Itt nem beszél adócsalásról, csak hogy másképp kell számolni ha túl magas vagy túl alcsony az ár, azt meg majd eldönti egy NAV vizsgálast (ha lesz) és egy bírósági ítélet (ha az is lesz) hogy milyen volt az az ár.
Ha adóhiányt állapítanak meg az eltérített ár miatt, a köznyelvben azt hívják ÁFA csalásnak. Az ÁFA törvény naná, hogy nem beszél ÁFA csalásról, mert az nem a ÁFA törvény tárgya, hanem a Büntető Törvénykönyv. Természetesen a Btk. egzaktabbul fogalmaz:
"Költségvetési csalás
396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart,
valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos
kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
Itt ugye a Jobbik Simicska cégén keresztül sokkal kevesebb ÁFÁ-t fizet az eltérített ár miatt, vagy ha úgy nézzük, akkor Simicska cége sokkal kevesebb hozzáadott értéket mutat ki, ami után sokkal kevesebb nettó ÁFA fizetési kötelezettséget vall be. (Adott esetben ÁFÁ-t igényel vissza, mert az ÁFÁ-s költségei meghaladják az ÁFÁ-s bevételét) Az adóbevallásban tesz valótlan tartalmú nyilatkozatot. Amennyiben a Jobbik nem fizet zsebbe, akkor nem az a valótlan, hogy az adott ügylet szerződéses árának mennyi az ÁFA tartalma, hanem a bevallásban szereplő adóalap a valótlan, mert azt ilyen eltérített árnál nem a szerződéses ár, hanem a szokásos piaci érték alapján kellene meghatározni. És itt nehezen lehetne megmagyarázni, hogy nem szándékos volt az eltérítés, majd ezután a törvény által előírtnál alacsonyabb adóalap szerepeltetése.
Mivel a Jobbik nem a társasági adó, vagy SZJA alanya, náluk az elért vagyoni előny (jövedelem/nyereség) miatt adófizetési kötelezettség nem keletkezne. A pártoknak adott adomány pedig nem ajándékozási illeték köteles. Tehát büntetőjogi szempontból a Jobbik oldaláról nem annyira az adócsalás közvetlen elkövetése, mint a Simicska-féle cég adócsalásában való bűnrészesség merülhet fel.
Polgári jogi szempontból pedig az ár tekintetében esélyesen színlelt az ügylet. A színlelt árral két ügyletet lepleznek. Az egyik egy piaci áron történő plakáthely értékesítés, a másik pedig pedig ezzel párhuzamosan egy adomány a piaci ár bő 90 %-a erejéig. A köznyelvre egyszerűsítve ezt hívják burkolt pártfinanszírozásnak.
Így már elég egzakt a megfogalmazás? Szőrözhetünk még egy kicsit a szavakkal, de az eredmény ugyanaz lesz.
Természetesen majd a hatóság, meg a bíróság dönti el a kérdést. A cikk is csak annyit mond és én is csak annyit mondok, hogy elég valószínű a tényállásról eddig megismert információk alapján, hogy ez bizony így törvénytelen.
A saját cégemnél meg annak adok jó árat akinek akarok, és annak szart akinek akarok ha nekem belefér anyagilag és nincs önköltség alatt az ár.
Mindenki úgy herdálja el a saját pénzét ahogy akarja. Ez természetesen nem tilos. Azonban vannak jogkövetkezményei. Ezzel ugyanis általában valaki más vagyoni előnyhöz jut. Márpedig ez a vagyoni előny az esetek túlnyomó többségében adó-, járulék-, vagy illeték köteles.
- Ha ezt ÁFA köteles ügyletben eltérített árral csinálják, akkor transzferárra hivatkozva a szokásos piaci ár után fogja megállapítani a NAV az ÁFÁ-t és adóhiányt fog kimutatni.
- Ha társasági adó köteles szereplő van az ügyletben, akkor a vagyoni előnyhöz jutó félnél adóalapként fogja a NAV figyelembe venni a vagyoni előnyt. Illetve a magának vagyoni hátrányt okozó félnél az így okozott veszteséget nem fogja elismerni adóalap csökkentő tényezőként.
- Ha magánszemély szerepel az ügyben, akkor a kapott vagyoni előny egyéb bevételként SZJA köteles lesz, vagy természetbeni juttatásként forrásadós a kifizető oldalán. Gondolj csak arra, hogy régen a Villamosművek dolgozói az áramot, a BKV dolgozói a bérletet, a bankok dolgozói a számlavezetési szolgáltatás és a betéteti kamatot, stb... kedvezményesen kapták. Aztán jött a NAV és ezeket a kedvezményeket vagy meg kellett szüntetni, vagy természetbeni juttatásként adót és járulékot kell fizetni utána a munkáltatónak.
- A minimálbér is egyfajta minimum adó- és járulékalap képző tényező arra az esetre, ha valaki irreálisan alacsony áron szeretné eladni a munkaerejét.
- Ha a magánszemélyeknél maradva nem munkaviszonyban gondolkodunk, akkor például egy áron alul eladott ingatlan esetén a NAV az illeték alapját nem az adásvételi szerződésben szereplő érték, hanem a piaci ár alapján fogja meghatározni.
- Ha pedig az áron alul adott vagyontárgy nem tartozik speciális illeték, vagy reg. adó alá, mint az ingatlan, vagy a gépjármű, hanem mondjuk az arany nyakláncát és óráját adja oda neked valaki tized áron, akkor ajándékozásnak fogja a NAV tekinteni az értékkülönbözetet után (ajándékozni bármilyen vagyoni előnyt lehet, így ez is belefér) ajándékozási illetéket fog fizettetni.
A legtöbb valóstól, piacitól eltérített ár éppen az adók, járulékok, illetékek elkerülése, csökkentése érdekében kerül a szerződésekbe. Ezeket a kiskaput pedig az adórendszer igyekszik bezárni. ÁFA tekintetében is erről van szó. Tehát semmi meglepő nincs abban, hogy a tized áron adott plakáthely bizony erősen ÁFA csalás gyanús.