[HUN] D-20 (M1955) ágyútarack

[ijasz]

De az páncélozott.

1.00-nál látszanak a kocsin a lőszeres ládák (is). Nincs több gépjármű egy löveghez, csak a vontató. A páncélozottságnak ehhez semmi köze. Ha nincs benn a gyújtó a gránátba, veszélytelen. Üteg szinten van még szállító a vontatókon kívül.

 

[dudi]

1.00-nál látszanak a kocsin a lőszeres ládák (is). Nincs több gépjármű egy löveghez, csak a vontató. A páncélozottságnak ehhez semmi köze. Ha nincs benn a gyújtó a gránátba, veszélytelen. Üteg szinten van még szállító a vontatókon kívül.

Csak egy gép van csövenként?Akkor mi viszi a lőszert?A gépre ha ott vannak a kezelők meg a teljes felszerelésük túl sok lőszer nem fér...

 

[tonyo]

Mivel őr és szállítmánykísérő voltam sorosként. (mezei rakodó ) Nekünk úgy tanították kiképzésen hogy ha van külön szállító eszköz (ural) akkor lehetőség szerint a lőszert külön szállítani. Ugyanis a 152 mm lőszeres ládák nem csak nehezek voltak hanem fizikálisan méretük és súlyok volt. Pakoláshoz egy ládához minimum 4 "erős" embör kellett. A magas platóra is gondolni kellett. Ha bemálháztunk az ural platójába pár ládát a kezelőszemélyzet is szűkösen fért el.Tehát vagy kisebb lőszer kapacitással raktuk meg az uralt (gyakorlat esetén+ kezelőszemélyzet) Vagy fullig, jelen esetben a full szó nem a teljes kihasználhatóság jelenti hanem az előírt max tömeg/mennyiséget. Gondolni kell a terepviszonyokra is. Akkor a kezelőszemélyzet+a kísérők külön utaztak. Kivéve a szállítmánykísérők platón két fő.

 

[tonyo]

Van egy kérdésem a szakikhoz?
A D-20 ast át lehet e "huzalozni" alakítani 155 mm re?

 

[svajcibeka]

Van egy kérdésem a szakikhoz?
A D-20 ast át lehet e "huzalozni" alakítani 155 mm re?

Nem.Valszeg nem.Lehet túl vékony lesz a csö falvastagsága,az anyag minöség sem biztos hogy megfelelö.A nem tudom mi a helyes szakszó jobb hiján a "töltényür"átméröje,hossza,alakja sem biztos hogy jó.A kaliberhossz sem biztos hogy NATO szabvány.Túl sok idö,pénz,munka és az eredmény több mint bizonytalan.Meg vadonat új löelem táblázatok stb.miközben lové az nincs.

 

[svajcibeka]

Van egy kérdésem a szakikhoz?
A D-20 ast át lehet e "huzalozni" alakítani 155 mm re?

Ja a D-20as egy kb.javitott 2.vh.-s cucc.Tudom h a szeginység nagy úr de erre hosszú távon alapozni elégnagy marhaság,szerintem.

 

[honved]

Van egy kérdésem a szakikhoz?
A D-20 ast át lehet e "huzalozni" alakítani 155 mm re?

Huzagolni.

 

[tonyo]

Köszi a választ mindkettőtöknek. Azért kérdeztem mert ahogy szétnéztem a neten a térségünkben vajon a hozzávaló 152 mm es löszert honnét tudnánk esetleg beszerezni ha a szükség úgy kívánja? Mert 155 mm es szabványú kivitelel foglalkoznak a szomszédok. De 152 el ? Erről infot nem találtam.
Igen. Sajnos osztom azt a véleményt hogy eljárt felette az idő. Másodvonalba, tartalékállományba még egy évtízedik elmenne. De elsővonalba már elavult. Lőtáv, mozgékonyság miatt. Tehát marad az új 155 mm ek. vontatott vagy önjáró kivitelben. Pluszba nem ártanna hozzá még 122 vagy 128 as BM rendszerű rakétás sorozatvetők is. De félek hogy ehhez a tervezett 10 milliárd kevés lesz. (35 millió euro kb) mert nemcsak a lövegett kellene megvásárolni. Hanem a hozzávaló löszert is. pluszba gps vezérlésű (lézeres is) tűzvezető rendszert. Ebből következik hogy vagy 120 as vagy kisebb aknavetőket szereznek be és ehhez a szükséges tűzvezetést. Vagy magyaros köztes megoldást választanak. D-20 felújítás. Plusz saját (licensz) tűzvezetés. Megtűzdelve pár db aknavető (üteg) beszerzéssel.

