[Kantin] Magyarország

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Status
Not open for further replies.

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
15 896
56 754
113
Erre neked is van forrásod. Unalmas, hogy csak én tudom használni itt a google-t és mindenki engem kér meg, hogy a vita hevében keressek már meg neki valamit!

A neolitikum idején az erdőt szántóterület nyerése céljából égették fel elsősorban, másodsorban pedig házakat építettek belőle a korai korszakban, a rézkortól kezdve pedig hatalmas erődítésekhez is felhasználták, különösen a bronzkor idején!
Te àllitasz valamit, akkor csatold a forràst is.
Èrtem, amit mondasz, de a mèrteke nekem tùlzott. Délebbre pl. csak a ròmaiak majd joval kesöbb a velenceiek alatt lettek az erdök kiirtva, elsösorban faszén égetèsére és hajòk épitèsére. Te meg neolitikumròl irsz. Nekem ez nem tünik logikusnak, de persze tevedhetek.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and zeal

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113
Te àllitasz valamit, akkor csatold a forràst is.

Ezek evidenciák. Meg se kísérelnék belebonyolódni vitába olyasmiről, amiről semmit az égadta világon nem tudok. Te se tedd, hanem használd a google-t!

Èrtem, amit mondasz, de a mèrteke nekem tùlzott. Délebbre pl. csak a ròmaiak majd joval kesöbb a velenceiek alatt lettek az erdök kiirtva, elsösorban faszén égetèsére és hajòk épitèsére. Te meg neolitikumròl irsz. Nekem ez nem tünik logikusnak, de persze tevedhetek.

Itt viszont nem voltak nagy erdők a síkságon. Az Alföld mindig is nyílt sztyepp volt, amit elsősorban a vízjárta területek mentén kisebb zárt erdők és a homokpusztákon nyílt erdős formációk (erdős-sztyepp) borított. Ezeket a terület 10-15%-át borító erdőket irtották ki a neolitikum idején a művelhető területekről. A zárt erdők története más. A Dunántúlon és Erdélyben is hatalmas hullámzást mutat a neolitikumtól kezdve az erdősültség mértéke. Egyes kultúrák hatalmas irtásokat hajtottak végre, míg hosszú hanyatlási folyamatok végére az erdősültség növekedett meg a dombvidéki területeken.
 

zeal

Well-Known Member
2014. április 9.
8 032
23 019
113
Ehhez még hozzájárul, hogy az Árpád-kori határrendszerek (árkok) nem maradtak fenn a folyamatosan művelt területeken, csak azokon a területeken, amelyek azóta kiestek a művelésből, például az elmocsarasodás miatt. Így ez egy félrevezető rekvizítuma egy egykori kultúrtájnak és nem az adott, jelenleg vizes területhez köthető gazdálkodás nyoma (már csak azért sem, mert semmilyen ésszerű gazdálkodást az árkok technikai jellemzőire nem lehetett rávetíteni).
Haha! Te el sem olvastad azokat a cikkeket amiket gyorsan kigugliztal. :)
Az arkok a folyamatosan muvelt teruleteken voltak. Az Arpad-kori hatarokat pedig foloslegesen hozod ide. Az arkokat nem a hatar kijelolesenek celjabol epitettek, csak ha mar egyszer ott voltak, akkor a (kozseg) hatarok leirasara is alkalmasak voltak. Ezt feltetelezte a kutato, aki ra is talalt nehany ilyen hatar leirasanal a csatornak emlitesere.
A csatornak eredeti szereperol is leirja: "a térség egészét lefedõ egységesen mûködõ vízügyi-vízrendezõ szisztéma." Olvasd el! Meg fogsz lepodni milyen esszeru gazdalkodasrol ir.
A maszatos keppel (neolitikum elotti?) sokra nem megyek. Talan az szemleletesebb, hogy az orszag teruleten 85+ %-ban fas, erdos vegetacioval lehet a foldmuveles elotti idokben szamolni. A honfoglalas idejere ez lecsokkent 60%-ra. A 20. szazadig csokkent majd egy picit nott es most kabe 20%. Ennek a (kozvetett?) kovetkezmenye volt a morbus hungaricus (tuberkolozis) elterjedese is. Gondolom ezt is csak elfelejtetted megemliteni. :oops:
Ja, es az erdos teruletek csokkenesenek kovetkezmenye volt a mocsaras teruletek kialakulasa. (Malaria.:))

