[Kantin] Magyarország

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Status
Not open for further replies.

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113

A Tiszán víztározókat kellene létesíteni. Ezek közül is a legfontosabb a lényegében lakatlan Bodrogi-süllyedék feltöltése lenne (a Bodrog és a Tisza folyók közti teljes magyarországi terület egy úgy-ahogy lecsapolt, mély fekvésű mocsár, amit Tokajnál egy gáttal elrekesztve egy hatalmas víztározóvá lehetne duzzasztani egészen csekély költséggel).
 

silurusglanis

Well-Known Member
2012. augusztus 7.
7 501
5 593
113
A Tiszán víztározókat kellene létesíteni. Ezek közül is a legfontosabb a lényegében lakatlan Bodrogi-süllyedék feltöltése lenne (a Bodrog és a Tisza folyók közti teljes magyarországi terület egy úgy-ahogy lecsapolt, mély fekvésű mocsár, amit Tokajnál egy gáttal elrekesztve egy hatalmas víztározóvá lehetne duzzasztani egészen csekély költséggel).
Önmagában nem sok értelme lenne. Amiről a geográfus beszél az az, hogy legyen újra nem szivattyúzott, hanem kivezetett vizű öntözéses mezőgazdasági termelés. Így van előnye. Ha az említett területet teljes évben víz borítja az max. a halállomány szempontjából jó, és ez kell is, csak kiragadva a kontextusából nem akkora haszon mint az egész kivezetett vízrendszer lehetne.
Elvileg a Rába környékén felmérték a teljes, 10. században épült csatornahálózatot. A kutatást kiterjeszteném országos szintre. A folyótól egészen a fél méter széles kis erekig és a szabadon elöntött területekig terjedő rendszer volt, valószínűleg minden földparcellát két oldalról ilyen kis csatorna határolt (persze ne a mai, szántott kertekre gondolj mert azokról lekerülne a talaj pár éven belül) ahol ezt a domborzat engedte. Én azt állítanám vissza, de ahol el kell térni ott is a régiek logikája alapján.
A kertészeti és erdei termelésnek nagyon jó a kis eres hálózat, a magasabban fekvő részeken pedig maradhat a gabona. Magunknak bőven elég lenne.
Nagyon jól ki volt ez találva.
Mellékelek egy filmet.
Lassan indul be de nagyon sok érdekesség van benne.
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113
Önmagában nem sok értelme lenne.

Mivel Magyarországnak nincsenek vízkészletei (azok a szomszéd országoknak vannak) és mivel a forrásvidékek a klíma szempontjából itt vannak a szomszédban, ezért nekünk elsődleges érdekünk az öntözővíz tározása, mivel az aszál a forrásvidékeket is egyformán érinti! Lényegében egy Bordog tó a legjobb lehetőségünk erre, mert, mert efölött, már csak egy Velencei tó méretű Takta-tavat lehetne létesíteni egy tiszaújvárosi gáttal (kellene is, szintén lakatlan terület az elárasztható öblözet). Ha van visszatartott vizünk, akkor aszály idején is tudunk mivel öntözni korlátlanul.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113
Elvileg a Rába környékén felmérték a teljes, 10. században épült csatornahálózatot.

Nem mérték fel, csak egy viszonylag kisebb térségben. A tudományos konklúzió ez lett: nem tudjuk mire használták, de mezőgazdasági és vízgazdálkodási jelentősége biztosan nem volt. Legvalószínűbb, hogy az árkok többsége határjelző árok volt, talán egy kevésbé csapadékos időszakban, amikor ezek a mélyebben fekvő területek nem árterületek voltak mint most.
 

