Amíg volt a devizahiteles baromság, az emberek a végtörlesztés miatt nem rendelkeztek tőkével, majd ugye megoldották a devizahitelesek legfőbb problémáját, a kezelhetetlenséget. Ahogy lezárult a probléma "nem tudom hogyan kalkulálhatok a hónapban a rohadt devizahiteleme miatt"-i része, ismét tudtak a népek hitelt felvenni, a családoknak ismét lett lóvéja, beindult a lakáspiac is.
Igazából azt se felejtsük el, hogy ugye amikor az esés volt, a kutya is ingatlanozott, de talán még annak a bolhái is. Az ingatlanosoknak meg volt a havi szintjük, azt fenn kellett tartani. Mivel a nagycégek ismerték a legjobban a piacot, ők alakították az árakat, mert az ingatlanos akkor is kapott 2-5%ot, ha a lakás ára 12 helyett csak 8 volt. A panelek árai ezért estek le akkor annyira, és mivel ekkora jutalék esetében pár millánál is csak mondjuk 150 ezres különbség van, nekik pörgetniük kellett a piacot, mert éhen halnak, pontosabban az életszínvonaluk esik rendesen, mert ha magasan vannak az árak, és nem vesz senki, nekik nincs bevételük. És nem a jutalékból engedtek, hanem lenyomták az árakat. Tehát ezt úgy kell elképzelni, hogy Mancika el akarja adni a panelját 11ért amit a mamától örökölt (van lakása, van hol laknia), de jön a vevő, aki azt mondja, hogy a szomszéd házban Pistike már levitte 9re (mert ingatlanossal hirdette, ő meg ugye meg akar élni), a 11 sok. Manci szerint nem, és nem viszi le. Viszont magas a rezsi, 11ért a faxnak se kell a kéró, így elqur egy évet, vagy másfelet, válság volt, és végül ő is elkezdi levinni 9,5-re, de az árak már 7,5nél vannak egy év múlva. Megint nem kell senkinek egy évig, mert drága. (Nincs szabad pénze ugye a népeknek a devizahitelek miatt.) Aztán rászánja magát, 8ra, el is megy a kéró, mire kifizetik, ő kiköltözik, eltelik még fé év, és hopp, már ki is jöttek a válságból. Ha azonnal eladta volna 8ért, és csak befekteti az érte kapott pénzt, az elqurt idő alatt, nem pedig a rezsit fizeti közben, és mondjuk nem adta ki, mert nem pénze a mama után felújítani, így csak "volt" a lakás, akkor már rég a lakás akkori ára lenne a számláján, nem pedig csak 8 milla. És kb. így működött a dolog éveken át, ami további sallert kapott, ha a tulaj saját maga is használta az ingatlant. Vidéken persze még durvább volt a helyzet, ott a cigányok is vitték le az árakat, és az olcsóba is a csórók költöztek be, tovább víve le a környék ingatlanárait. Ami tartotta magát itthon, az az I. II. XII. kerület volt, ott nem érezték meg a népek, hogy most 150 vagy csak 140 milla egy ház vagy lakás, de ott is volt esés, bár eladni nagyon speciális módon lehetett azokat is. Ott a mezei ingatlanosok nem tudtak pepofátlankodni, mert nagy ingatlanos cégekkel mentek a házak/lakások, és vagy pont olyan kellett a vevőnek, vagy nem. Nem az áron vitatkoztak soha. Máshol (Pest megye és környéke) viszont 120ról néha 30ra is leestek az árak a sok devizahitel miatti törlesztés kapcsán, és annyiért már simán vitték még a fenntartani is nehéz 300-400 m2es házakat is.
Aztán kimentek a devizahitelek, lett lóvé, a sok ingatlanosból kevés lett, és most már kihagyják őket, nem tudják levinni az árakat. A panelek kb. válság előtti árakon cserélnek gazdát, szinte azonnal. Az ingatlanosok felvitték a portálokat maguk miatt, azok felfejlődtek, és mire pöröghetnének az ingatlanárak és szarrá kereshetnének magukat, erre nem a tulajok adják el egy hét alatt helyettük az ingatlant?
kb.
Az, hogy melyik hatás mennyire járult hozzá a lakáspiaci forgalom és árak emelkedéséhez, részben kiszámolható a statisztikákból. A lakosságnak lakást venni 4 forrásból lehet pénze:
- A meglévő megtakarításaik átcsoportosítás ilyen célra
- Hitelfelvétel
- Állami támogatás
- Meglévő lakás (vagy más vagyontárgy) eladása
Ez utóbbit lényegében kiüti az, ha csak a forgalom növekedésével számolunk. A többlet tranzakciókkal és az áremelkedéssel, amelyhez friss forrás kellett hogy érkezzen a piacra.
Nézzük mekkora arányt képvisel a hitel felvétel:
A KSH adatai szerint 2012-ben 85957 lakást adtak el, 867 milliárd Ft értékben. 2013-ban 88713 lakás 875 milliárd Ft-ért, 2014-ben 113789 lakás 1194 milliárd forint áron, 2015-ben 134101 db 1578 milliárdért, 2016-ban pedig az első féléves KSH és az egyéb becslők (Duna House, FHB, Otthon Centrum, OTP) augusztus-szeptemberi adatai alapján szinten 130-135 ezer tranzakció várható, 1550-1650 milliárd Ft közti értéken.
