[HUN] Légvédelmi eszközök beszerzése

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 943
73 245
113
Úgy tűnik a NASAMS kimegy a keleti határra...

"A honvédelmi miniszter ennek következtében rendelte el a légtérellenőrzési és légtérvédelmi eszközöknek és a rájuk épített képességeknek az északkeleti országrészbe történő telepítését."

Aztán minek? Mit akarnak vele lelőni? Az ukránoknak is van/volt, sokra nem mentek vele mint látható.
 

Aladeen

Well-Known Member
2021. július 17.
22 226
43 367
113
Aztán minek? Mit akarnak vele lelőni?
Ez egy jó kérdés! Ballisztikus rakéták ellen nem használható, nem hiszem hogy hagyományos repülőkkel vagy CM-ekkel lőnének ránk.

Sztem ez olyan látszat-propi intézkedés mint, amikor 2022-ben kiküldtek 8-10 Gidránt meg pár BTR-t a bohóckodni az ukrán határhoz, hogy az "átlagmagyar" megvédve érezze magát. Még Orbán is nézelődött távcsővel a semmibe a show kedvéért...
Ezt látva Marika néni meg Józsi bácsi meg hú, de megnyugodott, mert fingjuk nincs mennyire gyenge MH - sajnos...


Az ukránoknak is van/volt, sokra nem mentek vele mint látható.
Számos CM-et és Shahed drónt lelőttek vele az ukránok. Az ellen hatásos.
 

Venom85

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
7 424
21 082
113
Ez egy jó kérdés! Ballisztikus rakéták ellen nem használható, nem hiszem hogy hagyományos repülőkkel vagy CM-ekkel lőnének ránk.

Sztem ez olyan látszat-propi intézkedés mint, amikor 2022-ben kiküldtek 8-10 Gidránt meg pár BTR-t a bohóckodni az ukrán határhoz, hogy az "átlagmagyar" megvédve érezze magát. Még Orbán is nézelődött távcsővel a semmibe a show kedvéért...



Számos CM-et és Shahed drónt lelőttek vele az ukránok. Az ellen hatásos.
És milyen látványos videó készült a 4 h145-ről 10 db Gidránról meg 20 db leszottyadt BTR-ről! :rolleyes:
 

Laikus

Well-Known Member
2021. szeptember 2.
126
568
93
nem! 4 kilövő 1 rakéta! Tartalékolni kell a következő 40 évre...
:D
Még az ukrán háború előtt évekkel, volt egy ötletelésem a NASAMS-unk rakéta ellátásáról. Most előkeretem és bemásolom újra:

Egy ideje agyalok rajta, hogy vajon mennyi értelme lenne Tamir rakétákat és indítóállványokat integráltatni a NASAMS rendszerünkhez, ha már úgy is jóban vagyunk a Szentfölddel? A rendelkezésemre álló (döntően a fórum olvasásából származó) információk alapján az alábbiakra jutottam:


"Hátrányok:

  • Ki kell fizetni az integráció költségét, ami a mi méreteinkben fajlagosan elég sok lehet.
  • A rakétákat nem klasszikus légvédelmi feladatokra találták ki, ezért kompromisszumos a felhasználásuk (Nem volt szempont a zavarvédelem, földháttérben elfogás, továbbá a füst mentes hajtómű, ami az indítás helyét is felfedheti. Mivel fogyóeszközként használják, ezért lehet, hogy az élettartamuk sem acélos.)
  • A Tamil rakétáknak nincs átjárhatósága a légierő felé.
Előnyök:

