[HUN] Helikopterbeszerzés

Mondjuk amcsi helikoptereken láttam már vegyesen betöltve különféle Hydrákat...

army-mil-79842-2010-07-09-160748.jpg


Sztem a leggyakoribb néhány rakéta típusra van programozva tűzvezető rendszer ( vagy lehet hogy csak egyre) a többi rakétát meg próbálják hasonló ballisztikájura kialakítani. Nagy pontosság úgy sem várható el ezektől: több tízméteres szórással dolgoznak. Kb. az egész blokkot ki kell lőni hogy megfelelő hatást érjenek el.
Már a Cobrán is lehetett vegyesen betölteni, nem bármit bárhova, hanem meghatározott csövekbe.
 
  • Tetszik
Reactions: Loken and Aladeen
@Loken
FZ drónok elleni rakétájának harcirésze:

Polish-20241107-090514313.jpg


"Az irányítatlan „légrobbanásos” rakéta több ezer acélgolyót tartalmaz, amelyek egy robbanótöltethez vannak rögzítve. A kilövés előtt programozott lövedék repeszfelhőt hoz létre"...stb. kb 3000 méteres hatótávig.
Nem tudom ez mennyire lehet hatékony megoldás, hiszen a rakéta lassabb, irányitatlan voltát tekintve pedig 3km-en nagyon el tud szállni a célirányon, hiába van előtte pályaszámitás...Egy teljes szalvóval tudom csak elképzelni, hogy nagyobb távolságokon hatékony lehessen... ott meg már az egész mutatvány árát is vizsgálnám...
 
"Az irányítatlan „légrobbanásos” rakéta több ezer acélgolyót tartalmaz, amelyek egy robbanótöltethez vannak rögzítve. A kilövés előtt programozott lövedék repeszfelhőt hoz létre"...stb. kb 3000 méteres hatótávig.
Nem tudom ez mennyire lehet hatékony megoldás, hiszen a rakéta lassabb, irányitatlan voltát tekintve pedig 3km-en nagyon el tud szállni a célirányon, hiába van előtte pályaszámitás...Egy teljes szalvóval tudom csak elképzelni, hogy nagyobb távolságokon hatékony lehessen... ott meg már az egész mutatvány árát is vizsgálnám...
Sztem ez egy átmeneti techdemo: ebben formában nem hiszem, hogy bárki megveszi ezt az 1930-as éveket idéző megoldást. Várhatóan a lézeres rakétájukba fogják integárlni ezt a harcirészt is...
 
"Az irányítatlan „légrobbanásos” rakéta több ezer acélgolyót tartalmaz, amelyek egy robbanótöltethez vannak rögzítve. A kilövés előtt programozott lövedék repeszfelhőt hoz létre"...stb. kb 3000 méteres hatótávig.
Nem tudom ez mennyire lehet hatékony megoldás, hiszen a rakéta lassabb, irányitatlan voltát tekintve pedig 3km-en nagyon el tud szállni a célirányon, hiába van előtte pályaszámitás...Egy teljes szalvóval tudom csak elképzelni, hogy nagyobb távolságokon hatékony lehessen... ott meg már az egész mutatvány árát is vizsgálnám...
3km a max hatótáv.Közelebbről is lőhet.De 3km se olyan nagy távolság,hogy egy alapvetően lassú dron kikerüljön a repeszhatás alol.
Azért vegyük már észre,hogy nem 1968at irunk,mikor a Cobra G pilóták inkább a zsirkrétával a szélvédőre rajzolt jeleket használták,mint a célzókészüléket.Mai technológiával nem probléma akár 500 féle 70milis rakéta ballisztikai adatait bevinni a célzórendszerbe.És a mai CNC gyártósorok olyan pontosságú tömeggyártásra képesek,ami 50 éve elképzelhetetlen lett volna.Sokkal pomtosabban lehet lőni a nem irányitott rakétákkal is.
Ha már Vietnám.Már ott is használtak kötegelt nyillövedékes,légi robbantású NIR-t,persze földi célok ellen.SAAF meg 68milis Matra NIR-kbol csinált ehez a csapágygolyós megoldáshoz hasonlót,szintén földi célok ellen (szó szerint csapágygolyókkal,ahogy azt töltöttek a növelt repeszhatású közelségi gyújtós bombáikba is).
Szóval igazában ezek elég régi megoldások,csak modernizálva.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and Loken
3km a max hatótáv.Közelebbről is lőhet.De 3km se olyan nagy távolság,hogy egy alapvetően lassú dron kikerüljön a repeszhatás alol.
Azért vegyük már észre,hogy nem 1968at irunk,mikor a Cobra G pilóták inkább a zsirkrétával a szélvédőre rajzolt jeleket használták,mint a célzókészüléket.Mai technológiával nem probléma akár 500 féle 70milis rakéta ballisztikai adatait bevinni a célzórendszerbe.És a mai CNC gyártósorok olyan pontosságú tömeggyártásra képesek,ami 50 éve elképzelhetetlen lett volna.Sokkal pomtosabban lehet lőni a nem irányitott rakétákkal is.
Ha már Vietnám.Már ott is használtak kötegelt nyillövedékes,légi robbantású NIR-t,persze földi célok ellen.SAAF meg 68milis Matra NIR-kbol csinált ehez a csapágygolyós megoldáshoz hasonlót,szintén földi célok ellen (szó szerint csapágygolyókkal,ahogy azt töltöttek a növelt repeszhatású közelségi gyújtós bombáikba is).
Szóval igazában ezek elég régi megoldások,csak modernizálva.
 
