A nemzetközi tapasztalatok, különösen a dél-koreai sikerek a járvány féken tartásában, azt mutatják, hogy amíg nincs hatékony vakcina, illetve terápia az új koronavírus ellen, addig a tömeges szűrés és az érintettek elkülönítése lassíthatja a járvány terjedését. Jó hír, hogy a hatékony teszteléshez minden tudás adott, az eljárás egyszerű és nem drága. De a kapacitásokat meg kell sokszorozni.
Most minden a tömeges tesztelésen áll vagy bukik
Magyarországon március 5-én diagnosztizálták az első beteget COVID-19 fertőzéssel. Az azóta eltelt másfél héten lassan növekedett a kimutatott esetek száma: naponta 1-3 új esetet regisztráltak péntekig (
itt ha a jobb oldalon a Hungaryra kattintunk, akkor a bal oldalon látszik a napi új esetek száma), majd a hétvége két napján már 6, illetve 7 új fertőzött jelent meg. Szerda reggelre
50-re emelkedett a fertőzöttek száma, és egy ember hunyt el igazoltan a vírus következtében. Mondhatnánk, hogy napi néhány új beteg megjelenése nem túl riasztó, hiszen ha így folytatjuk, a fertőzöttek száma szép lassan fog növekedni, egészen addig, amíg az első fertőzöttek eseteit le nem lehet zárni (mert meggyógyultak, vagy meghaltak), és onnantól az aktuális esetszám stabilizálódni fog 63 körül (úgy számoltam, hogy 3 héttel a kimutatás után le lehet zárni minden esetet). A betegek körülbelül 20-30 százalékának
van szüksége intenzív osztályon való kezelésre és 10 százalékának lélegeztetőgépre. Ez azt jelenti, hogy az ország összes kórházának összesen 6 lélegeztetőgépet kellene biztosítania a koronavírusos betegek számára a jövőben. Lehet szidni a magyar egészségügyet, de azt talán mindenki belátja, hogy ezzel még megbirkózna. Ilyen szép lenne a jövő, ha senki nem találkozna senkivel, és az új eseteket csak az okozná, hogy naponta 3 ember hazajön külföldről betegen, és nem szűrik ki a határon. Akkor lenne ilyen a járvány terjedési üteme, ha senki nem fertőzne meg senkit. A COVID-19 azonban fertőző betegség, és a
WHO napi helyzetjelentéseiben szereplő regisztrált esetszámokból kalkulált napi növekedési rátája
egyes számítások szerint 1,3 körül van Európában. (Ez nem ugyanaz, mint
az R0 reprodukciós ráta, amely azt fejezi ki, hogy egy fertőzött személy átlagosan hány másik személyt fertőz meg; az utóbbit a vírus kínai terjedése idején
született tanulmányokban 1,5-3,5 körüli értékekre becsülték.) Az 1,3-as növekedési ráta azt jelenti, hogy kevesebb mint 3 nap alatt duplázódik meg a fertőzöttek száma. Mielőtt még azt gondolnánk, hogy Magyarország kivétel, hiszen itt csak napi átlagosan 3 új beteg van, nézzük meg az alábbi táblázatot. A fent is említett növekedési rátát úgy kell kiszámolni, hogy a mai hivatalos esetszámot elosztjuk a tegnapival. Látható, hogy az átlagos napi növekedési ráta az elmúlt héten Magyarországon 1,4 volt, egy kicsit magasabb is, mint az európai átlag. Kiderül, hogy erre a kevés adatra az 1,4-es növekedési ráta hasonlóan jól illik, mint az átlagosan napi 3 új betegszám.
Ha ilyen ütemben terjed a vírus, április 3-ra elfogynak a bevethető lélegeztetőgépek Magyarországon
A világ második legerősebb gazdaságával rendelkező Kína már a koronavírus-járvány megjelenése előtt sem szárnyalt, és bár az Egyesült Államokkal vívott vámháborút egy januári megállapodás
enyhítette, a COVID-19 megjelenése, a karanténhelyzet és a gyárleállások miatt idén (a mérések 1989-es kezdete óta) először
csökken az ország GDP-je az előző év ugyanezen időszakához képest – a negyedéves adatokhoz még meg kell várni a márciust, de az várhatóan nem sokat változtat az összképen. A kiskereskedelmi forgalom 2020 első két hónapjában 20,5 százalékkal esett vissza a 2019. január-februári eladásokhoz képest, ami elég meredek még az
előrejelzések mediánjához (4 százalék) képest is. Az éttermeket
sújtotta leginkább ez az időszak, 43,1 százalékos csökkenéssel, de az arany és ezüst ékszerek (41,1 százalék), az autók (37 százalék) a bútorok (33,5 százalék) és a ruházati termékek (30,9 százalék) eladásai is nagy mértékben csökkentek – egyedül az alapvető élelmiszerek (9,7 százalékos növekedés), az italok (3,1 százalék) és a gyógyászati termékek (0,2 százalék) fogytak jobban, mint tavaly ilyenkor.
Romba döntötte a járvány a kínai termelést, bajban az Apple, az Adidas és a Coca-Cola
Medvepiacba fordultak a világ tőzsdéi, a Dow történetének második legnagyob esését szenvedte el tegnap, és a Lamoureux & Co. elnöke szerint a medvepiac akár 2022-ig is tarthat. A befektető arra számít, hogy a nagy eladási hullámokat felpattanások követik majd, viszont a vírus még agresszívebben fog visszatérni, amely miatt további zuhanás fog következni. A tegnapi Fekete Hétfőn a Dow történetének második legnagyobb esését szenvedte el, ekkora mértékű esésre 1987 óta nem volt példa, az index közel 3000 pontot zuhant, ma azonban mérsékelt felpattanást látunk, amely mögött azok a befektetői remények állnak, melyek szerint a kormányok megbirkóznak a koronavírus okozta gazdasági károkkal, az USA-ban például nagy gazdaságstimuláló intézkedésekre számítanak, de bárhogy is lesz, a piaci kommentárok szerint a magas volatilitás megmarad a piacon még egy jó darabig.
Vége a tőzsdei esésnek? Dehogy, 2022-ig is tarthat