Ha a tűzgyorsaság a kérdés, akkor inkább az a korlátozó tényező, hogy külön kell tölteni a gránátot és a töltetet.
Meséltek háborús tapasztalatokról, amikor a sokáig tartó tüzelést előbb sínylette meg a folyadékfék/helyretoló szerkezet mint maga a cső.
Ha netán, az ellenséget úgy szórhatjuk, hogy az nem tud mivel visszalőni, akkor is legfeljebb 10 lövést adnak le gyorstűzben (maximum - egyszer csináltuk D-20-nál, mi előbb kidöglöttünk mint a cső

), utána át kell térni a módszeres tűzre (1/perc, 1/ 2 perc).
Egyébként meg értelmetlen is, mert a legnagyobb veszteséget az első 10 mp alatt lehet okozni az ellenségben, utána már fedezékbe vonulnak. Ezért jó, ha tud MRSI-t lőni, akkor maximalizálja a pusztítást. Utána a módszeres tűzzel zavarja az ellenséget a harci cselekményeiben, pl. szétbontakozásban, felderítésben.. és addig a saját csapatok nyomulhatnak előre.