[HUN] Száhel övezeti magyar missziók

[SilvioD]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Nehéz szívvel hallottam a ndjamenai támadásról szóló híreket. Ez az eset sajnálatos, az erőszak nem megoldás. Csád szerepe kulcsfontosságú a Száhel-övezet stabilitásában, Magyarország pedig kiáll az ország kormánya mellett a szuverenitásért és biztonságért tett erőfeszítéseiben”

 

[vata]

Nem volt egy nagy támadás.
21 támadó volt abból 18-at lelőttek 3 pedig megsebesült.
A védők vesztesége 1 fő.

Fegyveresek megrohamozták az elnöki palotát Csádban, ahova magyar katonák érkezhetnek a jövÅben - Világgazdaság

A Világgazdaság megbÃzható, naprakész, objektÃv információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.

www.vg.hu

 

[borisz]

Nem volt egy nagy támadás.
21 támadó volt abból 18-at lelőttek 3 pedig megsebesült.
A védők vesztesége 1 fő.

Fegyveresek megrohamozták az elnöki palotát Csádban, ahova magyar katonák érkezhetnek a jövÅben - Világgazdaság

A Világgazdaság megbÃzható, naprakész, objektÃv információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.

www.vg.hu

Mondhatni ők tettek szívességet, hogy elmentek megöletni magukat.
Pedig hány falut felégethettek volna!

 

[SilvioD]

Mondhatni ők tettek szívességet, hogy elmentek megöletni magukat.
Pedig hány falut felégethettek volna!

Hát igen! Innen messziről ez annyira jól jött a csádi kormánynak, mintha ő szervezte volna. Csak nehogy a három sebesült is bánatában fejbe lője magát.

 

[Terminator]

A külgazdasági és külügyminiszter 1/2025. (I. 9.) KKM közleménye a Magyarország Kormánya és a Csádi Köztársaság Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 347/2024. (XI. 21.) Korm. rendelet 2. §-a és 3. §-a, valamint 1. melléklete és 2. melléklete hatálybalépéséről

A 347/2024. (XI. 21.) Korm. rendelettel a Magyar Közlöny 2024. november 21-i, 116. számában kihirdetett, a Magyarország Kormánya és a Csádi Köztársaság Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) 11. cikk (3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik a Megállapodás hatálybalépéséről: „Jelen Megállapodás azon későbbi jegyzék kézhezvételét követő harmincadik (30.) napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban tájékoztatják egymást arról, hogy eleget tettek a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi előírásaiknak.”
A Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges feltétel teljesülésének napja: 2024. november 29.
A Megállapodás hatálybalépésének naptári napja: 2024. december 29.

A fentiekre tekintettel, összhangban a Magyarország Kormánya és a Csádi Köztársaság Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 347/2024. (XI. 21.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy a Magyarország Kormánya és a Csádi Köztársaság Kormánya közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 347/2024. (XI. 21.) Korm. rendelet 2. §-a és 3. §-a, valamint 1. melléklete és 2. melléklete hatálybalépésének naptári napja 2024. december 29., azaz kettőezerhuszonnégy december huszonkilencedike.

 

[SilvioD]

Marsai az aki itthon sztem leginkább képben a térséggel. Nem katonailag, hanem általánosságban

A franciák kivonulásával megszűnik a Magyar Honvédség csádi védőhálója – interjú Marsai Viktor biztonságpolitikai szakértővel

Franciaország és az USA csádi kivonulása után a Magyar Honvédségnek újra kell értelmeznie az ambícióit a Száhel-övezet megváltozott geopolitikai viszonyai között – mondta a HVG-nek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék docense.

m.hvg.hu

Franciaország és az USA csádi kivonulása után a Magyar Honvédségnek újra kell értelmeznie az ambícióit a Száhel-övezet megváltozott geopolitikai viszonyai között – mondta a HVG-nek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék docense.