Azaz 2012-13-hoz képest a piacon 2014-ben évi 320 milliárd, 2015-2016-ban évi 700 milliárd Ft körüli többlet kereslet jelent meg. 2014 a többlet kereslet és az áremelkedés szempontjából tört év volt.
Az új lakáshitelek kihelyezése az MNB adatai szerint 2011-ben 246 milliárd Ft, 2012-ben 218 milliárd Ft, 2013-ban 156 milliárd, 2014-ben 234 milliárd, 2015-ben 349 milliárd, 2016-ban a szeptemberig ismert tranzakciós adatok alapján várhatóan évi 440-460 milliárd Ft. Azaz 2014-ben a hitelkihelyezések növekedése a lakáspiaci forgalom növekedésének 24 %-át finanszírozta, 2015-ben 27 %-át, 2016-ban pedig várhatóan 35-40 %-os arányt fog képviselni a lakáspiaci forgalomnövekedésből az új lakáshitel kihelyezések növekedése 2013-hoz képest.
Tehát a lakáshitelezés felfutása ugyan érdemben hozzájárul a lakáspiaci forgalom és árak növekedéséhez, sőt a hozzájárulásának mértéke növekszik, de nem ez a forrás adja a lakásvásárlásra elköltött többlet pénz nagyobb részét.
Hogy érzékelhető legyen mennyi a CSOK hatása: A program indulásától 2016 közepéig (erre van adatom) 16 milliárd Ft CSOK támogatást fizettek ki (ebből 2016-ban 13 milliárdot). Ez egyelőre elenyésző a lakáspiaci forgalomnövekedéshez képest. Várhatóan az év második felében a CSOK kifizetés megugrik és 2017-ben tovább nő, amikor már érdemi hatása is lehet, de az eddig kifizetett CSOK a piacot kevéssé befolyásolta.
Fentiek alapján a legerősebb forgalomnövelő tényező a meglévő megtakarítások átcsoportosítása lakás vásárlásra. Ennek pedig elsődleges hajtóere a nagyon alacsony kamat.
Ha a hitelezés növekedése mögötti okokat keressük akkor azon belül több tényező látszik:
- A csökkenő kamatok miatt csökkenő törlesztő részlet
- A nettó bérek (nettó reálbérek) emelkedése, ami nagyobb törlesztő részletek megfizetését, ezáltal nagyobb hitel felvételét teszi lehetővé
- A munkanélküliség csökkenése, foglalkoztatottság növekedése ami növeli a potenciális fizetőképes adósok körét
- A meglévő hiteltörlesztések csökkenése, bár ez csak olyanokat érint akiknek nem nagy összegű, lakáscélú, vagy jelzáloghitele volt eddig, mert az valószínűtlen hogy még ha csökkent is törlesztő, a meglévő mellé még egy nagy összegű hitelt bevállaljon az adós (illetve adjon neki a Bank)
- A hitelektől való félelem csökkenése, azok kiszámíthatóbbá válása a devizahitelezés lényegében betiltásával és korábban hitelt felvevő adósok (amúgy finoman szólva vitatható) megsegítésével.
Igen, az ez utóbbi is lehetett a hitelek növekedésének egyik oka, de szerintem nem érdemes ezt az okot túlértékelni. Valószínű, hogy a kamatcsökkenés és a jövedelem növekedés számottevően nagyobb szerepet játszik.
Az ingatlanosokról meg annyit, hogy ha megnézed a legnagyobb hirdetési portálon, az ingatlan.com-on a hirdetéseket, akkor jelenleg is messze a legtöbb hirdetés az övék. Nem estek ki a piacról, legfeljebb a válság után megcsappant a forgalmuk és néhányuk abbahagyta. De ma is rajtuk keresztül adják el a lakások túlnyomó többségét.
Hozzá kell tegyem, hogy sajnos, mert abban teljesen egyetértek veled, hogy az ingatlanos csak az adásvétel létrejöttében érdekelt. Hogy ez jó áron, az eladónak (vagy azon ritkább esetben, ha a vevő bízza meg, akkor a vevőnek) jó feltételekkel történik-e, az nem érdekli az ingatlanost. Ha 1-2 millával kevesebbért megy el a lakás, de rövidebb idő alatt, kevesebb hirdetési költséggel, kevesebb munkával, annak az ingatlanos kifejezetten örül. Persze tisztelet a kivételnek, de nekem is nagyon rossz a tapasztalatom. Én magam ki is hagytam őket az eladásból, magam mértem fel a piacot, magam hirdettem és nem sajnáltam rá az időt és pénzt, mert a lakás árához képest kis összeg és még így is jóval kevesebbe került, mint egy jutalékot kifizetni. De a vásárlásnál nem lehetett őket kihagyni, mert ha nem vagyok hajlandó ingatlanos által hirdetett lakást nézni, akkor a kínálat 80-90 %-át kiejtem. Sajnáltam a szerencsétlen eladót, hogy még az ingatlanos is lenyúlja, de mit tudok tenni? Az viszont látni kell, hogy az ingatlanosok árlenyomó szerepe mindig megvolt. Válság előtt is, a piac összezuhanása idején is és a most, az újabb lufi fújáskor is. Ezért alapvetően nem ők idézték elő az áresést sem és az áremelkedést sem.