-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
W
Wilson
Guest
A kockázatok mértékében igazad van,de először is a koronavírusok régóta ismertek a tudomány előtt és vakcinákat is már több évtizede készít az emberiség plusz a technika és az orvostudomány és más tudomány ágak fejlődésének hála a (biztonságos) vakcina kifejlesztés akárcsak a ha a 30 évvel ezelőtti állapotokkal is hasonlítjuk össze ugrásszerűen fejlődött és lerövidült.Érdemes azt is észben tartani,hogy a Magyarországon forgalomba kerülő vakcinákat nem egy észak-koreai katonai laboratóriumban fejlesztették ki hanem a gyógyszeripar élvonalába tartozó cégeknél.Tehát szerintem kisebb a kockázat egy koronavírus vakcina esetében mint egy 30-40 évvel ezelőtt kifejlesztett vakcina esetén.
Mivel te biztos magas szinten műveled a biológiát és az orvostudományt, ezt a bizonyára rendkívül megalapozott félelmedet vezesd le kérlek az olyan gyenge képességűeknek, mint én, hogy megérthessük: Konkrétan mi van abban az oltásban, ami néhány héten belül nem okoz tüneteket/mellékhatást, de 5-10 év múlva egyszer csak nagyon komoly baja lesz a szerencsétlen, gyanútlan beoltottak tetemes részének? Sejt szinten hogy kell elképzelni ezt a folyamatot?
És ha már levezeted, akkor hasonlítsd össze a vírus 5-10 éves fertőzésének összesített egészségügyi és egyéb hatásaival is. Nyugodtan írhatsz konkrét arányokat is szörnyű pusztítást okozott oltások miatti tömeges és súlyos, ám csak és kizárólag hosszú távon jelentkező mellékhatásokról. Például hogy minden pár századik ember bizonyítottan meghalt az adott oltástól.
W
Wilson
Guest
Te most egy sajnálatos egyéni esetről beszélsz,amelyet mint írtam a legnagyobb igyekezet ellenére sem lehet sajnos kiküszöbölni,és itt ha jól értem akkor az a probléma,hogy a nőt nem tájékoztatták a lehetséges mellékhatásokról.Minden oltásnak lehetnek mellékhatásai amiről egy felelős gyártó tájékoztatja az érintetteket.
W
Wilson
Guest
Ez azért nem teljesen így van ha megtalálom akkor berakom neked azt az anyagot amely nagyon jól összefoglalja ezt a kérdést
Ezt nyilván értem, de hova tűnt el a 3000 beteg kezeléséhez rendelkezésre álló gyógyszer gyakorlatilag 2 nap alatt. Valami hamis a hírben darabszámra, vagy szétosztották fő alatt.
W
Wilson
Guest
Ezen lehet vitatkozni mekkora hasznuk lesz ezen nyilván nem kevés,de mondok neked valamit engem k...a nem érdekel mennyit keresnek rajta ha csinálnak egy biztonságos és hatásos védőoltást ami segít végre visszaterelni a világot a normális kerékvágásba.A lakosságnak úgyis emberi áron fogják adni de nem lepődnék meg ha a veszélyeztetett korosztályok számára ingyenes lenne.
W
Wilson
Guest
Bár ez egy júniusi MTA cikk,de a különböző oltás típusokat jól leírja.
Versenyfutás a koronavírus-vakcináért
A jelenlegi járványt okozó koronavírus elleni vakcinajelöltek közül tíz már emberi kipróbálás alatt van. Az oltóanyag-fejlesztés korábban nem látott gyorsasággal zajlik. Melyek a legaggasztóbb problémák, amelyekkel a kutatók szembesülnek, és miben reménykedhetünk mégis? A kérdéseket Ferenci Tamás biostatisztikus válaszolja meg az mta.hu számára írt összeállításában.
2020. JÚNIUS 15. FERENCI TAMÁS
Ahhoz, hogy a jelenlegi koronavírus elleni védőoltás fejlesztésének irányait, nehézségeit és lehetőségeit áttekintsük, érdemes egy kicsit hátralépnünk, és áttekintenünk a meglévő védőoltások lényegét és típusait, hogy jobban értsük a mostani helyzet kontextusát.
Az első vakcinák: élő-gyengített kórokozós oltások
Tágabb értelemben véve a védőoltás ősi kínai gyógymód: a 15. században már használták Kínában a variolációnak nevezett eljárást a fekete himlő elleni védekezésben. Ennek az a lényege, hogy a védendő személyt szándékosan megfertőzték himlővel: himlős személy sebéből vettek kaparékot, amit a védendő személy beszippantott, vagy az ujjai közti bőrredőn ejtett sebbe dörzsölték. Ezután természetesen ő is azonnal himlős lett – eddig ebben nincs semmi váratlan. Az izgalmas rész most következik: azt tapasztalták, hogy az ilyen módon kialakuló himlő halálozása lényegesen kisebb, mint a természetes himlőé, ennek ellenére az átvészelése a természetes himlő ellen is immunitást ad.
