1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

[HUN] Leopard 2

Diskurzus a(z) 'Harckocsik, harc- és szállítójárművek' témában - rudi által indítva @ 2018. december 20..

Címkék:
  1. vasszekely

    vasszekely Well-Known Member

    Mindegy, kéne ebből zászlóaljnyi.
     
  2. Ruby de Puteaux

    Ruby de Puteaux Well-Known Member

    Dudi párhuzamot vont a sok évtizeddel ezelőtti francia-lengyel együttműködés és a mai között, miért ne említhetném meg én is azt a német orientációt aminek eddig 2 elveszített világháború az eredménye?

    Magyar-orosz haditechnikai program nincs, így az lényegtelen.
    A hátam közepére sem kívánnám, egyébként.
     
    aquarell, Pogány and tonyo like this.
  3. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

    Ott kotik le spaniferrel. :rolleyes:
     
  4. dudi

    dudi Well-Known Member

    Mert szélesebb tőle a harckocsi.
     
  5. ibanez de bobadilla

    ibanez de bobadilla Well-Known Member

    nekem egy olyan csaj ugrott be erről -nem mint racionális magyarázat- aki felhúzta a minit hogy kilátszódjék a tangája... :))))))))
     
    kaktusz likes this.
  6. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

    Hmm... az jo csaj lehet. :)
     
    ibanez de bobadilla likes this.
  7. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

    Nyugi, csak a kocsikat szoktuk ugy lekotni. :D
     
  8. Blitz97

    Blitz97 Well-Known Member

  9. aquarell

    aquarell Well-Known Member

    A nagy német-magyar együttmûködèsnek eddig 2 világháború elvesztése volt az eredménye, annak minden negativ következmènyével ( Trianon stb.). A törtènelmi tapasztalatok alapján kerûlni kellene mindent, ami német. Sajnos a történelemből azt tanuljuk, hogy a történelemből nem tanulunk semmit. Azt gondolni, hogy most aztán màs lesz, naiv dolog. A német politika életveszély Magyarország számára.
    Ezt legalább egyszer ki kell mondani, mèg ha nem is változtat a helyzeten. :(
     
  10. Csabi90

    Csabi90 New Member

    Igen jo a meglatas viszont azt is nezzuk hogy ezek a nemetek mar nem azok a nemetek ezek mar egy agymosottak es mindent kioltek beloluk ami a regi nemetkeben vplt a nemzetszocializmussal valo erzelmeket. Persze akad egy par akiben melyen benne van nem mondom de azok java is a koznepe. Igazabol barmelyik orszag fordulhat akarmilyen nagyszeru vezetovel jo es rossz sorsra. De ahogy az oreg szomszedbacsim mondja "Ezek a Nemetek Mannheimig se jutnanak el"
     
    antigonosz likes this.
  11. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez elég vicces komment volt...

    A szerbek elleni hadüzenet az OMM balfaszsága volt és abból indult minden.
    A németekhez önként dörgölőzött Horthy.

    Ez a szokásos kenjünk másra mindent megközelítés. A magyar vezetés felelőssége 0 kommentedben. Ez is egy tapasztalat, csak másfajta...

    Zoli írásából.


    Az utólag mindig oly borzasztóan okos történészek előszeretettel írnak mély értelmű, magvas értekezéseket arról, miért volt elkerülhetetlen a nagyhatalmak közötti leszámolás, és az első világháború. Az ilyen utólagos bölcsességek azonban szerintem, mint általában, ezúttal sem igazán meggyőzőek. A németek és a franciák közti leszámolás minden bizonnyal valóban elkerülhetetlen volt, erre mindenki számított és mindenki készült rá. Az azonban már egyáltalán nem volt szükségszerű, hogy ebbe a konfliktusba a többi nagyhatalom is belekeveredjen, és hogy az ekkora kataklizmába torkolljon.