  • Feltételezem, ha megrendeljük és kifizetjük az integrálást, akkor az eredménye már a mi szellemi tulajdonunk is lesz, tehát további értékesítéséből részesülhetünk.
  • Rendelkezik aktív radaros és infra változattal is.
  • Képességeihez mérten olcsó (pl. 40 km hatótávolság). Kb. tizede lehet az ára, mint egy szintén aktív radaros AMRAAM. (~200 e. $/db volt a legmagasabb ár, amivel találkoztam) Ez pedig olyan különbség, amiből lehet előnyt kovácsolni. Egy példa: tegyük fel, hogy jelenleg 6 db indítóállványt szerzünk be egy irányító egységhez. Az egyszerűség kedvéért 2 millió $ átlagáron számolva hozzájuk egy légiharc eredetű rakétát, 72 millió egy javadalmazás. Feltételezve, hogy az indító állványok a rendszer többi részéhez képest jelképes összegért beszerezhetőek, duplázzuk meg a számukat a maximális 12-re. A plusz 36 db Tamir rakéta már csak ~ 7 millió. Lehetne ugyan azon védendő terület lefedésére 2x annyi indítót telepíteni, akár vegyesen 3 drága + 3 olcsó rakéta, akár indítónként egységesen. További variáció lehet a Vaskupola 20-as indítójának integrálása, különösen egy védendő objektum közelében.
  • A felhasználási lehetőségeket sem gondolom annyira korlátozottnak (a klasszikus szerepköre mellett). A pilóta vezette és önvédelmi rendszerekkel rendelkező gépek ellen is be lehetne vetni 5-6-os sorozatokban, vegyesen a radaros és IR típusokat. Ugyan úgy hatásos lehet, ha megtámadott gép későn észleli. Már az is eredmény, ha vészoldással szabadul a drága terhétől. Az legfontosabb felhasználási területet azonban a közeljövő hozhatja el. Altalánossá válnak a felderítő és csapásmérő drónok, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek önvédelmi képességgel. Ezekre fölösleges csúcsfegyverekkel vadászni. Tömegesen megjelenhetnek a relatíve olcsó csalicélok, kamikáze- és cirkáló drónok. Mit tesz a NASAMS kezelője, ha a bejövő cél paraméterei alapján nem tudja eldönteni, hogy valódi cél vagy csali? Nem tesz semmit és bízik a szerencséjében vagy ellő egy 2 millió dolláros rakétát, bizonytalanra? Amig el nem fogy! Olcsó csaliból biztos több lesz mint AMRAAM-ből. Hasonló a helyzet a 100 ezer $-os kategóriájú, kisméretű, szárnyas bombákkal, cirkáló drónokkal. A drága és ezért kevés rakéta gyorsan elfogyna. Megfelelő felderítőkapacitás mellett, lehetőség lenne a fontosabb védendő objektumok érdekében, már a megközelítési útvonalan, vállalható költségen megtizedelni ezeket a támadó eszközöket, csökkentve az objektumvédelem túlterhelésének esélyét. (Tudom a Cheetah vagy Halcon C-RAM ezt a problémát már jól fogja kezelni, akár szintén a NASAMS-ba integrálva.)
  • Lényegében a NASAMS kezelők részére (a készlet erejéig) mindig lenne választási lehetőség, hogy a cél védekezőképességének és anyagi értékének megfelelő rakétát indítsanak."
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

Aladeen

Well-Known Member
2021. július 17.
22 226
43 367
113
Még az ukrán háború előtt évekkel, volt egy ötletelésem a NASAMS-unk rakéta ellátásáról. Most előkeretem és bemásolom újra:

Egy ideje agyalok rajta, hogy vajon mennyi értelme lenne Tamir rakétákat és indítóállványokat integráltatni a NASAMS rendszerünkhez, ha már úgy is jóban vagyunk a Szentfölddel? A rendelkezésemre álló (döntően a fórum olvasásából származó) információk alapján az alábbiakra jutottam:


"Hátrányok:


  • Ki kell fizetni az integráció költségét, ami a mi méreteinkben fajlagosan elég sok lehet.
  • A rakétákat nem klasszikus légvédelmi feladatokra találták ki, ezért kompromisszumos a felhasználásuk (Nem volt szempont a zavarvédelem, földháttérben elfogás, továbbá a füst mentes hajtómű, ami az indítás helyét is felfedheti. Mivel fogyóeszközként használják, ezért lehet, hogy az élettartamuk sem acélos.)
  • A Tamil rakétáknak nincs átjárhatósága a légierő felé.
Előnyök:

  • Feltételezem, ha megrendeljük és kifizetjük az integrálást, akkor az eredménye már a mi szellemi tulajdonunk is lesz, tehát további értékesítéséből részesülhetünk.
  • Rendelkezik aktív radaros és infra változattal is.
  • Képességeihez mérten olcsó (pl. 40 km hatótávolság). Kb. tizede lehet az ára, mint egy szintén aktív radaros AMRAAM. (~200 e. $/db volt a legmagasabb ár, amivel találkoztam) Ez pedig olyan különbség, amiből lehet előnyt kovácsolni. Egy példa: tegyük fel, hogy jelenleg 6 db indítóállványt szerzünk be egy irányító egységhez. Az egyszerűség kedvéért 2 millió $ átlagáron számolva hozzájuk egy légiharc eredetű rakétát, 72 millió egy javadalmazás. Feltételezve, hogy az indító állványok a rendszer többi részéhez képest jelképes összegért beszerezhetőek, duplázzuk meg a számukat a maximális 12-re. A plusz 36 db Tamir rakéta már csak ~ 7 millió. Lehetne ugyan azon védendő terület lefedésére 2x annyi indítót telepíteni, akár vegyesen 3 drága + 3 olcsó rakéta, akár indítónként egységesen. További variáció lehet a Vaskupola 20-as indítójának integrálása, különösen egy védendő objektum közelében.
  • A felhasználási lehetőségeket sem gondolom annyira korlátozottnak (a klasszikus szerepköre mellett). A pilóta vezette és önvédelmi rendszerekkel rendelkező gépek ellen is be lehetne vetni 5-6-os sorozatokban, vegyesen a radaros és IR típusokat. Ugyan úgy hatásos lehet, ha megtámadott gép későn észleli. Már az is eredmény, ha vészoldással szabadul a drága terhétől. Az legfontosabb felhasználási területet azonban a közeljövő hozhatja el. Altalánossá válnak a felderítő és csapásmérő drónok, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek önvédelmi képességgel. Ezekre fölösleges csúcsfegyverekkel vadászni. Tömegesen megjelenhetnek a relatíve olcsó csalicélok, kamikáze- és cirkáló drónok. Mit tesz a NASAMS kezelője, ha a bejövő cél paraméterei alapján nem tudja eldönteni, hogy valódi cél vagy csali? Nem tesz semmit és bízik a szerencséjében vagy ellő egy 2 millió dolláros rakétát, bizonytalanra? Amig el nem fogy! Olcsó csaliból biztos több lesz mint AMRAAM-ből. Hasonló a helyzet a 100 ezer $-os kategóriájú, kisméretű, szárnyas bombákkal, cirkáló drónokkal. A drága és ezért kevés rakéta gyorsan elfogyna. Megfelelő felderítőkapacitás mellett, lehetőség lenne a fontosabb védendő objektumok érdekében, már a megközelítési útvonalan, vállalható költségen megtizedelni ezeket a támadó eszközöket, csökkentve az objektumvédelem túlterhelésének esélyét. (Tudom a Cheetah vagy Halcon C-RAM ezt a problémát már jól fogja kezelni, akár szintén a NASAMS-ba integrálva.)
  • Lényegében a NASAMS kezelők részére (a készlet erejéig) mindig lenne választási lehetőség, hogy a cél védekezőképességének és anyagi értékének megfelelő rakétát indítsanak."
A TAMIR tutira nem tud 40 km-et, és nincs benne aktívradar csak "infrás" - ettől "olcsó". A Stunner ami dual seekeres, de az nagyobb kategória (David's Sling)
Kb. 12-15 km lehet a TAMIR hatótávja. A legtöbb publikus forrás az mondja, hogy 4-70 km-ről kilőtt célok ellen hatásos. Mivel ezeket a leszálló ágban semmisíti meg vagy is a cél pályájának végén, így a valós hatótávja töredéke ennek a max 70 km-nek.