Az első szűkebb értelemben vett védőoltást 1796-ban fejlesztette ki Edward Jenner angol orvos.
Jenner sok szempontból hasonló megoldással élt: nagyon enyhe lefolyású tehénhimlővel váltott ki védettséget a súlyos fekete himlő ellen. Ezt a védőoltást ma élő-gyengített kórokozós oltásnak neveznénk. (Ami egy kicsit furcsa elnevezés, hiszen sok tudós szerint a vírus eleve nem élő valami – de a védőoltások kapcsán ez a szóhasználat megmaradt.) Jenner oltóanyagának esetében a „gyengítést” az adta, hogy egy másik, rokon kórokozót használtak az oltásban, de ma már megoldható az is, hogy ugyanazt a kórokozót gyengítjük le (sorozatos átoltásokkal más környezethez, például nem emberi szövethez „szoktatjuk”, ami miatt az emberben viszont kevésbé lesz potens).
Az élő-gyengített kórokozós oltások működése érthető meg a legkönnyebben: a szervezetünk ugyanazzal vagy kellően hasonló kórokozóval találkozik, csak a gyengítés miatt nem fog problémát okozni a leküzdése. Ugyanakkor mégiscsak le kell küzdenie, ezért az ehhez szükséges tudás, azaz az immunológiai memória így is létrejön. (Valójában, ha belemennénk a részletekbe, természetesen messze nem pontosan ugyanaz a kétféle immunológiai folyamat.)
A következő lépés: elölt kórokozós oltások
Nagyobb ugrást jelentett annak felfedezése, hogy az immunitás létrehozásához valójában az sem szükséges, hogy életben legyen a kórokozó. Ez nem olyan nyilvánvaló, de már a 19. század végén, a 20. század elején felfedezték, hogy ez is működőképes stratégia. A klasszikus példa a szamárköhögés elleni oltás ún. teljes sejtes változata: ebben a betegséget okozó baktérium egésze benne van – csak épp nem élő formában, hanem valamilyen kezeléssel, például kémiai vagy hőhatással elölve. És a dolog így is működik – a trükk az, hogy bár a baktérium nem él, de az ellene kifejlesztendő immunválasz szempontjából szükséges „kulcskomponensei” – ezeket szokták antigénnek nevezni – az elölés után is megmaradnak. Az immunrendszer felismeri őket, választ ad rájuk, és átmegy a szükséges tanulási folyamaton. Ezt az oltástípust nevezzük elölt kórokozós oltásnak.
Az elölt kórokozós oltások sok szempontból biztonságosabbak, és kevesebb velük szemben az ellenjavallat, ám általánosságban kevésbé robusztus immunitást adnak,
így többször kell őket ismételni őket, immunválaszt fokozó segédanyagot kell hozzájuk adni, stb.
Alegységvakcinák
A vakcinológia következő lépése már a 20. század második felére esik. Ekkor fedezték fel, hogy az elölt kórokozós koncepció még egy lépéssel továbbvihető: valójában az sem kell, hogy az egész kórokozó benne legyen az oltásban. A kórokozó antigénjei ugyanis nem egyenértékűek: van, amelyik fontos olyan értelemben, hogy az ellene kialakított immunitás védelmet ad a betegséggel szemben is (ezeket protektív antigénnek nevezzük), másoknak nincs ilyen hatásuk, megint mások pedig egyenesen mellékhatást okoznak, ha bevisszük őket (például lázzal reagál rájuk a szervezet).
E logika mentén olyan oltóanyagokat is kifejlesztettek, amelyek a kórokozónak már csak egy darabkáját tartalmazzák: például a szamárköhögés több ezer antigénje közül csak azt a néhányat, amely a védettség szempontjából kulcsfontosságú (sejtmentes szamárköhögés elleni oltás), vagy akár csak egyetlenegy antigént, mint például a hepatitis B elleni oltásnál. (Az ilyen oltásokat alegység/subunit vakcinának szokás nevezni, megkülönböztetésül azoktól az oltóanyagoktól, amelyekben a „darabka” a baktérium tokja, esetleg valamilyen semleges hordozófehérjéhez kötve.) És a dolog így is működőképesnek bizonyult! A sejtmentes szamárköhögés elleni oltás kapcsán ugyan merültek fel kisebb aggodalmak, alapvetően arra vonatkozóan, hogy a megbetegedés ellen ugyan jól véd, de a megfertőződés – és így a kórokozó terjesztése – ellen kevésbé (a „felesleges” antigének elhagyásának ára), viszont a hepatitis B elleni oltás eddig kitűnően bevált.
