Ezt aláírom, de szerintem nem a honvédségi nevelés, vagy a sport hanem a jóval több fizikai tevékenység miatt, ami
menjél fiam hasogass fát, hord be a szenet,biciklizz el a szomszéd faluba boltba, etesd meg a malacokat, ássuk fel a hétvégi kertet,
Oké a grund folyamatosan tele volt, de leginkább azért mert nem volt más lehetőség.
...
Na de komolyra fordítva a szót: pld a magyar férfilakosság várható élettartama az 1960-as évekig nőtt, onnan viszont....
Az 1960-as évek elejére a magyarországi férfiak születéskor várható élettartama, amely a demográfiai átmenet elején 10 évvel volt alacsonyabb az ausztriainál, elérte az osztrák szintet, a nőké pedig erősen megközelítette azt. Ezután – az 1970-es évek második felétől – egyre nyílt az olló az osztrák mutató javára, és a kilencvenes évek közepére újra 5–10 év különbség figyelhető meg.” (Hablicsek [1995] 409. o.) A magyar dolgozó korú férfiak 1965 utáni növekvő halandóságát Hablicsek nem a demográfiai átmenet jellemzőjének tekinti, szerinte ez specifikus körülmények hatására alakult ki.
...
Gyakran hívják fel a figyelmet a szakirodalomban – különösen a magyar egészségi állapottal foglalkozóban: Kopp és szerzőtársai [2007] és Kopp (szerk.) [2008] –, hogy az 1960-as években, egészen az 1970-es évek elejéig a magyar felnőtt férfiak halálozási rátája kedvezőbb volt, a nőké pedig körülbelül hasonló, mint az osztrákoké. Jól látható ez az 1. ábrán, amelyen a dolgozó korú férfiak és nők halálozási rátáit ábrázoltuk 1960 és 2004 között a vizsgált két országban. Az is nyomon követhető, hogy a két országban az 1960-as azonos szintről indulás után a halálozási ráták radikálisan szétváltak. Míg Ausztriában az 1960-as évek stagnálása (férfiak esetében), illetve a ráta enyhe csökkenése (nők esetében) után erőteljes csökkenés figyelhető meg, addig Magyarországon ezzel teljesen ellentétes a mozgás: a magyar férfiak halálozási rátája az 1960-as évek végétől egészen 1993-ig meredeken nő, s ezután kezdődik a csökkenés, azonban még 2004-ben is jóval magasabb szinten áll, mint Ausztria induló rátája. A nők esetében is nagy a különbség a két ország között. Míg az osztrák nők halálozási rátája a felére csökkent, addig Magyarországon hosszabb ideje a ráta inkább stagnál, mintsem csökkenne.
.....
Nem akarok most többet kiemelni, ez az írás végigveszi az okokat, de dióhéjban: az itt a fórumon is néhányan visszavágyott "régenmindenjobbvót amíg nevelték a fijatalokat rendszer" alacsony GDP-je, elmaradott oktatása, -pontosabban a tömegesen "termelt" csak alacsonyabb szintű oktatásban részesült "tömegek", a kilátástalanság, a stressz, etc élettartamban egészségi állapotban hatalmas lemaradást, visszaesést okozott a "szabad államokhoz képest"
(Többek között ezért sem értem, hogy francba tud valaki azért a rendszerért lelkesedni)
a teljes írás itt:
http://epa.oszk.hu/00000/00017/00173/pdf/02_lacko.pdf
kiemelnék még egy apróságot.
Magyarországon az egy főre jutó alkoholfogyasztás 1960 és 1986 között meredeken emelkedett (8 literről 15 literre), azóta enyhén csökkenő mértékű (15 literről 13-14 literre). Ausztriában ugyanez a mutató az 1960-as években még jóval magasabb volt (11 literről nőtt 16 literre) , mint Magyarországon, de már az 1970-es évek elejétől erőteljesen csökkenő tendenciát mutat (16 literről 11 literre). Az alkoholfogyasztással kapcsolatosan persze nemcsak az a fontos, hogy milyen men - nyiséget fogyasztanak egy országban átlagosan, hanem az is, hogy milyen jellegű alkoholt. (Jól láthattuk ezt a volt szovjet köztársaságok elemzésénél.) Így mindenképpen szá- mításba kell vennünk két dolgot is: egyfelől, hogy a leginkább egészségkárosító égetett szeszből mennyit fogyasztanak, másfelől, hogy egy adott országban milyen mennyiségű nem regisztrált alkoholfogyasztás jellemző. Ez utóbbi ugyanis az orvosi irodalom szerint ellenőrizhetetlen, gyenge minősége miatt sokkal inkább rombolja az egészséget, mint a regisztrált alkohol (Szűcs és szerzőtársai [2005]). Az égetett szesz egy főre jutó regisztrált fogyasztásának alakulása a két országban igen különböző. Magyarországon az 1970-es évek után ebből a fajta alkoholból 2-3-szor többet fogyasztottak (6,5 liter), mint Ausztriában (2 liter), ahol viszont az 1960-as években még magasabb volt az égetett szesz fogyasztása, mint nálunk (3 liter). S ha azt is figyelembe vesszük, hogy a nem regisztrált alkoholfogyasztás Magyarországon a regisztrált fogyasztásnak 31 százaléka, míg Ausztriában 10 százalék körül található, akkor a különbség az 1970-es éveket követően még nagyobb. (A nem regisztrált alkoholfogyasztás mérté
kével foglalkozik Popova és szerzőtársai [2007].) A magyarországi rendszerváltás utáni hirtelen halálozásnövekedést a felületes szemlélő hajlamos lenne csak magára a rendszerváltásra, a békés, de mégis sokkszerű változásra, a fokozódó munkanélküliség, a tömeges rokkant- és előrehozott nyugdíjazás számlájára írni. A következőkben bemutatjuk, hogy a rendszerváltás közvetetten valóban szerepet játszhatott, de legalább ennyire, ha nem sokkal inkább, a korábbról megszokott, egészségre ártalmas életmód hatásáról lehet szó. A 4. ábrán a teljes magyar lakosság halálozásának időbeli alakulását mutatjuk meg halálokok szerinti bontásban.