    A németek rendkívül ostoba módon viselkedtek, és maguk ellen fordítottak szinte mindenkit, ez azonban még nem járt volna feltétlenül azzal a következménnyel, hogy a sértődött riválisok háborút indítanak. A franciákon kívül senkinek nem volt igazán komoly leszámolnivalója Németországgal, és a háborús fenyegetőzés leginkább csak a politikai előnyök megszerzése végett folytatott halandzsázás volt, nem komoly fenyegetés. Az angolok jobb meggyőződésük ellenére álltak a franciák és az oroszok mellé, igazából szívesebben léptek volna szövetségre a németekkel. Semmiképp sem léptek volna háborúba a franciák oldalán, pusztán csak azért, hogy azok revánsot vegyenek az 1870-es vereségért. És ha Anglia nem támogatja őket, valószínűleg az oroszok sem mertek volna háborúba lépni. Miután Angliában elmúlt a német flottaépítési program miatt gerjesztett pánik, a két fél között ismét lassú közeledés indult meg. A közvetlenül az első világháború előtti időszakot a kortársak valójában a háborús feszültség enyhüléseként élték meg, és senki sem gondolta volna, hogy a nagyhatalmak egy isten háta mögötti, jelentéktelen kis balkáni királyság miatt fognak rövidesen egymásnak ugrani.

    Azonban volt egy diplomácia, amely még a németekénél is ostobább volt. Az osztrák-magyar. A Monarchia külpolitikája a háború előtti évtizedekben a németekéhez hasonló ámokfutást hajtott végre, maga ellen fordítva szinte valamennyi szomszédos országot, és a többi nagyhatalmat. Ráadásul a belpolitikai helyzet is felettébb ingatag volt, főleg a megerősödő nemzetiségi, szeparatista mozgalmaknak köszönhetően. Ez utóbbiak közül főként a pánszláv mozgalom okozott sok kellemetlenséget Bécsnek.

    A mozgalom egyik fészkének a szomszédos Szerbiát tekintették, és már régóta vártak valamilyen ürügyre, melynek segítségével leszámolhatnak a veszélyes izgatókkal. Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolása kiváló casus bellinek ígérkezett. Egyébként a közutálatnak örvendő trónörökös halála a legkevésbé sem borította gyászba a Monarchia népeit, inkább megkönnyebbülést éreztek a trónra alkalmatlannak tartott főherceg halálhírét hallva. Maga Ferenc József is a következőképpen kommentálta a szarajevói hírt:

    ”A Gondviselés ismét jóvátett egy tévedést, melyet nekem nem állt módomban helyrehozni.”


    (Megjegyezném, Ferenc Ferdinánd, minden hibája mellett is, szinte modern, felvilágosult ember volt Ferenc Józsefhez képest. A Monarchia valószínűleg nem járt volna rosszul a trónra lépésével.) Úgy gondolva, az időpont kiváló egy szerbek elleni kis győztes háborúhoz, a Monarchia -valószínűleg nem teljesen alaptalanul- azonnal Szerbiát vádolta meg a gyilkosság megszervezésével és előkészítésével.

    Július 23-án egy olyan ultimátumot adtak át a szerbeknek, melyben követelték a merényletért az osztrákok szerint felelős szerb katonatisztek letartóztatását, illetve szolgálatból való elbocsátását, a Narodna Odbrana nevű szervezet feloszlatását. További követelések voltak, hogy a szerb kormány hivatalosan is ítélje el a szarajevói merényletet és a nacionalista izgatást, valamint, hogy a szarajevói merénylet szerb szálainak kivizsgálásában osztrák nyomozók és tisztviselők is részt vehessenek. Mindezen követelések teljesítésére Szerbia 48 órát kapott. A feltételek a megszabott határidőn belül nyilvánvalóan teljesíthetetlenek voltak, és az ultimátum célja elég egyértelműen az volt, hogy ürügyet teremtsenek vele a fegyveres leszámolásra. G. B. Show a következőképpen vélekedett az osztrák ultimátumról:

    „A Szerbiához intézett ultimátum háborodott ötlet volt, nagyobb bűn, mint a gyilkosság, amely előidézte.”

    A szerbek kétségbeesetten próbáltak valahogy kikecmeregni a csapdából. Egy meglehetősen megalázkodó hangú válaszjegyzékben a Monarchia minden feltételét elfogadták, kivéve azt az egyet, hogy a gyilkosság ügyében az osztrák hatóságok szerb területen is vizsgálódhassanak. A német császár, II. Vilmos, a következőképpen értékelte a szerb választ:

    „Ragyogó teljesítmény… Nagy erkölcsi siker Bécsnek, ezzel viszont megszűnik minden ok a háborúra.”