 

[torsen]

Nem.Valszeg nem.Lehet túl vékony lesz a csö falvastagsága,az anyag minöség sem biztos hogy megfelelö.A nem tudom mi a helyes szakszó jobb hiján a "töltényür"átméröje,hossza,alakja sem biztos hogy jó.A kaliberhossz sem biztos hogy NATO szabvány.Túl sok idö,pénz,munka és az eredmény több mint bizonytalan.Meg vadonat új löelem táblázatok stb.miközben lové az nincs.

Szerintem "kaliberhosszban" nincs NATO szabvány.

 

[antigonosz]

Köszi a választ mindkettőtöknek. Azért kérdeztem mert ahogy szétnéztem a neten a térségünkben vajon a hozzávaló 152 mm es löszert honnét tudnánk esetleg beszerezni ha a szükség úgy kívánja? Mert 155 mm es szabványú kivitelel foglalkoznak a szomszédok. De 152 el ? Erről infot nem találtam.
Igen. Sajnos osztom azt a véleményt hogy eljárt felette az idő. Másodvonalba, tartalékállományba még egy évtízedik elmenne. De elsővonalba már elavult. Lőtáv, mozgékonyság miatt. Tehát marad az új 155 mm ek. vontatott vagy önjáró kivitelben. Pluszba nem ártanna hozzá még 122 vagy 128 as BM rendszerű rakétás sorozatvetők is. De félek hogy ehhez a tervezett 10 milliárd kevés lesz. (35 millió euro kb) mert nemcsak a lövegett kellene megvásárolni. Hanem a hozzávaló löszert is. pluszba gps vezérlésű (lézeres is) tűzvezető rendszert. Ebből következik hogy vagy 120 as vagy kisebb aknavetőket szereznek be és ehhez a szükséges tűzvezetést. Vagy magyaros köztes megoldást választanak. D-20 felújítás. Plusz saját (licensz) tűzvezetés. Megtűzdelve pár db aknavető (üteg) beszerzéssel.

Mindegy hogy 155 vagy 152 mm, az a teljesítményét nem befolyásolja. Nem tudom mennyi lőszer van itthon de a 6 lovegnek évekig elég az biztos. Mások is használnak 152 mm a natoban nem csak mi. Egyébként nem nagy cucc lőszert gyártani hozzá, illene is ,szintben egy garázsban megoldjak. Viszont 6 lovegnek felesleges gyárat létrehozni. Ki lehet kísérletezni hozzá új, nagyobb lotavu lőszereket is. Sőt oroszban biztosan van is hozzá ilyen. Többször kibeszeltuk itt már a D-20 lovegeket, nem magával a loveggel van baj, hanem azzal hogy csak maguk a lövegek vannak, nincs hozzájuk radar, talán még időjárás állomás sem, még meg logarleccel szamolgatnak stb. Ettől függetlenül egy ilyen egy uteges tuzersegnek mint a miénk illene a ma kapható legmodernebb rendszerrel rendelkeznie. Minimum a kerekes önjáró elvárás manapság. Lőszer nélkül amúgy a tartalékos akkor is minek a D 20? Nem csak a betetcso átmérője a probléma , a csofar is a zarszerkezettel vagy hogy hívják tuzereknel. Azt is át kéne alakítani kérdés megérné - e mindent szetflexelni rajta, meg újra bemerni, kiszámolni hogy bírja e maga a loveg stb. Egyébként ha jól tudom a 2- ok vh alatt alakították át zsákmányolt lovegeket, de ez érthető is. Aknavetőkkel meg pl mindegy is volt hogy 81 vagy82 mm. Én V4 Ben gondolkodnek a döntéshozók fejében, valami DANA, vagy netán KRAB felekben. Netán Dana Rába alvazon ha már nagyon ungarische megoldás kell, még úgyse kell pár tucatnál több jelenleg. De ettől függetlenül amit sejtek az az hogy a Currus atfest két tucat D 20- at azt csókolom, az anyagellato meg elokotorja a vesztartalek vesztartalekat alkatrész ugyileg és így 2024-ig le is van tudva az egész dolog.