Koronavírus: 10 vakcina van már emberi kipróbálás alatt
A jelenlegi járványt okozó koronavírus elleni oltóanyag-fejlesztési próbálkozások egy jelentékeny része nem a fentiekben felsorolt, „klasszikus” technikákon alapszik. A WHO folyamatosan frissített összefoglalója e sorok írásának idején,
2020. június 2-án az összes koronavírus elleni oltóanyaggal kapcsolatban 133 kutatást sorol fel,
ebből mindössze 3 élő-gyengített és 9 teljes elölt kórokozós. A teljes elöltekből 4 is klinikai fázisban van, tehát már emberen próbálják ki őket, az élő-gyengítettekből egy sem. Összesen 46 kutatás próbálkozik subunit vakcinával, ám ezekből mindössze 1 van klinikai fázisban (összesen 10 vakcinajelölt van klinikai fázisban).
De akkor mi teszi ki a próbálkozási irányok maradék részét? Itt csak nagyon röviden foglaljuk össze ezek alapjait, de fontos rögzíteni, hogy a „nem klasszikus” nem azt jelenti, hogy maga a technológia új volna, viszont az igaz, hogy ilyenekkel széles körben használt, törzskönyvezett (emberi felhasználású) vakcina még nem létezik. Ez mindenképp növeli a bizonytalanságot a várható kutatási eredményekkel kapcsolatban.
A legújabb irány: nukleinsav-alapú vakcinák
Az egyik csapásirány a DNS/RNS vakcina. Ezek a vakcinák hasonlítanak a protektív antigént tartalmazó, elölt kórokozós oltóanyagokhoz, csak épp a protektív antigén szervezetbe való bejuttatását sokkal „cselesebben” oldják meg. Az alapötlet a következő: Fogjuk az antigént, ami jelen esetben tipikusan a koronavírus S-nek nevezett burokfehérjéje – ez az, amely a sejtekhez kapcsolja a vírust. (Azért ezt, mert azt reméljük, hogy az ez ellen kifejlesztett immunitás véd a betegséggel szemben is.) Az S egy fehérje, azaz egy olyan molekula, amelyben aminosavak vannak összekapcsolva adott sorrendben. Ezt a jól meghatározott sorrendű aminosavláncot a fehérjét kódoló gén DNS-ét alkotó, ún. bázisok sorrendje biztosítja, úgy szokták mondani: kódolja (ugyanis e bázisok minden lehetséges kombinációjához tartozik egy aminosav, az egész olyan, mint egy kódkönyv). Az S fehérje esetében tudjuk, hogy milyen bázissorrend kódolja, sőt a jó hír, hogy a technológia ma már azt is lehetővé teszi, hogy ezen információ birtokában különösebb gond nélkül gyártsunk is laborban ilyen, épp az S fehérjét kódoló DNS-t. Elegendő ezt a DNS-t bejuttatni a szervezetbe, és ezzel, ha ügyesek vagyunk, rávehetjük a sejteket, hogy ennek alapján ugyanúgy termeljenek fehérjét, ahogy azt „üzemszerűen” teszik a szervezet saját DNS-e alapján. A megoldást apró, kör alakú DNS-darabok, ún. plazmidok sejtbe juttatása jelenti (a plazmidok nem épülnek be a sejt kromoszómáiba, de ugyanúgy termelik a fehérjéket, mint a kromoszómán lévő, „szokásos” gének). Láthatjuk tehát, hogy az alapelv itt is az, hogy egy protektív antigént bemutassunk az immunrendszernek, csak épp nem kívülről adjuk be, hanem az emberi sejtekkel, a „helyszínen” termeltetjük meg. (Természetesen a dolognak milliónyi kihívása és nehézsége van.)
Az RNS-vakcina egy ehhez nagyon hasonló koncepció, csak itt a „DNS-ből fehérje” átalakítás egy közbenső lépését, az RNS-t használjuk; lényegében eggyel előkészítettebb formában adjuk be a szervezetnek a „fehérjegyártási utasításokat”. Ennek vannak bizonyos előnyei a DNS-vakcinákhoz képest (mindenekelőtt az, hogy – a DNS-sel szemben – az RNS-t nem kell magába a sejtmagba bejuttatni, ami egy sor biztonsági aggályt megszüntet), de a fő kérdés itt is az RNS bejuttatása és annak elérése, hogy ennek alapján meginduljon a fehérjetermelés. Erre legtöbbször ún. lipid-nanorészecskéket használnak.
A már említett WHO-összefoglaló alapján a mostani koronavírus ellen jelenleg 11 DNS-vakcina van fejlesztés alatt, ebből 1 klinikai fázisban, és 17 RNS-vakcina, ebből 2 klinikai fázisban.
