Ha az oroszok ellen van a balhé, akkor abból a Gripen kiamarad, mert tényleg nem alkalmas rá és kevesen is vannak. Amúgy meg CAS-t vállaltunk tudtommal a NATO-nak, ami csak akkor lehetséges ha az amcsik (más nem nagyon képes rá) lenyomták az ellenséges légvédelmet. Arra meg ott vannak a lopakodóik, HIMARS-ok stb. - oldják meg valahogy!
A CAS képesség meg nőni fog a mostani upgraddel: bejön a GPS-es GBU-49 is az arzenálba mint lehetőség.
Amúgy sem valószínű hogy légierőnk bármilyen szerepet kapna: joggal mondhatjuk 14-18 géppel a saját légvédelmünket is alig tudjuk biztosítani. Az a 2-4 gép, amit esetleg adhatunk, az a NATO-védelem szempontjából meg "tök mindegy" kategória.
A fő felajánlásunk az a nehéz dandár, ami 2026 körül nagyjából meglesz.
Lesz majd Parittya is Tömböl és Kilián szerint (ABM képesség pontosabban) - csak győzzük kivárni!
Az ukrajnai háború tanulsága, hogy nagyon fontos a légvédelem - szerintem ez Orbánéknak is lejött. Egy NATO-orosz hagyományos konfliktusban elég valószínűtlen, hogy szárazföldön minket támadnának, de drónt, rakétát és CM-et nyomnának ide is várhatóan. Ezek ellen kell készülni. Igazából a drón technológia terjedésével nagyon a béka segge alá esett a csapásmérő képesség "belépési küszöbe" - kb bárki tud kamikáze drónt építeni, még országnak sem kell lenni hozzá. Amíg ballisztikus rakéták és CM-ek jelentették a fő csapásmérő erőt, addig ez csak néhány tucat ország kiváltság a volt...
A NASAMS-ben is van még potenciál: a norvégok dolgoznak 100+ km hatótávolságú
THOR-ER rakétán - remélhetőleg az évtized végére el is készül majd. Elég lesz csak majd akkor azt megvenni és kérni egy szoftver frissítést a NASAMS-ra és máris meg van a nagy hatótávolságú légvédelmünk. SRBM-ellen talán nem lesz jó és kell a Parittya is, de jelentőset dobna a légvédelmünkön minimális költségek mellett.
Összességében ha légvédelmet vesszük alapul, akkor a SAM rakéták jobb árértéke arányú megoldást jelentenek, mint a vadászrepülők - ebben egyetértünk.