 

[tonyo]

Ettől tartok én is. Hogy marad a currus féle festegetés zsiros pénzért.
Új "használt" lövegeket is teljesn felesleges beszerezni ha nincs hozzá modern tűzvezetés. Pozitivum esetleg majd reméljük szereznek be valami modern tűzvezető rendszer lesz. Pl Árpád vagy valami hasonló. Ha már kézel lábbal támogatják a hazai "ipart"

 

[antigonosz]

Az Árpád ha jól rémlik a nyolcvanas évek végén lett kitalálva, aztán jött a kilencvenes évek és nem vezették be, utána meg a kétezres években elfogytak a lövegek. Most lassan már 2020 lesz és nem tudom jó gondolat-e egy 1988-as tuzvezeto rendszerre meg par 1958 (?) ban megtervezett lovegre alapozni a jövőt 2050-ig kb. De én csak laikus vagyok íjász ebben jobban képben van, talán felhomajosit minket ha elolvassa.

 

[svajcibeka]

Szerintem "kaliberhosszban" nincs NATO szabvány.

A NATO-nak van vmi egyezményes tüzérségi egyezménye,előirásai.A nevére már nem emlékszem de olvastam benne hogy melyek azok az ürmérethosszúságú csövek amit elfogatnak.Pl.az L52-es hossz az jaó,de L54 (orosz)nem.Van L39,L42,L45,L47,de mintha lenne L49 is.Ezzek közül melyik a elfogadott annak utána kellene nézni.A D20-as az L24,5es.A mai világban ez túl rövid mert mindenki L52 benn gondolkozik.A Dél-Afrikai Denel pl.a 105mm-böl csinál L52est is,nézd meg a neten.Nagyobb lötávot írnak neki normál gránáttal mint a D20nak rakéta póthajtású malaccal(24000m)ami egyébként se vettünk meg,mert minek.

 

[svajcibeka]

Szerintem "kaliberhosszban" nincs NATO szabvány.

M777 első szériái L39esek,az új L52es.Vajon mé?Csak kb.500 font v.kg.- mal nehezebb de a lötáv egy pöpet emberesebb lett.

 

[Szittya]

Csak egy kicsit javitanek vannak tuzersegi radarjaink /tobb is mint szukseges/ az arpadot a nato elott vsz utan felylesztettek es hadrendbe is allt ki is kepeztek ra az embereket. Nato csatlakozas miatt bukott ahogy a kodolt hiradastechnikai eszkozeink is vele egyyutt a vidi is. /mindenre megvolt a magyar szabvany mindenre megvoltak a tervek eleg sok minden proto szintjeig jutott csak jott a NATO.../ ezzel nem a nato ellen vagyok csak teny hogy a haciiparunkat a csatlakozasaunk verfe szet /jobbanmondva mi magunk hogy bennlegyunk/ tiszta eu.

 

[Sharid]

Erősen tartja magát ez az UL, hogy az Árpádkettő hudefasza..
Előkerestem egy két régebbi anyagot, olyanoktól, akik részt vettek a fejlesztésében.

kicsit hosszú, lesz, de tegyük helyre a dolgokat:

http://forum.index.hu/User/UserDescription?u=683880
ÁRPÁD: illúziók és valóság



Illúziók:



Dr. Kunos Bálint mk. ezredes HM Közbeszerzési Osztály vezetője Hadtudomány 2000/3. szám 27. oldal:



“A Magyar Honvédségben rendszeresített tüzérségi eszközök technikailag még 10-15 évig rendszerben tarthatók, így ezen a területen különösen a 122 mm-es 2SZ1 önjáró tarack és a 152 mm-es D-20 ágyútarack vonatkozásában, célszerűnek tűnik a modernizálás, ami elsősorban a lőszerekre és a tűzvezető rendszerre irányulhat.”



Ugyanott, 30. oldal:



“A tűzvezető rendszerek legkorszerűbb eleme az 1986-ban rendszeresített, hazai fejlesztésű ÁRPÁD automatizált tűzvezető rendszer, EZ VILÁGSZINVONALÚ KONSTRUKCIÓ (kiemelés tőlem), melynek a NATO tűzvezető rendszereihez illesztése és fejlesztése folyamatban van.”



Valóság:



Emlékszem, hogy 1982-ben egy bemutató lövészet után az a megtiszteltetés ért, hogy a várpalotai klubban ebéden vendégül láthattam Siska vezérőrnagyot a Magyar Néphadsereg rakéta- és tüzérfőnökét, akinek kíséretében ott volt az MMG Automatizálási Művek igazgatója és néhány fejlesztő mérnöke. A bemutató lövészet célja azt volt, hogy az MMG szakemberei megismerjék azokat a tűzvezetési folyamatokat, eljárásokat, amelyeket majd az ÁRPÁD rendszer fejlesztése során automatizálniuk kell.