Méretét és sebességét tekintve kb. egy IRIS-T-hez áll közel, aminek a földi indítás esetén (SLS) 12 km-es hatótávot mondanak. Fizikai okokból ennél sokkal többet a TAMIR sem tudhat: a méretéből és max. sebességéből adódóan nem lehet nagyobb mozgási energiája, mint más hasonló rakétáké. Pláne nem annyi ("40km") amit még a jóval nagyobb és gyorsabb AMRAAM sem tud!

TAMIRIRIS-T (SLS)AMRAAM C7
Hossz3 méter2,94 méter3,6 méter
Átmérő160 mm127mm178 mm
Tömeg90 kg87,4 kg161kg
Max speed2,2 Mach2 Mach4 Mach
Hatótáv (földről)pontosan nem ismert12 km (gyári adat)25-30km (becslés)

Szóval a TAMIR semmiképp nem tudja kiváltani az AMRAAM-ot a NASAMS-ben.
Ezt a rakétát kiszámítható pályán közeledő nem manőverező célokra találták ki. Nincs elég mozgási energiája hogy egy hangsebesség fölött manőverező vadászgépet lekövessen: nagyon gyorsan elkopna a sebessége.
 
  • Tetszik
Reactions: nyugger and dudi

perceptron

Well-Known Member
2023. június 15.
6 676
14 005
113
Tamir egy olcso szar, direkt a szintén olcsó sub-tactical Hamas etc szarjai ellen lett tervezve, max akkor lenne értelme, ha a szomszédaink hasonlóan fejletlen cuccokat rendszeresitenenek, de sajnos nem ez a helyzet.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 592
34 344
113
Még az ukrán háború előtt évekkel, volt egy ötletelésem a NASAMS-unk rakéta ellátásáról. Most előkeretem és bemásolom újra:

Egy ideje agyalok rajta, hogy vajon mennyi értelme lenne Tamir rakétákat és indítóállványokat integráltatni a NASAMS rendszerünkhez, ha már úgy is jóban vagyunk a Szentfölddel? A rendelkezésemre álló (döntően a fórum olvasásából származó) információk alapján az alábbiakra jutottam:


"Hátrányok:


  • Ki kell fizetni az integráció költségét, ami a mi méreteinkben fajlagosan elég sok lehet.
  • A rakétákat nem klasszikus légvédelmi feladatokra találták ki, ezért kompromisszumos a felhasználásuk (Nem volt szempont a zavarvédelem, földháttérben elfogás, továbbá a füst mentes hajtómű, ami az indítás helyét is felfedheti. Mivel fogyóeszközként használják, ezért lehet, hogy az élettartamuk sem acélos.)
  • A Tamil rakétáknak nincs átjárhatósága a légierő felé.
Előnyök:

  • Feltételezem, ha megrendeljük és kifizetjük az integrálást, akkor az eredménye már a mi szellemi tulajdonunk is lesz, tehát további értékesítéséből részesülhetünk.
  • Rendelkezik aktív radaros és infra változattal is.
  • Képességeihez mérten olcsó (pl. 40 km hatótávolság). Kb. tizede lehet az ára, mint egy szintén aktív radaros AMRAAM. (~200 e. $/db volt a legmagasabb ár, amivel találkoztam) Ez pedig olyan különbség, amiből lehet előnyt kovácsolni. Egy példa: tegyük fel, hogy jelenleg 6 db indítóállványt szerzünk be egy irányító egységhez. Az egyszerűség kedvéért 2 millió $ átlagáron számolva hozzájuk egy légiharc eredetű rakétát, 72 millió egy javadalmazás. Feltételezve, hogy az indító állványok a rendszer többi részéhez képest jelképes összegért beszerezhetőek, duplázzuk meg a számukat a maximális 12-re. A plusz 36 db Tamir rakéta már csak ~ 7 millió. Lehetne ugyan azon védendő terület lefedésére 2x annyi indítót telepíteni, akár vegyesen 3 drága + 3 olcsó rakéta, akár indítónként egységesen. További variáció lehet a Vaskupola 20-as indítójának integrálása, különösen egy védendő objektum közelében.
  • A felhasználási lehetőségeket sem gondolom annyira korlátozottnak (a klasszikus szerepköre mellett). A pilóta vezette és önvédelmi rendszerekkel rendelkező gépek ellen is be lehetne vetni 5-6-os sorozatokban, vegyesen a radaros és IR típusokat. Ugyan úgy hatásos lehet, ha megtámadott gép későn észleli. Már az is eredmény, ha vészoldással szabadul a drága terhétől. Az legfontosabb felhasználási területet azonban a közeljövő hozhatja el. Altalánossá válnak a felderítő és csapásmérő drónok, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek önvédelmi képességgel. Ezekre fölösleges csúcsfegyverekkel vadászni. Tömegesen megjelenhetnek a relatíve olcsó csalicélok, kamikáze- és cirkáló drónok. Mit tesz a NASAMS kezelője, ha a bejövő cél paraméterei alapján nem tudja eldönteni, hogy valódi cél vagy csali? Nem tesz semmit és bízik a szerencséjében vagy ellő egy 2 millió dolláros rakétát, bizonytalanra? Amig el nem fogy! Olcsó csaliból biztos több lesz mint AMRAAM-ből. Hasonló a helyzet a 100 ezer $-os kategóriájú, kisméretű, szárnyas bombákkal, cirkáló drónokkal. A drága és ezért kevés rakéta gyorsan elfogyna. Megfelelő felderítőkapacitás mellett, lehetőség lenne a fontosabb védendő objektumok érdekében, már a megközelítési útvonalan, vállalható költségen megtizedelni ezeket a támadó eszközöket, csökkentve az objektumvédelem túlterhelésének esélyét. (Tudom a Cheetah vagy Halcon C-RAM ezt a problémát már jól fogja kezelni, akár szintén a NASAMS-ba integrálva.)
  • Lényegében a NASAMS kezelők részére (a készlet erejéig) mindig lenne választási lehetőség, hogy a cél védekezőképességének és anyagi értékének megfelelő rakétát indítsanak."
SPyderbe a Rafael igeny eseten integralja a Tamir,Stunner,SW es az AMRAAM raketakat... Bar egyenlore meg senki nem igenyelte.
Persze a Stunner,de a Tamir kepessegeinek kihasznalasahoz kell a 2084 radar is.Mondjuk a Spyder LR valtozathoz azt is adjak.Boostetes Derbyhez is kell.(bar az uj AIO valtozat redarja a Tamirt mar tudja kezelni,Stunnerhez azomban annak is kellene a 2084).
NASAMSnek meg mar vegre elkeszulhetne a csapatlegvedelmi valtozata ( bar a HIMRAAM eredetileg annak keszult)
 

nyugger

Well-Known Member
2012. szeptember 30.
7 058
31 571
113
Naja, nem kapkodtak el... tegyuk hozza, ez sem eleg semmire, mert a NASAMS nem ABM. Praktikusan orosz CM, dron stb ellen remek (orosz repulore nem szamitok a magyar hataron), de masra nemigen jo.
Persze nem sok eselye van, hogy pont a magyarokra lonenek az oroszok...
Múltkor megnéztem, az orosz területről indított Iszkanderek nem is érnének el Kárpátaljáig - így hozzánk sem -, a fehéroroszoktól meg egy jóideje nem durrogatnak
 

ravenlord

Well-Known Member
2016. december 31.
5 036
15 139
113
Naja, nem kapkodtak el... tegyuk hozza, ez sem eleg semmire, mert a NASAMS nem ABM. Praktikusan orosz CM, dron stb ellen remek (orosz repulore nem szamitok a magyar hataron), de masra nemigen jo.
Persze nem sok eselye van, hogy pont a magyarokra lonenek az oroszok...
Arra viszont igen, hogy az ukránok lőnek ránk.
 

