[Kantin] Magyarország

Status
Not open for further replies.
Naiv a kérdés,de mi akadályozza meg a Magyar államot,hogy alapítson egy Malév2-t?A név érdektelen,de m iért nem fogja a kedves állam a saját tökeit, a saját kezébe?
Újra lehetne gépeket bérelni,foglalkoztatni a volt személyzetet,stb?
 
papajoe said:
Naiv a kérdés,de mi akadályozza meg a Magyar államot,hogy alapítson egy Malév2-t?A név érdektelen,de m iért nem fogja a kedves állam a saját tökeit, a saját kezébe?
Újra lehetne gépeket bérelni,foglalkoztatni a volt személyzetet,stb?
Kattints ide a kinyitáshoz...
Az EU-ban - de úgy általában a kapitalista világban sehol - nem divat, ráadásul legtöbb helyen törvényben tiltott, hogy az állam vállalkozóként/beruházóként gazdasági versenytársa lehessen magánvállalatoknak. A kapitalista gazdasági felfogás szerint az állam csak törvények szintjén, mindenkire egyformán érvényesen befolyásolhatja/szabályozhatja a gazdasági folyamatokat, de nem vehet részt benne mert automatikusan fennállna a saját előnye a versenyhelyzetben a törvények/szabályzók/korlátozások előre ismerete miatt. Más kérdés ezt melyik állam hogy tartja be, mert minél nagyobb annál inkább lehet szelektív a saját törvényinek betartásával és a kiskapuk használatával (azokat is ők maguk "gyártják" a törvényekbe beépítve). Mi nem vagyunk elég nagyok (ugye "merjünk kicsik lenni"), a Kárpát-medencén belül is mások, kívülről fújják a passzátszelet....
 
fip7 said:
beta

Azt gondolom tudod, hogy az adó mértéke nem annyi amit írsz. Annak az "elvonásnak" a legnagyobb része járulék amiből az egészségügyet és a nyugdíjat fizetjük :)
Kattints ide a kinyitáshoz...

A járulékot az állam/biztosító elkölti, így nem lesz belőle megtakarítás. Tehát az adó és a járulék ugyan annak számít az esetünkben. A nettó jövedelemből keletkezhet megtakarítás, tőke. De ez nálunk egyrészt alacsony (52%-a a teljes bérnek), másrészt igazságtalan (a minimálbéresnek is ugyan annyi, mint a bankvezérnek). Ez így nem működik. Le is csökkent az utóbbi években a tőkére épülő beruházás, ami közép és hosszú távon a lemaradás záloga.
 
csibeszke said:
Ezt rosszul tudod, mert ezt a nyugdíjbefizetésből kieső pénzt hitelekből kellett potolni, nagyságrendileg mintegy ezermilliárd forintnyi összeget évente, ami mintegy három havi nyugdíj összege . Évente plusz ezermilliárd, minden évben.
Kattints ide a kinyitáshoz...

Amikor bevezették a kötelező magánynyugdíjpénztárat, akkor még nem volt hiány az állami nyugdíjkasszában emiatt. A hiány utána keletkezett. Az ezer milliárd meg azért nem jó hivatkozási alap, mert a magánynyugdíjpénztárakba évente 360 milliárd forint körül folyt csak be (Orbán is havi 30 milliárdról beszélt), tehát a hiány nagy része nem lehetett a magánynyugdíj hibája.

Sokatmondó, hogy a 2002 és 2010 között az államadósság növekedése kb ugyan annyi, mint ezen időszak alatt az állami nyugdíjkassza éves hiányainak összege. Magyarán azért adósodtunk, hogy többet tudjunk fizetni nyugdíjra, mint ami a befizetésekből, a gazdaság lehetőségeiből adódik. Hát erről se beszélnek a politikusok...
 
beta said:
Amikor bevezették a kötelező magánynyugdíjpénztárat, akkor még nem volt hiány az állami nyugdíjkasszában emiatt. A hiány utána keletkezett.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Köszönöm , hogy részben elismered a hiány kialakulásának egyik okát, aztán tedd még hozzá, hogy az egyre nagyobbra növő munkanélküliséget a korengedményes nyugdíj bevezetésével kezelték, és még add hozzá a 13. havi nyugdíj kiadását.
 
http://mno.hu/gazdasag/milliardok-folynak-el-a-tisza-medreben-1379145/

Mivel a vízügyi szakma részéről csak névtelen megszólalásokat kaptunk, megkerestük az üggyel kapcsolatban Balogh Péter geográfust. Ő úgy tartja, az Alföldön már az árvizek hivatalos értelmezése is hibás. Ez a terület ugyanis rendszerszerűen csapadékhiányos: a nyári fél évben, vagyis a vegetációs időszakban átlagosan 300 milliméter csapadék érkezik a területre, miközben 600-700 milliméter elpárolog. Ebben a helyzetben a rendszerint tavasz elején megjelenő víztöbblet a táj legfontosabb éltető jelensége lehetne, ami által a víz és a tápanyag bejut a talajba. Szerinte éppen ezért az árvizeket nem levezetni, hanem kivezetni kellene. Úgy alakítani a tájhasználatot, hogy ne kárt, hanem hasznot okozzon a vízpótlás megérkezése. – A jelenlegi vízgazdálkodásunk helytelen, amennyiben nincs helye a víznek, s ezért akarják levezetni. A helyes vízgazdálkodás a vizes helygazdálkodás lenne: a táji vízvisszatartás koncepciója, amikor a domborzathoz, tehát a vízborításhoz igazított tájhasználat által megoldjuk a vízháztartási mérleg kiegyensúlyozását, s nem mellesleg a mezőgazdaság öntözési szükséglete is megoldódna – fogalmazott a geográfus.


Nagy kedvem lenne már egy-két embert kocsi után kötni...
 
  • Tetszik
Reactions: phaidros, szuvorov, Kukorica János and 2 others
Status
Not open for further replies.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back