Versenyfutás a koronavírus-vakcináért
A jelenlegi járványt okozó koronavírus elleni vakcinajelöltek közül tíz már emberi kipróbálás alatt van. Az oltóanyag-fejlesztés korábban nem látott gyorsasággal zajlik. Melyek a legaggasztóbb problémák, amelyekkel a kutatók szembesülnek, és miben reménykedhetünk mégis? A kérdéseket Ferenci Tamás biostatisztikus válaszolja meg az mta.hu számára írt összeállításában.
2020. JÚNIUS 15. FERENCI TAMÁS
Ahhoz, hogy a jelenlegi koronavírus elleni védőoltás fejlesztésének irányait, nehézségeit és lehetőségeit áttekintsük, érdemes egy kicsit hátralépnünk, és áttekintenünk a meglévő védőoltások lényegét és típusait, hogy jobban értsük a mostani helyzet kontextusát.
Az első vakcinák: élő-gyengített kórokozós oltások
Tágabb értelemben véve a védőoltás ősi kínai gyógymód: a 15. században már használták Kínában a variolációnak nevezett eljárást a fekete himlő elleni védekezésben. Ennek az a lényege, hogy a védendő személyt szándékosan megfertőzték himlővel: himlős személy sebéből vettek kaparékot, amit a védendő személy beszippantott, vagy az ujjai közti bőrredőn ejtett sebbe dörzsölték. Ezután természetesen ő is azonnal himlős lett – eddig ebben nincs semmi váratlan. Az izgalmas rész most következik: azt tapasztalták, hogy az ilyen módon kialakuló himlő halálozása lényegesen kisebb, mint a természetes himlőé, ennek ellenére az átvészelése a természetes himlő ellen is immunitást ad.
Az első szűkebb értelemben vett védőoltást 1796-ban fejlesztette ki Edward Jenner angol orvos.
Jenner sok szempontból hasonló megoldással élt: nagyon enyhe lefolyású tehénhimlővel váltott ki védettséget a súlyos fekete himlő ellen. Ezt a védőoltást ma élő-gyengített kórokozós oltásnak neveznénk. (Ami egy kicsit furcsa elnevezés, hiszen sok tudós szerint a vírus eleve nem élő valami – de a védőoltások kapcsán ez a szóhasználat megmaradt.) Jenner oltóanyagának esetében a „gyengítést” az adta, hogy egy másik, rokon kórokozót használtak az oltásban, de ma már megoldható az is, hogy ugyanazt a kórokozót gyengítjük le (sorozatos átoltásokkal más környezethez, például nem emberi szövethez „szoktatjuk”, ami miatt az emberben viszont kevésbé lesz potens).
Az élő-gyengített kórokozós oltások működése érthető meg a legkönnyebben: a szervezetünk ugyanazzal vagy kellően hasonló kórokozóval találkozik, csak a gyengítés miatt nem fog problémát okozni a leküzdése. Ugyanakkor mégiscsak le kell küzdenie, ezért az ehhez szükséges tudás, azaz az immunológiai memória így is létrejön. (Valójában, ha belemennénk a részletekbe, természetesen messze nem pontosan ugyanaz a kétféle immunológiai folyamat.)
A következő lépés: elölt kórokozós oltások
Nagyobb ugrást jelentett annak felfedezése, hogy az immunitás létrehozásához valójában az sem szükséges, hogy életben legyen a kórokozó. Ez nem olyan nyilvánvaló, de már a 19. század végén, a 20. század elején felfedezték, hogy ez is működőképes stratégia. A klasszikus példa a szamárköhögés elleni oltás ún. teljes sejtes változata: ebben a betegséget okozó baktérium egésze benne van – csak épp nem élő formában, hanem valamilyen kezeléssel, például kémiai vagy hőhatással elölve. És a dolog így is működik – a trükk az, hogy bár a baktérium nem él, de az ellene kifejlesztendő immunválasz szempontjából szükséges „kulcskomponensei” – ezeket szokták antigénnek nevezni – az elölés után is megmaradnak. Az immunrendszer felismeri őket, választ ad rájuk, és átmegy a szükséges tanulási folyamaton. Ezt az oltástípust nevezzük elölt kórokozós oltásnak.
Az elölt kórokozós oltások sok szempontból biztonságosabbak, és kevesebb velük szemben az ellenjavallat, ám általánosságban kevésbé robusztus immunitást adnak,
így többször kell őket ismételni őket, immunválaszt fokozó segédanyagot kell hozzájuk adni, stb.
Alegységvakcinák
A vakcinológia következő lépése már a 20. század második felére esik. Ekkor fedezték fel, hogy az elölt kórokozós koncepció még egy lépéssel továbbvihető: valójában az sem kell, hogy az egész kórokozó benne legyen az oltásban. A kórokozó antigénjei ugyanis nem egyenértékűek: van, amelyik fontos olyan értelemben, hogy az ellene kialakított immunitás védelmet ad a betegséggel szemben is (ezeket protektív antigénnek nevezzük), másoknak nincs ilyen hatásuk, megint mások pedig egyenesen mellékhatást okoznak, ha bevisszük őket (például lázzal reagál rájuk a szervezet).
