legkeményebb üzenetet szándékozik küldeni Putyinnak. Ha erre sor kerül, amerikai és NATO-támogatással, az jelentős orosz eszkalációval fog találkozni, és segíthet Oroszországnak dönteni a háborús célokról.
A közelmúltig Oroszországnak két háborús célja volt Ukrajnában.
Az egyik az volt, hogy a NATO-t kivonják az országból és demilitarizálják Ukrajnát. Az Oroszország által javasolt végkifejletben korábban Oroszország úgy gondolta, hogy miután a háború kedvező feltételekkel véget ér, a NATO kivonul és Ukrajna demilitarizálódik, Ukrajna biztonsági garanciákat kérhet bármelyik általa választott országtól.
Oroszország hozzáállása a háború céljaihoz azonban változóban van, és változhat. Medvegyev megjegyzései az ukrán "rendszerváltásról" az egyik lehetőség, ami szóba jöhet. Nyilvánvalóan az orosz területi nyereségek is terítéken lesznek, és Oroszország talán meg akarja szilárdítani azokat. De a "nagy kérdés" Oroszország elképzelése arról, hogy milyen lehet a jövőbeli Ukrajna.
Az egyik sablon szerint Oroszország megtartaná a területi nyereségeket, és Oroszország-barát kormányváltást követelne Kijevben. Ezt nem lehet választásokon keresztül megoldani, hanem valamiféle államcsínynek kellene történnie. Mivel Ukrajnában nincsenek választások, a kormányváltás csak nem alkotmányos eszközökkel történhet.
A második sablon szerint Ukrajnát három részre lehetne bontani. Az 1. rész az oroszokhoz csatolt területek lennének. A 2. rész egy baráti kormány lenne Kijevben. A 3. rész egy ukrán vezetésű "állam" lenne Nyugat-Ukrajnában, amely politikai kapcsolatokat létesíthetne Lengyelországgal.
Az oroszok már most arról beszélnek, hogy szükség van egy ütközőzónára, amely megvéd az orosz területet ért támadásoktól. Az olyan nagy hatótávolságú rakétákkal, mint az ATACMS, és a német nagy hatótávolságú cirkálórakéták, különösen a Taurus, lehetséges átadásával egy pufferzónának jóval a Dnyepertől nyugatra kell lennie.
Ha a kijevi kormányt megdöntik, a kormány maradványai visszavonulhatnak Lvovba vagy más, a NATO által védhető nyugati helyre, és így megvalósulhat az ütközőzóna.
A Bundestag elutasította a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába küldését, bár a német kormány szorgalmazza a politikai jóváhagyást.
Mindennek a vad kártyája a NATO, és különösen az, hogy a NATO-országok mennyire hajlandóak konfliktusba keveredni Oroszországgal.
A NATO nincs abban a helyzetben, hogy szárazföldi erőkkel fizikailag tehermentesítse Ukrajnát. A NATO-nak túl kevés katonája van, és azt kockáztatja, hogy egyes NATO-országok, különösen a balti államok, védtelenek és rendkívül sebezhetőek maradnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a NATO valóban közvetlen katonai erőt alkalmaz az ukrajnai háborúban, akkor azt repülőgépekkel teszi, hogy orosz katonai állásokat bombázzon, vagy esetleg megtámadja Oroszország szövetségesét, Fehéroroszországot, vagy alternatívaként megpróbálja lezárni Oroszország stratégiai enklávéját Kalinyingrádban. 1945-ben a szövetségesek (beleértve a Szovjetuniót is) Potsdamban megállapodtak abban, hogy Kalinyingrád (korábban Königsberg ) a Szovjetunió kezelésébe kerül.
Mások azt javasolták, hogy a szövetségesek megtámadhatják a Moldávia keleti határa mentén fekvő szakadár területet, Transzdnisztriát. Transdnistriában van egy orosz helyőrség, de nincs közvetlen szárazföldi híd, hogy az oroszok megvédjék a területet. Míg Kalinyingrádot nagyon erősen védik, addig Transdnistriát nem.
A NATO dilemmája azonban az, hogy nem minden NATO-tag fog beleegyezni a szerződés 5. cikkének végrehajtásába, hogy háborút indítson Oroszország ellen. Mindannyian tudják, hogy már így is nagyon vékony jégen mozognak, és hiányzik a közvélemény támogatása ahhoz, hogy háborút indítsanak Ukrajnáért. Ráadásul Európa vezetői együttese már most is átalakulóban van, és még inkább átalakul a nyárhoz közeledve, amikor újabb választásokat tartanak. Tekintettel arra, hogy az európai arzenálok nagyrészt kimerültek, az európai szárazföldi erők többnyire rossz állapotban vannak (Lengyelországon kívül), és az európai légierő túlértékelt, a legjobb NATO-politika az lesz, ha megpróbáljuk megtalálni a módját annak, hogy az oroszokkal szóba álljunk, akár Ukrajna összeomlása előtt, akár utána.
Közben a NATO vezetője, Jens Stoltenberg, aki a NATO főtitkára, bejelentette, hogy a NATO engedélyt adott Ukrajnának, hogy a hamarosan leszállított F-16-os repülőgépekkel Oroszországon belüli célpontokat támadjon. Erre válaszul az oroszok azt mondták, hogy ha amerikai gyártmányú F-16-osok csapást mérnek Oroszországra, akkor Ukrajna már nem lehet az egyetlen célpont.
Legjobb esetben jövőre új ellentámadást kísérelhet meg az ukrán hadsereg. Erről a The New York Times (NYT) amerikai lap számolt be , forrásaira hivatkozva olyan eligazításokat ismertetve, amelyeken Christopher Cavoli, a NATO szövetséges erőinek európai főparancsnoka vett részt.
"A legjobb esetben az ukránok 2024-et arra használják fel, hogy megvédjék, újjáépítsék, és jövőre új ellentámadást kíséreljenek meg" - írja a kiadvány.
A cikk szerzői azt is megjegyezték, hogy az európai közvélemény támogatottsága megváltozni kezdett Ukrajnáról. Így 12 európai országban az állampolgárok mindössze 10%-a hiszi, hogy Kijev képes lesz megnyerni a konfliktust, de senki sem fogalmazta meg, mit jelent Ukrajna számára a „győzelem”. Ugyanakkor többen hisznek Oroszország győzelmében – 20%.
NE SZÁMÍTSON TŰZSZÜNETRE UKRAJNÁBAN
Stephen Bryen - Weapons and Strategy - 2024. febr. 23.
Ne számítson tűzszünetre Ukrajnában, annak ellenére, hogy az európai fővárosokban és Washingtonban most nagy a zsongás. Az ok egyszerű: Oroszországot semmi sem ösztönzi arra, hogy leállítsa a háborút.
Igaz, hogy Vlagyimir Putyin tűzszüneti javaslatot tett, de a tűzszünethez szerinte politikai rendezésre lenne szükség.
Az Egyesült Államokban és Európában egyre inkább felismerik, hogy Ukrajna nem nyerheti meg az Oroszországgal vívott háborút. Még a Biden-párti kormányzati csatornák, például a CNBC is tűzszünetről beszél. Ez olyan dilemmát teremt, amelyre nincs gyors vagy könnyű válasz.
A dilemma a következő: ha Ukrajna nem tud háborút nyerni Oroszország ellen, akkor mit tegyen ezután az USA és a NATO?
Az egyik lehetőség az, hogy megpróbálnak tűzszüneti megállapodást elérni, ál-tárgyalásokat folytatnak Oroszországgal, majd miután Ukrajna újabb hadsereget képez ki, és újra támadásba lendül, folytatják a harcokat.
De Oroszország nem fogja bevenni ezt a vödör disznózsírt, mivel a nyugati vezetők, különösen Angela Merkel volt német kancellár nyilvánosan kijelentette, hogy a Normandia-csoport 2014-es és 2015-ös tárgyalásai Oroszországgal (amelyek a Minszk I. és Minszk II. megállapodásokhoz vezettek) csak egy csel voltak, amivel időt akartak nyerni, amíg a NATO ukrán csapatokat képzett ki, hatalmas hírszerzési eszközöket vetett be Oroszország ellen, és hatalmas fegyverzetet szállított az ukrán hadseregnek, felkészülve a támadásra, amint készen állnak.
Ez a lecke kemény volt, különösen Vlagyimir Putyin számára, aki bízott Merkelben. Most már nem. Nem bízik egyetlen európaiban sem, de különösen nem bízik a németekben. Most már érti, hogy az összes "békekezdeményezés", amelyet Olof Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök hirdetett, Oroszország megtévesztésére irányult.
