[HUN] AERO L-39 Skyfox

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

ez mondjuk teccik
502473338_1112508564249706_2570946785812174161_n.jpg
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

 
De ez nem felderítő repülő, hanem kiképző 8 db kiképző és 4 felderítő/könnyű támadóa rendelés, de azok majd a legvégén jönnek vagy lehet hogy sosem.
mi a különbség a kiképző és a felderítő képességgel rendelkező könnyű támadó fegyverzete közt ?
Csak az utóbbi tud irányított fegyverzetet kezelni és légiharc rakétát, míg a kiképző csak buta bombát/rakétát és gépágyú konténert tud hasznosítani?
 
mi a különbség a kiképző és a felderítő képességgel rendelkező könnyű támadó fegyverzete közt ?
Csak az utóbbi tud irányított fegyverzetet kezelni és légiharc rakétát, míg a kiképző csak buta bombát/rakétát és gépágyú konténert tud hasznosítani?
Tekintve hogy rajzon se létezik még a rák tudja :D
De "harcimarci" verzióhoz megerősített bekötési pontok, satöbbi kell majd az tuti.
 

A Skyfox átadás része egy 2022. április 17-én aláírt szerződésnek, amelynek értelmében az Aero Vodochody összesen 12 darab L-39 Skyfox repülőgépet szállít: nyolcat AJT-ként, négyet pedig felderítő változatként konfigurálva. A szerződés magában foglalja földi berendezések, szimulátorok és egy képzési program leszállítását is, amelynek keretében az Aero mérnökei és szakemberei a Kecskeméti Légibázison maradnak, hogy támogatást nyújtsanak a repülőgép szolgálatba állításakor.

Eddig három magyar oktatópilóta és 16 technikus teljesítette sikeresen a kiképzést az Aeróval. A pilóták közel 100 kiképzőrepülést hajtottak végre, beleértve az éjszakai repüléseket és a kötelékrepüléseket.

Az L-39 Skyfox, más néven L-39NG, az Aero Vodochody L-39 Albatros repülőgépének utódja, amelyet mind a meglévő L-39-esek továbbfejlesztéseként (L-39NG 1. fázis), mind pedig új építésű repülőgépként ( L-39NG 2. fázis (Skyfox)) kínáltak.

Az első L-39NG prototípus 2018. december 22-én hajtotta végre első repülését. A 9,37 méteres szárnyfesztávolságú típust egy Williams FJ44-4M turbólégcsavaros hajtómű hajtja, amely 16,89 kN tolóerőt fejt ki, és maximálisan 900 km/h valódi légsebességet érhet el 6000 méteres magasságban.

A Magyar Légierő négy felderítő változatú Skyfox vadászgépét egy Wescam MX-15E elektrooptikai érzékelővel szerelik fel, amely a törzs alá lesz szerelve.

„A mai nap jelentős mérföldkő a Magyar Honvédség életében, és azon belül is a Magyar Légierő fejlesztésében” – idézte Kutnyánszky Zsoltot, a haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkárt az Aero sajtóközleménye. „Az első L-39NG Skyfox sugárhajtású kiképző repülőgép érkezése nemcsak új szintet jelent harci repülési képességeinkben, hanem tükrözi azt a határozott, dinamikus és céltudatos katonai fejlesztési programot is, amelyet elindítottunk és következetesen folytatunk. Ennek a fejlesztésnek a részeként létrehoztunk egy korszerű szimulációs központot; ez a létesítmény egyedülálló lesz Magyarországon, sőt a régiónkban is. A legújabb kiképzőrendszert és az L-39NG Skyfox repülőgépet integráljuk a NATO Flight Training Europe programjába, ezzel is erősítve a Szövetséget.”

Viktor Sotona, az Aero Vodochody elnöke és igazgatótanácsának elnöke hozzátette: „Nagy örömömre szolgál, hogy jelen lehetek ezen a fontos eseményen, amikor az első három L-39 Skyfox repülőgép a Magyar Légierő részévé válik. Magyarország a NATO elismert tagja, és magas követelményeket támaszt fegyveres erőinek képességeivel, különösen a vadászpilóták kiképzésével szemben. Ezért nagy örömünkre szolgál, hogy az L-39 Skyfoxot választották a következő generációs magyar vadászpilóták kiképzőplatformjának. A mai átadás közös erőfeszítéseink csúcspontját jelenti, és egyben új fejezetet és hosszú távú partnerséget nyit. Várjuk a további együttműködést a Magyar Honvédséggel.”
 
Elvileg idén teljes lesz a flotta.

A Magyar Honvédséghez 2025. május 30-án érkezett meg az első három kiképző gép, majd ezt követően még ebben az évben további öt gép követi őket. A négy felderítő változatú repülőgép a tervek szerint 2028-ban érkezik.

