Csak hogy legyen min tovább vitatkozni...
Lynx, Leopard, Gidrán, Gripen. Hazánk megnövekedett külföldi szerepvállalása és a megváltozott biztonsági környezet miatt folytatódik a Magyar Honvédség modernizációja. A magyar és a svéd kormány korszakos megállapodást kötött, ugyanis a már meglévő vadászgépek mellé négy új JAS-39 típusú...
honvedelem.hu
Hazánk a
három elérhető modernizációs csomag közül a legnagyobbat rendelte meg. Ennek köszönhetően hamarosan
új hardverelemekkel bővül – a gépek önvédelmi képességét fokozatokkal emelő – elektronikai hadviselési rendszer és a radar, elsődlegesen azonban a fedélzeti számítógépek szerepe változik. 2006 óta több alkalommal frissültek egyre jobb képességű szoftverváltozatokkal a magyar Gripenek. A következő újítás lényege, hogy más képet látnak majd a pilóták az előttük lévő három képernyős kijelzőn. A
bal oldalin a repülés és a HUD adatait, a középsőn a repülőgép vízszintes helyzetét kijelző műszer (HSI), a jobb oldalin pedig a rádiólokátor, az infravörös vagy az elektrooptikai érzékelők által megjelenített képet lehet látni.
A hármas osztatú, színes kijelző mellett a pilóta felszerelésének és fülkéjének további modernizációja segíti a Gripen kezelhetőségét
. Az ODEN típusú sisak-kijelző nemcsak megjeleníti a repülési adatokat, hanem lehetővé teszi a légiharcrakéták célzását is, vagyis a repülőgép-vezetőnek elég ránéznie a célra. A légi harcban használt legfontosabb funkciók, például a rádiólokátor üzemmódjai elérhetők a gázkaron és a botkormányon, a kezelőnek le se kell vennie róluk a kezét. A pilóta munkaterhét csökkenti, hogy csak a lényeges információkat kapja meg,
kormányparancsai értelmezésével a számítógépes rendszer végzi a gép irányítását (úgynevezett fly by wire módszer). Az egész felület – a sisakra szerelhető éjellátó készülékhez igazítva – megvilágított, a fülke pedig légkondicionált. A pilóta szükség esetén a Martin-Baker 10L típusú ülés segítségével földön és álló helyzetből is képes katapultálni.
A csapásmérést újfajta Meteor, AIM-9 Sidewinder és IRIS-T légiharc-rakéták, a gyakorlásra is rendelt AGM-65 Maverick levegő-föld rakéták, illetve GBU-49-es irányított bombák segítik. Előbbi harcértéke két összetevőből áll: maga a Meteor látóhatáron túli hatótávolságú, radaros önirányítású légiharc-rakéta, alkalmazásához azonban a
korábban rendszeresítettnél kétszer messzebb látó PS-05/A Mk4 típusú radart helyeznek a gép orrába. Ezzel szemben a
közelharcot inkább az infravörös önirányítású, tolóerővektoros hajtóművű IRIS-T és egy sisakcélzó berendezés támogatja majd. Együttes erejüknek köszönhetően nő az a szögtartomány, ahonnan az ellenséges repülőgép nem lesz képes találat nélkül elmenekülni. Harmadik képességként a kombinált,
lézeres és műholdas vezérlésű GBU-49 irányított bomba szárazföldi célpontokat képes a korábbinál távolabbról, tehát biztonságosabb pozícióból támadni. Előnye, hogy ködös vagy csapadékos időjárás esetén és poros levegőben is alkalmazható.
Egy harcieszköz hatékonyságát technikai jellemzői, valamint gyors, minél állandóbb használhatósága együttesen biztosítja. Az új Gripenek
fel- vagy újrafegyverzését és tüzelőanyaggal történő feltöltését hat fő mindössze tíz perc alatt végzi, így kevés időt kell földön tölteniük két bevetés között. A gép esetleges meghibásodására beépített önellenőrző rendszer figyelmeztet, míg a karbantartást az eszköz kialakítása segíti. Mivel az összes fontos berendezést fejmagasságban helyezték el, a műszaki személyzetnek létrára sincs szüksége a gép kiszolgálásához.
A svéd fejlesztés nagy hangsúlyt fektet a repülőgépek közötti adatátviteli rendszerek modernizációjára. A
TIDLS (Tactical Information Datalink System) rendszer nagy sávszélességű, zavarvédett digitális kapcsolatot biztosít 500 kilométeres távolságon belül. Általa lehetséges, hogy az egyik gép érzékelői által rögzített képet más, akár földön álló gépek is láthassák. Így több gép kikapcsolt lokátorral, vagyis észrevétlenül tud célt megközelíteni, míg az ellenséges lopakodó eszköz helyzetét is képes minden Gripen társainak továbbítani. Az eszköz digitális képességét biztosítja továbbá a rádióelektronikai zavaróberendezés, illetve a mindössze 156 kilogramm tömegű, antennával felszerelt PS/05A rádiólokátor. Utóbbi vadászrepülőgépeket 120 kilométerről, lehorgonyzott hajókat és úton haladó autókat pedig 90 kilométerről észlel, ráadásul kis mérete miatt az ellenséges elemeket előbb észleli, mint azok őt.
A Gripenek fejlesztéséhez közvetetten kötődik a high-tech hadsereg újdonságai közé tartozó Kiválóság Központ leendő kurzusa. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a fenti megállapodás részeként jelentette be, hogy a honvédelmi tárca és a SAAB egyezsége a mesterséges intelligencia alkalmazásához kapcsolódó oktatásra is kiterjed. A svéd hadiipari cég ugyanis vállalja a magyar légierő harcászati repülő képessége és az azt támogató üzemeltetési kapacitások virtuális kiképzési szükségleteinek fejlesztését. Utóbbi fő eleme az MI alkalmazásával támogatott karbantartási képzés, ami először pilot projektként indul a Védelmi Innovációs Kutatóintézet NZrt. (VIKI) koordinálta intézményben.