  • Hűha
Reactions: enzo
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fliegerfaust
Vietnámhoz képest is hatalmas a technológiai fejlődés,pedig sok ma használt fegyver tipus már akkor is létezettt.
II.vh technológiai szintje még nagyon kezdetleges volt,a maihoz mérve.
Irányítatlan rakétákat tömegesen levegőbe lövöldözni légi célok ellen ellen teljesen második világháborús szint. A közelségi gyújtó meg időzítés is volt már akkor.
Szóval ez a irányítatlan 70-es golyós harci résszel aligha jobb mint amivel a 40-es években próbálkoztak.

Lézeres irányítás + közelségi gyújtó kellene drónok ellen. Mondjuk kérdés hogy ez mennyire lenne olcsó...
 
Azért vegyük már észre,hogy nem 1968at irunk,mikor a Cobra G pilóták inkább a zsirkrétával a szélvédőre rajzolt jeleket használták,mint a célzókészüléket.Mai technológiával nem probléma akár 500 féle 70milis rakéta ballisztikai adatait bevinni a célzórendszerbe.És a mai CNC gyártósorok olyan pontosságú tömeggyártásra képesek,ami 50 éve elképzelhetetlen lett volna.Sokkal pomtosabban lehet lőni a nem irányitott rakétákkal is.
Hát, szeritnem emg elég megnézni:
  • egy pár NIR-t használó Apache/Viper/akármi éleslövészet felvételeit,
  • önmagában az ilyen rakétavetők úgymond "gyári szórásképét",
A 70 milis rakéta "ballisztikai adatai" ebben az esetben összehasonlithatatlanok egy programozott gá lövedékéhez...a rakétánál csak az időzitett robbanás idejében lehetsz biztos, hogy a rakéta pontosan akkor hol lesz abban semmiképp sem.
 
Irányítatlan rakétákat tömegesen levegőbe lövöldözni légi célok ellen ellen teljesen második világháborús szint. A közelségi gyújtó meg időzítés is volt már akkor.
Szóval ez a irányítatlan 70-es golyós harci résszel aligha jobb mint amivel a 40-es években próbálkoztak.

Lézeres irányítás + közelségi gyújtó kellene drónok ellen. Mondjuk kérdés hogy ez mennyire lenne olcsó...
Éppenséggel,mivel helikopterekről lőnék dronok ellen,igy ez levegő-levegő kategória.És bizony igy még az 50es években is használták a NIRt.Egyébként történt NIR-val légi harcban győzelem is-alkalomszerüen.Mutatóba.
Itt egy viszonylag olcsó,kettős rendeltetésű rakétárol van szó.Egy alig manőverező lassú és sérülékeny dron ellen a heli elég hatékonyan veheti fel velük a harcot.Vagy akár egy könnyű,fegyverhordozásra képes propelleres gép is.
 
Éppenséggel,mivel helikopterekről lőnék dronok ellen,igy ez levegő-levegő kategória.És bizony igy még az 50es években is használták a NIRt.Egyébként történt NIR-val légi harcban győzelem is-alkalomszerüen.Mutatóba.
Itt egy viszonylag olcsó,kettős rendeltetésű rakétárol van szó.Egy alig manőverező lassú és sérülékeny dron ellen a heli elég hatékonyan veheti fel velük a harcot.Vagy akár egy könnyű,fegyverhordozásra képes propelleres gép is.
Ha már légi járműről lövöldöznek, akkor a géppuska/gépágyú olcsóbb megoldás. Akár a heli ajtólövésze is le tud szedni egy nagyobb drónt. Ukrajnában volt erre példa.
 
Hát, szeritnem emg elég megnézni:
  • egy pár NIR-t használó Apache/Viper/akármi éleslövészet felvételeit,
  • önmagában az ilyen rakétavetők úgymond "gyári szórásképét",
A 70 milis rakéta "ballisztikai adatai" ebben az esetben összehasonlithatatlanok egy programozott gá lövedékéhez...a rakétánál csak az időzitett robbanás idejében lehetsz biztos, hogy a rakéta pontosan akkor hol lesz abban semmiképp sem.
3km a földi területcélokra vonatkozhat,dronra közelebbről is lőhetnek.
És egy Hydra harci rész kb egy 105milis ágyú gránátjának megfelelő pusztitóerővel bir.Egy ilyen növelt repeszhatású fej igencsak tekintélyes térrészt tud beteriten.1km távrol minden további nélkül le tud vele lőni egy heli,könnyű repülő egy Lancet,Geran jellegű dront.És mai gyártástechnológiával kellően jó lehet a ballisztika a 3km-hez is.
Egyébként gyártottak úgy is NIR-t,hogy direkt nagy legyen a szórásképe,anno.Főleg vietnámi felvételeken lehet látni,hogy bőven km távon belül lőve is jókora területet foghattak le vele.
 
Ha már légi járműről lövöldöznek, akkor a géppuska/gépágyú olcsóbb megoldás. Akár a heli ajtólövésze is le tud szedni egy nagyobb drónt. Ukrajnában volt erre példa.
Itt egy viszonylag olcsó,kettős rendeltetésű rakétárol van szó.
Vagyis földi célok elleni rakéta dronok elleni felhasználásárol.
Egy CAS járörön lévő heli igy részt vehet a dronvadászatban is.
Plusz a rakéta messzebbröl is beavatkozhat.
Ajtólövész különben nem valami hatékony megoldás.A helinek fel kell zárkóznia a dron mellé,majd együt repülnie vele,mire az ajtólövész manuálisan,mechanikus irányzékkal lelövi.....
Dél afrikai rovatba tettem,hogy a Hansold S.A szedett elő egy félbemaradt búr fejlesztést,rotorárbóc radar létrehozására.És a Puma G heliken kipróbált hasi toronnyal ajálja kifejlesztésre dronok ellen (is)
100821-a8b99b18bcdf4891a0645ded076ae316.jpg


Egyébként eddig nem is volt a köztudatban,hogy a búrok eredetileg rotorárbóc radart is terveztek a Rooivalkra
Viszont a hasi gá torony elkészült,és modernizálva a H225M hasi ajtajára is felszerelhető lenne (képen 20x82 gá van,de lehet rá aplikálni a 30DEFAt is,modernizálva ABM képességgel)
Egyébként ilyen rakétákkal,és persze megfelelő műszerezettséggel Zlin kategóriájú gépeket is be lehetne vonni a dronvadászatba.
SF260TP_turboprop_basic_trainer_aircraft_Alenia_Aermacchi_Italy_Italian_aviation_defence_industry_007.jpg
 
A 20*102 Lőszer hüvelyére épülve, lehetne valami erős sörétel lőszert fejleszteni, és már a helik fő fegyverével is lehetne drónra vadászni.
 
