Ajjaj, ez kemény menet lesz (telefonrol vagyok).Eh, csak nem birom ki, hogy ne folytassuk megha masik topicban is, leven erdekes a tema es a velemenyed a bitcoinrol mutatja hogy erdemes veled beszelgetni.
1. Van onallo monetaris politika, ha van sajat valutad. Ettol fuggetlen, hogy mas allamokkal kereskedsz es az hatassal van rad. Attol meg azt csinalsz a te valutaddal amit akarsz, nyilvan a piaci helyzetnek megfelelolen, arra nyilvan tekintettel kell lenned, de ne mond mar, hogy a Budapestrol meghatarozott magyar monetaris poltika annyira fuggetlen mint a Frankfurtbol meghatarozott gorog monetaris politika. A te logikad szerint akkor csak Eszak-koreanak van onallo monetaris politikaja. Dania nem jo pelda, mivel a dan korona az nem mas mint az euro egy egysege, kb. mint a yuan a renminbi-nek. Danokat atvagtak, elhitettek veluk, hogy van sajat valutajuk, pedig nincs, igy nekik valoban nincs onallo monetaris politikajuk.
Lo-ban nem sir a jegybank, itt az eves reportjaik angolul: http://www.nbp.pl/homen.aspx?f=/en/publikacje/r_roczny/r_roczny.html Neha felmerul, hogy esetleg az allam csinaljon valamit, de ugy dontottek, hogy semmit sem tesznek, majd magatol megoldodik a devizahitel problemaja, kifutnak oszt jolvan. Elhiszem, hogy egyes bankarok sirnak, mert el sem tudjak kepzelni azt, hogy milyen egy valodi devizahitel problema, mivel a felugyelet Lo-ban mar a valsag elott evekkel betiltotta, es igen vannak most rossz, nem teljesito hitelek amiket meg a tilats elott folyositottak, de ossze sem lehet hasonlitani a Mo-i helyzettel, Lo-ban max. jodolgukban sirnak.
Amugy nem hasonlithatod ossze egy kis, kulfoldtol jobban fuggo gazdasag fuggetlenseget mondjuk Lo-eval, tehat amig Mo-nak mind az exportja es az importja a ~80%-os savban mozog a GDP-hez kepest, addig Lo-e a 30-50%-os savban, tehat Lo-nak van nagy sajat belso piaca, sokkal kevesbe erzekeny arra, hogy mi van kulfoldon, hiaba EU tag, ez az egyik oka, hogy Lo-ban nem volt valsag es nem erdekli, hogy mi szenved ossze az eurozona, mig Mo-t valoban jobban megutheti egy begyuruzo valsag, de a fundamentumok total masok mar mint 2008-ban (ahogy korabbi hsz-emben irtam), vagy mint a Baltikumban napjainkban, tehat ha lesz is hamarosan valsag, azt Mo sokkal jobb allapotban fogja varni mint az elozot, en nem felek.
Igazad van, hogy kb. 80%-ban a bankok sved kezben van a Baltikumnak, Mary Stokes peldaul egyenesen azt irta (Economonitor megtalalod), hogy a sved bankok a "kvazi" monetary authority a tersegben, szoval azt Svedorszag donti el, hogy mikor mennyi likviditas van a Baltikumban, hihetelenul ki vannak szolgaltatva, ez az egyik oka, hogy ott kokemeny austerity volt, megha a kormany bele is bukott. Tehat pont hogy barmelyik pillanatban kifutnak a likviditasbol, Svedorszag egy masodperc alatt dontehet ugy, hogy volt-nincs likviditas. Amugy ezt nem ertem, hogy ez hogy jon ide, nem ugy tunik, hogy az mellett ervelsz, hogy kozeleg egy nagy valsag, hanem eppen azt mondod, hogy milyen jol ellesznek a baltiak. Pedig nem, nagyon nagy arat fizettek (munkanelkuliseg, allamadossag) azert, hogy nem voltak eleg fuggetlenek, kovetkezo valsag arrol fog majd szolni ott, hogy inkabb csatlakoznanak Oroszohoz, kis tulzassal...