zeal

Well-Known Member
2014. április 9.
8 032
23 019
113
Nem mérték fel, csak egy viszonylag kisebb térségben. A tudományos konklúzió ez lett: nem tudjuk mire használták, de mezőgazdasági és vízgazdálkodási jelentősége biztosan nem volt. Legvalószínűbb, hogy az árkok többsége határjelző árok volt, talán egy kevésbé csapadékos időszakban, amikor ezek a mélyebben fekvő területek nem árterületek voltak mint most.
Ezt te csak kitalaltad vagy van forrasod is hozza? Komolyan erdekelne.
 

silurusglanis

Well-Known Member
2012. augusztus 7.
7 501
5 593
113
Nem mérték fel, csak egy viszonylag kisebb térségben. A tudományos konklúzió ez lett: nem tudjuk mire használták, de mezőgazdasági és vízgazdálkodási jelentősége biztosan nem volt. Legvalószínűbb, hogy az árkok többsége határjelző árok volt, talán egy kevésbé csapadékos időszakban, amikor ezek a mélyebben fekvő területek nem árterületek voltak mint most.
Ahhoz képest, hogy iszapos lerakódás képezte az aljukat (tisztán kivehető feketés réteg a videón is) furcsa lenne ha nem víz ment volna benne. Másrészt nekem az utolsó gondolatom lenne árokkal jelezni a telekhatáromat. Gyakorlati haszna nem sok van és a nagy munkaigénnyel alakítható ki. Van a mondandódban logika, de ez így nekem sántít.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113
Ezt te csak kitalaltad vagy van forrasod is hozza? Komolyan erdekelne.

A rendszer céltalanságáról pont az a publikáció szól legszemléletesebben, amely leginkább értelmet keres benne:
Árpád-kori csatornarendszerek kutatása a Rábaközben és a Kárpát-medence egyéb területein

A publikáció pont a nagyívű feltételezéseire nem tud semmilyen bizonyítékot adni, viszont minden valós vizsgálat kétségeket vet fel, például a vízáramlás lehetőségei kapcsán, stb. Lényegében ha elolvasod rendesen, akkor az fog lejönni belőle, hogy semmilyen formában ezek nem voltak alkalmasak vízgazdálkodásra (a vizet semmilyen értelmes irányba bennük áramoltatni nem lehetett, stb), mezőgazdasági művelést a jelenkori vízszintek mellett nem tettek lehetővé, az állattartás kizárható (az rombolta volna magát az árkokat), szal valamilyen jelenkorban fennálló tényező volt eltérő az építés idején. Nem véletlen, hogy az erre történő hivatkozások legföljebb ennyit tudnak tudományos igénnyel megállapítani:

"Mindazonáltal interpretációjuk kapcsán még sok a bizonytalanság: keletkezésük és pusztulásuk idejének pontosabb meghatározása, illetve elterjedésük, és működtetésük további vizsgálata, s a velük kapcsolatos gazdálkodási forma rekonstruálása a jövő feladata"
Vízgazdálkodás a középkorban

A jelenkorhoz képest eltérő tényező, amit nem vettek figyelembe e jelenleg ártéren található csatornarendszereknél ez lehet:
"Az Alföld más tájegységei: a vízjárta széles folyóvölgyek szintén igen érzékenyen reagáltak a kis klímaváltozásokra is. Ha a lassan lefolyó, kanyargós folyók vizét a növekvő csapadékmennyiség csak néhány centiméterrel megemelte, az több 10 kilométer szélességben képes volt igen gyorsan lakhatatlan, maláriával fertőzött szúnyogtömegeket nevelő mocsárrá változtatni a termékeny hordaléktalajú lapos partokat. A folyók mellé települt városok, egyházi központok, monostorok így nem csak lakhatatlanná váltak, de korábban gazdag földbirtokaik is elvesztették értéküket, hiszen nem lehetett őket többé a hagyományos módon megművelni. Így ért véget a 13. század első felében a 12. században még hihetetlen léptékben gyarapodó Tisza- és Maros-völgyi apátságok virágkora."
Jöttek a mínuszok, jöttek a tatárok