A francia haderő még ebben a hónapban kivonul Csádból, miközben a magyar misszió elméletileg rövidesen odaindulna. Hogyan fajult idáig a helyzet, amikor még néhány hónapja is csupán a csádiak alkupozíciónak javításaként értelmezték a szakértők, hogy az ország elnöke, Mahamat Déby a kapcsolatok diverzifikálására törekszik?

Az elnök rezonál a közvéleményre. Az ellenzék legfontosabb kampánytémája az volt, hogy ki kell tenni a franciákat, akik az ő narratívájuk szerint csak azért vannak náluk, hogy a Déby-klán hatalmát fenntartsák. Engem meglepett, hogy Déby idáig elment, azt viszont nem tudjuk, hogy ez átgondolt stratégia, vagy a kapkodás jele. A francia külügyminiszter nemrég ellátogatott N’Djamenába, bejelentett egy néhány millió eurós pénzügyi támogatást – majd hirtelen felszólították a francia katonákat, hogy távozzanak az országból.

Biztonságpolitikai szempontból mennyire hiányzik majd a térségből a jelenlétük?

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a franciák mennyire folytattak intenzív katonai műveleteket Csádban a felkelőkkel szemben: sok kritika érte őket, hogy a műveleti tempó nem volt elég gyors. Amikor októberben a Boko Haram megtámadott egy csádi katonai bázist, felmerült a kérdés, hogy a franciák miért nem léptek. Azt nem hiszem, hogy ne tudtak volna reagálni. Elképzelhető, hogy N’Djamena nem akarta, hogy a közvélemény szemében úgy tűnjön: a franciák védik az országot, mert a képességek ott voltak: közel egy éve egy segélyszervezet lengyel orvosát rabolták el Dél-Csádban, és a franciák három nap alatt kiszabadították –
tehát vannak komoly műveleti képességeik, és ezek most ki fognak esni.

Ez viszont azt is jelenti, hogy a francia kivonulással nem fog bekövetkezni akkora összeomlás, mint Maliban vagy Burkina Fasoban, hiszen eddig sem láttunk fokozott műveleti tempót; ezekkel ellentétben Csádban jóval kevésbé voltak aktívak.

A francia haderő képességeire bizonyos mértékben – a hírszerzésben, a felderítésben – a Magyar Honvédség oda készülő egységei is hagyatkozhattak volna. Ennek meghiúsulása milyen hatással lesz a műveletre?

Ez növeli a kockázati tényezőt. Ha ott van ezer – vagy a nigeri átcsoportosítás után lehet, hogy kétezer – francia katona, bármi történik a magyarokkal, még akkor is a segítségükre sietnek, ha ez nem koalíciós művelet. Ez a biztosíték most elvész.

A francia kivonulás azt jelenti, hogy Csádnak minden kapcsolata megszakad a Nyugattal és teljesen eltűnnek a katonai képességeik?

Nem. Itt nem az történt, mint a térség puccsista országaiban, hogy mindenestül, gazdaságilag és politikailag is kirúgták a franciákat. Csád még nem ment el idáig. Az ősszel például több oroszt is letartóztattak, akik jól láthatóan a Wagner-csoport – vagy új nevén Afrika Hadtest – számára készítették volna elő a terepet. Nagy kérdés, hogy a háttérben mennyire marad meg az együttműködés, és hogy szakpolitikai szinten mi fog történni: például a franciák mennyi hírszerzési információt osztanak meg ez után, illetve mennyihez férnek hozzá. Szerintem ez a szál fennmarad. Az országban jelen lévő és támogatást nyújtó Egyesült Arab Emírségek és a franciák között is nagyon szoros az együttműködés. Szerintem rajtuk keresztül Párizs befolyása fog tudni érvényesülni. Arról nem nagyon van szó, hogy a franciák milyen képességeket tartanak meg Csádban, például maradnak-e felderítő drónok.

Még egy példát érdemes kiemelni. Az amerikaiak nigeri drónbázisának felszámolása után mindenki azt hitte, hogy sötétben lesznek a Száhelben, de kiderült, hogy kereskedelmi műholdakkal egész jól tudják figyelni a régiót. Ami változik, hogy ez nem valós idejű lesz, hanem akár többórás eltolódással futnak be az információk, ami taktikai szempontból problémás, de stratégiai szempontból mindegy.

Az amerikaiakat nem sokkal a franciák előtt tették ki Csádból is, ideiglenes átcsoportosításnak minősítve a lépést, ám Washingtonból jelezték, hogy visszatérnének. Az új adminisztráció alatt ez megtörténhet? Ezzel ki lenne segítve a magyar kontingens?

Az amerikaiak belátható időn belül biztosan nem fognak visszamenni. A Trump-adminisztráció afrikanistáit sem érdekli különösebben a Száhel, ráadásul az új elnök ellenzi is az ilyen műveleteket, amerikai politikai terminológiában a ,,forever war”-okat, az örökös háborúkat. Szerintem még Szomáliából is ki fognak vonulni. Annak nagyon kicsi az esélye, hogy pont Csádba mennének vissza – különösen, hogy Débynek ez nem jönne jól belpolitikailag. Bár az Amerika-ellenesség jóval kisebb, optikailag nem nézne jól ki abban a narratívában, ami most a Száhelben dominál, nevezetsen, hogy “külső támogatás nélkül is megoldjuk a problémákat”. A nigeri drónbázisuk bezárása után biztosan nem lesz a Száhelben új, nagy amerikai bázis. Az amerikaiakat a Guineai-öböl menti országok érdeklik a térségben, feltartóztatásban gondolkoznak. Azt akarják, hogy ezeket az országokat, ahol már egyébként látszanak a terrortámadások, megvédjék az északról lecsorgó veszélytől.

 

[SilvioD]

Marsai az aki itthon sztem leginkább képben a térséggel. Nem katonailag, hanem általánosságban

A franciák kivonulásával megszűnik a Magyar Honvédség csádi védőhálója – interjú Marsai Viktor biztonságpolitikai szakértővel

Franciaország és az USA csádi kivonulása után a Magyar Honvédségnek újra kell értelmeznie az ambícióit a Száhel-övezet megváltozott geopolitikai viszonyai között – mondta a HVG-nek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék docense.

m.hvg.hu

Franciaország és az USA csádi kivonulása után a Magyar Honvédségnek újra kell értelmeznie az ambícióit a Száhel-övezet megváltozott geopolitikai viszonyai között – mondta a HVG-nek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék docense.

A francia haderő még ebben a hónapban kivonul Csádból, miközben a magyar misszió elméletileg rövidesen odaindulna. Hogyan fajult idáig a helyzet, amikor még néhány hónapja is csupán a csádiak alkupozíciónak javításaként értelmezték a szakértők, hogy az ország elnöke, Mahamat Déby a kapcsolatok diverzifikálására törekszik?

Az elnök rezonál a közvéleményre. Az ellenzék legfontosabb kampánytémája az volt, hogy ki kell tenni a franciákat, akik az ő narratívájuk szerint csak azért vannak náluk, hogy a Déby-klán hatalmát fenntartsák. Engem meglepett, hogy Déby idáig elment, azt viszont nem tudjuk, hogy ez átgondolt stratégia, vagy a kapkodás jele. A francia külügyminiszter nemrég ellátogatott N’Djamenába, bejelentett egy néhány millió eurós pénzügyi támogatást – majd hirtelen felszólították a francia katonákat, hogy távozzanak az országból.

Biztonságpolitikai szempontból mennyire hiányzik majd a térségből a jelenlétük?

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a franciák mennyire folytattak intenzív katonai műveleteket Csádban a felkelőkkel szemben: sok kritika érte őket, hogy a műveleti tempó nem volt elég gyors. Amikor októberben a Boko Haram megtámadott egy csádi katonai bázist, felmerült a kérdés, hogy a franciák miért nem léptek. Azt nem hiszem, hogy ne tudtak volna reagálni. Elképzelhető, hogy N’Djamena nem akarta, hogy a közvélemény szemében úgy tűnjön: a franciák védik az országot, mert a képességek ott voltak: közel egy éve egy segélyszervezet lengyel orvosát rabolták el Dél-Csádban, és a franciák három nap alatt kiszabadították –
tehát vannak komoly műveleti képességeik, és ezek most ki fognak esni.

Ez viszont azt is jelenti, hogy a francia kivonulással nem fog bekövetkezni akkora összeomlás, mint Maliban vagy Burkina Fasoban, hiszen eddig sem láttunk fokozott műveleti tempót; ezekkel ellentétben Csádban jóval kevésbé voltak aktívak.

A francia haderő képességeire bizonyos mértékben – a hírszerzésben, a felderítésben – a Magyar Honvédség oda készülő egységei is hagyatkozhattak volna. Ennek meghiúsulása milyen hatással lesz a műveletre?

Ez növeli a kockázati tényezőt. Ha ott van ezer – vagy a nigeri átcsoportosítás után lehet, hogy kétezer – francia katona, bármi történik a magyarokkal, még akkor is a segítségükre sietnek, ha ez nem koalíciós művelet. Ez a biztosíték most elvész.

Miután a magyarok két potenciális partnere kivonult Csádból, van még értelme kimennie a honvédségnek?


Az ügy sínen van: kint van a Hungary Helps, beindultak projektek, fölfutottak a diplomáciai kapcsolatok.

De az is biztos, hogy át kell gondolni, mennyire tarthatóak a megváltozott geopolitikai körülmények közt a honvédség másfél évvel ezelőtt megszabott feladatai; lehet, hogy finomhangolásra lesz szükség.

Ennyi feladatot ekkora kontingenssel ellátni szerintem túl nagy ambíció. Kiképzéseket lehet szervezni például a fővárosban és környékén, de az amerikai és francia távozással az ország távoli területein végzendő műveletek kockázatossá váltak.

A franciáknak több bázisuk volt az országban, ez a védőháló most megszűnt.

Ilyen fejlemények után mire lenne elég a legfeljebb kétszáz magyar katona?

Ha a kétszáz katona N’Djamena környékére, illetve a Csád-tó körzetére összpontosítja az erőfeszítéseit, arra nagyjából elég.

De hallani fegyveres összeütközésről a fővárosban is, ahova a magyarok mennének. Megoldható a bázis védelme?

Egy nagy fegyveres erő nem tud olyan egyszerűen felbukkanni N’Djamenaban támadó szándékkal, viszont az is biztos, hogy az elmúlt években többször támadtak meg katonai bázisokat a Száhelben, akár a fővárosok közelében. Legutóbb felkelők Maliban a nemzetközi repülőtéren. De azért Csád nem Mali: a csádi haderő a térség legképzettebb fegyveres ereje.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter december végén azt mondta, hogy a magyar katonák készen állnak, és a csádiaktól várják két szerződés aláírását. Mikor indulhat a magyar kontingens?

Hónapok óta tolódik a dátum. Én azt látom, hogy a magyarok mennének, de a csádiak még nem adtak zöld utat. Déby talán maga sem tudja felmérni, hogy miután kirakta a franciákat és az amerikaiakat, hogy reagálna a társadalom a magyarokra. Ez megint azt a benyomást keltheti, hogy gyenge, nem tud úrrá lenni a biztonsági problémákon, és külső támogatásra szorul. El tudom képzelni, hogy most ezt mérlegeli az elnök. Lezajlottak a parlamenti választások, ezt láthatóan ki akarták várni. Az ellenzéki pártok bojkottra szólítottak fel, ezért a részvétel alacsony volt, ami önmagában is jelzi, hogy belső feszültségek vannak. Nemrég volt egy „puccskísérlet”: nagyjából az történt, hogy részeg fiatalok késekkel felszerelve megtámadták az elnöki palotát. Ez nem volt komoly akció, de jelzi, hogy a hamu alatt izzik a parázs. Ugyanakkor Déby most abszolvált egy elnök- és parlamenti választást,
egyelőre nem lesz hasonló megméretés, tehát lehet, hogy most a honvédség is mehet,
nem csak a Hungary Helps.