Itt viszont nem voltak nagy erdők a síkságon. Az Alföld mindig is nyílt sztyepp volt, amit elsősorban a vízjárta területek mentén kisebb zárt erdők és a homokpusztákon nyílt erdős formációk (erdős-sztyepp) borított. Ezeket a terület 10-15%-át borító erdőket irtották ki a neolitikum idején a művelhető területekről. A zárt erdők története más. A Dunántúlon és Erdélyben is hatalmas hullámzást mutat a neolitikumtól kezdve az erdősültség mértéke. Egyes kultúrák hatalmas irtásokat hajtottak végre, míg hosszú hanyatlási folyamatok végére az erdősültség növekedett meg a dombvidéki területeken.
Az az alfoldi nyilt sztyepp eppen eleg surun tartalmazott fas vegetaciokat ahhoz, hogy ne alakulhasson ki mocsaras terulet es megkosse az idoszakosan jelentkezo tul sok vizet. Ne hasonlits mar ossze egy koves, vekony talajon levo zart erdoseget egy alfoldi vegetacioval. (Jartal te mar az Alfoldon?)
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113
Haha! Te el sem olvastad azokat a cikkeket amiket gyorsan kigugliztal. :)
Az arkok a folyamatosan muvelt teruleteken voltak. Az Arpad-kori hatarokat pedig foloslegesen hozod ide. Az arkokat nem a hatar kijelolesenek celjabol epitettek, csak ha mar egyszer ott voltak, akkor a (kozseg) hatarok leirasara is alkalmasak voltak. Ezt feltetelezte a kutato, aki ra is talalt nehany ilyen hatar leirasanal a csatornak emlitesere.

Most jönne az a rész, amikor megint kiguglizott régészeti feltárásokról szóló anyagokkal támasztom alá, hogy a leggyakoribb Árpád-kori határjelző az árok volt. Nem a települések közti határoké, hanem a birtokok közi határoké!

Ezen a vecsés környéki feltáráson jól látható, hogy a kül és belterületi telkeket hogy határolják árkok (sötétkék az ingatlanok):
04.%20k%C3%A9p.jpg

Itt ugyanez egy birtokközpont esetében a Hajógyári szigetről:
800-176tpg-001.jpg

http://epiteszforum.hu/feltaras-a-hajogyari-szigeten. Nem tudjuk pontosan, hogy társult e az árkok mellé sövény minden estben, vagy csak önmagukban, mint határjelzők voltak e, valószínűleg mindkettő. Az biztos, hogy ez volt a legegyszerűbb módja a telkek elhatárolásának és a rábaközi felmérésről szóló tanulmány árkainak többsége is ilyen kis árkocska például, mint ezek a példák.

A csatornak eredeti szereperol is leirja: "a térség egészét lefedõ egységesen mûködõ vízügyi-vízrendezõ szisztéma." Olvasd el! Meg fogsz lepodni milyen esszeru gazdalkodasrol ir.

Akkor most mégegyszer fuss neki és csak azokat a részeket vedd figyelembe, amiket bizonyítékokkal is alátámaszt, mert ez a kiragadott mondat a megalapozatlan hallucinációk témakörbe tartozik a szerzőtől. Semmilyen ésszerű gazdálkodásról nem ír ugyanis, viszont nagyon árulkodó módon ír arról, hogy a csatornák lejtéséből és egymáshoz viszonyított viszonyrendszeréből semmire nem lehet következtetni, mivelhogy azokban a víz nem tudott semmilyen rendszerbe illeszthető irányba áramlani. Ez benne van és csak ez számít ,mert ez az, ami bizonyítható, ezt mérték fel ugyanis. De úgy tűnik téged csak a bombasztikus, de teljesen megalapozatlan feltételezések érdekeltek csak belőle, amiket én tudomásul sem veszek, mert nincs semmi alapjuk.

A maszatos keppel (neolitikum elotti?) sokra nem megyek. Talan az szemleletesebb, hogy az orszag teruleten 85+ %-ban fas, erdos vegetacioval lehet a foldmuveles elotti idokben szamolni. A honfoglalas idejere ez lecsokkent 60%-ra. A 20. szazadig csokkent majd egy picit nott es most kabe 20%. Ennek a (kozvetett?) kovetkezmenye volt a morbus hungaricus (tuberkolozis) elterjedese is. Gondolom ezt is csak elfelejtetted megemliteni. :oops:

Miért említeném meg! Az a Kárpátok hegyei, a dombvidékek és nem a síkságok pusztái.

Ja, es az erdos teruletek csokkenesenek kovetkezmenye volt a mocsaras teruletek kialakulasa. (Malaria.:))

Nem, hanem az éghajlat csekély változásának.

Jartal te mar az Alfoldon?

