Utólagos engedelmetekkel visszakanyarodnék egy szerintem inkább esélyesebben ketyegő bombához a Kárpátalja témakörtől.
Ez utóbbihoz kapcsolódó hozzászólásokat már egy ponton túl nem olvastam, mert nem tudom, hogy egyáltalán van e bármennyi mozgásterünk!?
A forró kérdés szerintem inkább az, hogy a nato "békefenntartókkal" bevonulna e oda, ahol nem is voltak, nincsenek is szárazföldi harcok?
Szerintem részükről igény határozottan van rá.
Kérdés 2, hogy ehhez mit szólnának az oroszok?
Egyrészt orosz szemmel, az ottani ukrán lakosság elég khm. problémás, másrészt viszont harcok és veszteség (elsőre elütöttem, tényleg véletlenül veszettséget írtam) nélkül vonulnának be a nyugatiak, foglalnának el exszovjet területeket, kerülve dedikáltan is közelebb Oroszországhoz, Moszkvához.
Miközben ott az emocionális vonal is, többszörösen is:
Az oroszok vérrel, pótolhatatlan veszteségekkel foglalnak el (nyugati megközelítés)/vissza (orosz megközelítés) területeket, ráadásul már nagyrészt romokként. Oké, a termőföld, nyersanyagkincsek letermelése nem károsodik annyira, elég annyi embernek oda költözni majd, akik a mai termelési/technológiai/társadalmi körülmények között ezt megtudják oldani.
Szóval orosz szemmel visszás és baleknek tűnő dolog lehet látni azt, hogy az ukrán területek kikaparása a tűzből kinek mennyibe kerül...
Egyáltalán; az oroszok hagynák e, hagyhatnák e bevonulni a nyugati erőket ? (Még ha hülyén is hangzik ez a szó a lengyelekre, románokra.)
Sejtésem szerint a nyugatukránok elfognak oda jutni (elfogják oda juttatni a "fegyvertársaik"), hogy maguk hívják be a "békefenntartókat".
Onnantól eleve problémás lenne jogilag orosz részről megakasztani valamivel e bevonulást.
Mivel lehetne?
Lerohanással a pl. lengyel határig? Az feketén-fehéren kard ki kard. Teljes körű eszkaláció egy új, orosztól elég távoli frontvonallal.
Inkább tudom laikusként elképzelni közvetlenül a pl. lengyel-ukrán határnál a bevonulási útvonalak megcsapkodását - közvetlenül a nyugati csapatok orra elé a mostani muskátlis, gerberás - most már mogyorós is -rendszeres vonalzárással, hogy lelohadjon a lelkesedésük, elmenjen a kedvük.
Ugye mennyire elrugaszkodottnak tűnő gondolatok!?
Pedig ha visszanézzük a tippjeinket, látszik, hogy a politikai szándékokat leszámítva végig vakon találgattuk, hogy mik lesznek orosz részről a következő lépések, a reakciók, az eszkalációk - bármire is.
Most is vakon találgatunk a "Hogyan tovább orosz részről?" illetően, holott már 3 éve tart a harc. Annyit már ismerünk a logikájukról, hogy nem ismerjük a logikájukat és rendre nem találjuk el a következő lépésüket - ahelyett, ahogy a nyugat tenné, vagy ahogy mi tennénk itt "az utcabeli ismerős" eszével.
Amit gondoltunk eddig a hidegháborús (oroszokról) szovjetekről együtt/egymás mellett élve, amit gondolunk róluk vélve őket ismerni, azt totálisan nem hozzák.
Mintha nem is ők lennének, hanem valami idegen faj. (Nyilván nem, nem kell UFO topikos szemléletet belelátni).
Más. (Más?)
Említve volt egy hozzászólásban Trump. Trump-USA.
USA - a legendás konfliktusainak külső-belső utólagos lekommunikálása-visszhangja.
A téma szempontjából szerintem.
Vietnam:
Az szovjetek (nyugati megnevezéssel oroszok) proxyztak. Vietnam az USA-nak kudarc volt.
De! Mindenki látta és elismerte, hogy az ott bevetett fegyvereik korszerűek és élenjáróak - nem ezen múlott a végkifejlet, hanem a politikának remegett meg a keze.
Szerbia.
Az oroszok leginkább a szovjet exportfegyvereikkel voltak a reflektorfényben. Szerbia is valahol végül az USA-nak kudarc volt, hiszen szárazföldön be sem merte tenni a lábát és az érdekszférájába nem tudta bevonni a magországot..
De! Mindenki látta és elismerte, hogy az ott bevetett fegyvereik korszerűek és élenjáróak - nem ezen múlott a végkifejlet, hanem a politikának remegett meg a keze.
II. iraki háború:
Az oroszok leginkább a szovjet exportfegyvereikkel voltak a reflektorfényben. Irak végül az USA-nak kudarc volt.
De! Mindenki látta és elismerte, hogy az ott bevetett fegyvereik korszerűek és élenjáróak - nem ezen múlott a végkifejlet, hanem a politikának remegett meg a keze.
Afganisztán:
Az oroszok leginkább tán a Kalasnyikovjaikkal voltak szimbolikusan jelen. Afganisztán végül az USA-nak kudarc volt.
De! Mindenki látta és elismerte, hogy az ott bevetett fegyvereik korszerűek és élenjáróak - nem ezen múlott a végkifejlet, hanem a politikának remegett meg a keze.
Ukrajna.
Hát igen...
Az oroszok vannak a frontvonalban! Elsőként a II.VH. vége óta!
Az USA látszólag proxyzik. De csak a jámbor, Reuters halmazból tájékozódók szerint.
Az általunk gondolni vélt eredeti USA tervek (Krím, Donbassz visszaszerzése mindenképp) erősen úgy tűnik, hogy bukni fognak.
De! Mindenki láthatja és kénytelen lesz elismerni azt is, hogy az USA ott bevetett fegyvereik bár hirdetetten korszerűek és élenjáróak - de semmivel nem fronttűrőbbek és ütésállóbbak, mint az orosz fegyverek. Sőt talán jobban oda a nimbuszuk, a király meztelen.
Ahogy itt már a had és harcvezetés is felsülni látszik - most már direktben az oroszok ellen harcolva - ellentétben a korábbiakkal, ahol csak a politikusokat lehetett szidni.
Az USA felsülése itt már emblematikus, szimbolikus és precedens értékű: Mert rajta kívül kettő nukleáris világhatalom van.
Az egyikkel - bár gazdaságilag vele nem összehaonlítható, nukleárisan annál inkább - épp harcol, a másik talán nukleárisan még nincs egy ligában, de gazdaságilag és lassan katonailag igen. S nem mellesleg nem sérült sem a raktárkészlete, sem a hadigazdasága, sem a presztizse.
Az USA elvileg most nem veszíthet, mert ez nem a felejthető kaland kategória. Itt a kocka el lesz vetve.
Így kell nézni, hogy mit mer majd megtenni Trump és a politikai felelősségel nem terhelt valódi hatalombirtokosok.