E logika mentén olyan oltóanyagokat is kifejlesztettek, amelyek a kórokozónak már csak egy darabkáját tartalmazzák: például a szamárköhögés több ezer antigénje közül csak azt a néhányat, amely a védettség szempontjából kulcsfontosságú (sejtmentes szamárköhögés elleni oltás), vagy akár csak egyetlenegy antigént, mint például a hepatitis B elleni oltásnál. (Az ilyen oltásokat alegység/subunit vakcinának szokás nevezni, megkülönböztetésül azoktól az oltóanyagoktól, amelyekben a „darabka” a baktérium tokja, esetleg valamilyen semleges hordozófehérjéhez kötve.) És a dolog így is működőképesnek bizonyult! A sejtmentes szamárköhögés elleni oltás kapcsán ugyan merültek fel kisebb aggodalmak, alapvetően arra vonatkozóan, hogy a megbetegedés ellen ugyan jól véd, de a megfertőződés – és így a kórokozó terjesztése – ellen kevésbé (a „felesleges” antigének elhagyásának ára), viszont a hepatitis B elleni oltás eddig kitűnően bevált.
Koronavírus: 10 vakcina van már emberi kipróbálás alatt
A jelenlegi járványt okozó koronavírus elleni oltóanyag-fejlesztési próbálkozások egy jelentékeny része nem a fentiekben felsorolt, „klasszikus” technikákon alapszik. A WHO folyamatosan frissített összefoglalója e sorok írásának idején,
2020. június 2-án az összes koronavírus elleni oltóanyaggal kapcsolatban 133 kutatást sorol fel,
ebből mindössze 3 élő-gyengített és 9 teljes elölt kórokozós. A teljes elöltekből 4 is klinikai fázisban van, tehát már emberen próbálják ki őket, az élő-gyengítettekből egy sem. Összesen 46 kutatás próbálkozik subunit vakcinával, ám ezekből mindössze 1 van klinikai fázisban (összesen 10 vakcinajelölt van klinikai fázisban).
De akkor mi teszi ki a próbálkozási irányok maradék részét? Itt csak nagyon röviden foglaljuk össze ezek alapjait, de fontos rögzíteni, hogy a „nem klasszikus” nem azt jelenti, hogy maga a technológia új volna, viszont az igaz, hogy ilyenekkel széles körben használt, törzskönyvezett (emberi felhasználású) vakcina még nem létezik. Ez mindenképp növeli a bizonytalanságot a várható kutatási eredményekkel kapcsolatban.
A legújabb irány: nukleinsav-alapú vakcinák
Az egyik csapásirány a DNS/RNS vakcina. Ezek a vakcinák hasonlítanak a protektív antigént tartalmazó, elölt kórokozós oltóanyagokhoz, csak épp a protektív antigén szervezetbe való bejuttatását sokkal „cselesebben” oldják meg. Az alapötlet a következő: Fogjuk az antigént, ami jelen esetben tipikusan a koronavírus S-nek nevezett burokfehérjéje – ez az, amely a sejtekhez kapcsolja a vírust. (Azért ezt, mert azt reméljük, hogy az ez ellen kifejlesztett immunitás véd a betegséggel szemben is.) Az S egy fehérje, azaz egy olyan molekula, amelyben aminosavak vannak összekapcsolva adott sorrendben. Ezt a jól meghatározott sorrendű aminosavláncot a fehérjét kódoló gén DNS-ét alkotó, ún. bázisok sorrendje biztosítja, úgy szokták mondani: kódolja (ugyanis e bázisok minden lehetséges kombinációjához tartozik egy aminosav, az egész olyan, mint egy kódkönyv). Az S fehérje esetében tudjuk, hogy milyen bázissorrend kódolja, sőt a jó hír, hogy a technológia ma már azt is lehetővé teszi, hogy ezen információ birtokában különösebb gond nélkül gyártsunk is laborban ilyen, épp az S fehérjét kódoló DNS-t. Elegendő ezt a DNS-t bejuttatni a szervezetbe, és ezzel, ha ügyesek vagyunk, rávehetjük a sejteket, hogy ennek alapján ugyanúgy termeljenek fehérjét, ahogy azt „üzemszerűen” teszik a szervezet saját DNS-e alapján. A megoldást apró, kör alakú DNS-darabok, ún. plazmidok sejtbe juttatása jelenti (a plazmidok nem épülnek be a sejt kromoszómáiba, de ugyanúgy termelik a fehérjéket, mint a kromoszómán lévő, „szokásos” gének). Láthatjuk tehát, hogy az alapelv itt is az, hogy egy protektív antigént bemutassunk az immunrendszernek, csak épp nem kívülről adjuk be, hanem az emberi sejtekkel, a „helyszínen” termeltetjük meg. (Természetesen a dolognak milliónyi kihívása és nehézsége van.)
Az RNS-vakcina egy ehhez nagyon hasonló koncepció, csak itt a „DNS-ből fehérje” átalakítás egy közbenső lépését, az RNS-t használjuk; lényegében eggyel előkészítettebb formában adjuk be a szervezetnek a „fehérjegyártási utasításokat”. Ennek vannak bizonyos előnyei a DNS-vakcinákhoz képest (mindenekelőtt az, hogy – a DNS-sel szemben – az RNS-t nem kell magába a sejtmagba bejuttatni, ami egy sor biztonsági aggályt megszüntet), de a fő kérdés itt is az RNS bejuttatása és annak elérése, hogy ennek alapján meginduljon a fehérjetermelés. Erre legtöbbször ún. lipid-nanorészecskéket használnak.
A már említett WHO-összefoglaló alapján a mostani koronavírus ellen jelenleg 11 DNS-vakcina van fejlesztés alatt, ebből 1 klinikai fázisban, és 17 RNS-vakcina, ebből 2 klinikai fázisban.
Valami 20 potenciális esetről beszél a pereskedésben erőteljesen érdekelt ügyvéd. Az érintett betegek pedig a kártérítésben voltak erőteljesen érdekeltek. Azonban 2009-ben csak az év végéig 2,5 milliónak oltatták be magukat Magyarországon. Ha mind a 20 potenciális eset az oltás miatt következet volna be, akkor is 1 : 100 000-hez alatti kockázatról lenne szó.
De valójában Magyarországon évente oltástól függetlenül 100-200 ember Guillain-Barré szindrómás lesz. 25% átoltottságnál közülük 25-50 ember egyben az oltást is megkapta. Csak a kettő közti ok-okozati összefüggést kellene bizonyítani. Nahát ez nem megy. Nem véletlen, hogy az ügyvéd is azt mondja, hogy ez még szerinte is bizonyíthatatlan. Meg sem próbálják ilyen alapon a pert, hanem a szerinte nem kielégítő tájékoztatásra próbálnak alapozni egy kártérítési igényt.
Az sem véletlen, hogy nem konkrét bírósági elmarasztalásról, ítéletről szól a fáma, hanem csak a peren kívüli megegyezéses kártérítés reményében bedobott vádaskodásról.
Mert hogy a történetnek ez lett a vége:
https://hvg.hu/plazs/20110713_h1n1_vakcina_idegrendszeri_zavar
"A mostani tanulmányt - melyet az európai járványügyi központ, az ECDC támogatott - öt európai országban, 50 millió ember körében folytatták le. Ezekben az országokban adjuvánssal készített influenzaellenes vakcinát használtak a H1N1-járvány idején."
"A tanulmány értékelésekor nem találtak bizonyítékot arra, hogy a vakcinálás növelte volna a Guillain-Barre szindróma előfordulási kockázatát. A vizsgálat során összesen 104 Guillain-Barre szindrómás esetet azonosítottak. A H1N1-influenza 2009 áprilisában bukkant fel először Mexikóban és az Egyesült Államokban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009. június 11-én nyilvánította a járványt pandémiává, amely világszerte legalább 18 449 áldozatot szedett."
Ja és még ha lenne is összefüggés a Guillain-Barré szindróma kockázatának növekedése és az oltás között (amit ugye nem sikerült tudományosan alátámasztani), akkor sem 5-10 év múlva jelentkező hatásról volt szó.
Ezen kívül egy legrosszabb eseten is az ügyvédi feltételezés szerint 1 : 100 000-hez, a tanulmány szerint 1 : 500 000-hez alatti kockázatot próbálnak felfújni, ami a betegség súlyos, maradandó egészségkárosodással járó, vagy halálos lefolyásának kockázatánál kb. 3 nagyságrenddel alacsonyabb. (Csak a halálozási aránytól 2 nagyságrenddel marad el és a Guillain-Barre szindróma viszonylag ritkán, 3-10%-ban halálos, tehát azonos kimenetet azonos kimenettel összvetve 3 nagyságrend a különbség a betegség kockázatának javára). És a szezonális influenza a koronavírushoz képest még egy szelíd jószág.
