Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ez egy valódi dokumentum film vagy valami paródia. Ha igazi akkor szerintem semmi sem változott. A kifogás az megy.
A ket római ló segge befolyásolya a modern harckocstervezèst is. A Leo 2 tervezésénél
pl kivûlről befelé haladtak, mert adott volt az alagutak szélessége, ami ugyebár a sinek nyomtàvához igazodik, amin az uj járgànynak át kellett fèrnie.
Kerdés: az orosz lovaknak szélesebb seggûk van-e ?
Továbbra is kérdéses az orosz vonal.A fele (sem) igaz:
Semmi igazság nincs a két lófenék legendában, elég az(a felének ) egynek is: a dolog eredete az ipari forradalom szénbányáiban keresendő, ahol az egy (az az egy darab : ) ló ment a sínek között csilléket vontatva, és az általánosan használt ló t̶í̶p̶u̶s̶ fajta mérete adta (kb.) a sínek közötti távolságot, hogy botladozás nélkül tudjon vontatni.
Volt néhány ország, ahol különbözött a nyomtáv, így inkább áttértek az angolszász 1435 mm-re. De az oroszok - ki tudja milyen okból - nem akartak beállni a sorba, tehát náluk maradt a nagyobb nyomtáv...Továbbra is kérdéses az orosz vonal.
Mit adjunk a hasmenéses vizilónak?Mit tanulhatunk a vízilovaktól?
Lehetetlen lefogyni sok sétálással és zöld növények és saláta evéssel.
Továbbra is kérdéses az orosz vonal.
Humornak szántam a "Továbbra is kérdéses az orosz vonal." bejegyzésemet.1. Igaz, hogy a bányákban, de kesőbb a lóvasutak nagy részénél is egy ló, illetve több egymàs előtt fogott ló huzta a csillét, kocsikat, mert csak igy tudtak a sinpár nyomtàván belûl menni. Legyen az akàrmilyen széles...!!!
2. De bányákban nem igen ismert az 1435mm nyomtàv, még a modern időkben sem, nem hogy az ipari forradalom idejèben. Akkor és ma 600mm nyomtàv a szokâsos. .
3. Régebben az elterő, egyedi nyomtàvnak több ( ma már nehezen erthető ) oka volt, ami főleg abban keresendő, hogy a vasútat kezdetben magántàrsaságok épitették:
- Hogy a konkurrens vasúttársaság vonata véletlenûl se tudja a “ saját” hálózatot használni.
- Hogy az ellenséges ország egy háború esetében ne tudja a “mi” vasúthálózatunkat használni. (Oroszok!)
- Ahol sok alagút kellett, ott gyakran keskenyebb nyomtávst hadználtak, mert igy az alagút is olcsóbb volt.
Aztán, amikor a vasúti hálózatot államositották, mindez nagyon nem jött jól.
Pl a londoni tube különbözö vonalai gyakran ugy lettek épitve eredetileg, hogy ne erintsék egymàst, mett mindegyiket más társaság müködtette és egymàssal vères versenyben voltak. Azert kell Londonban gyakran olyan sokat gyalogolni átszálláskor.
Egyenlőre ennyi!
PS: itt a nyomtávon vitatkozunk. A HUN T-72 topik meg árvàn maradt!
1. Igaz, hogy a bányákban, de kesőbb a lóvasutak nagy részénél is egy ló, illetve több egymàs előtt fogott ló huzta a csillét, kocsikat, mert csak igy tudtak a sinpár nyomtàván belûl menni. Legyen az akàrmilyen széles...!!!
2. De bányákban nem igen ismert az 1435mm nyomtàv, még a modern időkben sem, nem hogy az ipari forradalom idejèben. Akkor és ma 600mm nyomtàv a szokâsos. .
3. Régebben az elterő, egyedi nyomtàvnak több ( ma már nehezen erthető ) oka volt, ami főleg abban keresendő, hogy a vasútat kezdetben magántàrsaságok épitették:
- Hogy a konkurrens vasúttársaság vonata véletlenûl se tudja a “ saját” hálózatot használni.
- Hogy az ellenséges ország egy háború esetében ne tudja a “mi” vasúthálózatunkat használni. (Oroszok!)
- Ahol sok alagút kellett, ott gyakran keskenyebb nyomtávst hadználtak, mert igy az alagút is olcsóbb volt.
Aztán, amikor a vasúti hálózatot államositották, mindez nagyon nem jött jól.
Pl a londoni tube különbözö vonalai gyakran ugy lettek épitve eredetileg, hogy ne erintsék egymàst, mett mindegyiket más társaság müködtette és egymàssal vères versenyben voltak. Azert kell Londonban gyakran olyan sokat gyalogolni átszálláskor.
Egyenlőre ennyi!
PS: itt a nyomtávon vitatkozunk. A HUN T-72 topik meg árvàn maradt!
Humornak szántam a "Továbbra is kérdéses az orosz vonal." bejegyzésemet.
Igen, egyik ok mindenképpen, hogy nehezebb támadni az országot, pláne, ha nincs rekvirálható kocsi mozdonnyal. De a jószándékú ember még azt is mondhatná, hogy az oroszok nem akarnak támadni.
Továbbá a szélesnyomtávnál a tengelyterhelés magasabb lehet, tehát gazdaságosabb.
Továbbá találtam:
"
A korai vasútvonalak (plána a lóvasúti vonalak) építésekor még nem létezett "szabványos" nyomtávolság, így ezek gyakran készültek eltérő nyomtávval.
Az első orosz vasútvonal 1829 mm-es nyomtávval épült meg, az első 1524 mm-es vonal (a mai 1520 mm-es nyomtáv elődje) a Moszkva-Szentpétervár vonal építésekor került kiválasztásra, mégpedig az USA déli részén akkorra már kiépült hálózat mintájára (ott később átépítették a vonalakat). Ekkor még szó sem volt stratégiai megfontolásokról, hiszen lényegében vasúthálózatok sem léteztek, az egyes vonalak nem csatlakoztak egymáshoz, gyakran többszáz kilométer távolság volt köztük. Mire szóba jött egyáltalán az eltérő nyomtáv okozta stratégiai előny, addigra a kiépült hálózat hossza és a járműállomány mérete miatt egyébként sem lett volna értelme belefogni a normál nyomtávra való átépítésbe.
Érdekesség, hogy az 1435 mm-es, "Stephenson féle" nyomtávolságot még az Egyesült Királyságban is csak 1846-ban vezették be szabványként, előtte ott is eltérő nyomtávolsággal épültek ki a korai vonalak.
A kontinensen már a korai vasútépítéseknél is azért részesítették előnyben az 1435 mm-es nyomtávot, mert a vasútépítő mérnököket Angliából szerződtették és/vagy onnan rendelték a mozdonyokat. A néhány évvel-évtizeddel később ébredők pedig a már kiépült 1435 mm-es nyomtávú európai vasútvonalak mérnökeit és mozdonygyárait kérték fel a vasútvonalaik kiépítésekor. "
Cigi!
Gondolom utána beterelik oket 1 nagyobb edénybe, majd kapnak sport program nak 1 unatkozó cicust....