Most jönne az a rész, amikor megint kiguglizott régészeti feltárásokról szóló anyagokkal támasztom alá, hogy a leggyakoribb Árpád-kori határjelző az árok volt. Nem a települések közti határoké, hanem a birtokok közi határoké!
Ezen a vecsés környéki feltáráson jól látható, hogy a kül és belterületi telkeket hogy határolják árkok (sötétkék az ingatlanok):
Itt ugyanez egy birtokközpont esetében a Hajógyári szigetről:
http://epiteszforum.hu/feltaras-a-hajogyari-szigeten. Nem tudjuk pontosan, hogy társult e az árkok mellé sövény minden estben, vagy csak önmagukban, mint határjelzők voltak e, valószínűleg mindkettő. Az biztos, hogy ez volt a legegyszerűbb módja a telkek elhatárolásának és a rábaközi felmérésről szóló tanulmány árkainak többsége is ilyen kis árkocska például, mint ezek a példák.
Akkor most mégegyszer fuss neki és csak azokat a részeket vedd figyelembe, amiket bizonyítékokkal is alátámaszt, mert ez a kiragadott mondat a megalapozatlan hallucinációk témakörbe tartozik a szerzőtől. Semmilyen ésszerű gazdálkodásról nem ír ugyanis, viszont nagyon árulkodó módon ír arról, hogy a csatornák lejtéséből és egymáshoz viszonyított viszonyrendszeréből semmire nem lehet következtetni, mivelhogy azokban a víz nem tudott semmilyen rendszerbe illeszthető irányba áramlani. Ez benne van és csak ez számít ,mert ez az, ami bizonyítható, ezt mérték fel ugyanis. De úgy tűnik téged csak a bombasztikus, de teljesen megalapozatlan feltételezések érdekeltek csak belőle, amiket én tudomásul sem veszek, mert nincs semmi alapjuk.
Miért említeném meg! Az a Kárpátok hegyei, a dombvidékek és nem a síkságok pusztái.
Nem, hanem az éghajlat csekély változásának.
Igen és az a terület nem alkalmas erdők megtelepülésére. Magyarország erdei és jelenleg nem erdősült, de erdőtelepítésre egyáltalán alkalmas területei (ahol megélne a fás növényzet):
Jól látható, hogy a végeredmény azonos lenne az egykori természetes növényzetet mutató térképpel: