érdemes visszamenni az időben oda amikor legfontosabb katonai szövetségesünk a világ talán legnagyobb katonai hatalma azt követelte hogy küldjük ki a katonáinkat a szovjetunió ellen
akkor ezek a viták lezajlottak a magyar médiában parlamentben hátsószobákban, és magyarország arra jutott hogy küldeni kell azt a sereget, különben kedves szövetségesünk úgy megszáll minket mint a pinty
és kiküldtük a 2. magyar hadsereget a don kanyarba
mindez már történelem
most azt szeretné legfontosabb katonai szövetségesünk a világ legnagyobb katonai hatalma hogy küldjünk katonákat oroszország ellen
figyeljük meg, az előző pontosan ugyanilyen szituációhoz képest - amikor még el lehetett gondolkodni azon hogy de mi lesz ha ellenállunk annak a megszállásnak - ez az egyetlen különbség:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1900051.tv
a félreértések elkerülése végett, ezt a törvényt nem egy vesztes háború után a fegyverletétel és a feltétel nélküli megadás részeként kényszerítették ránk, hanem a magyar parlament tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el
ne legyenek illúzióink az ügyben, magyarország egyáltalán nem egy önálló, szuverén ország
Azért ez a párhuzam nem teljesen állja meg a helyét. 1941-ben nem csak a német megszállástól való félelem, hanem a bécsi döntésekkel már visszakapott területek megtartásának vágya és esetleges új terület (vissza)szerzés reménye is szerepelt a belépésünk okai közt. 1941 júniusban csak a Szovjetunió ellen léptünk hadba, de már áprilistól hadat viseltünk Jugoszlávia ellen és azért a belépésért tényleg kaptunk is koncot, a délvidéket.
1941 áprilisban még nem volt közvetlen fenyegetés, hogy a németek megszállnak, ha nem lépünk hadba Jugoszlávia ellen. Most viszont nem ígér nekünk semmit a NATO/USA a vágóhídra hajtásunkért cserébe és veszítenünk sincs mit azzal, hogy ellenállunk.
Illetve a belépés oka volt az a hit is, hogy a németek győzni fognak, mert addig Hitler ugyanúgy maga alá gyűrte a kontinentális Európát, az orosz területeken kívül, mint Napóleon és az elején úgy látszott, hogy a szovjet haderőt is könnyedén legyőzi. Most az ukrán háborús helyzet nagyon nem a NATO győzelmét vetíti előre. Van De Lejjebb, Stoltenberg, a paki csávó ott az angoloknál, Mikron, vagy Bidé bá pedig nagyon nem Hitler, vagy Napóleon.
Akkor a magyar német viszony feltétlen baráti volt. Most a magyar amerikai aligha nevezhető barátságosnak. Akkor fel sem merült, hogy visszadumáljunk a németeknek, itt-ott akadályozzuk őket. Most folyamatosan ezt csináljuk.
Természetesen benne van a pakliban, hogy megpuccsolhatnak, megszállhatnak. De ez mennyivel lenne rosszabb annál, mint hogy önként megyünk a vágóhídra USA parancsra? Mit veszíthetünk az ellenállással? Azt írod, hogy Magyarország nem szuverén. Ez részben igaz. De csak részben. Pont azzal vagyunk szuverénebbek, mint a többi tag, hogy ellenállunk, időt húztunk, kivételeket, engedményeket csikarunk ki. Aki időt nyer, életet nyer és a jelenlegi ukrán vezetés, állapotok szavatossága erősen véges. Aki eléri, hogy előtte másokat küldjenek és vagy ki tud farolni a sorból, vagy a sor végére tud kerülni, az nagyobb eséllyel úszhatja meg. Ha ezt nem tennénk, akkor vesztenénk el teljesen a szuverenitásunkat. És akkor mindegy lenne, hogy meg vagyunk-e szállva, vagy sem. Mert megszállás nélkül is az amerikaiak (vagy a brüsszeli beépített embereik) parancsolnának Magyarországon. De ez egyelőre nincs így.
Ha tetszik, fel lehetne tenni úgy is a kérdést, hogy sokkal rosszabb lett volna, ha 1944 helyett már 1941-ben megszállnak? A megszállástól való félelmünkben megéri úgy viselkednünk, mintha már eleve meg lennénk szállva? Pillanatnyilag azért még nem így viselkedik a vezetésünk. Mindamellett hogy én sem örülők annak, hogy - ha ránk vonatkozó kivételekkel is, de - megszavaztuk az EU embargós csomagjait, az ukránok finanszírozását, vagy a finn és svéd NATO tagságot.
Persze lehetne aktívan védekezni az ilyen veszély ellen. Például ahogy bejött a Fidesznek a 2022-es parlamenti választáskor az a népszavazás, amire jó érzésű ember csak egy irányba szavazhatott, úgy a 2024 június 9-i EP és önkormányzati választáshoz is hozzá lehetne csapni egy népszavazást arról, hogy magyar katonákat és fegyvereket nem lehet Ukrajnába küldeni. Borítékolható az elsöprő eredmény. A Fidesz választási eredményét segítené, hiszen azt az üzenetet küldi, hogy a Fidesz a végsőkig kiáll amellett, hogy kimaradjunk a háborúból. Majd az elsöprő eredményre hivatkozva ezt be lehet betonozni akár az alkotmányba is a 2/3-al. Kifelé lehet hivatkozni a népakaratra és az alkotmányra. Hiába lenne akár egy kormányváltás is, elméletileg amíg az alkotmányosság szikrája megmarad, ez a döntés a következő kormányt is kötné.