Nem csak Csádot hagyják el a franciák, 2022 óta a hat ország rakta ki őket Elefántcsontparttal, Szenegállal, Malival, Nigerrel és Burkina Fasóval együtt.

Két értelmezési keret van erre, és valószínűleg mindkettőben van igazság. Egyfelől olyan mértékű lett a franciaellenesség a régióban, hogy már nem tudnak jót tenni. Ismert magyar mondás alapján

ha van rajta sapka, az a baj, ha nincs, akkor az: ha a francia erők beavatkoznak, akkor gyarmatosítók, ha nem, akkor erőtlenek, és nem támogatják a kormányokat.

A nagyon erősen szuverenista, nacionalista és antikolonialista, franciaellenes narratívát vivő puccsista kormányoknak a franciák a bokszzsákjai. Kiteszik őket, ha akarják, ha nem. Most egy ilyen hullám zajlik. Másfelől ha történelmileg nézzük, a franciák sosem engedték el igazán a gyarmatokat: minden tíz évben kivonulnak, aztán visszahívták őket vagy visszamennek maguktól. Csád esetében már legalább hatszor 1960 óta. Tehát ez a mostani nem precedens nélküli. A másik, ettől nem független értelmezés, hogy Párizs osztott és szorzott, és a franciák is felismerték: nem éri meg nekik ott lenni a Száhelben sem gazdaságilag, sem – és erről kevés szó esik – belpolitikailag; végezze el más a piszkos munkát. Macron elnök ki is mondta, hogy hálátlanok ezek az országok, pedig francia vér folyt a terrorellenes küzdelemben. A közvéleményük sem támogatja a műveleteket a Száhelben. A francia külpolitikában – az amerikaihoz hasonlóan – látszik egy Ázsia felé fordulás. A legfontosabb kereskedelmi partnereik Afrikában pedig Nigéria és a Dél-afrikai Köztársaság, vagyis nem a volt francia gyarmatok. Hogy őszinte legyek, Niger fontossága Párizs számára az uránnal is kicsit túl van misztifikálva. Mali vagy Burkina Faso pedig nem is látszik a kereskedelmi statisztikákban.

Úgy vannak vele Párizsban, hogy ha ezek az országok nem akarnak velük foglalkozni, inkább az oroszokat meg a kínaiakat akarják, akkor ők elengedik a kezüket.

Mi történt azokban a nyugat-afrikai országokban, amelyekből kivonultak a franciák?

A biztonsági helyzet javulását ez semmiképp nem segítette: az mindenütt romlott a francia kivonulás óta. Érdemes a geopolitikai versengés kontextusába helyezni a kérdést. Ez a Száhel kapcsán is zajlik. Így nyerhet értelmet a magyar szerepvállalás is: a csádi közvélemény szemében a franciák vörös posztó, de lehet, hogy a magyarok még elfogadhatóak – ahogyan az Emírségek is.

Ha Csádnak nem marad más választása, mint hogy az oroszokat hívja be, az ránk nézve katasztrófa lenne.

A térség több országában megjelentek külső, orosz szereplők. Mit lehet látni ezekben?

A játék zajlik, de a régió különösen rossz állapotban van, főleg Mali és Burkina Faso, ahol az országok jelentős részét terroristák uralják, és

a megjelenő irreguláris migráció már Európát is eléri. A Wagner-csoport nem tudott mit kezdeni ezzel a helyzettel – és szerintem nem is akart.