Igen és az a terület nem alkalmas erdők megtelepülésére. Magyarország erdei és jelenleg nem erdősült, de erdőtelepítésre egyáltalán alkalmas területei (ahol megélne a fás növényzet):
garfikon2.jpg

erdo_okotipus.jpg

Jól látható, hogy a végeredmény azonos lenne az egykori természetes növényzetet mutató térképpel:
bartha01.jpg

novenytn.jpg
 

Kukorica János

Well-Known Member
2016. szeptember 25.
576
686
93
"Igen és az a terület nem alkalmas erdők megtelepülésére. Magyarország erdei és jelenleg nem erdősült, de erdőtelepítésre egyáltalán alkalmas területei (ahol megélne a fás növényzet):"

Akkor mondok neked valamit. Az alföld régen egy mocsaras lápos erdőség volt. Az Alföld képe a a 19. századi mocsárlecsapolásokkal változott meg. Az első erdészeti szakkozép iskola Ásotthalmon található, (szeged mellett) és körülveszi egy kis maradvány az egyköri mocsári tölgyesből.
 

zeal

Well-Known Member
2014. április 9.
8 032
23 019
113
mivelhogy azokban a víz nem tudott semmilyen rendszerbe illeszthető irányba áramlani. Ez benne van és csak ez számít
Oke, tenyleg csak ez szamit. Ebben eddig egyetertunk.:)
Mivel a nagy kapkodasban csak feluletesen olvashattad at a fajlokat, ezert muszaj vagyok idezni belole:
"Láthatjuk, hogy a víz a rendszeren belül állandó mozgásban volt."
Kezdem azt hinni, hogy te egy budos sort sem olvastal el belole. Szinte vegig errol ir a szerzo.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113
"Igen és az a terület nem alkalmas erdők megtelepülésére. Magyarország erdei és jelenleg nem erdősült, de erdőtelepítésre egyáltalán alkalmas területei (ahol megélne a fás növényzet):"

Akkor mondok neked valamit. Az alföld régen egy mocsaras lápos erdőség volt. Az Alföld képe a a 19. századi mocsárlecsapolásokkal változott meg. Az első erdészeti szakkozép iskola Ásotthalmon található, (szeged mellett) és körülveszi egy kis maradvány az egyköri mocsári tölgyesből.

Hülyeségeket beszélni bárki tud.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113
Oke, tenyleg csak ez szamit. Ebben eddig egyetertunk.:)
Mivel a nagy kapkodasban csak feluletesen olvashattad at a fajlokat, ezert muszaj vagyok idezni belole:
"Láthatjuk, hogy a víz a rendszeren belül állandó mozgásban volt."
Kezdem azt hinni, hogy te egy budos sort sem olvastal el belole. Szinte vegig errol ir a szerzo.

A funkcionális analfabétizmus különféle szinteken a magyarság jelentős tömegét sújtja. Érteni kell, hogy mit olvasol. Ez például lényeg:
"Eddig közel 18 kilométer hosszúságú hármas csatornát szinteztünk végig, s ez alapján általános érvénnyel kimondható, hogy a töltésezett medreknek nincs egyenletes lejtése, a mederfenék kisebb ingadozásoktól eltekintve lényegében vízszintes. Az ingadozás a csatornák teljes hosszában is csak néhány deciméter, az eddigi esetekben sohasem haladta meg az egy métert"

Tehát vízelvezető funkciója a legjelentősebb árkoknak nem volt, mert nem vezettek sehonnan-sehova. Ezen a ponton ugyanis többé nem lehet csatornának nevezni, az ugyanis vizet vezet. Ez nem. Mi több, nem is épülhetett vízelvezető csatornának, mert több deciméteres ingadozások is vannak, amiket korrigálni tudtak volna működés közben, ha használni lehetett volna valamire, de mivel nem lejtettek, ezért nem lehetett.

Ez az a pont, amikor vége a sztorinak. A többi szerző ezért írja azt, hogy semmit nem tudunk az árkok funkciójáról (lásd a nagyon udvarias idézetet feljebb!).
 

zeal

Well-Known Member
2014. április 9.
8 032
23 019
113
A funkcionális analfabétizmus különféle szinteken a magyarság jelentős tömegét sújtja.
Ez igaz. Ebben egyetertunk. :rolleyes:
"Eddig közel 18 kilométer hosszúságú hármas csatornát szinteztünk végig, s ez alapján általános érvénnyel kimondható, hogy a töltésezett medreknek nincs egyenletes lejtése, a mederfenék kisebb ingadozásoktól eltekintve lényegében vízszintes. Az ingadozás a csatornák teljes hosszában is csak néhány deciméter, az eddigi esetekben sohasem haladta meg az egy métert"
Ja, hogy idaig olvastad es azt hitted, hogy valami "bombasztikusat" talaltal?... :D Lattal te mar akar csak egyetlen alfoldi csatornat is? Mit gondolsz mekkora a meredekseguk? Tedd mar meg azt a szivesseget, hogy legalabb elolvasod azt az irast amit te magad linkeltel be. (Eleg gyors voltal, szoval tuti nem olvastad el.)
 