Magyarán az adott korszakban, amikor ezeket az árkokat ásták szó sem semmilyen ártéri gazdálkodásról a területen. Nem volt ártér ugyanis, vagy csak rendkívüli árvizek esetén. Ebből adódóan a ma komplex gazdálkodásra utaló csatornarendszer valójában jobbára birtokhatárokat jelölt (ez általános volt az Árpád-korban minden térszínen) és vízgazdálkodási szerepe legföljebb a rendkívüli árvizek levezetésében (a nagyobb árkok, lásd az első tanulmányt!) lehetett. Felhagyásának oka pedig pontosan az volt, amit ma tévesen az építésének okaként jelölnek meg: jött a víz és a terület művelésre alkalmatlanná, így az árkok léte értelmetlenné vált.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113
Ehhez még hozzájárul, hogy az Árpád-kori határrendszerek (árkok) nem maradtak fenn a folyamatosan művelt területeken, csak azokon a területeken, amelyek azóta kiestek a művelésből, például az elmocsarasodás miatt. Így ez egy félrevezető rekvizítuma egy egykori kultúrtájnak és nem az adott, jelenleg vizes területhez köthető gazdálkodás nyoma (már csak azért sem, mert semmilyen ésszerű gazdálkodást az árkok technikai jellemzőire nem lehetett rávetíteni).
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113

zeal

Well-Known Member
2014. április 9.
8 032
23 019
113
blogen
Mar megint kiemelsz olyan rovid reszeket amik csak a te allaspontodat tamasztjak ala.
Irta silurusglanis is, hogy az arteri teruletek nem alkalmasak szantofoldi muvelesre. (Meglepo. :)) De cserebe tobb lehet a hal es a vad illetve a fa is. A szomszedos foldek idoszakos elarasztasa is jot tesz a talajnak. A tapanyagokbol, asvanyi reszecskekbol egyre nagyobb hiany van ezeken a teruleteken. (Es ezen a sima esoviz nem segitene.)
Van ma is arteri terulet, megsincs malaria. Ha tobb lenne az arteri terulet akkor sem lenne. Megjegyzem, a kozepkorban malaria meg eszak-europaban is volt.
 

silurusglanis

Well-Known Member
2012. augusztus 7.
7 501
5 593
113
A rendszer céltalanságáról pont az a publikáció szól legszemléletesebben, amely leginkább értelmet keres benne:
Árpád-kori csatornarendszerek kutatása a Rábaközben és a Kárpát-medence egyéb területein

A publikáció pont a nagyívű feltételezéseire nem tud semmilyen bizonyítékot adni, viszont minden valós vizsgálat kétségeket vet fel, például a vízáramlás lehetőségei kapcsán, stb. Lényegében ha elolvasod rendesen, akkor az fog lejönni belőle, hogy semmilyen formában ezek nem voltak alkalmasak vízgazdálkodásra (a vizet semmilyen értelmes irányba bennük áramoltatni nem lehetett, stb), mezőgazdasági művelést a jelenkori vízszintek mellett nem tettek lehetővé, az állattartás kizárható (az rombolta volna magát az árkokat), szal valamilyen jelenkorban fennálló tényező volt eltérő az építés idején. Nem véletlen, hogy az erre történő hivatkozások legföljebb ennyit tudnak tudományos igénnyel megállapítani:

2000-ben írta ezt a publikációt, 2015-ben pedig egész szépen levezeti a gondolatmenetet:
33:30-tól
/watch?v=Lsg-aAqSfzk
 
  • Tetszik
Reactions: zeal

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113
blogen
Mar megint kiemelsz olyan rovid reszeket amik csak a te allaspontodat tamasztjak ala.
Irta silurusglanis is, hogy az arteri teruletek nem alkalmasak szantofoldi muvelesre. (Meglepo. :)) De cserebe tobb lehet a hal es a vad illetve a fa is. A szomszedos foldek idoszakos elarasztasa is jot tesz a talajnak. A tapanyagokbol, asvanyi reszecskekbol egyre nagyobb hiany van ezeken a teruleteken. (Es ezen a sima esoviz nem segitene.)
Van ma is arteri terulet, megsincs malaria. Ha tobb lenne az arteri terulet akkor sem lenne. Megjegyzem, a kozepkorban malaria meg eszak-europaban is volt.

