Amikor idekerültek hozzánk akkor is volt nagyjavítás vagy csak üzemképessé tették és lefestették őket?
[HUN] Leopard 2
- Téma indítója Törölt tag
- Indítva
-
- Címkék
- leopard 2a4hu leopard 2a7hu
Nagyjavítás és volt egy kis modernizáció, de semmi extrára nem kell gondolni.
Hány évente vagy milyen üzemidő (futásteljesítmény?) után kell őket nagyjavítani?
4 évente lett volna a T-72-őknek is nagyjavítása
Csak sose tartottuk be az előírásokat.
De itt most úgy kerülnek bérlésből saját tulajdonba, hogy rendberakják őket előtte.
Állapot szerint üzemeltetünk alapvetően, de természetesen vannak időszakos kötelező karbantartások. Úgy kell elképzelni mint egy autó üzembentartását, csak a kocsidon viszonylag ritkán kell lövegcsövet cserelni.
Semmi hihetetlen nincs benne, nem a mi tulajdonunk, a szerződésbe meg beleírták.
Jó, akkor majd akkor lesz hihetetlen, ha állami tulajdon lesz, és akkor is szervízelik.
Arra is olyan szerződést tudnak csak kötni, mert másként nem vállal garanciát a német.
Addig amíg nem ismerjük a részleteket, csak a végösszegről van fogalmunk (pontos szam ott sincs tudtommal), addig megítélnibsem tudjuk, hogy túlárazott vagy sem. Az biztos, hogy olcsó nem volt.
A 35 éves A4-eket? Gondolom lejárt a garancia, ők meg leszartak őket.
Úgy hogy minket lestek vagy 30 évig, mi mit csinálunk a T-72-es harckocsikkal. Gondolták, a mi olcsó megoldásunk lehet nekik is jó lesz. Minket követtek. Van amit tőlünk is meg lehet tanulni.
4 évente lett volna a T-72-őknek is nagyjavítása
Csak sose tartottuk be az előírásokat.
De itt most úgy kerülnek bérlésből saját tulajdonba, hogy rendberakják őket előtte.
Lehet tudni, hogy csak nagyjavítás, vagy esetleg valami korszerűsítés is lesz ?
Max olyanokat korszerűsítenek rajtuk, amikből nincs már 35+ éves.
4 évente lett volna a T-72-őknek is nagyjavítása
Csak sose tartottuk be az előírásokat.
De itt most úgy kerülnek bérlésből saját tulajdonba, hogy rendberakják őket előtte.
Nem egészen.
A T-72 az MH -ban a szárazföldi harceszközök 6 szintű technikai kiszolgálási (TK) rendszerében volt (lett volna) üzemeltetve. Valami tervszerű Fenntartási Rendszer volt talán a neve.
Az 1-2. TK a kezelői szintű (karbantartás) volt, ha jól emlékszem. A 3-4. az már javításokat (egység szintű) tartalmazott, szakjavító (páncélos-, fegyveres-, különleges berendezés) állománnyal, műhelyben.
Az 5. TK volt a középjavítás, a 6. TK lett volna a nagyjavítás.
Előbbi talán 6, utóbbi 10-12 évente lenne esedékes a gyári előírás szerint.
Lehet, hogy nem minden szám pontos, de a nagyságrend valami ilyesmi.
A középjavítás esetén már fődarab csere esedékes lehet (új vagy felújított), míg a nagyjavításnál a tankot az utolsó csavarig szét szedik, és újjá építik. Tesztelik. Ezt nevezik ipari javításnak.
A gyári normák ellenőrzése, előírt technológia mellett.
A költség az nyilván közelíti a felét, két harmadát, az új árnak ha az előírások szerint történik, de az élettartam többszörözhető, a fajlagos üzemeltetési költség csökkenthető.
A Leopard állítólag egy hasonló, úgynevezett teljesítmény és idő norma szerinti, megelőző karbantartásra épülő üzemeltetési filozófia szerint működik.
A normákat nem ismerem, de valami F1-F6 kiszolgálási lépcsőket hallani.