Inflacio mindenhol alacsony, epp ezt szeretnek a jegybankok emelni, van is ter hozza, mar emelkedik is egy kis ideje, nincs ezzel gond, termeszetes.
2. persze, igaz, hogy kijottek 2008 elott is cikkek, hogy valsag van, de csak mert USA-ban 2007-ben kezdodott a valsag, nem gondoltam, hogy ennyire reszletesen bele kell menni a datumokba, a lenyeg, hogy mivel (par megnemertett zsenit leszamitva) mindenkinek hirtelen es nagyot utott a valsag, most mindenki valsagot lat minden sarokban, de a fundamentumok teljesen masok ma mint 2008-ban, persze mint mondtam van ahol sokkal rosszabb a helyzet, pl. Baltikum, de az az o bajuk, meg esetleg az eurozonae, nem Mo-e. Persze hat ra valamennyire, es igen, lesz valsag, mert azok midig jonnek mennek, de a Baltiak nyomorabol nem kovetkezik, hogy Mo-t megint ugy megutne egy valsag mint 2008-ban, es az alacsony kamatokbol sem kovetkezik, Csehorszag mar egy ideje emelgeti a kamatot, ez normalis, amilyen alacsonyan volt kell is, ettol nem dol ossze a vilag.
Tizezres limit miatt kov. hsz-ben folyt.
1a. Szép az önálló monetáris politika elmélete az Euro zónán kívül, de ha kiméred, akkor bizony mindenki minimum piszkos lebegtetést végez. De az irodalom (meg a saját méréseim) is kb ott tartanak, hogy a 2000-es években mindenki "nem definiált árfolyamcél menti rögzítést" folytatott. A csehek egyertelműen, a lengyeleknél a 2000 közepi jegybank vs kormány háború bekavart, de amúgy ott is. Nálunk meg a Járai, majd a Szerényképességű Simor (ha nem saját szememmel latom párszor, el se hiszem...) pedig egy az egyben ilyet folytatott. Matolcsy amúgy szintén, csak finomabban játszik a húrokon. De mind a 3 figura alatt benne maradtunk a Járai-féle 2001-es (2008 márciusában eltörölt) +/- 15%-os ingadozási sávban.
Ami igazán perverz dolog az az, ahogyan az összes európiai deviza együtt mozog az euróval (még a chf is): 0,8 körüli napi korrelációkat mérni. Ettől el tudott szakadni egy-két deviza egy hónapig egy jókora gyengülés vagy erősödés erejéig, de aztán szépen mindenki visszaszáll a vonatra.
Monetáris szempontból elég triviális kapcsolat van az autonómia és a külkereskedelem szorossága között: az irányadó kamatláb az inflációra hathat a hitelezesen keresztül, a várakozasokon keresztül és a kamatfelár miatt a deviza árfolyamon (import cikkek ára) keresztül. És miután mi kis nyitott gazdaság vagyunk úgy, hogy az import több mint 70%-a jön az EU28-ból, ezért az inflációs célt csak árfolyam menedzseléssel lehet elérni.
Kereslet összezuhanas miatt fellépő deflációs sokkot nyelette el az MNB a 300 alatti szintre szakadással (khm plusz árfolyamnyereség a deviza tartalékon, amiből aztán khm....). Tehát erre kb jó volt az önálló forint. Aztán meg a nyilvánvaló bérkülönbségek miatt elhúzott a munkaerő, mert egyből kinyílt az olló.
Export élénkítésre szoktak még hivatkozni, de a mi exportunk 70%-a multikhoz kötődik (meg csehszlovákoknak és lengyeleknek is), a multi meg max megköszöni, hogy több pénzt hagyunk a zsebében.
