Szia,
Akkor probalom osszeszedettebben leirni:
Mivel a PZH-k nagy ertekuek (mind EUR-ban, mind harcertekben nezve), ezert egy esetleges bevetes soran kiemelt celpontok lesznek az ellenseg szamara. Ezert kiemelten vedeni kell ezeket, tobbek kozott dronokkal szemben. Szerintem ennek egyik komponense a dedikalt csapatlegvedelem, ami nyilvan szukseges (mert megfelelo felderitesi lehetosegei csak neki vannak). De irrealis azt feltelezni, hogy egy 8 PZH-bol allo uteg 2-nel tobb ilyen dedikalt csapatlegvedelmi eszkozt kap, vagyis 2 cso /uteg a maximum, amit ezek nyujtani tudnak.
Szerintem az elejen leirt kiemelt ertek miatt varhato, hogy az ellenseg megprobalja tulterhelni a vedelmet egyszerre tobb dron bevetesevel.
Egy ilyen tulterheleses tamadassal szemben szerintem 3 fele keppen lehet vedekezni, amik kiegeszitik egymast:
1. Ha van RCWS a PZH-n, ami digitalis kapcsolatban van a csapatlegvedelemmel, akkor ez utobbi tuzvezeto rendszere kioszthat celokat (automatikusan) az RCWS szamara. Az a megkapott celkoordinatak alapjan konnyen (pl egy viszonylag kis felbontasu, vagyis olcso hokamera segitsegevel) megtalalja az ot tamado ongyilkos dront (hiszen az konkretan ot tamadja), es kis tavolsagrol konnyen megsemmisiti azt. Azt nem feltetelezem, hogy az RCWS hatekonyan mukodik teljesen onalloan, de az ebben a topicban leirtak szerint:
Szerintem joggal feltetelezheto, hogy ha halad a PZH, akkor nincs szukseg a 2 fo tolto munkajara, ha meg all, akkor a vezetore. Tehat mindig raer legalabb egy fo, hogy kezelje az RCWS-t.
2. Celszeru idozitu gyujtoval ellatott repesz-rombolo loszert malhazni a PZH-kba. Ezek nagyon sok feladatra alkalmasak, ezek egyike az, hogy szoros kotelekben repulo dronrajt konnyeden megsemmisitenek. Persze egyedi dront is megsemmisitenek, csak az kevesbe koltseghatekony - de sokkal koltseghatekonyabb, mint elveszteni egy PZH-t.
Masik, kicsit extremebb felhasznalasa: hagyomanyos legvedelmi tuzersegkent. Nyilvan ez utobbi esetben nem lesz tokeletesen hatekony, ha pl. 10 km magasan, 20 km tavolsagban cikkazo ellenseges vadaszbombazot kell leszednie; de onmagaban az, hogy a lete miatt az a vadaszbombazo nem repulhet szep kenyelmesen egyenesen a bombazasra koncentralva mar megeri a hasznalatat.
3. Ha kozel ert tobb ongyilkos dron, akkor nincs fontosabb feladat a PZH szamara, mint a sajat tulelese, ezert ekkor akar 3 fo (iranyzo + 2 tolto) is befoghato erre a feladatra, vagyis RCWS kezelesre. Ez indokolna 3 RCWS felszereleset. Mivel ez nem hasznalhato egyidejuleg a 2-es ponttal, ezert ez extrem ritkan fordulna elo, ezert jobban meggondolva ez a 3. pont a legkevesbe fontos ebben a hozzaszolasban.
Szia!
3, Ha megengeded, hátulról kezdeném megválaszolni, mert szerintem itt már érzed, hogy belekeveredtél ebbe a verzióba. Ha a főfegyvert, az ágyúcsövet akarod üzemeltetni légelhárító szerepkörben, akkor nincs értelme ügye 3-4 másodlagos fegyvernek, mert akkor a legénység azzal foglalkozik. Ahogy már korábban is mondtam, nem dobhatják el a 155-ös malacot épp hol tartanak a munkájukban, hogy mindenki hirtelen a saját konzoljához ugorva elkezdje lőni valami mással a támadó kamikáze drónokat. Ezért kezdtem hátulról, mert így leegyszerűsödik egy vagy egysemre a légelhárítós kérdéskör.
2, A 155-ös cső szerintem teljesen alkalmatlan ilyen szerepre. Szerintem klasszikus tüzérségi feladatra van kondicionálva. Vagyis megkap egy célpontot, rendben a tüzér mindig térben gondolkodik, elkezdi kiszámolni a szögeket meg mindent és elsütik végül. Volt egy ilyen szám, hogy a US Armyban 10 perc a szintidő a tűztámogatás kérésétől az ágyú elsütéséig. Milyen koordinátára kérjen tűztámogatást a csapatlégvédelmis, akinél a radar van és aki egyedül lát? Oda ahol a támadó raj van? Mire percek múlva elsütik a 155-öst, már régen nem ott lesz. Oda, ahol szerinte lesz?
