[HUN] Egyéb radartípusok

[Terminator]

Harminc év használat után szétbontották az MRL-5 típusú meteorológiai lokátort az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison...

"Még az 1970-es évek technikai újításai közé tartozott az MRL-5-ös lokátor, amely hosszú időn át szolgált kiemelt fontosságú katonameteorológiai eszközként a Magyar Honvédség minden légibázisán. A szovjet fejlesztésű, nagypotenciálú időjárási radar eredeti állapotában analóg jelfeldolgozással működött, majd a kétezres évek elején elvégzett korszerűsítés után lehetővé tette a jel digitalizációját. Automatizálás előtti állapotában ötfős személyzet támogatta a radaregység munkáját: többek között mérnökök, kommunikációs szakemberek figyelték folyamatosan a legkörből érkező adatokat.

Érdekessége, hogy a rendszer két hullámhosszon működött és biztonságosabban jelezte a légkörben kialakuló esetleges zivatar- vagy jégeső gócokat, mint elődjei. A lokátor 300 kilométeren belül képes volt észlelni és detektálni azokat a meteorológiai jelenségeket, amelyek sok esetben veszélyessé tették volna a repülést. A rendszer frissítése után a munkafolyamatok nagy részét már számítógépek végezték, ám kétfős személyzet még akkor is segítette a gépek méréseit. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis MRL-5 lokátora még Taszárról került át Szolnokra, majd közel harminc év használat után bontották szét."

 

[Terminator]

A Hungarocontrol radarjai

 

[Luthero]

Szerintem ide jó lesz ez a videó.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[borisz]

Érdekessége, hogy a rendszer két hullámhosszon működött és biztonságosabban jelezte a légkörben kialakuló esetleges zivatar- vagy jégeső gócokat, mint elődjei.

Mekkora érdekesség már, hogy megbízhatóbb volt az előrejelzése, mint a korábbinak!

 

[ghostrider]

Azt mondják, hogy inkább az oldalszögek pontosságával van probléma és alapvetően az a fő feladat, hogy érzékelje a már elindított légi célokat. Magyarországon a magyar rádiótechnikai csapatok két darab P-14 távolfelderítő lokátor állomással rendelkeztek. Ezek méteres hullámtartományban üzemeltek és sokszor a Le Bourget-i repülőtérről felszálló repülőgépeket is detektálni tudták. Az RSZP lokátorokat a javítások után (hiába tökéletesen be voltak hangolva), a telepítési helyen mindig berepülték helikopterrel, vagy néha repülőgéppel nekünk.

 

[Negan]

Azt mondják, hogy inkább az oldalszögek pontosságával van probléma és alapvetően az a fő feladat, hogy érzékelje a már elindított légi célokat. Magyarországon a magyar rádiótechnikai csapatok két darab P-14 távolfelderítő lokátor állomással rendelkeztek. Ezek méteres hullámtartományban üzemeltek és sokszor a Le Bourget-i repülőtérről felszálló repülőgépeket is detektálni tudták. Az RSZP lokátorokat a javítások után (hiába tökéletesen be voltak hangolva), a telepítési helyen mindig berepülték helikopterrel, vagy néha repülőgéppel nekünk.

Ezt spec tanusitani tudom,mert láttam ilyet az oborona "csövén".A felszálló gépeket ugyan nem lehetett látni (horizont hatás),de a 100 hm magasság felettieket be lehetett fogni vele Párizs térségében.Kabinával meg kb Subenig

 

[Zaphod Beeblebrox]

Ezt spec tanusitani tudom,mert láttam ilyet az oborona "csövén".A felszálló gépeket ugyan nem lehetett látni (horizont hatás),de a 100 hm magasság felettieket be lehetett fogni vele Párizs térségében.Kabinával meg kb Subenig

Biztos, hogy Párizsi ~1500km gépeket láttál a P14 ~400km észlelési képességű Radaral? Keresztül az Alpokon?
Találtam egy jobb Horizont kalkulátort ahol a szem magasság is megadható;

Earth Curve Calculator

500m magasságból 1500km távnál a target felszín 156km van a horizont alatt (az alpokkal nem számolva) Egy utasszállító 10-11ezer méteren repül.

 

[Negan]

Biztos, hogy Párizsi ~1500km gépeket láttál a P14 ~400km észlelési képességű Radaral? Keresztül az Alpokon?
Találtam egy jobb Horizont kalkulátort ahol a szem magasság is megadható;

Earth Curve Calculator

500m magasságból 1500km távnál a target felszín 156km van a horizont alatt (az alpokkal nem számolva) Egy utasszállító 10-11ezer méteren repül.