perceptron

Well-Known Member
2023. június 15.
6 676
14 005
113
Múltkor megnéztem, az orosz területről indított Iszkanderek nem is érnének el Kárpátaljáig - így hozzánk sem -, a fehéroroszoktól meg egy jóideje nem durrogatnak
Viszont a Kalibr vidaman elkocog hozzatok, akar a tengerrol, akar a Krimbol. Elvileg a NASAMS azt leszedi, de ketlem, hogy 1-2 utegnel tobbet tettek volna oda, azaz pillanatok alatt kitarznak es a kovetkezo par akarmit televag...
 
  • Tetszik
Reactions: J.G.

Kávé

Well-Known Member
2022. január 26.
4 131
13 975
113
Viszont a Kalibr vidaman elkocog hozzatok, akar a tengerrol, akar a Krimbol. Elvileg a NASAMS azt leszedi, de ketlem, hogy 1-2 utegnel tobbet tettek volna oda, azaz pillanatok alatt kitarznak es a kovetkezo par akarmit televag...
Marmint ki rakott oda 1-2uteget? Az ukranok vagy mi?
 

Laikus

Well-Known Member
2021. szeptember 2.
126
568
93
A TAMIR tutira nem tud 40 km-et, és nincs benne aktívradar csak "infrás" - ettől "olcsó". A Stunner ami dual seekeres, de az nagyobb kategória (David's Sling)
Kb. 12-15 km lehet a TAMIR hatótávja. A legtöbb publikus forrás az mondja, hogy 4-70 km-ről kilőtt célok ellen hatásos. Mivel ezeket a leszálló ágban semmisíti meg vagy is a cél pályájának végén, így a valós hatótávja töredéke ennek a max 70 km-nek.

Méretét és sebességét tekintve kb. egy IRIS-T-hez áll közel, aminek a földi indítás esetén (SLS) 12 km-es hatótávot mondanak. Fizikai okokból ennél sokkal többet a TAMIR sem tudhat: a méretéből és max. sebességéből adódóan nem lehet nagyobb mozgási energiája, mint más hasonló rakétáké. Pláne nem annyi ("40km") amit még a jóval nagyobb és gyorsabb AMRAAM sem tud!

TAMIRIRIS-T (SLS)AMRAAM C7
Hossz3 méter2,94 méter3,6 méter
Átmérő160 mm127mm178 mm
Tömeg90 kg87,4 kg161kg
Max speed2,2 Mach2 Mach4 Mach
Hatótáv (földről)pontosan nem ismert12 km (gyári adat)25-30km (becslés)

Szóval a TAMIR semmiképp nem tudja kiváltani az AMRAAM-ot a NASAMS-ben.
Ezt a rakétát kiszámítható pályán közeledő nem manőverező célokra találták ki. Nincs elég mozgási energiája hogy egy hangsebesség fölött manőverező vadászgépet lekövessen: nagyon gyorsan elkopna a sebessége.
A Tamir adatait nem én találtam ki. Ez a cikk itt volt posztolva.

https://jetplanes.blog.hu/2021/06/27/vaskupola
„Az Iron Dome rendszer számára kifejlesztett rakéta a Tamir nevet kapta, kétféle önirányító rendszerrel. Az indítást követően pályakorrekciós jeleket kap, majd a cél közelében kapcsol be a saját önirányító rendszer, amely passzív infravörös szenzorral, vagy miniatűr aktív radarral működik. Az egyik a Python, a másik a Derby légiharc rakétáéhoz hasonló, természetesen a speciális igények szerint módosítva. Külsőre mindkét rakéta változat azonos, az infrafejes optikájának áramvonalazó burkolata a cél közelében válik le.”


De igazából a lényegre nem figyeltél. Nem azt írtam, hogy az AMRAAM rakétákat lehet vagy kell kiváltani vele.

