Erre is volna egy megoldás, a vízügyesek már igen régóta tudják.Itthoni gazda leszerződés után kap jó pár auditot, mire átveszik és kifizetik. Nem hinném, h megéri a buktát kockáztatni.
De mindegy is, mert 5-10 év múlva lesz egy alföldi homok sivatag, ami még ennyire sem lesz képes konkurálni az ukrán dömpinggel.
A Dunán Pest felett mintegy 36 gát, helyenként vizi erőművekkel található a forrásig. Ez öntözést és hajózhatóságot, közúti - vasúti közlekedést is szolgál a hidak mellett. Ennek hatására a magyar szakaszon folyó viíz nagy sebességű, és nincs benne hordalék. Ez kimossa a medret, a XIX sz közepéhez képest az átlag vízszint 3 méterrel lejjebb van, és tovább süllyed, jelen esetben is. A Tiszán ugyanaz a helyzet - süllyedés. Akinek ásott kútja van, az Alföldön láthatja hogy pár évtizedek alatt is helyenként métereket sülyedt a talajvíz, hatására a növények fák nem kapnak elég vizet.
A vizes szakmában egy egyetemeken is tanított ökölszabály, ha egy folyón bárhol gátat emelnek - pont a meder kimosás vízszint süllyedés miatt egymás után tárolózni kell már a tengerig - akár tetszik akár nem.. Románok ezért kezdtek bele a 2 meglévő dunai gát (pld Vaskapu I. 2100 MW) és vizierőmű üzemeltetése mellett + 2 új tározós erőmű építésébe a Dunán - mert környezetvédelemből muszály, ők se akarnak sivatagot a román Alföldre. Ideje lenne a román példát ebben követni.
De hogy kapcsolódjunk az ukrán topichoz, ott a Dnyepere, Kiev északi határában épített vizierőmű (majd' Balatonnyi tó Kiev felett) után a gátsort kihajtották egészen a tengerig , úgy ahogy kell. 6 db nagyobb tározó van vizierőművekkel rajta, így 1677 km hosszban hajózható is. Néhányat ebből én is láttam, a helyszinen megcsodálva, hogy majd' egy évszázada is mekkora munkával készült el.. Krim mezőgazdasága is ezért lendült fel, az onnan kapott öntőzővíz miatt.