 

A Skyfox átadás része egy 2022. április 17-én aláírt szerződésnek, amelynek értelmében az Aero Vodochody összesen 12 darab L-39 Skyfox repülőgépet szállít: nyolcat AJT-ként, négyet pedig felderítő változatként konfigurálva. A szerződés magában foglalja földi berendezések, szimulátorok és egy képzési program leszállítását is, amelynek keretében az Aero mérnökei és szakemberei a Kecskeméti Légibázison maradnak, hogy támogatást nyújtsanak a repülőgép szolgálatba állításakor.

Eddig három magyar oktatópilóta és 16 technikus teljesítette sikeresen a kiképzést az Aeróval. A pilóták közel 100 kiképzőrepülést hajtottak végre, beleértve az éjszakai repüléseket és a kötelékrepüléseket.

Az L-39 Skyfox, más néven L-39NG, az Aero Vodochody L-39 Albatros repülőgépének utódja, amelyet mind a meglévő L-39-esek továbbfejlesztéseként (L-39NG 1. fázis), mind pedig új építésű repülőgépként ( L-39NG 2. fázis (Skyfox)) kínáltak.

Az első L-39NG prototípus 2018. december 22-én hajtotta végre első repülését. A 9,37 méteres szárnyfesztávolságú típust egy Williams FJ44-4M turbólégcsavaros hajtómű hajtja, amely 16,89 kN tolóerőt fejt ki, és maximálisan 900 km/h valódi légsebességet érhet el 6000 méteres magasságban.

A Magyar Légierő négy felderítő változatú Skyfox vadászgépét egy Wescam MX-15E elektrooptikai érzékelővel szerelik fel, amely a törzs alá lesz szerelve.

„A mai nap jelentős mérföldkő a Magyar Honvédség életében, és azon belül is a Magyar Légierő fejlesztésében” – idézte Kutnyánszky Zsoltot, a haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkárt az Aero sajtóközleménye. „Az első L-39NG Skyfox sugárhajtású kiképző repülőgép érkezése nemcsak új szintet jelent harci repülési képességeinkben, hanem tükrözi azt a határozott, dinamikus és céltudatos katonai fejlesztési programot is, amelyet elindítottunk és következetesen folytatunk. Ennek a fejlesztésnek a részeként létrehoztunk egy korszerű szimulációs központot; ez a létesítmény egyedülálló lesz Magyarországon, sőt a régiónkban is. A legújabb kiképzőrendszert és az L-39NG Skyfox repülőgépet integráljuk a NATO Flight Training Europe programjába, ezzel is erősítve a Szövetséget.”

Viktor Sotona, az Aero Vodochody elnöke és igazgatótanácsának elnöke hozzátette: „Nagy örömömre szolgál, hogy jelen lehetek ezen a fontos eseményen, amikor az első három L-39 Skyfox repülőgép a Magyar Légierő részévé válik. Magyarország a NATO elismert tagja, és magas követelményeket támaszt fegyveres erőinek képességeivel, különösen a vadászpilóták kiképzésével szemben. Ezért nagy örömünkre szolgál, hogy az L-39 Skyfoxot választották a következő generációs magyar vadászpilóták kiképzőplatformjának. A mai átadás közös erőfeszítéseink csúcspontját jelenti, és egyben új fejezetet és hosszú távú partnerséget nyit. Várjuk a további együttműködést a Magyar Honvédséggel.”
MX-15E?
Vettünk egy pilótás drónt….akarom mondani, négyet….
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


A repülőgépek érkezése csak az első mérföldkő volt, de a feladatok java ezután következik. Az új típusról, a neki szánt feladatokról Csák Sándor őrnaggyal, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár hajózójával beszélgettünk, aki az alakulat Harcászati Kiképző Repülőszázadának parancsnokhelyettese. Hozzá tartoznak mindazon feladatok, melyek az új L-39NG (még újabb nevén Skyfox) érkezésével, rendszeresítésével és a képzési háttér felállításával kapcsolatosak. Csák Sándor őrnagy egyben egyike azon három pilótának, Szabó Tamás őrnaggyal és Balázs Ferenc századossal együtt, akik elsőként kapták meg átképzésüket a Skyfoxra. A képzésük egyébként, a Magyar Honvédségnek legyártott repülőgépeken zajlott Csehországban hosszabb-rövidebb idejű etapokban. A repülőgépek leszállítása előtt természetesen megtörténtek a szükséges logisztikai előkészítések, a repülőműszaki állomány átképzésével megteremtették a kecskeméti repülőtéren azokat a feltételeket, melyek a gépek üzemeltetéséhez, tárolásához, kiszolgálásához szükségesek.