Ezt írtam:

„Az legfontosabb felhasználási területet azonban a közeljövő hozhatja el. Altalánossá válnak a felderítő és csapásmérő drónok, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek önvédelmi képességgel. Ezekre fölösleges csúcsfegyverekkel vadászni. Tömegesen megjelenhetnek a relatíve olcsó csalicélok, kamikáze- és cirkáló drónok. Mit tesz a NASAMS kezelője, ha a bejövő cél paraméterei alapján nem tudja eldönteni, hogy valódi cél vagy csali? Nem tesz semmit és bízik a szerencséjében vagy ellő egy 2 millió dolláros rakétát, bizonytalanra? Amig el nem fogy! Olcsó csaliból biztos több lesz mint AMRAAM-ből. Hasonló a helyzet a 100 ezer $-os kategóriájú, kisméretű, szárnyas bombákkal, cirkáló drónokkal. A drága és ezért kevés rakéta gyorsan elfogyna.

Lényegében a NASAMS kezelők részére (a készlet erejéig) mindig lenne választási lehetőség, hogy a cél védekezőképességének és anyagi értékének megfelelő rakétát indítsanak.”


A jelenlegi ukrán háborúban a rakétás légvédelemnek milyen arányban kell harcolnia a hangsebesség feletti képességű vadászgépekkel és milyen arányban a földközelben útvonalat repülő támadó drónokkal vagy klasszikus CM-ekkel? A rakétaindítások 5%-a sem mehetett vadászgép ellen. Tehát hasonló arányban lenne csak szükség drága légiharcrakétára, a többi célra mehetne az olcsó(bb) Tamir.
Szerintem ezeket nem érdemes tovább magyarázni.

Persze nem jelenti azt, hogy nincs szükség a jelenleginél nagyobb teljesítményű rendszerre a ballisztikus rakéták ellen, de nem is arról a kategóriáról beszélünk.

Egyébként, ezek a földközeli célok miatt nem is érdemes vitatkozni, hogy mennyi lehet a TAMIR hatótávja. Az alföldi tájban álljál fel egy teherautó platójára és nézzél körbe, hogy milyen messziről láthatod meg azt, ami 30-40 méter magasan van. Pl. egy falusi templomtorony. Kb. ilyen távolságból fogják felderíteni a radarok is a fűnyíróban közlekedő célokat. Ilyen nagyságrendű rakéta hatótávolságot lehet kihasználni a földi radarok alapján erre a célkategóriára. Aztán a szakemberek majd biztos jól megcáfolnak.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

Aladeen

Well-Known Member
2021. július 17.
22 226
43 367
113
A Tamir adatait nem én találtam ki. Ez a cikk itt volt posztolva.

https://jetplanes.blog.hu/2021/06/27/vaskupola
„Az Iron Dome rendszer számára kifejlesztett rakéta a Tamir nevet kapta, kétféle önirányító rendszerrel. Az indítást követően pályakorrekciós jeleket kap, majd a cél közelében kapcsol be a saját önirányító rendszer, amely passzív infravörös szenzorral, vagy miniatűr aktív radarral működik. Az egyik a Python, a másik a Derby légiharc rakétáéhoz hasonló, természetesen a speciális igények szerint módosítva. Külsőre mindkét rakéta változat azonos, az infrafejes optikájának áramvonalazó burkolata a cél közelében válik le.”


De igazából a lényegre nem figyeltél. Nem azt írtam, hogy az AMRAAM rakétákat lehet vagy kell kiváltani vele.