Kukorica János

Well-Known Member
2016. szeptember 25.
576
686
93
Ahhoz képest, hogy iszapos lerakódás képezte az aljukat (tisztán kivehető feketés réteg a videón is) furcsa lenne ha nem víz ment volna benne. Másrészt nekem az utolsó gondolatom lenne árokkal jelezni a telekhatáromat. Gyakorlati haszna nem sok van és a nagy munkaigénnyel alakítható ki. Van a mondandódban logika, de ez így nekem sántít.

ezért használtak régen strázsa dombot, határ követ és kerítést. de "határárokról" még nem hallott a történelem, max vizesárokról, ami elhatárolta a várat az ellentől. :D
Én még nem b.sztam olyan hülyét kerek e világon aki gödröt ásott volna jó hosszan, h részegen tuti összetörje magát, ha elvéti a kaput:D:D
 

Kukorica János

Well-Known Member
2016. szeptember 25.
576
686
93
Mivel Magyarországnak nincsenek vízkészletei (azok a szomszéd országoknak vannak) és mivel a forrásvidékek a klíma szempontjából itt vannak a szomszédban, ezért nekünk elsődleges érdekünk az öntözővíz tározása, mivel az aszál a forrásvidékeket is egyformán érinti! Lényegében egy Bordog tó a legjobb lehetőségünk erre, mert, mert efölött, már csak egy Velencei tó méretű Takta-tavat lehetne létesíteni egy tiszaújvárosi gáttal (kellene is, szintén lakatlan terület az elárasztható öblözet). Ha van visszatartott vizünk, akkor aszály idején is tudunk mivel öntözni korlátlanul.

Nincsenek vízkészleteink? A világ egyik legnagyobb földalatti vízkészletén csücsülünk.
 

silurusglanis

Well-Known Member
2012. augusztus 7.
7 501
5 593
113
Ezen a vecsés környéki feltáráson jól látható, hogy a kül és belterületi telkeket hogy határolják árkok (sötétkék az ingatlanok):
04.%20k%C3%A9p.jpg

Itt ugyanez egy birtokközpont esetében a Hajógyári szigetről:
800-176tpg-001.jpg

http://epiteszforum.hu/feltaras-a-hajogyari-szigeten. Nem tudjuk pontosan, hogy társult e az árkok mellé sövény minden estben, vagy csak önmagukban, mint határjelzők voltak e, valószínűleg mindkettő. Az biztos, hogy ez volt a legegyszerűbb módja a telkek elhatárolásának és a rábaközi felmérésről szóló tanulmány árkainak többsége is ilyen kis árkocska például, mint ezek a példák.

Ezek a család házát és az ahhoz tartozó kisebb portát védő sánc árkai (az ilyen erődítéseket a Habsburg uralom alatt kezdik ez komolyan szankcionálni, addig előfordultak). Köze nincs a termőföldek becsatornázásához. Pont, hogy a vizes területeken volt nagyon hasznos, mert ide szivárgott a ház alapja alól a víz.


Ez a térkép hatalmas öngól. Szinte csak erdőkről és (hasznosítás szempontjából megnevezve) fás legelőkről, legelőerdőkről szól. A láperdő és a homoki erdő az erdő, nem homok meg vizenyős puszta.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and zeal

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113
Ez igaz. Ebben egyetertunk. :rolleyes:

Ja, hogy idaig olvastad es azt hitted, hogy valami "bombasztikusat" talaltal?... :D Lattal te mar akar csak egyetlen alfoldi csatornat is? Mit gondolsz mekkora a meredekseguk? Tedd mar meg azt a szivesseget, hogy legalabb elolvasod azt az irast amit te magad linkeltel be. (Eleg gyors voltal, szoval tuti nem olvastad el.)

Az az írás 90%-ban hulladék szöveg (megalapozatlan következetetések, stb.), amit igen, elolvastam sajnos. A maradék 10% az ilyen tények a felmérések adatai. Egy oldalon leírhatta volna ezeket a tényeket a csatornák felméréséről, de sajnos meglódult a fantáziája. Namost arra én magasról szarok, én maradok ezeknél a tényeknél.