Már abban az időben is elég sokat tudtam az amerikai TACFIRE rendszerről, ismertem a MASINA rendszer képességeit is, így volt viszonyítási alapom, amikor figyeltem, hogy miről beszél a megrendelő és a fejlesztő. Nagyon lelkesedtem a dologért, bár aggasztott az a teljes tájékozatlanság, ami tapasztalható volt tüzér ügyekben az MMG képviselői részéről és számítógépes ügyekben a tüzérfőnök részéről. Én akkor a PTK 1096-os gépet aránylag jól programoztam, tájékozott voltam a hazai számítógépes hardver lehetőségek ügyében. Siska vezérőrnagy ilyen típusú kérdéseket tett fel: “akkor ez a gép képes lesz minden lövegre külön számolni a lőelemeket?” Az MMG szerintem hibás választás volt, Siska vezérőrnagy annak bűvöletében döntött mellettük, hogy -70 OC-tól +70 OC-ig vállalták az elektronikai elemek működőképességet és referenciaként a Szovjetunió kontinentális éghajlati viszonyai között működő olajvezeték automatikákra és távvezérlőkre hivatkoztak.



A fenti nehézségek természetesek egy ilyen projekt beindulásakor, csak azt látni kell, hogy a fejlesztési időt jelentősen kitolja az, ha a harcászati követelményeket megfogalmazó tüzér szakember, a hardver és szoftverfejlesztő folyamatosan elbeszélnek egymás mellett. Késleltette a fejlesztést az is, hogy nem voltak kész ballisztikus, térképész szakembereink így az indokoltnál hosszabb időt vett el egy-egy probléma megoldása, pl. zónaátszámítás, terepszög miatti lőszögjavítás kiszámítása.



Magyar sajátosságként a munkát az is lassította, hogy a pénzért mindig könyörögni kellett, mindig csak tizede állt rendelkezésre annak, amire szükség lett volna. Egy elektronikai berendezésnek már akkor sem lehetett volna a teljes életkora a fejlesztés megkezdésétől a gyártáson át a kiselejtezésig több mint
12-15 év. Így a fejlesztés akkor lett volna hatásos, ha kettő-három év alatt befejeződik, a sorozatgyártás ideje 1-2 év lehetett volna. Egy nyugati elem beszerzésének az alábbi volt az útja: első év valutaigénylés, második év import igénylés, harmadik év: megérkezik az alkatrész. A COCOM lista teljesen beszűkítette a mozgásteret, bár Magyarország élen járt ennek kijátszásában. Abban az időben például a MECHLABOR 95 %-ban COCOM listás elektronikai elemekkel készítette rádió-felderítő berendezéseit. Az ellenfél sem volt tétlen, valami miatt az első magyar elektronikus alkatrész gyártó üzem rövid idő alatt rendesen leégett.



A nehézségek ellenére reális lehetőségünk volt arra, hogy a VSZ-en belül a legjobb tűzvezető rendszert készítsük el. Arra akkor sem gondolhattunk komolyan, hogy a magyar tüzérség jelent olyan felvevő piacot, amely gazdaságossá teszi a fejlesztést és a sorozatgyártást. Ugyanakkor aggódtam amiatt, hogy az oroszok a rendszeresítési konferencián mondjuk az operátor székének ergonómiai hiányosságaira hivatkozva elutasítják az ÁRPÁD VSZ szintű rendszeresítését, ahogy ezt korábban a bolgárokkal és a lengyelekkel is megtették, ugyanakkor a rendszeresítési eljárásra benyújtott dokumentációt felhasználva már, mint eredeti orosz rendszerrel jöttek elő néhány év múlva.



Ha valami tévedés folytán a magyarok mégis elnyerték volna a gyártási jogot, akkor a szállítás része lett volna az úgynevezett “dollárszivattyú”-nak, amelynek következményeit még ma is nyögjük államadósságként. Ennek a “dollárszivattyú”-nak nevezett hazaárulásnak akkor részese volt minden olyan cég, amelyik COCOM listás berendezéseket vásárolt dollárért és épített be a Szovjetunióba exportált termékébe. Emlékezzünk az átszámítási tényezőre: 1 dollár egyenlő 56 kopejka. A “dollárszivattyú” működéséről 1986-ban az Uránbánya vezérigazgatója világosított fel egy bányásznapi alkoholizálás során. Ettől kezdve már nem voltam olyan lelkes, ha az ÁRPÁD rendszer esetleges exportlehetőségeire gondoltam. Valamikor akkor mondtam először, hogy most kéne abbahagyni.



Az első változat rendszeresítése előtt és közvetlenül azt követően Vajthó Gábor barátom lendületet vitt a fejlesztésbe. Első személy volt a tüzérek közül, aki a gondolkodásban is és a számítógépes ügyekben is kellően jártas volt. Szüksége is volt rá a rendőrségnek, hagytuk néhány ezer forint fizetésemelésért elcsábulni.



1996-ban a rendszeresítési határozat megszületett, valójában rendszeresítés nem történt, mert a sorozatgyártásra nem jutott pénz. A konstruktőrök jelenlétében végrehajtott bemutatók valóban sikeresek voltak, de ha az alegységek konstruktőrök nélkül kettesben maradtak az ÁRPÁD bármely változatával és lőni kellett volna, az rendszerint csúfos kudarc volt (Tata, Rétság).



A lassú fejlesztés a szoftver ügyekben azt eredményezte, hogy közben elavult az elektronika. Mire egy osztály felszereltek, rá kellett jönni, hogy elavult a vörös gázplazmás kijelző, a mikroprocesszor, a rádió, stb. A hardverben elkerülhetetlen volt az áttérés a folyadékkristályos kijelzőre a 16 bites mikroprocesszorra, stb.



86 és 90 között lényegében semmi jelentős dolog nem történt, az 1987-es VSZ rendezvényen az oroszok nem lelkesedtek – ahogy várható volt – az ÁRPÁD-ért.

 

[blogen]

Csak egy kicsit javitanek vannak tuzersegi radarjaink /tobb is mint szukseges/ az arpadot a nato elott vsz utan felylesztettek es hadrendbe is allt ki is kepeztek ra az embereket. Nato csatlakozas miatt bukott ahogy a kodolt hiradastechnikai eszkozeink is vele egyyutt a vidi is. /mindenre megvolt a magyar szabvany mindenre megvoltak a tervek eleg sok minden proto szintjeig jutott csak jott a NATO.../ ezzel nem a nato ellen vagyok csak teny hogy a haciiparunkat a csatlakozasaunk verfe szet /jobbanmondva mi magunk hogy bennlegyunk/ tiszta eu.

Az árpád elbukott már a teszteken (a gyakorlatban nem szerették, hogy a papír ebből mit hozott ki, az más kérdés), legalábbis úgy tudom, hogy a tüzérek rossz véleménnyel voltak róla, azok alapján a pletykák alapján, amit a neten olvastam egykor. Bukását az okozta, hogy a kilencvenes években senki nem akart költeni a honvédelemre, ahogy most sem és ezért nem rendeltek belőle, aminek következtében nem állt rendszerbe és nem adódott lehetőség a gyakorlati használat során (amire szintén nem lett volna túl sok lehetőség) kiküszöböljék a felismert hibáit (ami megintcsak lehetetlen lenne, hiszen ha azért vennék meg, mert nagyon fasza, akkor valakinek, fejesnek a felelőssége lenne ha hibákat kell kiküszöbölni).

A magyar hadiipar a NATO csatlakozás előtt pusztult el, a csatlakozást már alig érte meg valami és az is a dögrovás végső fázisában volt. A pusztulás oka a politikusok felelőtlensége és a hadsereg korrupt vezetése volt.

 

[Sharid]

