<blockquote rel="ijasz"><blockquote rel="gergo55">Íjász! Eza " minél modernebb, annàl környezetkímélőbb" kijelentésed. .hmmm..kicsit erős. A talajvizet nem a tyuxar nitrátosítja el, hanem a műtrágyazas és a helytelen szennyvízkezelés!
Nem erős, ez így van, mert a fajlagos környezetterhelése a megtermelt produktum arányaihoz képest kisebb.
pl.: broiler csirke esetében:
vágás :42 nap szemben a 20 évvel ezelőtti 54 nappal, ugyanakkora súlyban, azaz 13 nappal kevesebb ideig szennyez (trágya 8 kg vs 23 kg.
1kg előállításhoz szükséges takarmány 7 kg. vs 20 évvel ezelőtti 20 kg. víz 14 l vs. 40 l. Takarmányterm. vízigénye 7e. l vs 20 e l.
És ez mind a genetikai előrehaladás eredménye. Ha most ugyanennyit szeretnék előállítani a 20 évvel ezelőtti színvonalon, akkor láthatod, hogy a körny. terhelés több mint a duplája lenne. Ez általában jellemző az állattenyésztésre. A növénytermesztésben megjelent a precíziós gazdálkodás. Jelentősen csökkenthető vele a kijuttatott vegyszermennyiség.
Haladni kell a korral!</blockquote>
Szépek a számok, csak nem tudom, hogy biztos ez-e a helyes irány.
Illetve valamitől hízik, mégpedig jelentősen gyorsabban. Biztos nem a levegőtől. És amitől hízik, az nem rakódik le, nem épül be a fogyasztóba? A kevesebb trágyája nem veszélyesebb-e a környezetre, mint 20 évvel ezelőtt -a beltartalmi értékei miatt? </blockquote>
Ez azért vicces, mert ha két ember ugyanazt eszi, de ha az egyik kétszer olyan kövér, akkor mindenki a genetikáról és az eltérő emésztésfiziológiáról (tápanyaghasznosításról) beszél. Ha két kövér embernek gyereke születik, nagy eséllyel kövér lesz. Ez is teljesen normális. Leegyszerűsítve, így megy a mesterséges szelekció. Itt az ember határozza meg, hogy ki megy tovább és nem a természet. Annyi, hogy ma már molekuláris szinten folyik a szelekció, jobb helyeken.
Ezek nem csupán számok, hanem eredmények. Szorosan a genetika és élettan.