Dimitrij Medvegyev, Oroszország enfant terrible-je, aki most az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, még tovább megy. A Tass orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy Oroszország csak egy olyan új ukrán kormánnyal áll szóba, amelyben nincs jelen a "jelenlegi klikk", azaz Zelenszkij és cimborái.
Medvegyev néha a mélypontra süllyed, atomcsapásokkal fenyegetőzik, és olyan javaslatokat tesz, amelyek messze túlmutatnak a moszkvai konszenzuson. De Medvegyev megjegyzéseit nem lehet mind leírni: szerepet játszik abban, hogy Putyin ésszerűnek és felelősnek tűnjön, de néha Putyin gondolkodását visszhangozza. A mostani esetben, amikor a kijevi rendszerváltás szükségességéről beszél, Medvegyev úgy tűnik, hogy a Kreml Kijevvel és különösen Zelenszkijjel kapcsolatos hozzáállását tükrözi.
Az biztos, hogy az oroszok nem fognak egy olyan ellenséges kormánnyal üzletelni, amelynek olyan szereplői vannak, mint Kyrylo Budanov, aki az ukrán titkos hírszerzést vezeti, és akit Oroszországban köröznek. Budanov többek között politikai merényleteket hajtott végre az oroszok által ellenőrzött ukrajnai területeken és magában Oroszországban. Bár Oroszországtól sem idegen az ellenfelek kiiktatása, Budanov sokszor sikeres akciói miatt az oroszok megjelölt emberré tették őt.
Washington és a CIA imádja Budanovot. Ő az ő emberük. Elpusztíthatja a kritikus infrastruktúrát a Donbasszban, a Krímben és Oroszországban, miközben megöli a vélt ellenségeket, akik között orosz katonatisztek is vannak. Mindezt olcsón teszi, a tömeges fegyverszállítások költségeihez képest. Célzott támogatást kap amerikai és európai kémektől, valamint oroszországi és ukrajnai disszidensektől. Ez teszi őt Langleyben hőssé.
Zelenszkij is olyan problémát teremtett, amelyből számára nincs kiút. Rávette a Verhovna Radát, az ukrán parlamentet, hogy támogassa elnöki rendeletét, amely kimondja, hogy tilos Oroszországgal tárgyalni mindaddig, amíg az orosz csapatok el nem hagyják egész Ukrajnát, beleértve a Krímet is, és Putyint és másokat háborús bűnök miatt bíróság elé nem állítják. Nyilvánvaló, hogy ez a rendelet nem csak az Oroszországgal való tárgyalásokat blokkolja, de még ha Zelenszkij úgy dönt is, hogy elfelejti, az oroszok nem fogják.
Az elkövetkező napokban Ukrajna újabb és újabb csapásokat fog szervezni az orosz eszközök ellen, és felújítja a Krím bombázását, a lehető legkeményebb üzenetet szándékozik küldeni Putyinnak. Ha erre sor kerül, amerikai és NATO-támogatással, az jelentős orosz eszkalációval fog találkozni, és segíthet Oroszországnak dönteni a háborús célokról.
A közelmúltig Oroszországnak két háborús célja volt Ukrajnában.
Az egyik az volt, hogy a NATO-t kivonják az országból és demilitarizálják Ukrajnát. Az Oroszország által javasolt végkifejletben korábban Oroszország úgy gondolta, hogy miután a háború kedvező feltételekkel véget ér, a NATO kivonul és Ukrajna demilitarizálódik, Ukrajna biztonsági garanciákat kérhet bármelyik általa választott országtól.
Oroszország hozzáállása a háború céljaihoz azonban változóban van, és változhat. Medvegyev megjegyzései az ukrán "rendszerváltásról" az egyik lehetőség, ami szóba jöhet. Nyilvánvalóan az orosz területi nyereségek is terítéken lesznek, és Oroszország talán meg akarja szilárdítani azokat. De a "nagy kérdés" Oroszország elképzelése arról, hogy milyen lehet a jövőbeli Ukrajna.