Mivel az eltelt idő kevés volt ahhoz, hogy elolvasd mindhárom linkelt tanulmányt (+a negyedik a maláriáról), ezért ezt a kommented hülyeség ahogy van, hiszen a tanulmányokban írtak cáfolják.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
15 897
56 757
113
Az ország síkvidéki területén az erdő ritkaság volt már az Árpád-korban is, itt a nagy erdőségeket még a neolitikum kezdetén kiirtották. Ezenkívül a malária a középkori Magyarországon népbetegség volt:
A leküzdhetetlennek látszó betegség: a malária
Van erre valamilyen forràsod? A nagy erdöségeket a neolitikum alatt a köbaltaval felszerelt gyér lakòssàg kiirtotta volna? Ha igen, mit csinaltak a sok fàval? Hajòt nem nagyon epitettek, faszén sem kellett annyi, gondolom.
 

silurusglanis

Well-Known Member
2012. augusztus 7.
7 501
5 593
113
Az ország síkvidéki területén az erdő ritkaság volt már az Árpád-korban is, itt a nagy erdőségeket még a neolitikum kezdetén kiirtották. Ezenkívül a malária a középkori Magyarországon népbetegség volt:
A leküzdhetetlennek látszó betegség: a malária
Ez az erdős dolog biztos, hogy nem igaz. Ma még úgy-ahogy elmuzsikál az Alföld, ha ez a pusztasági állapot min. 700 éve tartana, akkor nem lennének azok a tartalékok amelyeket most felél.
A maláriával újat mondtál, nagyon érdekes.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113
Van erre valamilyen forràsod? A nagy erdöségeket a neolitikum alatt a köbaltaval felszerelt gyér lakòssàg kiirtotta volna? Ha igen, mit csinaltak a sok fàval? Hajòt nem nagyon epitettek, faszén sem kellett annyi, gondolom.

Erre neked is van forrásod. Unalmas, hogy csak én tudom használni itt a google-t és mindenki engem kér meg, hogy a vita hevében keressek már meg neki valamit!

A neolitikum idején az erdőt szántóterület nyerése céljából égették fel elsősorban, másodsorban pedig házakat építettek belőle a korai korszakban, a rézkortól kezdve pedig hatalmas erődítésekhez is felhasználták, különösen a bronzkor idején!
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113
Ez az erdős dolog biztos, hogy nem igaz. Ma még úgy-ahogy elmuzsikál az Alföld, ha ez a pusztasági állapot min. 700 éve tartana, akkor nem lennének azok a tartalékok amelyeket most felél.
A maláriával újat mondtál, nagyon érdekes.

Dehogynem, az Alföld klasszikus eurázsiai sztyeppeövbe tartozó terület. Erdőségek csak speciális feltételekkel tudtak megtelepedni a területén. Még a neolitikum előtti állapotokat mutató térkép is világosan mutatja, hogy mi lehetett az erdősült területek maximuma:
bartha01.jpg
 

silurusglanis

Well-Known Member
2012. augusztus 7.
7 501
5 593
113
Dehogynem, az Alföld klasszikus eurázsiai sztyeppeövbe tartozó terület. Erdőségek csak speciális feltételekkel tudtak megtelepedni a területén. Még a neolitikum előtti állapotokat mutató térkép is világosan mutatja, hogy mi lehetett az erdősült területek maximuma:
bartha01.jpg

A fátlannak jelölt területeken az egybefüggő nádas elképzelhető, bár én inkább a mocsári tölgy egyeduralmát tudom elképzelni.
 
Status
Not open for further replies.