38837 fertőzött (+1173)37664 fertőzött (+1068)
1252 kórházban (+78)
138 lélegeztetőgépen (+28)
25862 aktív eset (-118)
10848 gyógyult (+1165)
954 elhunyt (+21)
825570 mintavétel (+10203)
22215 hatósági házi karanténban (-565)
1418 kórházban (+166)
154 lélegeztetőgépen (+16)
26832 aktív eset (+970)
11037 gyógyult (+189)
968 elhunyt (+14)
834097 mintavétel (+8527)
21491 hatósági házi karanténban (-724)
Szlovakia szigoritott okt. 15.-tol:
További intézkedések, melyeket október 15-től, azaz csütörtöktől léptetnek érvénybe:
https://parameter.sk/keddtol-mar-tilos-lesz-gyulekezes-hat-fo-felett
https://parameter.sk/ez-az-utolso-eselyunk-kulonben-jon-lockdown-uzente-matovic
További intézkedések, melyeket október 15-től, azaz csütörtöktől léptetnek érvénybe:
- a szabadban is kötelező lesz a szájmaszk viselete
- tilos lesz tömegrendezvényt tartani
- az éttermek csak elvitelre adhatnak ételt, illetve csak a kültéri ételfogyasztás lesz engedélyezett
- zárva lesznek a fitneszközpontok, wellness központok, uszodák, szaunák és aquaparkok
- a bevásárlóközpontokban egy emberre 15 négyzetméternyi helynek kell jutnia
- a 65 év felettiek bevásárlási ideje délelőtt 9 órától 11 óráig fog tartani, ez az élelmiszerboltokra és drogériákra egyaránt érvényes lesz
https://parameter.sk/keddtol-mar-tilos-lesz-gyulekezes-hat-fo-felett
https://parameter.sk/ez-az-utolso-eselyunk-kulonben-jon-lockdown-uzente-matovic
A vírus alapvetően kiszámíthatóan terjed. Ha jó adataink vannak, akkor a járványügyi folyamatok nagyon jól előre jelezhetők - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Oroszi Beatrix epidemiológus, aki arra a felvetésünkre is reagált, hogy milyen adatokkal rendelkezik most Magyarország. A Semmelweis Egyetem munkatársa ennek kapcsán kiemelte, hogy a tesztelések száma elérte a kapacitás-korlátot, heti 70 ezer körüli értékről már nem növekszik tovább a tesztek száma. A Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja szerint éppen ezért az állandósuló napi esetszámokból nem szabad levonni azt a téves következtetést, hogy hátradőlhetünk és a vírus reprodukciós rátája (R) 1 körüli, mert ez nem így van. Sőt, azt is elárulta, hogy már nem közlik az R értéket, mert a tesztkapacitás hiánya miatt nem tükrözné a valós járványügyi helyzetet. Az orvossal emellett beszélgettünk a német járványügyi kezelés sikerességének okairól, valamint a dél-koreai, osztrák, és természetesen a svéd útról is. Szóba került továbbá, hogy kikre és milyen esetekben a legveszélyesebb a vírus. Ezek szerint az idősebb, krónikus alapbetegséggel rendelkező, elhízott férfiak aggódhatnak a leginkább az új koronavírus miatt.
Koronavírus: ha nem védekezünk jobban, kezelhetetlenül nagy járványhullám vár Magyarországra
1173 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 38 837 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma - írja a koronavirus.gov.hu.
Koronavírus Magyarországon: sokan kerültek kórházba az elmúlt 24 órában
S
Shektor11
Guest
https://www.news.com.au/world/coron...s/news-story/f2188f2aebff1b7b291b297731c3da74
A WHO elítélte a lock-downt!
Dr. David Nabarro felszólította a világ vezetőit, hogy állítsák le a lock-downt. Továbbá azt állítja, hogy az egyetlen dolog, amit ellehet érni vele az a szegénység.
A lezárások egyetlen következménye, hogy a szegény embereket még szegényebbeké teszi-mondta.
Dr. David Nabarro from the WHO appealed to world leaders yesterday, telling them to stop “using lockdowns as your primary control method” of the coronavirus.
He also claimed that the only thing lockdowns achieved was poverty – with no mention of the potential lives saved.
“Lockdowns just have one consequence that you must never ever belittle, and that is making poor people an awful lot poorer,” he said.
Dr. Letoha Tamás szerint, ezzel a WHO a politikusok nyakába varja a járványt. Micsoda meglepetés. Ez a munkájuk. Dróton rángatott bohócok.
A WHO elítélte a lock-downt!
Dr. David Nabarro felszólította a világ vezetőit, hogy állítsák le a lock-downt. Továbbá azt állítja, hogy az egyetlen dolog, amit ellehet érni vele az a szegénység.
A lezárások egyetlen következménye, hogy a szegény embereket még szegényebbeké teszi-mondta.
Dr. David Nabarro from the WHO appealed to world leaders yesterday, telling them to stop “using lockdowns as your primary control method” of the coronavirus.
He also claimed that the only thing lockdowns achieved was poverty – with no mention of the potential lives saved.
“Lockdowns just have one consequence that you must never ever belittle, and that is making poor people an awful lot poorer,” he said.
Dr. Letoha Tamás szerint, ezzel a WHO a politikusok nyakába varja a járványt. Micsoda meglepetés. Ez a munkájuk. Dróton rángatott bohócok.