Az alföldi csatornáknak teljes hosszukon akár tíz méteres esésük is lehet, néhány kilométeren belül deciméteres.
 

akagi

Well-Known Member
2015. január 16.
1 813
305
83
Most jönne az a rész, amikor megint kiguglizott régészeti feltárásokról szóló anyagokkal támasztom alá, hogy a leggyakoribb Árpád-kori határjelző az árok volt. Nem a települések közti határoké, hanem a birtokok közi határoké!

Ezen a vecsés környéki feltáráson jól látható, hogy a kül és belterületi telkeket hogy határolják árkok (sötétkék az ingatlanok):
04.%20k%C3%A9p.jpg

Itt ugyanez egy birtokközpont esetében a Hajógyári szigetről:
800-176tpg-001.jpg

http://epiteszforum.hu/feltaras-a-hajogyari-szigeten. Nem tudjuk pontosan, hogy társult e az árkok mellé sövény minden estben, vagy csak önmagukban, mint határjelzők voltak e, valószínűleg mindkettő. Az biztos, hogy ez volt a legegyszerűbb módja a telkek elhatárolásának és a rábaközi felmérésről szóló tanulmány árkainak többsége is ilyen kis árkocska például, mint ezek a példák.



Akkor most mégegyszer fuss neki és csak azokat a részeket vedd figyelembe, amiket bizonyítékokkal is alátámaszt, mert ez a kiragadott mondat a megalapozatlan hallucinációk témakörbe tartozik a szerzőtől. Semmilyen ésszerű gazdálkodásról nem ír ugyanis, viszont nagyon árulkodó módon ír arról, hogy a csatornák lejtéséből és egymáshoz viszonyított viszonyrendszeréből semmire nem lehet következtetni, mivelhogy azokban a víz nem tudott semmilyen rendszerbe illeszthető irányba áramlani. Ez benne van és csak ez számít ,mert ez az, ami bizonyítható, ezt mérték fel ugyanis. De úgy tűnik téged csak a bombasztikus, de teljesen megalapozatlan feltételezések érdekeltek csak belőle, amiket én tudomásul sem veszek, mert nincs semmi alapjuk.



Miért említeném meg! Az a Kárpátok hegyei, a dombvidékek és nem a síkságok pusztái.



Nem, hanem az éghajlat csekély változásának.



Igen és az a terület nem alkalmas erdők megtelepülésére. Magyarország erdei és jelenleg nem erdősült, de erdőtelepítésre egyáltalán alkalmas területei (ahol megélne a fás növényzet):
garfikon2.jpg

erdo_okotipus.jpg

Jól látható, hogy a végeredmény azonos lenne az egykori természetes növényzetet mutató térképpel:
bartha01.jpg

novenytn.jpg
Igen! Jártam az Alföldön és az erdőtől nem láttam a homokbuckákat! Vedd figyelembe, hogy a betett térképeid a mai állapotokat tükrözi. Tudomásom szerint a szikes lápvilág mostanság már csak a Kalocsa környékén a Kiskunsági Nemzeti Park területén található. A Tisza szabályozása előtt ( amit Vasvárinak köszönhető! ) egész más képet mutatott az alföldi táj. Jellegzetesen ártéri erdők takarták a Tisza ötven km-es körzetét, mert mindig változtatta a meder arculatát. Jó példa erre a Dráva ártéri erdeinek a változása. Neked a Google a barátod, nekem csak fenntartásokkal! ;)
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 230
113
Ezek a család házát és az ahhoz tartozó kisebb portát védő sánc árkai (az ilyen erődítéseket a Habsburg uralom alatt kezdik ez komolyan szankcionálni, addig előfordultak). Köze nincs a termőföldek becsatornázásához. Pont, hogy a vizes területeken volt nagyon hasznos, mert ide szivárgott a ház alapja alól a víz.

Direkt linkeltem a cikket, hogy lássad mekkorák ezek az árkok valójában. Húsz centi mély és fél méter széles sáncok nincsenek, ahogy fél méter mély és egy méter széles sáncok sincsenek, mert akkor az összes magyar faluban az földút mellett sáncárok van! :D

Ez a térkép hatalmas öngól. Szinte csak erdőkről és (hasznosítás szempontjából megnevezve) fás legelőkről, legelőerdőkről szól. A láperdő és a homoki erdő az erdő, nem homok meg vizenyős puszta.

Az összes olyan területen, amit a mellé tett neolitikum előtti természetes állapotot ábrázoló térkép fátlan területként jelöl, ez a térkép is löszpusztákat és szikeseket mutat. Nem is tudom, hogy erre mit írhatnák ezek után! Azt se tudod mit beszélsz!
 
Status
Not open for further replies.