  • Hűha
Reactions: Aladeen
A 20*102 Lőszer hüvelyére épülve, lehetne valami erős sörétel lőszert fejleszteni, és már a helik fő fegyverével is lehetne drónra vadászni.
Ennek semmi értelem: a sörétes lőszer pár tízméteren hatásos. Annyiról meg telibe lövöd simán 20 mm-essel ami lerobbantja az égről.
A tisztázás végett: helivel a Shahed méretű drónokra érdemes menni. A két tenyérnyi méretű apró drónokat nem ezzel kell hajkurászni, mert ő fog nyerni: bele repül a helibe a rajta lévő bombával. :p
 
  • Tetszik
Reactions: Tumpek
A Hforce rendszernek van levegő-levegő üzemmódja a gépágyúra? Esetleg levegő-levegő üzemmódja is csak akkor lesz ha majd valaki egyszer kifizeti egy levegő-levegő rakéta integrációját? (growth potential, ahogy az Airbus oldalán írják)

Ha már EU SAFE pénzek lehívásáról/elköltéséről van szó, akkor a Mistral rakéták H145M/H225M integrációja is egy lehetőség lenne, ha már úgy is rendeltünk rakétákat.
 
A Hforce rendszernek van levegő-levegő üzemmódja a gépágyúra? Esetleg levegő-levegő üzemmódja is csak akkor lesz ha majd valaki egyszer kifizeti egy levegő-levegő rakéta integrációját? (growth potential, ahogy az Airbus oldalán írják)

Ha már EU SAFE pénzek lehívásáról/elköltéséről van szó, akkor a Mistral rakéták H145M/H225M integrációja is egy lehetőség lenne, ha már úgy is rendeltünk rakétákat.
Kéne lennie,de Mistrallal lövöldözni dronokra nem éppen hatékony pénzügyileg.Csak ha nagyon muszály.
A két tenyérnyi méretű apró drónokat nem ezzel kell hajkurászni, mert ő fog nyerni: bele repül a helibe a rajta lévő bombával. :p
Ezek az apró dronok valójában koránt sem olyan veszélyesek egy jol felszerelt helire.Lassabbak,mint egy heli,és kevésbé mozgékonyak.Ha a helikopter személyzetnek van tudomása róluk,simán kitér előlük-vagy a rotor szelével leveri őket az égből.De a DIRCM lézere is kiégetheti a szenzoraikat.Megfelelő fegyverzettel meg lelőheti (majd,ha lesz olyan.És lesz.)
Ukrajnában is csak elvétve okoznak helikopterveszteséget dronok,miközben helik üzemszerűen lőnek le dront.
 
Kéne lennie,de Mistrallal lövöldözni dronokra nem éppen hatékony pénzügyileg.Csak ha nagyon muszály.
Ha létező képesség lenne, akkor nem kellene gyakorolni is? Talán utoljára a Mi-24D/V-vel lőttek légi célpontra gyakorlásként a 90-es években?

De az ígérgetett MUM-T funkció is jó lehet valamire. Valószínűleg arra is le lehetne hívni az EU-s pénzt, ha a drón is európai. Meg persze ha mások is szeretnének ilyet.
 
  • Tetszik
Reactions: Aladeen
Ha létező képesség lenne, akkor nem kellene gyakorolni is? Talán utoljára a Mi-24D/V-vel lőttek légi célpontra gyakorlásként a 90-es években?

De az ígérgetett MUM-T funkció is jó lehet valamire. Valószínűleg arra is le lehetne hívni az EU-s pénzt, ha a drón is európai.
Szerbek minden további nélkül integrálnak,lényegében amit akarnak a H145eikre.Anno meg a liszenszgyártott Gazellákra integrálták a sztrellát.Románok meg a Pacsirtára.
Szóval itthon kéne elsősorban a hibát keresni.