Annyi lesz az áruk, amennyit a borítékot átnyújtó fél diktál, némi reális alappal. Ott áll a Credo udvarán több mint 100 félig kész busz. Biztos jól jönne az Fokvárosnak, meg a Credonak is, meg persze a közvetítő magyar állam olcsón megvehetné őket a gyártótól, felülárazva meg passzolhatná Pretóriának. Kezdetnek szerintem elmenne.
1, Dél-Afrikának van saját busz készítője, aki Mercedes-Benz OC500LE alvázra gyárt igazi buszt*. Ez az alváz az angolszász világban nagy siker (Dél-Afrika, Ausszik, Kiwik). Ráadásul ezek a kocsik már ránézésre is buszok, nem nevetségesek és gondolom az összeszerelés sem akkora szar, mint a legutolsó szériás Credo Citadell-eken (Pécs). De vitán felül a dél-afrikai buszpiac ura a Marcopolo nevű sikeres, minőségi buszokat gyártó brazil cég (Volvo és Scania alvázon), nekik azt hiszem gyáruk is van ott.
2, Dél-Afrikában baloldali közlekedés van, a Roburok (ízé Credo-k) meg jobboldali közlekedésre tervezettek.
A dél-afrikai igényekhez, szabályokhoz a gyárudvarra gyártott Credo alkalmatlanok! Mivel mások az elvárások, oda a magyar buszok piacképtelenek! A NABI az lett volna, de az nincs és a menedzsmentet nem is érdekelte más, csak az US piac.
3, Nincs olyan ország, akinek el lehetne adni Credo-t, inkább sírva futnának azok elől a gányolt vackok elől. Még a kínaiak is jobb buszt gyártanak és ez nagy szégyen. Pedig a Credo segge ki volt nyalva 10 évig és minden lehetőség adott volt.
3, A Kravtex annyira egy végletekig buta, ostoba és korlátolt banda, hogy még a minimális élethez is béna, nem hogy egy ilyen húzáshoz! Feltűnően csak akkor megy a bizniszük, ha le van zsírozva. Ilyen céget még nem láttam!
4, Mivel a Credo amúgy sem olcsó, ezért nem tudod eladni olcsón, pláne, hogy angolszász közlekedés világban mozgásképtelen és az átalakítás horribilis / vagy lehetetlen!
5, A Credo telepén lévő buszok nem félig készek, többek. De, valami - kérdéses (?) - valahogy mind 1-1 hazai cég szerinti specifikációjúak. Még a bajban lévő pozsonyiaknak sem kell, okkal. Igaz a Kravtexben fel sem merült az export, mint alternatíva.