Oboronán állitani lehetett az időkapu határolót,ezzel kitolni a felderitési távolságot.Szerencsés körülmények között igy nagyon messze ellátott.Igy 30pár év távlatábol a magasságadatra nem vennék mérget (főleg,hogy én nem is voltam oborona kezelő,csak bejárásom volt a műszerbe),de nagy magasságban lévő gépeket be tudta fogni abban a távban is.
Egyébként ez az elállitás hivatalossan tilos volt,de a hivatásosok (is) csinálták,szorakozásbol.Versenyeztek,hogy ki tud messzebre lévő célt bemérni.
Más lokátorokra is jellemző volt ez.Pl P15 hivatalossan közelfelderitő,kb 70km-ig látott.De ha szerencsések voltak a viszonyok,100+ km-ről is be tudott fogni célt.(P15el különben be lehetett mérni a sinen mozgó vonatot is,ha ügyes volt a kezelő)
Ezek régi lokátorok voltak.Nincs számitógép,kezelők mindent kézzel állitottak rajtuk.Ha jó volt a kezelő,jó volt a karbantartás,beállitás,simán többet tudtek,mint a hivatalos adat.Ha meg nem volt jó,akkor a felét se.(VP soför voltam-és a VP nem megy sehova.Igy gyakran átvezényeltek másik laktanyába,vagy a határra.Volt alkalmam látni,hogy két ugyanolyan tipusú műszer teljesitménye között milyen döbbenetesen nagy különbség tud lenni ezek miatt)

 

[Zaphod Beeblebrox]

Oboronán állitani lehetett az időkapu határolót,ezzel kitolni a felderitési távolságot.Szerencsés körülmények között igy nagyon messze ellátott.Igy 30pár év távlatábol a magasságadatra nem vennék mérget (főleg,hogy én nem is voltam oborona kezelő,csak bejárásom volt a műszerbe),de nagy magasságban lévő gépeket be tudta fogni abban a távban is.
Egyébként ez az elállitás hivatalossan tilos volt,de a hivatásosok (is) csinálták,szorakozásbol.Versenyeztek,hogy ki tud messzebre lévő célt bemérni.
Más lokátorokra is jellemző volt ez.Pl P15 hivatalossan közelfelderitő,kb 70km-ig látott.De ha szerencsések voltak a viszonyok,100+ km-ről is be tudott fogni célt.(P15el különben be lehetett mérni a sinen mozgó vonatot is,ha ügyes volt a kezelő)
Ezek régi lokátorok voltak.Nincs számitógép,kezelők mindent kézzel állitottak rajtuk.Ha jó volt a kezelő,jó volt a karbantartás,beállitás,simán többet tudtek,mint a hivatalos adat.Ha meg nem volt jó,akkor a felét se.(VP soför voltam-és a VP nem megy sehova.Igy gyakran átvezényeltek másik laktanyába,vagy a határra.Volt alkalmam látni,hogy két ugyanolyan tipusú műszer teljesitménye között milyen döbbenetesen nagy különbség tud lenni ezek miatt)

Aha, szoval vagy az időkapu, vagy a kezelő mondott egy nagyot, hogy elámitsa a kopaszt.
Messzire ellátni egyébként nem is akkora kunszt, nézz csak fel a Holdra. Átlátni az Alpokon, na az már valami.

 

[Negan]

Aha, szoval vagy az időkapu, vagy a kezelő mondott egy nagyot, hogy elámitsa a kopaszt.
Messzire ellátni egyébként nem is akkora kunszt, nézz csak fel a Holdra. Átlátni az Alpokon, na az már valami.

Duna völgyén látsz át.Földrajz behatárolta az ilyen szórakozásokat.
Ez a határon jött ki jol.Szerb pilóták a Szerémi gerinc radarárnyékában gyűjtöttek sebességet,és onnan kitörve csaptak rá a magyar határ menti horvát célokra.Mire a magyar készültség felszállt,már húztek vissza a repterükre (illetve nem tudtunk időben szolni a krabótoknak,hogy jönnek a rác gépek).Az ilyen határközeli csapásoknál különben elég gyakran megsértették a határt.
Mai füllel furcsaság,hogy egy kiskatona mennyi minden infóhoz hozzájuthatott egy laktanyában.De akkor sorkatonaság volt,és mindenüt voltak kiskatonák.A HÁP-on éppen úgy,mint a hirközponban.Lehetetlen volt úgy csinálni valamit,hogy arrol a sorkatonák ne tudjanak.

 

[borisz]

Biztos, hogy Párizsi ~1500km gépeket láttál a P14 ~400km észlelési képességű Radaral? Keresztül az Alpokon?
Találtam egy jobb Horizont kalkulátort ahol a szem magasság is megadható;

Earth Curve Calculator

500m magasságból 1500km távnál a target felszín 156km van a horizont alatt (az alpokkal nem számolva) Egy utasszállító 10-11ezer méteren repül.

