[HUN] Légvédelmi eszközök beszerzése

[Venom85]

Aztán minek? Mit akarnak vele lelőni? Az ukránoknak is van/volt, sokra nem mentek vele mint látható.

Eltévedt, provokátor drónok ellen tökéletes!

 

[Aladeen]

Aztán minek? Mit akarnak vele lelőni?

Ez egy jó kérdés! Ballisztikus rakéták ellen nem használható, nem hiszem hogy hagyományos repülőkkel vagy CM-ekkel lőnének ránk.

Sztem ez olyan látszat-propi intézkedés mint, amikor 2022-ben kiküldtek 8-10 Gidránt meg pár BTR-t a bohóckodni az ukrán határhoz, hogy az "átlagmagyar" megvédve érezze magát. Még Orbán is nézelődött távcsővel a semmibe a show kedvéért...
Ezt látva Marika néni meg Józsi bácsi meg hú, de megnyugodott, mert fingjuk nincs mennyire gyenge MH - sajnos...

Az ukránoknak is van/volt, sokra nem mentek vele mint látható.

Számos CM-et és Shahed drónt lelőttek vele az ukránok. Az ellen hatásos.

 

[Venom85]

Ez egy jó kérdés! Ballisztikus rakéták ellen nem használható, nem hiszem hogy hagyományos repülőkkel vagy CM-ekkel lőnének ránk.

Sztem ez olyan látszat-propi intézkedés mint, amikor 2022-ben kiküldtek 8-10 Gidránt meg pár BTR-t a bohóckodni az ukrán határhoz, hogy az "átlagmagyar" megvédve érezze magát. Még Orbán is nézelődött távcsővel a semmibe a show kedvéért...



Számos CM-et és Shahed drónt lelőttek vele az ukránok. Az ellen hatásos.

És milyen látványos videó készült a 4 h145-ről 10 db Gidránról meg 20 db leszottyadt BTR-ről!

 

[Laikus]

nem! 4 kilövő 1 rakéta! Tartalékolni kell a következő 40 évre...

Még az ukrán háború előtt évekkel, volt egy ötletelésem a NASAMS-unk rakéta ellátásáról. Most előkeretem és bemásolom újra:

Egy ideje agyalok rajta, hogy vajon mennyi értelme lenne Tamir rakétákat és indítóállványokat integráltatni a NASAMS rendszerünkhez, ha már úgy is jóban vagyunk a Szentfölddel? A rendelkezésemre álló (döntően a fórum olvasásából származó) információk alapján az alábbiakra jutottam:


"Hátrányok:

• Ki kell fizetni az integráció költségét, ami a mi méreteinkben fajlagosan elég sok lehet.
• A rakétákat nem klasszikus légvédelmi feladatokra találták ki, ezért kompromisszumos a felhasználásuk (Nem volt szempont a zavarvédelem, földháttérben elfogás, továbbá a füst mentes hajtómű, ami az indítás helyét is felfedheti. Mivel fogyóeszközként használják, ezért lehet, hogy az élettartamuk sem acélos.)
• A Tamil rakétáknak nincs átjárhatósága a légierő felé.

Előnyök:

• Feltételezem, ha megrendeljük és kifizetjük az integrálást, akkor az eredménye már a mi szellemi tulajdonunk is lesz, tehát további értékesítéséből részesülhetünk.
• Rendelkezik aktív radaros és infra változattal is.
• Képességeihez mérten olcsó (pl. 40 km hatótávolság). Kb. tizede lehet az ára, mint egy szintén aktív radaros AMRAAM. (~200 e. $/db volt a legmagasabb ár, amivel találkoztam) Ez pedig olyan különbség, amiből lehet előnyt kovácsolni. Egy példa: tegyük fel, hogy jelenleg 6 db indítóállványt szerzünk be egy irányító egységhez. Az egyszerűség kedvéért 2 millió $ átlagáron számolva hozzájuk egy légiharc eredetű rakétát, 72 millió egy javadalmazás. Feltételezve, hogy az indító állványok a rendszer többi részéhez képest jelképes összegért beszerezhetőek, duplázzuk meg a számukat a maximális 12-re. A plusz 36 db Tamir rakéta már csak ~ 7 millió. Lehetne ugyan azon védendő terület lefedésére 2x annyi indítót telepíteni, akár vegyesen 3 drága + 3 olcsó rakéta, akár indítónként egységesen. További variáció lehet a Vaskupola 20-as indítójának integrálása, különösen egy védendő objektum közelében.
• A felhasználási lehetőségeket sem gondolom annyira korlátozottnak (a klasszikus szerepköre mellett). A pilóta vezette és önvédelmi rendszerekkel rendelkező gépek ellen is be lehetne vetni 5-6-os sorozatokban, vegyesen a radaros és IR típusokat. Ugyan úgy hatásos lehet, ha megtámadott gép későn észleli. Már az is eredmény, ha vészoldással szabadul a drága terhétől. Az legfontosabb felhasználási területet azonban a közeljövő hozhatja el. Altalánossá válnak a felderítő és csapásmérő drónok, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek önvédelmi képességgel. Ezekre fölösleges csúcsfegyverekkel vadászni. Tömegesen megjelenhetnek a relatíve olcsó csalicélok, kamikáze- és cirkáló drónok. Mit tesz a NASAMS kezelője, ha a bejövő cél paraméterei alapján nem tudja eldönteni, hogy valódi cél vagy csali? Nem tesz semmit és bízik a szerencséjében vagy ellő egy 2 millió dolláros rakétát, bizonytalanra? Amig el nem fogy! Olcsó csaliból biztos több lesz mint AMRAAM-ből. Hasonló a helyzet a 100 ezer $-os kategóriájú, kisméretű, szárnyas bombákkal, cirkáló drónokkal. A drága és ezért kevés rakéta gyorsan elfogyna. Megfelelő felderítőkapacitás mellett, lehetőség lenne a fontosabb védendő objektumok érdekében, már a megközelítési útvonalan, vállalható költségen megtizedelni ezeket a támadó eszközöket, csökkentve az objektumvédelem túlterhelésének esélyét. (Tudom a Cheetah vagy Halcon C-RAM ezt a problémát már jól fogja kezelni, akár szintén a NASAMS-ba integrálva.)
• Lényegében a NASAMS kezelők részére (a készlet erejéig) mindig lenne választási lehetőség, hogy a cél védekezőképességének és anyagi értékének megfelelő rakétát indítsanak."

 

[Aladeen]

Még az ukrán háború előtt évekkel, volt egy ötletelésem a NASAMS-unk rakéta ellátásáról. Most előkeretem és bemásolom újra:

Egy ideje agyalok rajta, hogy vajon mennyi értelme lenne Tamir rakétákat és indítóállványokat integráltatni a NASAMS rendszerünkhez, ha már úgy is jóban vagyunk a Szentfölddel? A rendelkezésemre álló (döntően a fórum olvasásából származó) információk alapján az alábbiakra jutottam:


"Hátrányok:

• Ki kell fizetni az integráció költségét, ami a mi méreteinkben fajlagosan elég sok lehet.
• A rakétákat nem klasszikus légvédelmi feladatokra találták ki, ezért kompromisszumos a felhasználásuk (Nem volt szempont a zavarvédelem, földháttérben elfogás, továbbá a füst mentes hajtómű, ami az indítás helyét is felfedheti. Mivel fogyóeszközként használják, ezért lehet, hogy az élettartamuk sem acélos.)
• A Tamil rakétáknak nincs átjárhatósága a légierő felé.

Előnyök:

• Feltételezem, ha megrendeljük és kifizetjük az integrálást, akkor az eredménye már a mi szellemi tulajdonunk is lesz, tehát további értékesítéséből részesülhetünk.
• Rendelkezik aktív radaros és infra változattal is.
• Képességeihez mérten olcsó (pl. 40 km hatótávolság). Kb. tizede lehet az ára, mint egy szintén aktív radaros AMRAAM. (~200 e. $/db volt a legmagasabb ár, amivel találkoztam) Ez pedig olyan különbség, amiből lehet előnyt kovácsolni. Egy példa: tegyük fel, hogy jelenleg 6 db indítóállványt szerzünk be egy irányító egységhez. Az egyszerűség kedvéért 2 millió $ átlagáron számolva hozzájuk egy légiharc eredetű rakétát, 72 millió egy javadalmazás. Feltételezve, hogy az indító állványok a rendszer többi részéhez képest jelképes összegért beszerezhetőek, duplázzuk meg a számukat a maximális 12-re. A plusz 36 db Tamir rakéta már csak ~ 7 millió. Lehetne ugyan azon védendő terület lefedésére 2x annyi indítót telepíteni, akár vegyesen 3 drága + 3 olcsó rakéta, akár indítónként egységesen. További variáció lehet a Vaskupola 20-as indítójának integrálása, különösen egy védendő objektum közelében.
• A felhasználási lehetőségeket sem gondolom annyira korlátozottnak (a klasszikus szerepköre mellett). A pilóta vezette és önvédelmi rendszerekkel rendelkező gépek ellen is be lehetne vetni 5-6-os sorozatokban, vegyesen a radaros és IR típusokat. Ugyan úgy hatásos lehet, ha megtámadott gép későn észleli. Már az is eredmény, ha vészoldással szabadul a drága terhétől. Az legfontosabb felhasználási területet azonban a közeljövő hozhatja el. Altalánossá válnak a felderítő és csapásmérő drónok, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek önvédelmi képességgel. Ezekre fölösleges csúcsfegyverekkel vadászni. Tömegesen megjelenhetnek a relatíve olcsó csalicélok, kamikáze- és cirkáló drónok. Mit tesz a NASAMS kezelője, ha a bejövő cél paraméterei alapján nem tudja eldönteni, hogy valódi cél vagy csali? Nem tesz semmit és bízik a szerencséjében vagy ellő egy 2 millió dolláros rakétát, bizonytalanra? Amig el nem fogy! Olcsó csaliból biztos több lesz mint AMRAAM-ből. Hasonló a helyzet a 100 ezer $-os kategóriájú, kisméretű, szárnyas bombákkal, cirkáló drónokkal. A drága és ezért kevés rakéta gyorsan elfogyna. Megfelelő felderítőkapacitás mellett, lehetőség lenne a fontosabb védendő objektumok érdekében, már a megközelítési útvonalan, vállalható költségen megtizedelni ezeket a támadó eszközöket, csökkentve az objektumvédelem túlterhelésének esélyét. (Tudom a Cheetah vagy Halcon C-RAM ezt a problémát már jól fogja kezelni, akár szintén a NASAMS-ba integrálva.)
• Lényegében a NASAMS kezelők részére (a készlet erejéig) mindig lenne választási lehetőség, hogy a cél védekezőképességének és anyagi értékének megfelelő rakétát indítsanak."

A TAMIR tutira nem tud 40 km-et, és nincs benne aktívradar csak "infrás" - ettől "olcsó". A Stunner ami dual seekeres, de az nagyobb kategória (David's Sling)
Kb. 12-15 km lehet a TAMIR hatótávja. A legtöbb publikus forrás az mondja, hogy 4-70 km-ről kilőtt célok ellen hatásos. Mivel ezeket a leszálló ágban semmisíti meg vagy is a cél pályájának végén, így a valós hatótávja töredéke ennek a max 70 km-nek.

Méretét és sebességét tekintve kb. egy IRIS-T-hez áll közel, aminek a földi indítás esetén (SLS) 12 km-es hatótávot mondanak. Fizikai okokból ennél sokkal többet a TAMIR sem tudhat: a méretéből és max. sebességéből adódóan nem lehet nagyobb mozgási energiája, mint más hasonló rakétáké. Pláne nem annyi ("40km") amit még a jóval nagyobb és gyorsabb AMRAAM sem tud!

	TAMIR	IRIS-T (SLS)	AMRAAM C7
Hossz	3 méter	2,94 méter	3,6 méter
Átmérő	160 mm	127mm	178 mm
Tömeg	90 kg	87,4 kg	161kg
Max speed	2,2 Mach	2 Mach	4 Mach
Hatótáv (földről)	pontosan nem ismert	12 km (gyári adat)	25-30km (becslés)

Szóval a TAMIR semmiképp nem tudja kiváltani az AMRAAM-ot a NASAMS-ben.
Ezt a rakétát kiszámítható pályán közeledő nem manőverező célokra találták ki. Nincs elég mozgási energiája hogy egy hangsebesség fölött manőverező vadászgépet lekövessen: nagyon gyorsan elkopna a sebessége.

 

[perceptron]

Tamir egy olcso szar, direkt a szintén olcsó sub-tactical Hamas etc szarjai ellen lett tervezve, max akkor lenne értelme, ha a szomszédaink hasonlóan fejletlen cuccokat rendszeresitenenek, de sajnos nem ez a helyzet.

 

[Negan]

Még az ukrán háború előtt évekkel, volt egy ötletelésem a NASAMS-unk rakéta ellátásáról. Most előkeretem és bemásolom újra:

Egy ideje agyalok rajta, hogy vajon mennyi értelme lenne Tamir rakétákat és indítóállványokat integráltatni a NASAMS rendszerünkhez, ha már úgy is jóban vagyunk a Szentfölddel? A rendelkezésemre álló (döntően a fórum olvasásából származó) információk alapján az alábbiakra jutottam:


"Hátrányok:

• Ki kell fizetni az integráció költségét, ami a mi méreteinkben fajlagosan elég sok lehet.
• A rakétákat nem klasszikus légvédelmi feladatokra találták ki, ezért kompromisszumos a felhasználásuk (Nem volt szempont a zavarvédelem, földháttérben elfogás, továbbá a füst mentes hajtómű, ami az indítás helyét is felfedheti. Mivel fogyóeszközként használják, ezért lehet, hogy az élettartamuk sem acélos.)
• A Tamil rakétáknak nincs átjárhatósága a légierő felé.