    Két nap múlva a Monarchia hadat üzent Szerbiának....

    Oroszország, a szláv szolidaritás miatt már kezdetben védelmet ígért Szerbiának, és most mozgósításba fogott Ausztria ellen. A németek ezt nem hagyhatták szó nélkül, és bár alkalmatlannak tartották az időpontot a háborúra, úgy vélték, a szövetségesi hűség kötelezi őket, hogy kiálljanak a Monarchia mellett. Két napos határidőt szabtak az oroszoknak a mozgósítás leállítására, és miután ez nem történt meg, hadat üzentek Oroszországnak. Még a franciák sem szívesen léptek be a háborúba, de a németek megkönnyítették a dolgukat, amikor, meglehetősen ostoba módon, két nappal az oroszok után nekik is hadat üzentek. Az angoloknak semmi kedvük nem volt az egészhez. Szerbia sorsa a legkevésbé sem érdekelte őket, és legszívesebben az egészet francia-német belügynek tekintették volna.

    Amikor azonban a németek bevonultak a semleges Belgiumba, jobb meggyőződésük ellenére ők is hadat üzentek. (Belgium védelmében, ugyebár. Arról azonban nem tesznek említést a történelemkönyvek, hogy nem a németek, hanem a franciák voltak az elsők, akik -még a német hadüzenet előtt- benyomultak a semleges Belgiumba. Természetesen ők is csak Belgium védelmében…) Igazából senki nem akarta a háborút, talán csak a franciák, de még ők is csak később. Utóbb maga Lloyd George, a későbbi angol miniszterelnök is így vélekedett:

    „A vezető politikusok közül senki sem akarta igazán a háborút. Úgyszólván belecsúsztak, vagy még inkább beletámolyogtak és belebotladoztak, merő ostobaságból.”
     
  12. dudi

    dudi Well-Known Member

    A belga rész pontatlan!A német Schliffen terv tartalmazta az első pillanattól Belgium semlegességének megsértését.Azaz ha a franciák nem lépik át a belga határt a németek akkor is megtették volna.Konkrétan az volt Belgiummal kapcsolatban a német vezérkar álláspontja,hogy felszólítják(ultimátum nem kérés!)őket,hogy engedjék az a német hadsereget,ha nemet mondanak akkor ellenségként tekintenek rájuk.
     
    Loken, Pogány and Sulaco like this.
  13. L.O.B

    L.O.B Well-Known Member

    jólvan gyerekek, a történelemről való személyes véleményeket mint valóságot bemutató kommenteket vigyétek a világtörténelem és hasonló topikokba. Ez a Leopárd 2 topic. Ha szeretnék ökörségeket olvasni majd olvasom azokat a topicokat
     
    antigonosz, Luthero, aquarell and 5 others like this.
  14. SilvioD

    SilvioD Well-Known Member

  15. Parapitecus

    Parapitecus Well-Known Member

    Klassz ez a hadtörténelem topik!
     
    alfa74 and Laci1970 like this.
  16. PavolR

    PavolR Well-Known Member

    Meg van, johet a kovetkezo. :cool:
     
  17. dudi

    dudi Well-Known Member

    Igen.
     
    Laci1970 likes this.
  18. PavolR

    PavolR Well-Known Member

    ... ha a Leopard 2 szerintetek egy kozepes harckocsi, akkor mi a néhéz ... o_O
     
  19. dudi

    dudi Well-Known Member

    Nem az 50-es éveket írjuk,hogy nehéz,közepes meg könnyű harckocsik legyenek(bár utóbbi van még pár olyan helyen ahol egy mdern harckocsi mozgásképtelen lenne).Egyébként a nehézharckocsi sem feltétlen csak tömeget jelölt akkor sem amikor voltak.
     
  20. blogen

    blogen Well-Known Member

    A nehézharckocsikat mindenhol kiszorították a közepes harckocsik, mégha a súlyuk elérte is az egykori nehézharckocsikét. A lényeg a specifikáció megszűnte volt, univerzális eszköz az MBT lett. Az utolsó mohikánok a szovjet T-10-es, a brit Conqueror és az amerikai M103-as voltak.
     

Ezen oldal megosztása