S
Shektor11
Guest
A világ legnagyobb tudósai is nyilatkoznak az azonnali normális élet vissszaállításáról. Talán emiatt is vettek vissza az arcukból:
https://orvosokatisztanlatasert.hu/...sSGg62NHHa7tO-37hMjEZP5k0IDxIPeMPPgIMESAEXlk0
A járványhisztéria napjai megvannak számlálva!
https://orvosokatisztanlatasert.hu/...sSGg62NHHa7tO-37hMjEZP5k0IDxIPeMPPgIMESAEXlk0
A járványhisztéria napjai megvannak számlálva!
Na ez érdekes. A WHO jelenlegi elnöke, Tedros A. G., kinevezése előtt etióp külügyminiszterként egyengette a kínai térnyerést Etiópiában. Ezután, sok kis főleg afrikai és "fejlődő" ország feltehetően kínai kívánságra, jutalmul megszavazta WHO elnöknek (130 szavazat rá,50 Nabarrora) míg a Nyugat által támogatott Nabarro csak alelnök lett, egyszersmind a nyugati pénzcsapok elkezdtek elapadni és a WHO veszíteni a jelentőségéből a nyugati országok számára, ezt olvashattuk Trumptól is stb.
Tehát nem vagyok biztos benne, hogy a szöveg amit Nabarro lenyomott mint a WHO hivatalos álláspontja, egyeztetve lett Tedrossal.
Ugyanis a jelenlegi helyzet, azaz Kínában a beutazásin kívül semmiféle korlátozás, sőt kvázi járvány sem létezik, máshol a világon meg lockdown, egyértelműen Kínának kedvez, hiszen nekik csak az export a fontos, az meg növekedett a lockdownnal.
Azt hiszem köszönthetjük a világ új csendőrét, főleg november 3 után amikor még látványosabb ütést kaphat az USA, a választások körüli bizonytalansággal. Ezt láthatóan lélegzetvisszafojtva figyeli a világ, bár néhány éves távlatban nem látszik semmi esély az USA vezető szerepének fennmaradására. Úgy gondolom a bábjátékosok már áttették székhelyüket Kínába.
Tehát nem vagyok biztos benne, hogy a szöveg amit Nabarro lenyomott mint a WHO hivatalos álláspontja, egyeztetve lett Tedrossal.
Ugyanis a jelenlegi helyzet, azaz Kínában a beutazásin kívül semmiféle korlátozás, sőt kvázi járvány sem létezik, máshol a világon meg lockdown, egyértelműen Kínának kedvez, hiszen nekik csak az export a fontos, az meg növekedett a lockdownnal.
Azt hiszem köszönthetjük a világ új csendőrét, főleg november 3 után amikor még látványosabb ütést kaphat az USA, a választások körüli bizonytalansággal. Ezt láthatóan lélegzetvisszafojtva figyeli a világ, bár néhány éves távlatban nem látszik semmi esély az USA vezető szerepének fennmaradására. Úgy gondolom a bábjátékosok már áttették székhelyüket Kínába.
A próféta beszéljen belőled, de ez a meccs még nincs lejátszva, sőt éppen a végjátékba fordul, és kb fogalmunk nincs róla hogy mi folyik a színfalak mögött.
Köszi a nap összefoglalót.
Esetleg még egy sorral kiegészítheted, a napi tesztek "beválási" arányával. Ma ha jól számolom ez majdnem 14%...
A topicot meg jó lenne, ha az összes vírus/oltástagadó (itt kitörölt jelző) elhagyná, mert baromi idegesítő, hogy az ő hülyeségeiket kell olvasni a hozzászólások 2/3-ában.
Legszívesebben az összeset egy szigetre raknám, majd ha mindenkin átment a vírus, visszajöhet aki tud... Ne ezt az országot (és ezt a topicot) fertőzzék össze a baromságaikkal!
S
Shektor11
Guest
Nem tudom kiknek címezted a kommented, ugyanis itt nincsenek vírustagadók. Vírus-realisták, azok vannak. De ha még lennének is ilyen emberek itt, akkor se lenne jogod megmondani, hogy ki kommentelhet, meg ki nem. Jó lenne visszavenni, elvtárs.
Ha lenne ma ilyen kockázatú COVID oltás, akkor az egész országot 100%-osan átoltva lenne annyi a szövődményes egészségkárosodás / halál, mint ahányan most egy nap alatt meghalnak a COVID-ban... Ismétlem, 1 nap alatt!
És úgy, hogy a COVID átfertőzöttségünk szerencsére még a 10%-től is jócskán messze van, nem hogy a 100%-tól...
(Tudom, írtad a nagyságrendeket Te is, de azokat az egyszerű emberek általában nem értik... nekik szemléltetés kell. Persze a mi 10millió virológusunk közül jó pár még azt sem fogja megérteni. Lehet itt is lesz a topicon pár példány...)