Egy másik filozófia az "állapot szerinti" üzemeltetés, de ez a vadkeleten az eszközök kendácsolásának a hivatalos neve.
Általában ez az adott haditechnikai eszköz végleges tönkrementelét eredményezi, viszont minden futás és teljesítmény norma figyelmen kívül hagyását legalizálja.
Így szabályos. Nincs felelős. Rövid távon olcsónak tűnik, hosszú távon nyilván nem, különösen a folyamatosan alacsony hadrafoghatóság miatt. Az a baj vele, hogy egy kis meghibásodással is ki lehet nyírni a tankot.
Megjegyzem, üzemeltetési stratégia minden valamirevaló haderőben van, amihez igazítják az egyes eszközök üzemeltetési rendszerét. Ki? Mit? Mikor? Mivel? hajt végre. Egy ilyen rendszerben nyomon követhető a megelőző és a rendkívüli TK-k rendje, a helyreállítás ideje, a javítandó alkatrész útja, ideje, költsége. Évekre előre tervezhető folyamatok ezek, ha valakit érdekel. Háborúban és békében, ugyanis a körülmények és a lehetőségek jelentősen eltérnek. Normáliséknál.
Minden jármű ebben a TK rendszerben van üzemeltetve (még a Leopardok is), de ez a rendsuer nem írja felül a gyártó előírásait.Nem egészen.
A T-72 az MH -ban a szárazföldi harceszközök 6 szintű technikai kiszolgálási (TK) rendszerében volt (lett volna) üzemeltetve. Valami tervszerű Fenntartási Rendszer volt talán a neve.
Az 1-2. TK a kezelői szintű (karbantartás) volt, ha jól emlékszem. A 3-4. az már javításokat (egység szintű) tartalmazott, szakjavító (páncélos-, fegyveres-, különleges berendezés) állománnyal, műhelyben.
Az 5. TK volt a középjavítás, a 6. TK lett volna a nagyjavítás.
Előbbi talán 6, utóbbi 10-12 évente lenne esedékes a gyári előírás szerint.
Lehet, hogy nem minden szám pontos, de a nagyságrend valami ilyesmi.
A középjavítás esetén már fődarab csere esedékes lehet (új vagy felújított), míg a nagyjavításnál a tankot az utolsó csavarig szét szedik, és újjá építik. Tesztelik. Ezt nevezik ipari javításnak.
A gyári normák ellenőrzése, előírt technológia mellett.
A költség az nyilván közelíti a felét, két harmadát, az új árnak ha az előírások szerint történik, de az élettartam többszörözhető, a fajlagos üzemeltetési költség csökkenthető.
A Leopard állítólag egy hasonló, úgynevezett teljesítmény és idő norma szerinti, megelőző karbantartásra épülő üzemeltetési filozófia szerint működik.
A normákat nem ismerem, de valami F1-F6 kiszolgálási lépcsőket hallani.
Egy másik filozófia az "állapot szerinti" üzemeltetés, de ez a vadkeleten az eszközök kendácsolásának a hivatalos neve.
Általában ez az adott haditechnikai eszköz végleges tönkrementelét eredményezi, viszont minden futás és teljesítmény norma figyelmen kívül hagyását legalizálja.
Így szabályos. Nincs felelős. Rövid távon olcsónak tűnik, hosszú távon nyilván nem, különösen a folyamatosan alacsony hadrafoghatóság miatt. Az a baj vele, hogy egy kis meghibásodással is ki lehet nyírni a tankot.
Megjegyzem, üzemeltetési stratégia minden valamirevaló haderőben van, amihez igazítják az egyes eszközök üzemeltetési rendszerét. Ki? Mit? Mikor? Mivel? hajt végre. Egy ilyen rendszerben nyomon követhető a megelőző és a rendkívüli TK-k rendje, a helyreállítás ideje, a javítandó alkatrész útja, ideje, költsége. Évekre előre tervezhető folyamatok ezek, ha valakit érdekel. Háborúban és békében, ugyanis a körülmények és a lehetőségek jelentősen eltérnek. Normáliséknál.
A lényeg lemaradt:
- A 80-as években a Gödöllői Gépgyár (ma Currus, ejtsd: káros) fel lett szerszamozva (sok pénzért) a T-72 ipari szintű javítására. Sőt, háború esetén bizonyos alkatrészek gyártásával felkészült volna a gyártásra (összeszerelésre) is.
Megkapta a speciális berendezéseket, teszt padokat, darukat, prés formákat (TASZT ládákhoz), stb .
A szakembereket kiképezték, és a folyamat beindult az első (T-72 Ural) tankok közép javítása szerintem elkezdődött, de aztán jött a hanyatlás...
Egy ideig még a fődarabok nagyjavítása, (pl. motor) még alkalmas volt, javítottak is motorokat, de a fegyveres és különleges berendezések nagyjavitásához szükséges berendezések eltűntek, a szakemberek elkoptak, kiöregedtek, a tudásuk elveszett.
Tehát a sztori olyan magyaros: beruháztunk a T-72 normális üzemeltetésébe, de aztán mégis partizán módon üzemeltettük.
Így sok pénzbe került, de a hadrafoghatóságon legalább nem látszott.
- A 80-as években a Gödöllői Gépgyár (ma Currus, ejtsd: káros) fel lett szerszamozva (sok pénzért) a T-72 ipari szintű javítására. Sőt, háború esetén bizonyos alkatrészek gyártásával felkészült volna a gyártásra (összeszerelésre) is.
Megkapta a speciális berendezéseket, teszt padokat, darukat, prés formákat (TASZT ládákhoz), stb .
A szakembereket kiképezték, és a folyamat beindult az első (T-72 Ural) tankok közép javítása szerintem elkezdődött, de aztán jött a hanyatlás...
Egy ideig még a fődarabok nagyjavítása, (pl. motor) még alkalmas volt, javítottak is motorokat, de a fegyveres és különleges berendezések nagyjavitásához szükséges berendezések eltűntek, a szakemberek elkoptak, kiöregedtek, a tudásuk elveszett.
Tehát a sztori olyan magyaros: beruháztunk a T-72 normális üzemeltetésébe, de aztán mégis partizán módon üzemeltettük.
Így sok pénzbe került, de a hadrafoghatóságon legalább nem látszott.
Nem is írtam ilyet. A Leopard hasonló, de az egyes kiszolgálások tartalma nagyon eltérő lehet.
Mondok példát:
- A technika akkorát fejlődött, hogy a legkorszerűbb diagnosztikai berendezésekkel (pl. ultrahangos anyag vizsgáló eszközök) akár tábori körülmények között is lehet dolgozni, így alacsonyabb szinteken gyorsabban, pontosabban be lehet határolni a hibát, mint korábban.
- Fontos előny a rendszerek öndiagnosztikai képessége: a számítógép kiírja a hibát.
- A másik újdonság a gyors cserélhetőség: a meghajtás vagy egyéb egységek gyorsan, könnyen cserélhetők.
Ezek miatt már más a korábbi TK-k során végzet tevékenység, más lehet a norma követelmény is.
Minden típus megelőző karbantartási folyamata beilleszthető az adott haderő üzemeltetési rendszerébe. Csak azt kell meghatározni, hogy ki, mivel hajtja végre. Ez az adott szervezet szervezeti és logisztikai képességeitől, a támogatás rendszerétől függ.
A gyártó minden szinten ott tud lenni, el kell dönteni, ki, hogy gondolja a béke és háborús üzemeltetést. Ettől még a karbantartás rendszere ugyanaz.
Kifelejtettem, hogy korábban a sírba vittek minket a TIF, NYIF végrehajtásával, ami az összes eszköz, nem típus specifikus, hanem üzemeltetési körülmény függő kiszolgálási folyamata volt. Ez a téli igénybevételére/nyári igénybevételére való felkészülést jelenti, ami minden eszközben fagyálló (víz) cserét, bizonyos szűrők tisztítását, átállítását, cseréjét jelentette. Néha még üzemanyag cserét is, ha nem sokat ment a gép.
Úgy tudom a nyugati eszközöknél ez már nem így van (hála a felmelegedésnek
).