Az egyik sablon szerint Oroszország megtartaná a területi nyereségeket, és Oroszország-barát kormányváltást követelne Kijevben. Ezt nem lehet választásokon keresztül megoldani, hanem valamiféle államcsínynek kellene történnie. Mivel Ukrajnában nincsenek választások, a kormányváltás csak nem alkotmányos eszközökkel történhet.
A második sablon szerint Ukrajnát három részre lehetne bontani. Az 1. rész az oroszokhoz csatolt területek lennének. A 2. rész egy baráti kormány lenne Kijevben. A 3. rész egy ukrán vezetésű "állam" lenne Nyugat-Ukrajnában, amely politikai kapcsolatokat létesíthetne Lengyelországgal.
Az oroszok már most arról beszélnek, hogy szükség van egy ütközőzónára, amely megvéd az orosz területet ért támadásoktól. Az olyan nagy hatótávolságú rakétákkal, mint az ATACMS, és a német nagy hatótávolságú cirkálórakéták, különösen a Taurus, lehetséges átadásával egy pufferzónának jóval a Dnyepertől nyugatra kell lennie.
Ha a kijevi kormányt megdöntik, a kormány maradványai visszavonulhatnak Lvovba vagy más, a NATO által védhető nyugati helyre, és így megvalósulhat az ütközőzóna.
A Bundestag elutasította a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába küldését, bár a német kormány szorgalmazza a politikai jóváhagyást.
Mindennek a vad kártyája a NATO, és különösen az, hogy a NATO-országok mennyire hajlandóak konfliktusba keveredni Oroszországgal.
A NATO nincs abban a helyzetben, hogy szárazföldi erőkkel fizikailag tehermentesítse Ukrajnát. A NATO-nak túl kevés katonája van, és azt kockáztatja, hogy egyes NATO-országok, különösen a balti államok, védtelenek és rendkívül sebezhetőek maradnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a NATO valóban közvetlen katonai erőt alkalmaz az ukrajnai háborúban, akkor azt repülőgépekkel teszi, hogy orosz katonai állásokat bombázzon, vagy esetleg megtámadja Oroszország szövetségesét, Fehéroroszországot, vagy alternatívaként megpróbálja lezárni Oroszország stratégiai enklávéját Kalinyingrádban. 1945-ben a szövetségesek (beleértve a Szovjetuniót is) Potsdamban megállapodtak abban, hogy Kalinyingrád (korábban Königsberg ) a Szovjetunió kezelésébe kerül.
Mások azt javasolták, hogy a szövetségesek megtámadhatják a Moldávia keleti határa mentén fekvő szakadár területet, Transzdnisztriát. Transdnistriában van egy orosz helyőrség, de nincs közvetlen szárazföldi híd, hogy az oroszok megvédjék a területet. Míg Kalinyingrádot nagyon erősen védik, addig Transdnistriát nem.
A NATO dilemmája azonban az, hogy nem minden NATO-tag fog beleegyezni a szerződés 5. cikkének végrehajtásába, hogy háborút indítson Oroszország ellen. Mindannyian tudják, hogy már így is nagyon vékony jégen mozognak, és hiányzik a közvélemény támogatása ahhoz, hogy háborút indítsanak Ukrajnáért. Ráadásul Európa vezetői együttese már most is átalakulóban van, és még inkább átalakul a nyárhoz közeledve, amikor újabb választásokat tartanak. Tekintettel arra, hogy az európai arzenálok nagyrészt kimerültek, az európai szárazföldi erők többnyire rossz állapotban vannak (Lengyelországon kívül), és az európai légierő túlértékelt, a legjobb NATO-politika az lesz, ha megpróbáljuk megtalálni a módját annak, hogy az oroszokkal szóba álljunk, akár Ukrajna összeomlása előtt, akár utána.
Közben a NATO vezetője, Jens Stoltenberg, aki a NATO főtitkára, bejelentette, hogy a NATO engedélyt adott Ukrajnának, hogy a hamarosan leszállított F-16-os repülőgépekkel Oroszországon belüli célpontokat támadjon. Erre válaszul az oroszok azt mondták, hogy ha amerikai gyártmányú F-16-osok csapást mérnek Oroszországra, akkor Ukrajna már nem lehet az egyetlen célpont.
Jézusom, ezt a f.szságot!
Kulabá pedig hülyébb, mint egy varnyú.
Somkuti, Stier, Kastély Robi és nyugger (az elején Castelnek nincs hangja), Ultrahang