T
Törölt tag 1586
Guest
Megpróbálom levezetni...Vezesse már le nekem valaki, hogy ha erre is arra is meg kell venni mind a Spike-ot, mind az optikát/hozzá való szenzorokat, akkor miért jobb ugyan azzal a bekerülési költséggel rátenni egy kicsi és lényegében polgári helikopterre amit még meg is kéne venni, és ki kell képezni rá hajózót, műszakit, mert NINCS és nem is volt nálunk rendszerben, mint ugyan ezt a megvett optikát +Pct fegyverzetet rátenni egy olyan egyébként nagyobb erősebb páncélozott HARCI helikopterre, ami amúgy meg VAN, csak nagyjavítani kell és nem megvenni, meg van NÉMI üzemeltetési hátterünk is benne.
Komolyan mondom hogy néha sírva fakadok tőletek...
- kiinduló állapot: jelenleg semmink nincs. Mi-24 romjaink vannak. Az üzemeltetési háttér erősen nulla közelébe redukálódott.
- lehetséges alternatívák:
a.) A Mi-24 romok közül 6 db-ot tervezünk kiküldeni nagyjavításra amiért cserébe kevesebb mint tíz évig újra lesz helikoptered. Ehhez - "állítólag", "valahonnan" - majd "szerzünk" ATGM-eket, meg majd gyártunk hozzájuk - önvédelem címén - infra erősen megkérdőjelezhető hatékonyságú csapdát és / vagy cézium lámpát.
előnye: 4-5 év évvel elhalasztja az elkerülhetetlen típusváltást.
hátránya: az üzemeltetési hátteret (érvényes szakszóval rendelkező szerelők, mérnökök, alkatrészek, szerszámok, infrastruktúra, stb...) majdnem nulláról újra meg kell teremteni és ez a befektetés kevesebb mint tíz év múlva mehet a kukába. Olyan helikoptert fogunk üzemeltetni ami csak nappal bevethető, sérülékeny, alacsony hatékonyságú fegyverekkel van felszerelve .
b.) új könnyű tankelhárító heli vásárlás: igen, ez egy teljesen más koncepció mint a nagy, hangos Mi-24 ami látványos rácsapásokat csinál az ellenségre.
A gond az hogy a Mi-24 szerintem ez egy teljesen elavult harcászati elv terméke. Napjainkban egy MANPAD-ekkel, légvédelmi gépágyúkkal - ne adj isten SPAAG vagy SHORAD rendszerrel - ellátott ellenség ellen ez a harcászati módszer konkrétan öngyilkosság. A Mi-24-eink pontosan egy bevetést teljesítenének.
Ezzel ellentétes a Kiowa, Bo-105, EC145-től a német Tiger variánsig terjedő skála. Ebben az esetben a hangsúly nem a látványelemeken (nagy, hangos, stb..) van, hanem a kifinomult felderítő, célzó és önvédelmi szenzorokon, a mozgékonyságon, kommunikáción, a rejtőzködő képességen és a nagy hatótávolságú pontos, elsősorban tank elhárító fegyvereken. Ez a fajta harcászat - a fenti kockázati elemeket tartalmazó környezetben - annak ellenére is nagyobb túlélési esélyt biztosít a helikopternek hogy nincs a pilótafülke páncélozva. (a félreértések elkerülése végett: az összes "HARCI" helikopternek (Mi-24,28, KA-52, AH-64) csak a pilótafülkéje van páncélozva. A sárkány, a reduktor, a rotorlapát, farokrotor és az oda vezető tengely ezeknél is u.olyan érzékeny a találatokra mint a könnyebb helikopterek. Az üza. tartályok mind a nehéz mind a könnyű kategóriában alapból öntömítőek és robbanás biztosak. A reduktorok szárazfutási képessége is - kivéve e régebbi típusokat - alap mostanában)
előnye: még a használt Kiowak vétele esetén is egy jóval tovább és olcsóbban üzemeltethető platformhoz jutnánk, új EC145-tel meg aztán pláne: ebben az esetben 30 évre meg lenne oldva a kérdés.
hátránya: nyilvánvalóan többe kerülne, politikai döntést igényel, új gondolkodásmódot (más harcászati elvek) igényel a katonai vezetéstől is.
Az üzemeltetési hátteret egy új típushoz u.úgy meg kell teremteni mint a Mi-24-hez. A személyzetet u.úgy ki kell képezni mint a Mi-24-re. A fegyvereket u.úgy meg kellene venni egy esetleges új típushoz is (és ezt esetleg megtehetnénk kivételesen egy átlátható világos tenderen, ahelyett hogy majd "állítólag" "valahonnan" "szerzünk" fegyvereket)