Előnyök:

• Feltételezem, ha megrendeljük és kifizetjük az integrálást, akkor az eredménye már a mi szellemi tulajdonunk is lesz, tehát további értékesítéséből részesülhetünk.
• Rendelkezik aktív radaros és infra változattal is.
• Képességeihez mérten olcsó (pl. 40 km hatótávolság). Kb. tizede lehet az ára, mint egy szintén aktív radaros AMRAAM. (~200 e. $/db volt a legmagasabb ár, amivel találkoztam) Ez pedig olyan különbség, amiből lehet előnyt kovácsolni. Egy példa: tegyük fel, hogy jelenleg 6 db indítóállványt szerzünk be egy irányító egységhez. Az egyszerűség kedvéért 2 millió $ átlagáron számolva hozzájuk egy légiharc eredetű rakétát, 72 millió egy javadalmazás. Feltételezve, hogy az indító állványok a rendszer többi részéhez képest jelképes összegért beszerezhetőek, duplázzuk meg a számukat a maximális 12-re. A plusz 36 db Tamir rakéta már csak ~ 7 millió. Lehetne ugyan azon védendő terület lefedésére 2x annyi indítót telepíteni, akár vegyesen 3 drága + 3 olcsó rakéta, akár indítónként egységesen. További variáció lehet a Vaskupola 20-as indítójának integrálása, különösen egy védendő objektum közelében.
• A felhasználási lehetőségeket sem gondolom annyira korlátozottnak (a klasszikus szerepköre mellett). A pilóta vezette és önvédelmi rendszerekkel rendelkező gépek ellen is be lehetne vetni 5-6-os sorozatokban, vegyesen a radaros és IR típusokat. Ugyan úgy hatásos lehet, ha megtámadott gép későn észleli. Már az is eredmény, ha vészoldással szabadul a drága terhétől. Az legfontosabb felhasználási területet azonban a közeljövő hozhatja el. Altalánossá válnak a felderítő és csapásmérő drónok, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek önvédelmi képességgel. Ezekre fölösleges csúcsfegyverekkel vadászni. Tömegesen megjelenhetnek a relatíve olcsó csalicélok, kamikáze- és cirkáló drónok. Mit tesz a NASAMS kezelője, ha a bejövő cél paraméterei alapján nem tudja eldönteni, hogy valódi cél vagy csali? Nem tesz semmit és bízik a szerencséjében vagy ellő egy 2 millió dolláros rakétát, bizonytalanra? Amig el nem fogy! Olcsó csaliból biztos több lesz mint AMRAAM-ből. Hasonló a helyzet a 100 ezer $-os kategóriájú, kisméretű, szárnyas bombákkal, cirkáló drónokkal. A drága és ezért kevés rakéta gyorsan elfogyna. Megfelelő felderítőkapacitás mellett, lehetőség lenne a fontosabb védendő objektumok érdekében, már a megközelítési útvonalan, vállalható költségen megtizedelni ezeket a támadó eszközöket, csökkentve az objektumvédelem túlterhelésének esélyét. (Tudom a Cheetah vagy Halcon C-RAM ezt a problémát már jól fogja kezelni, akár szintén a NASAMS-ba integrálva.)
• Lényegében a NASAMS kezelők részére (a készlet erejéig) mindig lenne választási lehetőség, hogy a cél védekezőképességének és anyagi értékének megfelelő rakétát indítsanak."

SPyderbe a Rafael igeny eseten integralja a Tamir,Stunner,SW es az AMRAAM raketakat... Bar egyenlore meg senki nem igenyelte.
Persze a Stunner,de a Tamir kepessegeinek kihasznalasahoz kell a 2084 radar is.Mondjuk a Spyder LR valtozathoz azt is adjak.Boostetes Derbyhez is kell.(bar az uj AIO valtozat redarja a Tamirt mar tudja kezelni,Stunnerhez azomban annak is kellene a 2084).
NASAMSnek meg mar vegre elkeszulhetne a csapatlegvedelmi valtozata ( bar a HIMRAAM eredetileg annak keszult)