Az elmúlt egy évben az látszott, hogy az oroszok kicsit túlterjeszkedtek a Száhelben. Nem tudják betölteni az űrt: kevesen is vannak hozzá, és nem is ismerik annyira a terepet. A Wagner tavaly megalázó vereséget szenvedett Maliban, amikor majdnem száz katonája meghalt. A nigeri junta nemrég a kínaiakat kérte meg, hogy küldjenek biztonsági erőket az országban futó olajvezeték védelmére, mert ők nem tudják biztosítani, és folyamatosan áll a termelés.

Nem tudnak, vagy nem akarnak mit kezdeni a helyzettel az oroszok?

Orosz részről egyértelműen látszik egy hibrid hadviselési szándék a Száhelben. Minden probléma, ami innen elindul, a régión kívül Európát érinti, az pedig az oroszoknak jó. Én szoktam élni a gyanúperrel: nem is biztos, hogy az oroszok stabilizálni szeretnének a térségben

 

[Lator]

Miután a magyarok két potenciális partnere kivonult Csádból, van még értelme kimennie a honvédségnek?


Az ügy sínen van: kint van a Hungary Helps, beindultak projektek, fölfutottak a diplomáciai kapcsolatok.

De az is biztos, hogy át kell gondolni, mennyire tarthatóak a megváltozott geopolitikai körülmények közt a honvédség másfél évvel ezelőtt megszabott feladatai; lehet, hogy finomhangolásra lesz szükség.

Ennyi feladatot ekkora kontingenssel ellátni szerintem túl nagy ambíció. Kiképzéseket lehet szervezni például a fővárosban és környékén, de az amerikai és francia távozással az ország távoli területein végzendő műveletek kockázatossá váltak.

A franciáknak több bázisuk volt az országban, ez a védőháló most megszűnt.

Ilyen fejlemények után mire lenne elég a legfeljebb kétszáz magyar katona?

Ha a kétszáz katona N’Djamena környékére, illetve a Csád-tó körzetére összpontosítja az erőfeszítéseit, arra nagyjából elég.

De hallani fegyveres összeütközésről a fővárosban is, ahova a magyarok mennének. Megoldható a bázis védelme?

Egy nagy fegyveres erő nem tud olyan egyszerűen felbukkanni N’Djamenaban támadó szándékkal, viszont az is biztos, hogy az elmúlt években többször támadtak meg katonai bázisokat a Száhelben, akár a fővárosok közelében. Legutóbb felkelők Maliban a nemzetközi repülőtéren. De azért Csád nem Mali: a csádi haderő a térség legképzettebb fegyveres ereje.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter december végén azt mondta, hogy a magyar katonák készen állnak, és a csádiaktól várják két szerződés aláírását. Mikor indulhat a magyar kontingens?

Hónapok óta tolódik a dátum. Én azt látom, hogy a magyarok mennének, de a csádiak még nem adtak zöld utat. Déby talán maga sem tudja felmérni, hogy miután kirakta a franciákat és az amerikaiakat, hogy reagálna a társadalom a magyarokra. Ez megint azt a benyomást keltheti, hogy gyenge, nem tud úrrá lenni a biztonsági problémákon, és külső támogatásra szorul. El tudom képzelni, hogy most ezt mérlegeli az elnök. Lezajlottak a parlamenti választások, ezt láthatóan ki akarták várni. Az ellenzéki pártok bojkottra szólítottak fel, ezért a részvétel alacsony volt, ami önmagában is jelzi, hogy belső feszültségek vannak. Nemrég volt egy „puccskísérlet”: nagyjából az történt, hogy részeg fiatalok késekkel felszerelve megtámadták az elnöki palotát. Ez nem volt komoly akció, de jelzi, hogy a hamu alatt izzik a parázs. Ugyanakkor Déby most abszolvált egy elnök- és parlamenti választást,
egyelőre nem lesz hasonló megméretés, tehát lehet, hogy most a honvédség is mehet,
nem csak a Hungary Helps.