Dánok meg legkevésbé sem hülyék, tisztában vannak a helyzetükkel. És szenvedtek is a 2010-es évek felértékelési nyomásával ők is. Akárcsak a svájciak és a csehek. Svédeknél annyira nem sikerült kimérni.
Görögöket hagyjuk, semmi keresnivalójuk nincs az EU-ban se nemhogy az E-zónában. A V4-ek belépését is a velük szerzett tapasztalatok miatt húzák el ennyire. A nagy austerity-s vinnyogásukat meg nem értem: az EU kért egy 24% áfa kulcsot (lol), luxusadót a jachtok után, 64 éves nyugdíjkorhatárt, független adóhatóságot és statisztikai hivatalt, meg privatizációt. Ja és a 13. meg 14. havi munkabérek megszüntetését. Azok után mennyi pénzt lapátoltak bele, a valamiféle költségvetésszerű működés kikényszerítése erthető. Amúgy meg bármikor mondhatják azt is, hogy nem. Csak akkor leáll a teljes bankrendszerük és csődbe megy a biztosító szektoruk. Szóval barmelyik tetszésszerű napon elegethetik a sajat megtakarításaikat, mert biztos az EU kényszerítette rá őket arra, hogy szétlopják a saját országukat az elmúlt 200 évben. Én akkor csodáltam az EU-s politikusok hidegvérét, mert én max szalonnát sütöttem volna a lángon amit vetettek volna - ezért nem lennék sose politikus....
2. Azért én mérsékelten vetném fel bármely baltinak az oroszokhoz visszacsatlakozást. Még a helyi oroszok is vonakodnának rubelre váltani az eurót és visszaülni a .... szovjet csodálatos életszínvonaba :-D
Azt az egész területet közép-európaiak alapították, mindig is ahhoz a régióhoz kötődtek és a cári Oroszországból is első adandó alkalommal leléceltek. Ez kb olyan, mintha egy finnt szeretnél visszaküldeni a rety....tyentő sűrű sötét erdőbe. Minimum mentőt hívna hozzád.
6. A válságokban az a szép, hogy sosem tudjuk, milyenek lesznek. Az biztos, hogy nem 2008-szerű, mert olyan már volt. De az is biztos, hogy vállalati szempontból dögvész lészen: a felvásárlások hajtják a piacot, nem a növekedés. Hitelből meg könnyű felvasárolni. Szuverén adósságoknál ugyanez: alacsony nyersanyagárak mellett eleve egy csomó orszag billeg, ha még drágábban is tudjak majd megújítani az adóssagukat könnyen lehet az 1982-eshez hasonló csődhullám a feltörekvőknél. Plusz ott van az örök mumus: Kína. Az ázsiai felügyeletek már az 1997-es tavol-keleti válságánál megmutatták, mire képesek (semmire). Na akkor képzeljük el ugyanezt egy milliárdos orszagban költői szervilizmussal és 3 évtized hosszú növekedéssel. Mennyi szép csontváz lehet a szekrényben! Nincs recesszió nélküli növekedés, de ők persze mindent megpróbáltak. Tehát jó nagyot fog szólni. És ők a legfontosabb megtakarítók és államkötvény-vásárlók (kell a mesterségesen alulertékelt yüanhoz), a legnagyobb piac. Remek, hogy 2016-ban az Euro-zóna külker többlete meghaladta a kínait, csak ha nincs hova eladnunk a gépipari cuccainkat akkor a V4-en csattan az ostor (mint elsővonalas "beszállítón").
11. Az ingatlan piacot ki sem emelem, a gondolom triviális mire képes és milyen árazasok vannak.
46. Persze, jobbak a fundamentumok, örvendetes, hogy nem maxoljuk ki az inkompetenciát, de azért attól még fájni fog a válság.
Na mar lerohadnak a ujjaim a képernyő nyomkodástól, további szép estét mindenkinek.