Ezt írtam:

„Az legfontosabb felhasználási területet azonban a közeljövő hozhatja el. Altalánossá válnak a felderítő és csapásmérő drónok, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek önvédelmi képességgel. Ezekre fölösleges csúcsfegyverekkel vadászni. Tömegesen megjelenhetnek a relatíve olcsó csalicélok, kamikáze- és cirkáló drónok. Mit tesz a NASAMS kezelője, ha a bejövő cél paraméterei alapján nem tudja eldönteni, hogy valódi cél vagy csali? Nem tesz semmit és bízik a szerencséjében vagy ellő egy 2 millió dolláros rakétát, bizonytalanra? Amig el nem fogy! Olcsó csaliból biztos több lesz mint AMRAAM-ből. Hasonló a helyzet a 100 ezer $-os kategóriájú, kisméretű, szárnyas bombákkal, cirkáló drónokkal. A drága és ezért kevés rakéta gyorsan elfogyna.

Lényegében a NASAMS kezelők részére (a készlet erejéig) mindig lenne választási lehetőség, hogy a cél védekezőképességének és anyagi értékének megfelelő rakétát indítsanak.”


A jelenlegi ukrán háborúban a rakétás légvédelemnek milyen arányban kell harcolnia a hangsebesség feletti képességű vadászgépekkel és milyen arányban a földközelben útvonalat repülő támadó drónokkal vagy klasszikus CM-ekkel? A rakétaindítások 5%-a sem mehetett vadászgép ellen. Tehát hasonló arányban lenne csak szükség drága légiharcrakétára, a többi célra mehetne az olcsó(bb) Tamir.
Szerintem ezeket nem érdemes tovább magyarázni.

Persze nem jelenti azt, hogy nincs szükség a jelenleginél nagyobb teljesítményű rendszerre a ballisztikus rakéták ellen, de nem is arról a kategóriáról beszélünk.

Egyébként, ezek a földközeli célok miatt nem is érdemes vitatkozni, hogy mennyi lehet a TAMIR hatótávja. Az alföldi tájban álljál fel egy teherautó platójára és nézzél körbe, hogy milyen messziről láthatod meg azt, ami 30-40 méter magasan van. Pl. egy falusi templomtorony. Kb. ilyen távolságból fogják felderíteni a radarok is a fűnyíróban közlekedő célokat. Ilyen nagyságrendű rakéta hatótávolságot lehet kihasználni a földi radarok alapján erre a célkategóriára. Aztán a szakemberek majd biztos jól megcáfolnak.
Ezzel a koncpcióval meg az a baj, hogy lehet hogy reltíve olcsó a Tamir rakéta, viszont az is hamar elfogyna, mert a drónok még olcsóbbak és ezért sok van belőlük.

Lézeres illetve gépágyús rendszerek gazdaságosabb és ami még fontosabb: szinte vételen mennyiségben van hozzájuk lőszer. A Skyranger 30 mm lőszerét (ami ugyanaz minta Lynx ABM lőszere) Várpalotán magunk gyártjuk. Ebből elég nehezen tudnánk kifogyni.
Hátránya a kb. 3000 méteres hatásos lőtávolsága.

Ami régi "vesszőparipám", hogy a Skyrangerből kellene olcsó(bb) konténeres-teherautós változat legalább a fontos infrasturktúra védelmére. Konkrétan a légvédelmünk radarjai és indítói közelébe is lehetne tenni ezekből egyet.
Simán lenne igény 50-60 ilyen telepített gépágyúra...

Emellett irányított energiájú EMP/lézer rendszerek jelentik a megoldást drónokra: ezekből sem fogyna ki soha lőszer.

Szóval drónok ellen fizikailag elég lehet a TAMIR, de túl drága ahhoz is, meg ez is elfogyna néhány hét után...
 

Laikus

Well-Known Member
2021. szeptember 2.
126
568
93
Szerintem is kellenek a modern csöves rendszerek.

A hátrányukként azt nem említetted, hogy a kis lótáv miatt könnyen túlterhelhetőek.

A TAMIR-ban azért látok fantáziát, mert a vadászgépek, CM-ek, cirkáló lőszerek, nagyobb drónok sem lehetnek biztonságban tőle és ha kell nagy sorozatban is indítható. Tudom, készülnek már az új generációs objektumvédelmi kisrakéták is.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0