Oké, hol lesz és melyik időpillanatban? Például a Skyranger milyen időt számoljon rá? Ha be van töltve a csőbe egy HE gránát és már csak a hajító töltetek hiányoznak, arra hogy adsz meg szintidőt? Itt minimum fél percekről van szó, amíg kikotorják belőle vagy simán csak rátöltenek és ellövik.
Összegezve: Egy ilyen föld-levegő lőszer csak elvenné a tárolható mennyiséget a többi fajta lőszertől, de nem biztos, hogy bármit is használ. A főfegyver nem arra való. Könnyű elképzelni. Túlbonyolított megvalósítani.
1, Eljutottunk oda, hogy abban az esetben, ha az -egyetértek, nagyon értékes gépet, mind árban, mind harcértékben- megtámadja egy olyan fenyegetés a levegőből, ami ellen nem tervezték, akkor hasznosnak bizonyulhat egy légelhárító fegyver. Ez a hidegháborúban a toronyra szerelt nehézgépfegyver volt. Én félek, hogy a leghatékonyabb megoldás a XXI. század modern csataterein is ez fog maradni.
Nagyon sokaknak a gondolatmenete arra épül, hogy a felderítő radar átadja a koordinátákat és a Gidránokban is használt RCWS torony képes tüzrávezető radart IO szenzorral helyettesíteni és "ráfogni" automatikusan a célpontra. Ha volt ilyenről szó, akkor elnézést, lemaradtam róla, de én úgy tudom, hogy erre képtelen. Gépi irányzás nélkül meg a hidegháborús kidugom a fejem és a toronyra szerelt nehézgéppuskával fizikai mozgatással lövök ugyan olyan jó (akarom mondani ugyan annyira nem megbízható), mint a gép belsejéből vezérelni. A távirányítóstól nem lesz pontosabb, csak gyalogsági tűz esetén biztonságosabb.
+1, Egyetértek veled abban Bel, hogy ha kéznél van az összes vas és aláírtuk a megrendelést a Lynx Skyranger változatára, akkor van értelme abban is gondolkodni, hogy amiről Krisss beszél, hogy egy csapatlégvédelmis gép által irányítható modult fejlesszünk és gyártsunk Zalában a PZH-hoz,
annak van értelme. Főleg, ha a német gépeken sincs.
Az egyik alap gondot abban látom, amiről nem beszélünk. Amikor döntés született a Zrínyi első két beszerzése egyikeként (a helik mellett) erről, akkor nagyon sok minden hiányzott egy ilyen csapatlégvédelemhez bekötött fegyvermodul elképzeléshez. Elsőként megemlíteném, hogy a kiválasztás során még nem volt BMP-je sem a dandárnak, a lövészek BTR-eken kísérték a T-72-eseket. Ilyen környezetben ha megkérdeztek egy tüzért, hogy kell-e a Leo2 mellé valami, akkor nem abban gondolkodott, hogy de olyan önjáró kellene, ami egy katedrálist el tud húzni, mert akkor lenne neki tábori lelkész képessége is. A tüzér valószínűleg nem arra gondolt, hogy ő légi célokra is lövöldözni akar majd.
A második sokkal nyomósabb (az első lássuk be, csak magyarázkodás, amiért túl kicsik voltak akkor az igények), hogy akkoriban én úgy emlékszem, hogy az elképzelés az volt, hogy a Gripenek majd levarázsolnak minden drónt az égről. Ma ez furcsa kijelentés, de szóba sem jött a tömeges elterjedésük, a környező országok 1%-os hadi kiadásai mellett mindenki max 12 tüzérségi felderítővel számolt, a Kárpát-medence legkoszerűbb légiereje ezt pillanatok alatt le fogja varázsolni.
A harmadik még nyomósabb, mondhatnám katasztrofális indok, hogy mind a mai napig nincs megrendelve a csapatlégvédelmi jármű. Amiről ti beszéltek, annak legalább két eleme hiányzott a vásárlás pillanatában. Az a BMS rendszer, amin keresztül átadná egy idegen gépnek a koordinátákat vagy maga vezérelné az oda telepített eszközt. És maga a csapatlégvédelmi eszköz, amihez össze kéne dolgozni egy ilyen tornyot. (Plusz így a fegyverállványt sem úgy választottuk, hogy ezekhez kapcsolódjon.)
Szóval amit ebben a +1-ben mondani akarok, hogy ma sem biztos, hogy megvan a kész megoldás. Ha nincs, akkor lehet az összes gép beérkezése után érdemes lesz K+F-et indítani... én azt mondom csak akkor, ha a németeket is érdekli. Mondjuk azért, mert mind a két hadsereg már tervezés szintjén ugyan azon csapatlégvédelmi eszköz mellett dönt.
A jövőre tekintve szerintem igazad van abban, amit elképzeltél. A jelenben (és a múltban) a fenti nehézségeket látom.