ja és ezt még


- ... csak rendszer integrációban szabad gondolkozni. Mondom a példát: 1995 körül beszéltem egy magyar származású svéd egyetemi tanárral, aki kutató munkát végzett huzamos időn keresztül az ERICSSON-nál is. Panaszkodtam neki arról, hogy nem működik a hangfelderítő rendszerünk. Mondta, hogy nem érti a problémát, magyarázzam el. Felrajzoltam neki a hiperbolák metszéspontját. Egyből tudta, hogy mi a matematikai megoldás, mit kell tartalmaznia a szoftvernek. Elővette a nagy táskáját, ami tele volt prospektusokkal, körülbelül fél óra alatt összeállítottuk az egy terepjáró személygépkocsiból, laptopból, rádiókból, érzékelőkből (6 db) műholdas helymeghatározóból álló konfigurációt. Azt mondta, ha van egy millió dollárom, három hónapon belül szállítja a működőképes rendszert. Az utána következőket akár fél millióért is meg tudja számolni. A legutolsó C + D kiállításon, kinn a pavilon előtt szerénykedett egy cseh gépkocsi, kevesen látogatták, mindeniki a BRADLEY-t csodálta. A járműben izraeli számítógépek, frekvenciaugratásos rádiók és GPS vevő voltak, de a csehek, mint sajátjukra voltak büszkék, mert ők szerelték össze, ők készítették a szoftvert. A SZNYEZSKA-val sem kell szégyenkezniük. Könnyű nekik, van hadiiparuk.



- ha a D-20-as, 2SZ1, BM-21 triumvirátust akarjuk kiszolgálni, akkor meg kell nézni, hogy érdemesek-e a törődésre. A Hódmezővásárhelyiek CFE állandó raktárból tudtak már csak működőképes önjáró lövegeket előszedni egy héttel az AMF(L) lövészet előtt. A D-20-as lövegek valamennyien meghibásodnak egy napos lövészet után, tönkremegy az alaplap, a folyadékfék és a léghelyretoló tömszelencéje. A BM-21-es sorozatvetőket már többször átválogattuk, jelenleg egy üzemképes a 48 darabból. Nincs üzemképes hangfelderítő állomás. Egy üzemképes meteorológiai lokátor állomásról tudok. Egy SZNAR-10-es üzemképes, amíg el nem romlik. A felsoroltak legtöbbjét nem tudjuk, nem is érdemes javítani. Akkor most minek a kiszolgálására fejlesztjük az ÁRPÁD rendszert, milyen csatlakozó elemekkel?


a

 

[Sharid]

Folyt köv.

De dióhéjban:

Kénytelenek voltunk bütykölni, mert az ÁRPÁD automatizált tűzvezető rendszer súlyos 10 milliókért nem működött. 85-ben kerültem Pécsre. 86-ban már SHARP zsebszámítógépekkel dolgoztak a felderítők. 86-ban alakítottuk ki a PRIMO iskolai számítógép, MK 25-ös magnó, Junoszty TV konstellációt. Két 54Ah akkumlátor és a hírfőnökünk által konstruált áramátalakító biztosította a 220-at. 93 környékén kezdtük a laptopokkal leváltani az iskolai számítógépet. a Psion Serie A3 zseb számítógép, de alkalmas volt egy ütegre számolni. A programokat mi írtuk.

..Árpád:

Szojkával azonos, sőt még rétestésztább, mert fejlesztése tán még ma is tart 82-től, a magyar tüzérség Bős-Nagymarosa, az ÁRPÁD automatizált tűzvezető rendszer. Soha nem jutott el a rendszeresítésig úgy, hogy közben díjakat nyertek a projektben résztvevők, Kende Gyuri ebben a témában lett MTA doktor, stb

 

[tonyo]

• Ha vásárolunk valamit is ahhoz a tűzvezető rendszert is megvásároljuk. Ebben kivételesen egyet értek veled. Egyszer kellene kiadni a pénzt normálisan amikor esetleg talán veszünk új lövegeket. Használt amcsi vonal állom kategória. M-109 önjáró még egy használható ütegre se lenne elengedő a pénz (6-10db).Max 35 misi valuta állna rendelkezésre. Szlovák 152 mm Diana felejtős a mm miatt. A Zuzanna db árra legalább 4-5 misi. Szerb Nora B-52 mondjuk ehhez alapból van tűzvezetés. De egy ilyen önjáró is legalább 3.5-4 misi. Akkor még nem beszéltünk a lőszeröl + egyéb költségről. Jelenleg a tervezet pénzéből? Ebből meg maximum a meglévők festésére "felújítására" meg valamilyen tűzvezető rendszerre tellene. Esetleg tudnak beszerezni valamilyen használható 120 mm aknavetőket. Vagy kisebbeket.80-90 mm közöttieket. Használható ami elérhető lenne számunkra valamilyen 105 ös. Vagy szétlőtt vontatott 155 mm.
  
• Na nem sporler miatt teszem be. Csak nézzünk szembe magunkkal hogy mások már régges rég hogy állnak:
  
• http://www.yugoimport.com/en/proizvodi/155-mm-39-cal-nora-a1-light-gun-howitzer