Nekem is egyből gyanús lett, hogy hogy látott át az Alpokon?

 

[antigonosz]

Hát nem is tudom hova tegyem, tán ide. Bontják Korishegyet.

VEOL - Bontják a radarállomás burkolatát a Kőris tetején, a Bakony legmagasabb hegyén

A Kőris-hegyi Vajda Péter-kilátóból lehet nyomon követni az annak közvetlen közelében lévő radarállomás antennáját védő burkolat bontását. Persze innen a körpanoráma is lenyűgöző hatású.

www.veol.hu

 

[SilvioD]

Hát nem is tudom hova tegyem, tán ide. Bontják Korishegyet.

VEOL - Bontják a radarállomás burkolatát a Kőris tetején, a Bakony legmagasabb hegyén

A Kőris-hegyi Vajda Péter-kilátóból lehet nyomon követni az annak közvetlen közelében lévő radarállomás antennáját védő burkolat bontását. Persze innen a körpanoráma is lenyűgöző hatású.

www.veol.hu

Kupolacsere – Csak egy időre tűnt el a Bakony legmagasabb pontját jelző fehér gömb

VEOL - Kupolacsere – Csak egy időre tűnt el a Bakony legmagasabb pontját jelző fehér gömb

Bontják a radarállomás burkolatát a Bakony legmagasabb hegyén – írtuk lapunkban nemrégiben, ám hamarosan újra fehér gömb jelzi majd már messziről a túrázóknak a Kőrist. Azóta újabb fotókat kaptunk a helyszínről egy olvasónktól, és a HungaroControl válaszolt levelünkre: a radar és a kupola...

www.veol.hu

A HungaroControl válasza szerint a Kőris-hegyi radar és a védőkupola fejlesztése elengedhetetlen, mivel a repülésbiztonság szavatolása a vállalat legfontosabb feladata. Olvasónk, Somogyi Dávid pedig vasárnap este azt is lencsevégre kapta, hogy a megbontott, régi gömbformát tartó torony mellett ott van már egy kupola a talajon, ami felkerülhet a radarra, hogy azt védje.

A HungaroControl honlapjának magyarázata szerint a hófehér kupola Magyarország egyik távolkörzeti radarállomását rejtette, és hamarosan megint így lesz. Ez az állomás a polgári légtér ellenőrzését teszi lehetővé. A dunántúli helyszín keresésekor a választás azért esett a Kőris-hegyre, mivel több pontnál magasabban, 709 méteres magasságban van. Ám így az építésben résztvevőknek nem kevés kihívással kellett szembenézniük. A felépítményt érintetlen, erdei környezetben kellett létrehozni annak idején.

A gömbölyű kupola természetesen nem esztétikai megfontolásból került fel a radarra, ugyanis az alatta forgó óriási parabolaszeletet, vagyis az antennát védi az időjárás viszontagságaitól. Formája miatt a téli időszakban a hó könnyebben leolvad róla, így az sem csillapítja a szükséges sugárzást, ami a radar pontos működésének előfeltétele. Továbbá a hegy tetején rendszeresen előforduló erős széllökésektől is kiválóan megóvja a rendszert.
A Kőris-hegyen lévő távolkörzeti radarállomás 1978 óta biztosítja a magyarországi polgári repülés zavartalan működését, azóta már a harmadik radarberendezés lakik a toronyplatform tetején – írta még 2021-ben a HungaroControl.

Daruk a Kőris tetején. Fejlesztik az itt lévő radart és a védőkupoláját is

Vasárnap este kapta lencsevégre olvasónk, hogy már ott van a nagy hatótávolságú radarállomás telephelyén az a kupola, ami hamarosan felkerülhet a toronyra

 

[bel]

 

[wolfram]

Valószínűleg be lett már téve korábban, mert 10 éves a dokumentum, de nem baj, ha megvan itt még egyszer, a modernizált P-18-as radarjaink publikus adatai:

https://www.milexim.hu/wp-content/uploads/2015/05/P18H2.pdf

Ez biztos? A napokban kinéztem a szemem, mikor arra jártam, de nem láttam...

Ebben az országban csak az a biztos, ami már elmúlt, vagy néha még az sem....
Úgy emlékszem, hogy valami HM-nyilatkozatban szerepelt úgy 2-3 éve, hogy a P-18-asok maradnak hosszabb távon is, de most nem találom. Így visszagondolva, az Oboronát már nem merem kijelenteni, azt már lehet, hogy csak én képzeltem hozzá, hogy az is szerepelt benne. Pedig jó lenne, ha az is maradna.

 

[bel]

Nekem is egyből gyanús lett, hogy hogy látott át az Alpokon?

Szia,

Az ionoszferarol vagy a troposzferarol nem tud visszaverodni a jel?