"
Emiatt – és vélhetően a bejegyzések szerzőinek ez a céljuk – a százalékokkal dobálózás teljesen félrevezető. A biostatisztikus példaként hozza, hogy ha a 2017–2020-as többlet 60 helyett 10 lett volna (és ez az 50 egy statisztikailag elhanyagolható különbség), akkor pontosan ugyanaz az 1015 fő, 2021-es többlethalálozás 10 000 százalékos növekedést jelentene. Ha az eredeti többlet 1 lett volna, akkor a növekedés 101 ezer százalékos lett volna – úgy, hogy ettől még 2021-ben továbbra is ugyanúgy 1015-tel többen haltak meg, mint eredetileg becsülték.
Tehát érdemes a valós számra, az 1015-re koncentrálni. Ez a szám (statisztikai szempontból) elég kicsi. Mélyebbre ásva azt látjuk, hogy az 1015 úgy jött ki, hogy az EuroMOMO országaiban nagyjából 19 ezer tényleges halálozás történt 2021-ben a 0–14 éves korosztályban, és a várt halálozásra 18 ezret becsültek. A felnőttek körében, ahol a többlethalálozás még Magyarországon is több tízezres, európai és világszinten pedig százezres és milliófős nagyságrendű számok vannak, egy ezerfős tévedés a várt értékben praktikusan jelentőség nélküli, semmit nem befolyásol. Itt azonban egy ezerfős tévedés a különbséget jelenti aközött, hogy van-e egyáltalán többlethalálozás, vagy nincs.
– hangsúlyozta Ferenci Tamás.
Már az is nagyon bizarr, hogy Letoha felháborodik a „bármilyen okból elhalálozó, de egyszer vhol vmi kovidteszten pozitívnak bizonyuló, ezért COVID halottnak nyilvánított tömegek” számán, ugyanakkor egy olyan adattal érvel (többlethalálozás), amiben definíció szerint semmilyen szerepet nem játszik, hogy ki miben halt meg, minden elhunytat beleszámolnak, tesztektől és nyilvánítástól teljesen függetlenül.
Egy másik érdekesség az, hogy mit is jelent a 0–14 éves korosztály halálozási statisztikája.
– mondta Ferenci, és
rámutat, hogy ez pont az a korosztály, amelynek tagjai még most sem kapnak sehol koronavírus elleni védőoltást, nemhogy 2021 közepén.
Ezt illusztrálja például, hogy a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben Magyarországon összesen 522 0–14 közötti gyerek halt meg. Közülük 403-an, tehát a 77 százalékuk 0–5 év közötti volt. Az
EU/EFTA-országokban 15 340 elhunyt 0–14 éves közül 12 396 volt 0–5 év közötti, azaz a 81 százalékuk. Ez a járvány alatt sem változott lényegében: Magyarországon 2020-ban 83, 2021-ben 82, 2022-ben (eddig) 74 százalék az arányuk, az EU/EFTA-országokban ugyanebben az időszakban pedig 80, 79 és 78 százalék.
Összegezve: ha jelentősen nőtt volna is a többlethalálozás, az elhunyt gyerekek nagyon nagy többsége olyan korú lett volna, hogy még nem is kaphatott volna oltást. Arról nem is beszélve, hogy a következő korcsoport, az 5–9-esek oltása csak 2021 decemberében kezdődött meg, tehát 2021 májusa és decembere között még ez a korcsoport sem kaphatott oltást – tette hozzá Ferenci. Ehhez érdemes megnézni a magyar adatokat a 0–14 éves korosztály halálozásáról.
A fenti ábrán az látható, hogy az elmúlt 22 évben hogy alakult a 0–14-es korosztály halálozási száma (100 ezer fő/hét). Jobboldalt láthatjuk, hogy a korosztály három kisebb korcsoportra van bontva.
Teljesen egyértelmű, hogy 2021 közepén sehol nem látható semmilyen, főleg nem 691 százalékos kiugrás. Érdemes egyébként azt is megfigyelni, hogy a 0–4 éves korosztálynál mindössze 20 év alatt gyakorlatilag megfeleződött a 100 ezer főre jutó halálozások száma. Ezt az oltásellenesek szintén nem szokták emlegetni."
Dúró Dóra két oltásszkeptikus poszt alapján vont párhuzamot az oltások és a többlethalálozás között. Csak bizonytalan és erősen félreértelmezett adatokat kaptunk tőle.
telex.hu
t.me