A most megérkezett új repülőgépekre alapvetően azért van szüksége a Magyar Honvédségnek, mert az elmúlt években jelentősen megváltozott – azaz újraindult – a magyarországi állami légijármű vezető képzés, miközben megszűnt az NFTC program (NATO Flying Training in Canada), ami biztosította a Gripen vadászrepülőgépekre az utánpótlásképzést, igen magas színvonalon, Kanadában. Így egyrészt hazai bázisra alapozva szükségessé vált a kieső nemzetközi képzés kiváltása, egyben Magyarország is kezdeményezője volt egy új európai NATO pilóta kiképző program létrehozásának, az NFTE-nek (NATO Flight Training in Europe), melyhez felajánlották az L-39NG nyújtotta képességeket.

Csák Sándor őrnagy úgy fogalmazott: „A saját állományunk képzésén és a különböző gyakorlatokban, feladatokban a Gripen típus leterheltségének csökkentésén túl a fő cél a pilótaképzés biztosítása. Jelenleg a Magyar Honvédségben a Gripen a csúcskategória, a Zlin motoros kiképző repülőgépek Szolnokon pedig az alapkategória. E kettő közé most beékelődik az L-39NG, a maga már vadászos stílusával, de csökkentett teljesítményével. A repülőgép eleve kétüléses kialakítással lett tervezve, kifejezetten oktatásra, – mint annak idején az NDK örökségből származó L-39ZO repülőgépek is – ugyanakkor ezek a gépek már az új generációt képviselik. A gyártó teljesen újragondolta a repülőgépet, nagyon sok mindent kicseréltek benne, több elektronikát kapott, tehát a korábban tapasztaltak javarésze, például a hagyományos műszerezettség, eltűnt belőle, helyettük a 21. századnak megfelelő LCD kijelzők vannak már benne. A repülőgép kiértékelő rendszere, a műszaki megoldások mind-mind a kor színvonalának megfelelőek. Új modern, nagyobb teljesítményű, de költséghatékonyabb hajtómű került bele, digitális szabályozással (FADEC – Full Authority Digital Engine Control), ami sokkal jobban reagál a különböző repülési helyzetekben, mint elődje. A szárnyat megszabták, tehát nincsen már rajta a jellegzetes szárnyvég tartály, csak maga az egyenes szárny. Ezáltal az aerodinamikán is változtattak kicsit, végül gyakorlatilag az egész sárkányszerkezet megváltozott, a repülőgép nehezebb is lett, kormányozhatósága viszont ugyan olyan kiváló, mint elődjéé. A számos újításnak köszönhetően összességében tehát, aki már repült korábban is L-39-essel – mint az első átképzettek közül többen is – megállapíthatja, hogy a repülőgép érezhetően jobb lett, ez pedig sokat jelent a hajózóképzés során is.”

Azt gondolhatnánk, az említett korábbi előd típuson szerzett tapasztalatok nagyban segítik most a Skyfox érkezésében az állományt, ez azonban még sincs így! Megtudtuk, a repülőgépen alkalmazott változtatások és az átképzett hajózók korábi L-39ZO-n szerzett tapasztalata között nincs meg a közös pont, ezt a repülőgépet új típusként kellett kezelniük és tanulniuk, az előd típuson meglévő tudásukat csak nagyon minimálisan kamatoztathatták. Az átképzésre kijelölt állomány kiválasztásakor sem az volt mérvadó, hogy ki rendelkezik a legtöbb repült órával a régi L-39-eseken, hanem a hajózók oktatói tapasztalata. Mindhárom pilóta, Csák Sándor őrnagy, Szabó Tamás őrnagy és Balázs Ferenc százados is oktatók voltak egykoron Kanadában az NFTC programban CT-156 Harvard II, valamint Hawk 115 típusú repülőgépeken. Csák Sándor őrnagy ennek okaként kifejtette: „az egésznek inkább az a háttere, hogyha létre akarjuk hozni Magyarországon a vadászpilóta képzést, továbbá a nemzetközi pilótaképzésbe is ezekkel a gépekkel be akarunk szállni, akkor ehhez a legjobb alapot olyan emberek tudják adni, akik nemzetközi környezetben már oktattak. Mindhármunknak 3-6 év tapasztalata van, amikor csak az oktatással foglalkoztunk. Illetve én, mint századparancsnok helyettes, annak idején a legtöbb időt töltöttem képzéssel, így nekem az oktatók képzésében is van tapasztalatom. Ezek a kvalitások azok, amik most fontosak voltak a kiválasztásunknál. A gépeket, átvételük után, egy olyan komplex feladatrendszerbe kell beillesztenünk, ami nemcsak a harcászati tapasztalatokra épül, hanem sajátosságából adódóan a pilótaképzés és tervezetten a nemzetközi pilótaképzés feladatkörébe, az oktatási tapasztalatokra nagyobb hangsúlyt fektet. A magyarországi pilótaképzés ezen a típuson egy új lehetőség és nagy felelősség számunkra, aminek szeretnénk maradéktalanul megfelelni.”