Ezzel kapcsolatban két dolog:
- utána kellett wikipédiázzak gyorsba', mert rémlett, hogy ez a tizedannyi nem igaz. A statisztika szerint csak juesz UH-1-es makkant meg 2838db; az összes szovjet helikopterveszteséget (130+14=) 144db-ra mondják. A két értéket elosztva kis híján 20-at kapunk. És akkor még ott van, hogy 4890db körül van az összes amerikai helikopterveszteség Vietnamban. Ebből adódóan a hányados majd 34-re nő. ( ez egyben azt is jelenti, hogy az amerikaiak 4750db-bal több helikoptert vesztettek, mint a szovjetek)
- Nekem sajnos egyik csapat sem postázta ki, hogy pontosan mennyi repült órát teljesítettek adott konfliktusban, sőt a gépek okmányait sem volt alkalmam átnyálazni, de olyat olvastam, hogy nem volt ritka, hogy egyik-másik Mi-24-es 4-6 hónap alatt lerepülte a nagyjavításközi üzemidejét (ami 1000 repült óra volt akkoriban). Ezzel párhuzamosan el kéne felejtenünk már ezt a tévképzetet, hogy a szovjet gépek nem voltak intenzíven repülhetők. Már ott is hajlamosak voltak napi 3-4 kört menni, ha kellett. Szóval én nem állítanék ilyen merészet, hogy „bevetésarányosan” több volt a veszteségük.
A későbbi amerikai helikopterveszteségekkel és repült időkkel meg tényleg sportszerűtlen összevetni a mostani Kamov veszteségeket, mert a jenkik jellemzően békeidőket idéző háborúkban gyűjtötték az időt, ahol ráértek azzal szórakozni, hogy éjszaka kilövöldözik az afgán parasztok kordéi elől a szamarakat.
Nagyjából annyi, hogy a szovjetek igazi háborúskodás közepette vesztettek ott 144 gépet, az amerikai-európai csapat meg egy félig-meddig csetepatéban, nagyrészt békefenntartásban 156-ot, igaz nekik kétszer annyi időbe telt.
Meg még az is, hogy ráeszméltek, hogy a homok kikezdi a hajtóműveket.
Erősen valószínű, hogy itt megint Te néztél be valamit. Gondolom angolul olvastad, vagyis leguglifordítóztad a doksikat és akkor ott könnyen félremehetett ez-az.
Az alouette III-asról:
Az Artouste IIIb hajtóműnél azt mondja a tudomány, hogy 4,3kg levegő megy át rajta másodpercenként, a turbina utáni hőmérséklet 500°C legfeljebb (ugye az entalpia nagyobb hányada turbinamunkaként a forgószárny forgatására használódik el), ráadásul a gázelvezetője a képek tanúsága szerint ejektorként működik, szóval az is hűtött valamennyire. A tüzelőtér sem lehet túl forró, lévén az 5,2-es nyomásviszonyú kompresszor utáni levegő érintkezik vele.
Ez elég csekély hőforrásnak tűnik egy „vadászgéppel” ellentétben, ami ellen az eredeti Sztrela-2 ki lett találva.
Csak, hogy a nagyságrendek tiszták legyenek: egy A37 dragonfly 2db J85-ös hajtóművel üzemel. Ezek darabja 24kg levegőt enged keresztül magán másodpercenként és a turbina utáni hőmérséklet 750-780°C körül adódhat (ez utóbbi gyors számolás eredménye, de nem járhatok messze a valóságtól)... és ez ugye egy utánégető nélküli masina.
Ettől függetlenül előfordulhatott, hogy néhányszor jókor volt egy-egy Sztrela-2 jó helyen, de ez inkább a valószínűségelmélet játéktere, mint valós képesség.
fip7 több hozzászólásában is leírta, hogy mi volt a Sztrela-sorrend. Ha a Rhodéziai Alouette-k 1975-76 után lettek felöltöztetve a jobb hőháztartás miatt, akkor részben neked is igazad lehet, mert a Sztrela-3 addigra beszivároghatott Afrikába.