Úgy vannak vele Párizsban, hogy ha ezek az országok nem akarnak velük foglalkozni, inkább az oroszokat meg a kínaiakat akarják, akkor ők elengedik a kezüket.

Mi történt azokban a nyugat-afrikai országokban, amelyekből kivonultak a franciák?

A biztonsági helyzet javulását ez semmiképp nem segítette: az mindenütt romlott a francia kivonulás óta. Érdemes a geopolitikai versengés kontextusába helyezni a kérdést. Ez a Száhel kapcsán is zajlik. Így nyerhet értelmet a magyar szerepvállalás is: a csádi közvélemény szemében a franciák vörös posztó, de lehet, hogy a magyarok még elfogadhatóak – ahogyan az Emírségek is.

Ha Csádnak nem marad más választása, mint hogy az oroszokat hívja be, az ránk nézve katasztrófa lenne.

A térség több országában megjelentek külső, orosz szereplők. Mit lehet látni ezekben?

A játék zajlik, de a régió különösen rossz állapotban van, főleg Mali és Burkina Faso, ahol az országok jelentős részét terroristák uralják, és

a megjelenő irreguláris migráció már Európát is eléri. A Wagner-csoport nem tudott mit kezdeni ezzel a helyzettel – és szerintem nem is akart.

Az elmúlt egy évben az látszott, hogy az oroszok kicsit túlterjeszkedtek a Száhelben. Nem tudják betölteni az űrt: kevesen is vannak hozzá, és nem is ismerik annyira a terepet. A Wagner tavaly megalázó vereséget szenvedett Maliban, amikor majdnem száz katonája meghalt. A nigeri junta nemrég a kínaiakat kérte meg, hogy küldjenek biztonsági erőket az országban futó olajvezeték védelmére, mert ők nem tudják biztosítani, és folyamatosan áll a termelés.

Nem tudnak, vagy nem akarnak mit kezdeni a helyzettel az oroszok?

Orosz részről egyértelműen látszik egy hibrid hadviselési szándék a Száhelben. Minden probléma, ami innen elindul, a régión kívül Európát érinti, az pedig az oroszoknak jó. Én szoktam élni a gyanúperrel: nem is biztos, hogy az oroszok stabilizálni szeretnének a térségben

Az Oroszok nem is akarnak sokmindent kezdeni arrafele, az aktuális rezsimet támogatják pénzért, koncessziókért , a nyugat basztatásáeart meg az orosz fegyverlobbi hĩzlalásàért.
Nem fognak tudni egy pl francia jelenléthez hasonló kontingenst kiállítani, most nem.
Azért ott volt vagy 5000 francia katona , légierővel, harci helikkel, felderítési kapacitással, tüzérseggel+ angol+amcsi+német+ mezg sok eu/NATO ország katonai részvételével.

 

[Pogány]

Az Oroszok nem is akarnak sokmindent kezdeni arrafele, az aktuális rezsimet támogatják pénzért, koncessziókért , a nyugat basztatásáeart meg az orosz fegyverlobbi hĩzlalásàért.
Nem fognak tudni egy pl francia jelenléthez hasonló kontingenst kiállítani, most nem.
Azért ott volt vagy 5000 francia katona , légierővel, harci helikkel, felderítési kapacitással, tüzérseggel+ angol+amcsi+német+ mezg sok eu/NATO ország katonai részvételével.

Na mi odamegyünk mindezek nélkül.

 

[wolfram]

Na mi odamegyünk mindezek nélkül.

Mert mi kemények vagyunk! "Az üt először, aki igazán nagyot üt. És először" - Mint az köztudott. A felszerelés, a felderítés, a légierő, a tüzérség, stb. hiányát pedig pótolja majd a győzelembe vetett töretlen hitünk