Jó kérdés! Különösen azért, mert szerintem egy részük a fizikai feltételeknek sem felel meg, bár pld. a kiberháborúra nem fittség a lényeg.. A tábornoki kar leépítése egyébként nem személyi döntés kérdése, hanem beosztásé. Ha nincs beosztás, akkor mehet rendelkezési állományba. Onnan ha nincs rá szükség akkor akár ezzel a rendelet szellemiségével is egyetértek. De itt a rendelet nem ezt mondja ki. Ahova tábornoki rendfokozat kell a beosztáshoz, ott legyen, ahol nem ott pedig alkalmasságtól függően tábornok, ezredes stb. Aki nem alkalmas azt rakják rendelkezési állományba, vagy ha máshol szükséges akkor abba a beosztásba. Csapattisztekből, altisztekből hiány van, de főtisztből sok.
Igazából ennek a problémát több irányból lehet megközelíteni.
A főtiszti helyek száma anno a VSZ rendszerű, 100.000 fős tömeghadsereghez lett méretezve, csak a sok karcsúsítás során "elkopott" a főtisztek alá rendelt végrehajtó állomány, a karcsúsításnál pedig "elfelejtették" a főtiszti helyek számát a végrehajtó állományhoz igazítani (mert az a csökkentés érdekeket sértett volna magas helyeken). Tehát nem a főtisztek száma magas, hanem az alájuk rendelt végrehajtó állományé reménytelenül alacsony.
Megoldás: növelni kellene a végrehajtó állomány létszámát.
Az Ukranán fegyveres konfliktus topicban írt Septimus egy hozzászólást:
"Anno még az I. világháború előestéjén számolta ki a német nagyvezérkar, hogy a lakosság minden milliója után 20.000 katonát tud kiállítani egy ország (kb. 2 hadosztályt). Itt mindent számba vettek: megőrzött ipari kapacitást (beleértve a maxra tekert hadiipart), mezőgazdaságot ami ellátja élelemmel a polgári lakosságot és a katonaságot egyaránt, társadalom reprodukciós képességének megőrzését, stb. Ennek a kalkulációnak a helyességét az I. és II. világháború, valamint a hosszabb ideig eltartó lokális háborúk meglepően pontosan igazoltak. Az az ország, amelyik túllépi ezt a 20.000 katona / 1.000.000 civil arányt, hosszú távon biztosan elveszíti a háborút, mert a polgári lakosság nem bírja etetni, hadianyaggal ellátni és humán veszteséget pótolni a katonaságnál."
Erre írtam egy választ, ami valamiért törlődött, de összefoglalja a mi problémánkat a haderő bővítésével kapcsolatban: ez a számítás egy komoly ipari/mezőgazdasági háttérrel és (kiemelem)
egészséges korfával rendelkező társadalom esetén megállja a helyét. Nálunk azonban nincs komoly ipari háttér (mert eladták, leépítették), nincs meg a mezőgazdasági háttér (mert szétverték, leépítették) és végül ami igazán fontos, nincs meg a demográfiai háttér (mert a társadalom elöregedett).
A jelenlegi kb. 9.800.000-es lakossággal ki kellene tudnunk állítani a fenti számítás szerint egy 196000 fős haderőt (amivel kimaxoljuk a 20000/100000 arányt, de ne akarjunk ekkora hadsereget, legyen csak egy szolíd 50.000-es haderő (ami kiszolgáló állománnyal együtt nem is jelent túl sok harcoló erőt).
A jelenlegi demográfiai mutatókat figyelembe véve mennyi realitása van a végrehajtó állomány létszám növelésének anélkül, hogy hiányt idéznénk elő a civil termelő kapacitásoknál, a civil szféra melyik részéből vonjuk el az állományt?
Illetve mi lesz a végeredménye, ha a 9.800.000-ből nagy számban elveszítjük háború esetén a bevonultatott képzett szakmunkásokat, orvosokat, mérnököket stb.?